Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 3 éves szakiskola közismereti programja Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 3 éves szakiskola közismereti programja Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1."— Előadás másolata:

1 A 3 éves szakiskola közismereti programja Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1

2 Mit szeretnénk ma beszélni? 1.A szakiskola közismereti programról, arról, hogy mi történt eddig a fejlesztés során, és melyek lesznek a következő lépések, 2.A szakiskolai közismereti program bevezetését támogató módszertani csomagról 2

3 Miért éppen az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai végzik a fejlesztést? 3

4 Az elméleti alapok megteremtése Mire irányult a figyelem? 4

5 Az iskolai erőszak-kutatás eredményei 5

6 Milyen (nem új!) felismerésekhez vezettek el a szóban forgó kutatások a szakiskolák kapcsán? 1. Tanulói kudarcok „sokszínűségéhez” 2. A pedagógusok módszertani hiányosságaihoz 3. A z iskolatípus diszfunkcióinak azonosításához 6

7 A tanulók iskolai középiskolai beilleszkedését támogató módszertani füzetek: 22 füzet – új tartalmi, módszertani és stratégiai javaslatokkal 7

8 Milyen iskolát szeretnénk? Nézzük a kérdést az igények oldaláról! 8

9 ….amelyek igen sokrétűek: A képzési idő 3 évre rövidül, és mindhárom évfolyam szakképzési évfolyamként fog működni; nagyobb hangsúlyt kap a képzés elejétől a szakmai gyakorlati képzés…Odrobina László (Szakoktatás, 2011/7.) A mai fiataloknak mások az értékeik…ezért számunkra az, amit a mai fiatalok képviselnek, kicsit idegen…Kalmár Péter vállalkozó (Szakoktatás, 2011/4.) Németországban a duális rendszer alapvetően vállalati képzést takar, amelyet második elemként egészít ki az iskolai oktatás…amelynek keretében szakmai elméletet, kulturális és társadalmi ismereteket tanulnak a diákok. Dirk Wölfert (Szakoktatás, 2011/1.) A szakiskolák kerettanterveiben – a közismereti és szakmai előkészítő tantárgyakban – egyaránt jelentős változtatások szükségesek. Szenes György (Szakképzési Szemle 2011/1.) …nehéz motiválni a tanulókat, mert a többség minden, az iskolában megszerezhető ismeretet feleslegesnek talál.. Török Balázs: Tankönyvhasználat a szakiskolákban (Szakképzési Szemle 2010/3.) 9

10 … és még tovább! „ A szakiskolákra hárul(na) tehát az a feladat, hogy tanulásra, illetve munkavégzésre alkalmassá tegyék a hátrányos helyzetű gyereket. A fő irányok: 1.Mentális felkészítés 1.1. szociális munkások alkalmazása 1.2. a diákok képességeit és otthoni körülményeit figyelembe vevő pedagógiai megközelítés 1.3. a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók integrációját támogató módszerek alkalmazása 2. Szakmai felkészítés 2.1. az elméleti oktatásba is a lehető legtöbb gyakorlati elem beillesztése 2.2. módot kell találni arra, hogy a diák tényleges teremtő munkát, értékteremtő tevékenységet végezzen – Dávid János – Horváth Gergely: Munkaerő-piaci esélyek és pályaelhagyás a szakmai képzés végzőseinek körében (Iskolakultúra 2010/1.) 10

11 A 2011/2012. december–januári monitoring tapasztalatokról 1. A gyakori gond, hogy az általános iskolai tanulási kudarcok, a rejtett és elhanyagolt hiányosságok leginkább gátolják az újabb ismeretek elsajátítását, a szakmai képzés alapjainak lerakását. (pedagógus) Sajnos csak a bejáratott, általuk eddig is használt tankönyveket alkalmazzák szívesen, és a tanulók is megszokásból elvárják, hogy mindig tankönyvből kapják az anyagot. (igazgató) Itt is mint a meglátogatott iskolák mindegyikében frontális órát láttam. A kérdésre, hogy miért nem szervezik a tanulói tevékenységre a tanórát, azt jelezték, hogy erre nincsenek meg a feltételek. (monitorozó) 11

12 A december–januári monitoring tapasztalatokról 2. Többen már régebben az összevont ismerettartalmú tárgyak (különösen a „természetismeret”) mellett állnak, de a pedagógusok megszokott szaktárgyi besorolása (végzettsége) miatt nekik is vannak kételyeik. Lényegében az elvi, szakmai álláspontokat mindig átszínezik a sajátos, személyes érdekek, szempontok. (igazgató) Igazából nem csak az gond, hogy gyenge a tanulók tanulmányi eredménye, hanem mi azt látjuk a kollégáimmal, hogy ezek, a tanulók nem nagyon akarnak tanulni. (igazgató) 12

13 Mit mutatnak a kutatási eredmények? 13

14 Az alapprobléma Ankét a Pedagógiai Szemlében, 1967, február 17. Bakonyi Pál: A szocializmus: osztály nélküli társadalom, amelyben a politikai szükségszerűség, hogy ne tegyünk adminisztratív eszközökkel származás szerint megkülönböztetést növendékeink között. Az azonban kétségtelen, hogy a mi konkrét, szociális körülményeink között nem indulnak egyenlő feltételekkel a tanulók az iskolában. De az valószínű hogy teljesen egyenlő feltételek még hosszú történelmi korszakon át sem fognak létrejönni.” Fő problémának azt látja, hogy a budapesti középiskolákból a fizikai dolgozók gyermekeinek a 37,6%-a morzsolódik le, szemben a szellemi dolgozók gyermekeinek 5,8%-val Javaslata: önállóság fejlesztése az ismeretek megszerzésében, ▪ az iskola oldja meg a tanulási nehézségekből adódó feladatokat, s ezeket ne hárítsa szülőkre, ▪ az órai munka hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartja a differenciált foglalkozások bátrabb alkalmazását, ▪ a tanulók jobb és alaposabb megismerését. 14

15 A vita folytatódik… Gazsó Ferenc (vezető szakfelügyelő): „Valamennyi rendelkezésünkre álló adat azt igazolja, hogy az iskola nyolc, sőt tizenkét évi munkával sem tudja eléggé hatékonyan ellensúlyozni a családi környezet adta művelődési hátrányokat.” Kiss Árpád: „Igen finom módon kell a követelményeket és az előrehaladás ütemét az egyes tanulókhoz is hozzáigazítani”. Ballér Endre: „… amíg ezen és más feladatokon belül (módszertan, tanulókkal való bánásmód stb. – M. J.) nem történik jelentős előrelépés, addig a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás nem lehet eredményes”. Kozma Tamás: „A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást a gazdaság igényei is megkövetelik.” 15

16 A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási irányai 1971/72. 16

17 Az integráció által érintett tanulók becsült aránya (%) 17

18 Az Ön gyakorlatában előfordulnak-e az alábbi tanulásszervezési módok, módszerek?” (%) 18

19 Olvasó és nem olvasó tanulók 19

20 Mit mutatnak a korábbi kutatási eredmények? „Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %) 20

21 A keretek 21

22 Éves óraszámok 9.Évolyam36 hét432 óra 10.Évfolyam36 hét432 óra 11.évfolyam34 hét408 óra 22

23 Módszertani „csomag(ok)” - óraszámok Műveltségterület/tartalom9. évfolyam10.évfolyam11. évfolyamösszesen Osztályfőnöki (életvitel, életmód, fenntartható fejlődés, egészségtudatosság, etika) Matematika Társadalomismeret (történelem, politikai és gazdasági földrajz, társadalmi ismeretek) Nyelv és kommunikáció (irodalom, nyelvtan, művészet, kommunikáció, média Idegen nyelv Természetismeret (biológia, kémia, fizika, term.földrajz) Testnevelés

24 A közismereti program szerkezete A: komplex tantárgyak B. integrált tartalmak Természetismeret Társadalomismeret Irodalom-nyelv/tan/ kommunikáció - művészetek Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki program 24

25 A tanórai munkát támogató módszertani csomag szerkezete Tanítási óra (O_9_1-2.óra. Családi gazdálkodás) Tanári mappa 1. Módszertan (a tanóra leírása ) 2. pl. ppt Tanulói mappa 1. Tanórai munkáltató lap 2. Információs lap Háttéranyagok 25

26 A honlap 26


Letölteni ppt "A 3 éves szakiskola közismereti programja Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések