Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A mediáció. A mediáció szó eredeti jelentése középen állni, egyeztetni,közbejárni,közvetíteni,békéltetni2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A mediáció. A mediáció szó eredeti jelentése középen állni, egyeztetni,közbejárni,közvetíteni,békéltetni2."— Előadás másolata:

1 A mediáció

2 A mediáció szó eredeti jelentése középen állni, egyeztetni,közbejárni,közvetíteni,békéltetni2

3 A mediáció kialakulásának történelmi és kulturális gyökerei  visszatekintés  Nemzetközi visszatekintés Gyökerei a bibliáig nyúlnak vissza Gyökerei a bibliáig nyúlnak vissza - Pál Apostol levelében arra bíztatja a keresztényeket, hogy gyülekezeten belül oldják meg peres ügyeiket. - Pál Apostol levelében arra bíztatja a keresztényeket, hogy gyülekezeten belül oldják meg peres ügyeiket. - Máté evangéliumában arról olvashatunk, hogy Jézus törvénysértés esetére kívülálló bevonását javasolja. Az ókori Görögországban városállamok egymás közti feszültségeit más városok bevonásával igyekeztek rendezni. - Athén és Spárta konfliktusaiban is kisebb görög városok - Athén és Spárta konfliktusaiban is kisebb görög városokközvetítettek Kínában az egymást követő uralkodói dinasztiában a mediáció a konfliktusmegoldás egyik legfőbb eszköze volt Kínában az egymást követő uralkodói dinasztiában a mediáció a konfliktusmegoldás egyik legfőbb eszköze volt3

4 A mediáció kialakulásának történelmi és kulturális gyökerei A XIX. Században nemzetközi konfliktusok megoldásában alkalmazzák a mediációt, pl: Nagy Britannia közvetített Portugália és Brazília között 1825-ben a Vatikán Németország és Spanyolország között a Karolina-szigetek ügyében 1960-as évektől indul el az alternatív konfliktusmegoldás (AKM) mozgalom. Ma az USA számtalan államában alkalmazzák a mediációt, kötelező válás előtti felügyeleti jogok és kapcsolattartási viták eldöntésénél. A kötelezés célja a bíróságok leterheltségének csökkentése. Európán belül Nagy Britanniában alkalmazták először, majd később elterjedt Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Írországban. Norvégiában és Dániában az iskolai kortárs mediációja van elterjedőben. Új Zélandon egy speciális eljárást vezettek be, melynek címe családi csoport konferencia. Kínában, Japánban magasabb rendű gyakorlatnak tekintik, mivel úgy gondolják, hogy a békét, a harmóniát és az egyed fejlődését tudja biztosítani. 4

5 A mediáció magyarországi története A rendszerváltás utáni időszakra tevődik. Létrejött a Partners Hungary néven az első mediációs szervezet, illetve a Kapcsolat Alapítvány, majd megalakult a Munkaügyi Közvetítői Döntőbíró Szolgálat. Ezután folyamatosan alakultak szervezetek, amelyek mediációs tevékenységgel foglalkoztak. Pl: OME, Magyar Kapcsoltügyeleti Országos Szövetsége (MAKAMOSZ )Család Gyermek Ifjúsági Egyesület stb. Jelenleg a működési feltételek kidolgozás alatt vannak. 5

6 A konfliktusok meghatározása „A konfliktus az emberek, vagy emberek csoportjai közötti versengés egy formája. Akkor lép életbe, ha két vagy több személy verseng, olyan célokért, vagy korlátozott javakért, amelyek ténylegesen vagy az ő észlelésük szerint nem érhető el mindnyájuk számára.” (Boulding) „A konfliktus olyan egyének, vagy csoportok között eszkalálódott versengés, ahol érdekek, értékek, szükségletek terültén és legalább az egyik fél szerint kapcsolatukat az határozza meg, hogy céljaik összeegyeztethetetlenek.” (Laue) A folyamat végén nyerteseket és veszteseket kapunk. 6

7 A konfliktusok formái  - Nyílt (manifeszt ) konfliktusok  - látens konfliktusok  Nyílt konfliktusokat lehet kezelni

8 A konfliktusok kialakulásában megjelenő tényezők 1. Külső tényezők: -változás egy közösség összetételében -életstílus és értékek összeütközése -lakásviszonyok -az egyéni tudat erősödése -a törvény és a rend gyengülése -a központi és a helyi kormányzat tevékenysége 8

9 A konfliktusok kialakulásában megjelenő tényezők 2. Pszichológiai tényezők: -területféltés -elszigetelődés -az általános értékek elvesztése -előítélet -az „ördögi ellenség” szindróma -vonakodás a kommunikációtól -sztereotipizálás és feltételezések 9

10 A konfliktus keletkezésének okai 1 -információs eredet (információs hiány, téves információ, az információ eltérő értelmezése -kapcsolatalapú (amelyet erős érzelmek, téves észlelések, kommunikációs zavarok sorozatos negatív viselkedés okozhat) -strukturális alapú (melynek eredete a források egyenlőtlen elosztásában, egyenlőtlen hatalmi viszonyok) -érték alapú (melyek azon alapulnak, hogy a gondolatokat és a viselkedéseket más kritériumok alapján ítélnek meg a szereplők) -érdek alapú (amelynek oka az érdekek tényleges, vagy látszólagos ütközése) 10

11 A konfliktusok időbeni lefolyása 1.jelzés (a konfliktus tudomásra hozatala) 2. vita (közvetlen egymás tudomására hozzák a felek az álláspontjukat) 3.polarizáció (a pozíciók, álláspontok megmerevednek) 4.szegregáció (a felek már képtelenek a közvetlen kommunikációra) 5.destrukció (gyűlölet alapú fázis a másik rombolására törekszik) 6.Kimerülés 11

12 Konfliktus keletkezésének okai 2 1.értékviták (filozófiai, vallási, politikai) 2.Jogviták 3.Érdekviták 12

13 A konfliktusok szintjei  Belső (interpszichés) személyen belüli konfliktus  Személyek közötti ( interperszonális konfliktusok)  Csoportszintű konfliktusok - csoporton belüli konfliktusok - csoportok közötti konfliktusok  Szervezeti és társadalmi szintű konfliktusok - szervezeten belüli konfliktusok - szervezetek közötti konfliktusok  Országos nemzetközi konfliktusok 13

14 A konfliktus kimenetele szempontjából Destruktív Destruktív -érzelmileg telített helyzet, védekező blokkoló magatartást eredményez Konstruktív konfliktus -enyhítik a feszültséget -érdemi probléma megoldást tesznek lehetővé 14

15 A bővíthető erőforrások a konfliktusban A bővíthető javak dönthetik el, hogy milyen lesz a kimenetele egy-egy konfliktusnak, ha nincsenek megoldási lehetőségek, azaz bővíthető javak,akkor vesztes-vesztes, vagy győztes- vesztes játszma lesz a konfliktus kimenetele. A bővíthető javak olyan tényezők, külső javak, amelyeknek a feltárása és beemelése során lehetővé válik a veszteségek csökkentése. 15

16 A bővíthető javak típusai Igen sokfélék lehetnek, de bizonyos javak, pl: idő, pénz nem bővíthetőek. Pl.: a munkabérek nem emelhetőek, mert arra több forrás valóban nem áll rendelkezésre, de a vállalat tulajdonában lévő bizonyos létesítmények megosztása a munkavállalókkal, számukra többletbér kifizetésével egyenértékű. de a vállalat tulajdonában lévő bizonyos létesítmények megosztása a munkavállalókkal, számukra többletbér kifizetésével egyenértékű.16

17 Konfliktusok megoldásának lehetőségei: Bármely konfliktus megoldásnak van egy alapfeltétele: minimális racionalitás, illetve az előre látás a felek részéről. Jogon kívüli megoldások: -az elkerülés -a tárgyalás -mediáció -facilitálás -önkényes megoldás („vérbosszú”) Jogi megoldások: -döntőbíráskodás (arbitráció) -a pereskedés 17

18 Konfliktusok megoldásának lehetőségei: TárgyalásJellemzője: -a felek kontroll alatt tartják a végeredményt és a folyamatot. Csak az érintett felek vesznek részt. Közvetlen kommunikáció útján próbálják megoldani a vitás ügyeket. -Cél: az ügyek megoldása MediációJellemzője: -A felek megtartják az eredmény feletti kontrollt, de átengedik a folyamat irányítását, mert a felmerült konfliktusok miatt már nem tudnak kommunikálni egymással. FacilitálásJellemzője: -A felek között nincsenek áthidalhatatlan ellentétek, a facilitáció nem annyira strukturált folyamat. 18

19 Konfliktusok megoldásának lehetőségei: DöntőbíráskodásJellemzője: -Külső személy által hozott döntés, a felek feladják a végeredmény feletti kontrollt és a folyamat vezetését. (de a folyamat struktúrájáról ők hoznak döntést) PereskedésJellemzője: -Külső személy által hozott döntés, a felek feladják mind a folyamat, mind az eredmény befolyásolásának lehetőségét. 19

20 Az érdek alapú tárgyalás négy alapelve Elválasztani a személyt a problémától Elválasztani a személyt a problémától (Célravezető magatartás ha, vitatott kérdésre koncentrálunk,ha nem egymást,hanem problémát igyekszünk legyőzni ) Kerülni a pozicionális alkut -(Egymás túllicitálása, saját álláspontunk erőltetése semmi újat nem hoz). Közös problémamegoldással minél jobb megoldásokat találni (Érdemes tehát sok időt szentelni különféle ötletek kidolgozására és olyan megoldás kiválasztására,amely mindkét felet kielégít ) Közösen állapítsuk meg azokat az objektív és tisztességes kritériumokat, amelyeket a végső megállapodásnak kell megvalósítani.

21 Az érdekalapú tárgyalás fő előnyei  Nem rombolja a személyek közötti kapcsolatokat.  Garancia van a megállapodás tartósságára.  Kedveznek a kölcsönös bizalom kialakulásának.  Kooperatív magatartáshoz vezetnek.

22 A pozicionális alapú tárgyalás  Jellemzője:  - rontja az emberek közötti viszonyokat  - a másik tárgyaló fél ellenfél  - az egyik fél győzelme a másik fél vereségét jelenti  - offenzív lépések dominálnak  - ajavak korlátozottak maradtak  Pozicioalapú tárgyalásra jellemző magatartás módok :  - magas követelésekkel való kezdés  - információk elhallgatása  - blöffölés  - fenyegetés  - a probléma helyett az emberekre történő,,rászállás,,

23 A pozícionális és érdek alapú tárgyalás összehasonlítása PATÉAT Tárgyaló felek Ellenfelek Együttműködő partnerek Személyközi kapcsolatot Veszélyezteti, offenzív magatartás Megerősíti, kooperatív technikák Kapcsolat Csak a jelenre koncentrál Jövőorientált is Bizalom Nem kell Kölcsönös bizalom kialakítása szükséges Felek érdekei Kizárják egymást Egyidejűleg kielégíthetők InformációkElhallgatják Szükségletek, érdekek kölcsönös feltárása JavakKorlátozottakBővíthetők Nyereség 0 összegű játszma, győztes-vesztes, esetleg kompromisszum Győztes-győztes Problémákhoz való hozzáállás Pozíció tartása, a másiktól engedmények kierőszakolása Minden felet kielégítő közös megoldás megtalálása Fókusz Nyereség, saját megoldás erőltetése, a harc a személyek között folyik A problémákra és azok megoldására koncentrál, a szükségletek és érdekek feltárásával, és minden félnek kielégítő közös megoldás megtalálásával Idő Rövid távon kevésbé időigényes Hosszabb időt vesz igénybe, de a megállapodás tartósságára a megelégedettség a garancia 23

24 A konfliktuskezelési stílusok  Visszahúzódó (teknős), távol maradnak a konfliktust okozó problémától és az emberektől, akikkel összeütközésbe kerülnek  Erőszakos (cápa), a győzelmet mások támadásával, lehengerlésével és megtörésével, és megfélemlítésével érik el  Elsimító (plüssmaci), a kapcsolatok bírnak nagyobb jelentőséggel, elsimítják a konfliktusokat, mert félnek attól, hogy ezek ártanak a kapcsolataiknak  Kompromisszumkeresők (róka), hajlandóak feláldozni saját céljaikat és kapcsolataik egy részét, azért hogy a közjó érdekében megoldást találjanak  Együttműködő (bagoly) nagyra értékelik saját céljaikat, nem nyugszanak addig, amíg megoldást nem lelnek és a feszültséget és a negatív érzéseket el nem tüntetik 24

25 A konfliktusok megoldását akadályozó tényezők Objektív tényezők: - érdekellentétek -időtényező Szubjektív tényező: - a bizalom hiánya - értékbeli különbségek - a másik fél megértésének nehézségei - a saját vagy a másik fél motívumainak tisztázatlansága -csoportlélektani tényezők (csoportdinamika okozta nehézségek) 25

26 A fogoly dilemmái 1  Adva van 2 ember, akiket bankrablással gyanúsítanak és letartóztatnak. Elítélésükhöz azonban nincs elegendő tárgyi bizonyíték: szükség van legalább egyikük beismerő vallomására.  Hogy ezt kicsikarja, a vizsgálóbíró külön-külön hívatja magához őket, és kizárva az egymással való egyezkedés minden lehetőségét, mindkettőnek a következőket mondja 26

27 A fogoly dilemmái 2  1.a Ha te bevallod a bankrablást, társad viszont tagad, akkor téged szabadon bocsátalak, őrá pedig 10 év börtönbüntetést szabok ki.  1.b Ha ő tesz vallomást, és te tagadsz, akkor őt bocsátom szabadon s te kapsz 10 évet.  2. Ha mindketten vallomást tesztek akkor 5-5 évet kaptok  3. Ha egyikőtök se vall, akkor a bankrablást megússzátok, de azért 1-1 évet rátok sózok valamilyen más apróbb ügy miatt. 27

28 Fogoly dilemmái 3 Ha bíznak egymásban, akkor az össznyereség 8 év, akkor járnak a legjobban, ha bíznak egymásban és kooperálnak. Feltételei: -mindkét fél bízzon a másikban, -mindkettő tudja, hogy a másik bízik benne. X – stratégia (domináns stratégia), amelyre jellemző, hogy a legkisebb veszteséggel jár, ugyanakkor a nyereség nem optimális. Az emberek ezt a stratégiát választják, mert kisebb a kockázat, még ha nem is nyernek annyit. X – stratégia (domináns stratégia), amelyre jellemző, hogy a legkisebb veszteséggel jár, ugyanakkor a nyereség nem optimális. Az emberek ezt a stratégiát választják, mert kisebb a kockázat, még ha nem is nyernek annyit. Zéró összegű játszmák, azok a típusú játszmák, ahol a két fél egymás kárára tud nyerni. Az egyik fél nyereménye csak annyi lehet, ami a másik kára. Nem zéró jellegű játszmák, mind az egyéni, mind a közös haszon növelhető, ha együttműködnek. 28

29 Alternatív vitarendezési módok Olyan eljárás, melyek alternatívát nyújtanak a bírósági eljárás mellett, illetve lehetőséget nyújtanak a bírósági eljárás elkerülésére. 29

30 Az alternatív vitarendezés kialakulásának okai A es években kezdődött az USA-ban, felismerték, hogy a munkajogi viták és a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok gazdasági károkat okoznak. Ez az ok vezetett ahhoz, hogy rájöjjenek arra, hogy a versengés helyett kooperálni kell. A cél volt olyan megegyezés létrehozása, amely mindkét fél nyereségéhez vezetett. A kialakulásának középpontjában három fontos tényező jelentett szerepet: az együttműködés, a bizalomépítés, és a hosszútávú gondolkodás. Az alternatív vitarendezés gondolatát Európában is egyre nagyobb figyelem, érdeklődés követte és megindult a gyakorlati kialakítása illetve a nemzetközi jogszabályok kidolgozása. 30

31 A Zöld Könyv jelentősége az EU-ban Az európai bizottság 2001 áprilisában a konfliktusmegoldás módjairól szóló vitairatot adott ki. Ennek hatására 2002-ben Brüsszelben kidolgozásra került a Zöld Könyv (amely a polgári jog és a kereskedelmi jog területén alkalmazható alternatív eljárásokról szólt). A Zöld Könyv lehetőséget biztosít arról, hogy a széles nyilvánosság számára ismertté váljon az alternatív vitarendezés, ugyanakkor világos kép alakuljon ki a tagországok számára ennek jelentőségéről. A Zöld Könyvben felvetett 21 kérdés foglalkozik pl: az eljárás során született megoldás hatékonyságról, a titoktartás követelményével, a megegyezés érvényességével. Kimondja, hogy a konfliktusmegoldás alternatív módjai, mint pl: a közvetítés; lehetővé teszi a felek számára, hogy újrakezdjék a párbeszédet, annak érdekében, hogy a megoldást közösen megtalálják, ahelyett hogy a konfrontációs logikát követnék. 31

32 Az alternatív vitarendezés formái: 1.egyeztetés 2.békéltetés 3.döntőbíráskodás 4.tanácskozás 5.mediáció 6.moderálás 7.facilitálás 32

33 A mediáció fogalma Speciális konfliktus kezeléses módszer, melynek lényege: -két fél vitájában, -mindkét fél közös beleegyezésével -egy semleges harmadik fél (a mediátor) jár közben „A közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezés alapján – a vitában nem érintett harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett – a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.” (2002. évi LV. tv. alapján) 33

34 A mediáció alkalmazási területei -gazdasági és munkaügyi mediáció: vállalatok közti konfliktus, munkáltató és munkavállaló közti konfliktus -kisebbségi mediáció -családi mediáció: gyermekelhelyezés, válás, kamaszmediáció, szülők közti közvetítés, -iskolai mediáció: tanár-gyerek, gyerek-gyerek, gyerek-szülő, tanár-szülő -igazságügyi mediáció: áldozat-elkövető, sértett-támadó -környezeti mediáció: káros anyagok kibocsátása -egészségügyi mediáció -Önkormányzati mediáció 34

35 A mediáció jelentősége és előnyei -a konfliktusban állók döntenek ügyükben -a kölcsönös előnyök elérésére törekszenek (győztes-győztes helyzet) -a konfliktusok más megvilágításba kerülnek -az emberi kapcsolatok javulnak -olcsóbb -időtakarékos -a döntés közös akarat útján jön létre -tehermentesedik a bíróság -nincs veszteni valója a feleknek (másfaja eljárásokban is részt vehetnek) -jövőre koncentrálódik 35

36 Az eljárás fő jellemzői -a jövőorientáltság -a negatívumok pozitívba fordítása -az indulatok kezelése -az érdekek, szükségletek feltárása -a hatalmi befolyásbeli különbségek kiegyensúlyozása -a kommunikáció és a kapcsolat javítása -a döntés joga a felek kezében van -a mediáció gyors megoldás -a felek elkötelezettsége -a felek elégedettsége -semlegesség, pártatlanság, elfogulatlanság -az eljárás önkéntessége -titoktartás 36

37 A mediáció szakaszai -előkészítő szakasz (kapcsolatfelvétel mindkét féllel külön-külön) -mediáció elindítása -megszakítás nélkül idő adása -problémás pontok felderítése és feldolgozásának szakasza -a megállapodás kidolgozása -a záró megállapodás -a lezárás szakasza 37

38 1/ Az előkészítő szakasz  - igények megfogalmazása( kezdeményező fél )  - kapcsolatfelvétel a másik féllel  - jelenlévők tisztázása  - a mediáció titkosságának tisztázása  - a mediáció helyének pontosítása  - kérdések köreinek tisztázása 38

39 2/A mediáció elindítása A mediációs ülés kezdete:  - környezet,  - ültetési rend,  - a mediátor bevezetője, 39

40 A mediáció alapfeltételei -minimális racionalitás és előrelátás a felek részéről -a felek számára fontos az együttműködés -nincs nagy különbség a felek hatalmi pozíciójában -felek nem kommunikálnak, de igénylik a vita rendezést -egyik fél személyes biztonsága sem függ a vita kimenetelétől -a résztvevők felkészültek arra, hogy egy pártatlan, külső fél segítségét elfogadják -az idő lényeges elem a konfliktus megoldásban 40

41 Mely esetekben nem mediálható a konfliktus 1.a felek részéről nincs meg az önkéntesség (pl: ha külső nyomásra vesznek részt a mediációban) 2.ha nincs a felekben minimális racionalitás, hiányzik az előrelátás a felekből, 3.ha nem a jövőbeni együttműködés a cél, hanem az, hogy igazságszolgáltatást kapjanak 4.ha példát akarnak statuálni 5.ha vélt vagy valós jogsértésre akarják felhívni a figyelmet 6.ha a feleknek nagyon erős értékrendbeli különbségeik vannak, pl: vallási, világnézeti, politikai 41

42 A mediátor attitűdjei -Objektivitás -Támogató viselkedés -Ítélkezés elkerülése 42

43 A mediátor készségei -jó összegző készség -kapcsolatteremtő készség -határozottság -segítőkészség -problémamegoldó készség -konfliktuskezelő készség -jó előadókészség -a mediációs folyamat vezetésének készsége 43

44 A mediátor erényei -a helyzet és az emberek megértése -hitelesség -tudatosság -rugalmasság -kiegyensúlyozottság -elemzőkészség -kreativitás -elkötelezettség az egyenlő feltételek mellett -határozottság 44

45 Mediációs technikák -egyszemélyes mediáció (direkt mediáció) -páros mediáció -ingázó (sétáló) mediáció 45

46 Egyszemélyes, vagy direkt mediáció -a metakommunikatív jelek azonnal észlelhetők, ami pozitívan és negatívan is hathat, előrelendítheti, illetve akadályozhatja a folyamatot -az érzelmek, indulatok jobban a felszínre törnek, ez esetleg segítheti a feldolgozásukat, de véget is vethetnek a vitának -a felektől nagyobb türelmet igényel a megszakítás nélküli időben végighallgatni a másikat -a meghallgatott félnek jólesik a meghallgatottság ténye, megkönnyebbül -a felek kommunikációja javulhat és később is tudják alkalmazni ezt a fajta problémamegoldást -előfordulhat, hogy a múlt történései nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a megoldásra törekvés, illetve a jövőre való koncentrálás, ez nehezíti a mediátor feladatát 46

47 Sétáló mediáció Tulajdonképpen a caucusok sorozatát jelenti, vagyis, hogy a két (vagy több) tárgyaló féllel csak külön tárgyalásokat folytat a mediátor. A két fél nem találkozik személyesen. Következményei lehetnek: -A felek által elmondottak a mediátor értelmezésében jutnak a másik tudomására -Mindkét fél elveszíti a hallgatóság érzésének megnyugtató hatását -Nem javul a felek közötti kommunikáció, ami a későbbi kapcsolatok szempontjából nagy hátrány -A rögzült álláspontok nehezebben változtathatóak -Az ötletroham akadályozott, hiányzik belőle a spontaneitás -Egymás ötleteiből nem tudnak meríteni -Személytelen a tárgyalás -A mediátor számára sokkal fárasztóbb -A megállapodás megfogalmazásakor sokszor utólag hoznak be újabb problémát, amivel felboríthatják az egyezséget -A testbeszéd, metakommunikatív jelzések ösztönző hatása kimarad -Az érzelmek nem szabadulnak el, viszont ennek következtében feldolgozatlanok maradnak -A felek gyakran megpróbálják tanácsadói szerepbe hozni a mediátort -A folyamat irányítása bizonyos szempontból egyszerűbb a mediátor számára 47

48 Döntőbíráskodás  Alapelvei  - az egyenlő bánásmód  - kétoldalú meghallgatás  Döntőbíráskodás működésében fontos elem  - a bíró függetlensége és pártatlansága  Munkaügyi viták rendezési módja

49 Med-arb eljárás A mediáció és az arbitráció közötti átmenet. Az arbitrátor átmenetileg egy kicsit visszavonul, hogy a felek közötti beszélgetést elősegítse. -rájuk kényszeríti a tárgyalást, de közben figyel -az arbitrátor háttérbe szorul teljesen és hagyja, hogy a felek egymás közt egyezkedjenek -ezt követően az arbitrátor visszaveszi a folyamat irányítását és arbitrációt folytat. 49


Letölteni ppt "A mediáció. A mediáció szó eredeti jelentése középen állni, egyeztetni,közbejárni,közvetíteni,békéltetni2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések