Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szív betegségei Képalkotó diagnosztika. Szív betegségei  szív vizsgálómódszereinek áttekintése  fejlődési rendellenességek (congenitalis vitiumok)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szív betegségei Képalkotó diagnosztika. Szív betegségei  szív vizsgálómódszereinek áttekintése  fejlődési rendellenességek (congenitalis vitiumok)"— Előadás másolata:

1 A szív betegségei Képalkotó diagnosztika

2 Szív betegségei  szív vizsgálómódszereinek áttekintése  fejlődési rendellenességek (congenitalis vitiumok)  szerzett billentyűhibák (szerzett vitiumok)  koszorúér betegség (ischaemiás szívbetegség)  keringési elégtelenség

3 A szív vizsgálómódszerei I.  anamnézis  fizikális vizsgálat  EKG, terheléses EKG, EKG-Holter monitorizálás  mellkas rtg  vérnyomásmérő, vérnyomás-Holter monitorizálás  laboratóriumi tesztek

4 A szív vizsgálómódszerei II. Echocardiographia  M-mód: –szívüregek átmérője –falvastagság, falmozgások –billentyűk alakja, mozgása –pericardialis folyadék  2D-mód: –strukturális elváltozások mozgás közben  Doppler (M-módú, 2D és színkódolt): –stenosisban a nyomásgradiens nagysága –insuffitientiában a regurgitatio foka  Transoesophagealis

5

6

7 Szívfelvétel  keménysugár technika, 2 m fókusz-film távolság,  bárium: a nyelőcsőhöz fekvő bal pitvart és az aorta szomszédos részeit rajzolja ki  nagyerek és a kisvérkör állapota  kisvérkörben uralkodó nyomásviszonyok  a szívizom megbetegedésére vagy a billentyűhibákra csak következtetni lehet

8

9

10

11

12

13 Átvilágítás  felvétel kiegészítése  szív tónusa  kontrakciók mélysége, ritmusa  tüdőerek pulzációja  meszesedések: –intra- vagy pericardialis –koszorúér –billentyű

14 CT  Multislice CT: gyors adatgyűjtés  EKG kapuzás  natív: –kis coronaria meszesedések  kontrasztos (időzített): –szívizomzat, szívüregek, –bennük lévő képletek, fali thrombusok, daganatok  térbeli rekonstrukció –bonyolultabb szívhibák –nagyér-elváltozások  CT-coronarográfia (~angiográfia) –meszes és lágy plaque-ok elkülönítése (thrombosis kockázata) –plakk analízis

15

16

17

18

19

20 MRI  morfológiai és funkcionális vizsgálat  bármely vetületben ill. 3D-ben  Vektor cardiogram (~EKG-) és légzés-kapuzás  gyors szekvenciák  az áramló vér kontrasztanyag nélkül vagy ka adásával ábrázolható  szívizomzat: –szívüregek vértartalma, ill. az erős jelet adó epicardialis zsír rajzolja ki –vizsgálható: falvastagság, gócos elváltozások, hypokinetikus területek  áramlásérzékeny módszer: –mérhető: szűkület mögötti torlósugár és turbulencia, véráramlás sebessége, szűkület súlyossága, az erek átjárhatósága  cine-MR: folyamatos mozgókép-felvétel –kamrafunkció, keringési viszonyok

21 Coronalis és axialis sík

22 Bal kamra

23 Billentyűk

24 A szív vizsgálómódszerei III.  Foetalis echocardiographia –magzati cardiovascularis rendellenességek: arrhytmia, strukturális rendellenességek  Nukleáris medicina: –nyugalmi és terheléses SPECT (perfúziós szívizom scintigraphia) –PET  szívkatéterezés (PCI) –diagnosztikus: saturatio, nyomásmérés, coronarographia, cardiographia, biopsia, IVUS, elektrofiziológiai vizsg. –terápiás: PTCA, stentelés, embolisatio, RF ablatio

25

26

27

28

29 Szívelégtelenség  definíció: –a szervezet számára szükséges perctérfogatot a szív képtelen normális végdiasztolés nyomás mellett elérni –kamrai működészavar mellett fellépő csökkent fizikai terhelhetőség (WHO)

30 Szívelégtelenség  szívműködést meghatározza: –előterhelés (preload): töltőnyomás = vénás beáramlás –utóterhelés (afterload): perifériás ellenállás = artériás vérnyomás –kontraktilitás –szívfrekvencia  lényege: –előrefelé elégtelenség –hátrafelé pangás

31 Szívelégtelenség típusai  jobb szívfél elégtelenség –kisvérkör: tüdőbe nem jut elég vér –nagyvérkör: testszerte ödéma (pangásos máj, lép, alsó végtag)  bal szívfél elégtelenség –nagyvérkörbe nem jut elég vér –kisvérköri pangás: tüdőödéma  globális szívelégtelenség –generalizált ödéma –kisvérköri pangás

32 Szívelégtelenség lefolyása  akut –pumpafunkció károsodása  AMI, hypertoniás krízis, myocarditis –akutan kialakuló shunt-vitium  AMI miatti septumdefektus  billentyűelégtelenség papillaris izom szakadás miatt (AMI vagy endocarditis) –kamratelődés gátlása  pericardialis tamponád  krónikus –kompenzált –dekompenzált

33 Szívelégtelenség jelei: mellkasröntgen  bal szívfél elégt. – pulmonalis pangás –interstitialis ödéma: Kerley B-vonalak –hilus: vastag, pangó erek, kiszélesedett vénák –alveolaris tüdőödéma: tejüvegszerű homály –pleurális folyadék  jobb szívfél elégt. – nagyvérköri pangás –v. azygos kiszélesedése –v. cava superior és jobb pitvar kiszélesedése

34 Szívmegnagyobbodás röntgen jelei  nyomásterhelés → koncentrikus hipertrófia (későn látszik)  volumenterhelés → excentrikus hipertrófia (korán látszik)  globális szívmegnagyobbodás: –szív-mellkas arány (>0,5)  bal kamra megnagyobbodás: –szívcsúcs balra tolódik és ferde tompaszöget zár be a bal rekeszféllel; beszűkül a szív mögötti terület  jobb kamra megnagyobbodás –szívcsúcs megemelkedik, a rekesz és a bal szívszél által bezárt szög hegyes marad; a szív előtti terület beszűkül

35 Cor bovium

36 Kisvérköri pangás

37

38 Fejlődési rendellenességek - congenitalis vitiumok  multifaktoriális eredet –genetikai faktorok  21-es triszómia (Down-szindróma)  Turner-szindróma (X0) –exogén faktorok – embriogenezis 4-6. hete  vírusfertőzés (rubeola)  kémiai anyagok (alkohol, immunszuppresszívumok, thalidomid)  ionizáló sugárzás  oxigénhiány

39 Magzati keringés

40 Újszülött keringése

41 Congenitális vitiumok  kamrai septumdefektus 30%  pitvari septumdefektus 10%  ductus Botalli persistens 10%  coarctatio aortae 7%  pulmonalis stenosis 7%  aortastenosis 6%  Fallot-tetralogia 6%  nagyér transpositio 4%

42  mitralis-prolapsus  bicuspidalis aortabillentyű –két leggyakoribb –gyermekkorban tünetmentes

43 Cyanosis  a vér kórosan magas CO 2 tartalma –a bőr (főként az ajkak) szürkés-szederjes elszíneződését okozza  acyanoticus vitiumok: –a kis- és nagyvérkör nem közlekedik egymással –a tüdő vérátáramlása normális, és elegendő oxigént biztosít a szervezetnek –a beteg bőrszíne egészséges  cyanoticus vitiumok: –a szisztémás keringésbe shuntön keresztül vénás vér keveredik –születéstől kezdve cyanosis

44 CV csoportosítása  Shunt nélküli szívhibák25% –aortastenosis –pulmonalis stenosis –coarctatio aortae  Bal-jobb shunttel járó szívhibák55% –pitvari és kamrai septumdefektus –ductus Botalli persistens  Jobb-bal shunttel járó szívhibák20% –Fallot-tetralogia (csökkent tüdőperfúzió) –Teljes nagyér transzpozíció (fokozott tüdőperfúzió)

45 Valvularis aortastenosis (AoS)  bicuspidalis aorta billentyű –csak két tasakból áll  a szájadék beszűkül  a vér feltorlódik  nyomásterhelés miatt BK hypertrophia  szűkület mögötti turbulens áramlás  felszálló aorta poststenoticus tágulata  aorta billentyű korai elmeszesedése

46

47

48 Pulmonalis valvularis stenosis (PS)  pulmonalis billentyű szűkülete  nyomásterhelés miatt JK hipertrófia  mellkas rtg: –lekerekített, megemelt szívcsúcs –poststenoticus tágulat csak a bal a. pulmonalis főágon –hilusok asszimetriája –tüdő vascularisatioja csökkent

49

50 Coarctatio aortae (CoA, aortaisthmus stenosis)  aorta szűkülete –praeductalis (infantilis forma): a ductus arteriosus Botalli nyitott –postductalis (felnőttkori forma): a ductus zárt  felső végtag: meleg, jó pulzus, hipertónia  alsó végtag: hideg, gyenge pulzus, hipotónia  intercostalis artériákon kollaterális keringés alakulhat ki: bordákon benyomat (usuratio)  mrtg: 3-as jel – behúzódás az aortán a stenosis magasságában  kezelés: ballonos tágítás vagy a szűkült rész rezekciója

51

52

53 Bal-jobb shunttel járó (acyanoticus) vitiumok  bal szívfélből a jobb szívfélbe áramló vér  jobb pitvar volumenterhelése nő  kisvérkör volumenterhelése nő  pulmonalis arteriolák vasoconstrictioja  pulmonalis hypertonia  jobb kamra hypertrophia  pulmonalis sclerosis (irreverzibilis pulm. ht.)  Eisenmenger-syndroma: a fokozódó JK hypertrophia miatt a shunt megfordul (irreverzibilissé válik) és centrális cyanosis alakul ki

54 Bal-jobb shunt röntgenjelei  fokozott pulmonalis perfúzió –prominens pulmonalis ív –tüdő vascularisatioja fokozódik –átvilágításkor „táncoló” hiluserek  pulmonalis hypertrophia –pulmonalis artériák kalibercsökkenése a hilustól a periféria felé  jobb kamra hypertrophia –PA képen: lekerekített szívcsúcs –oldalfelvételen: retrosternalis tér kitöltött

55

56 Pitvari septumdefektus (ASD)  tüdő fokozott vascularisatioja  jobb kamra hypertrophia (jobb pitvar nem tágult)  pulmonalis hypertonia lassan alakul ki  kezelés: katéteres zárás ernyővel, műtét

57

58

59

60 Kamrai septumdefektus (VSD)  septum membranosus vagy muscularis részén  minél nagyobb méretű, annál nagyobb a b-j shunt és a kisvérköri nyomás  jobb kamra hypertrophia, golyó alakú szív  keskeny aorta  pulmonalis hypertonia  műtéti kezelés: –palliatív: a. pulmonalis szűkítése –korrekciós: VSD zárása

61

62 Ductus Botalli persistens (PDA)  ductus arteriosus (Botallo-vezeték) a megszületés után 24 órán belül nem záródik  ha egyéb vitiummal szövődik, lehet kompenzáló  koraszülöttekben, érett újszülöttekben  tág pulmonalis erek  BP és BK terhelése fokozódik, hipertrófia  aortás szívkonfiguráció, kiszélesedett aortagomb  kezelés: gyógyszeres, katéteres embolisatio, műtét

63

64 Jobb-bal shunttel járó (cianotikus) vitiumok  a vénás és az artériás vér keveredik  kisvérköri perfúzió csökkent vagy fokozott  centrális cianozis  hypoxaemia következményei –polyglobulia – thrombosis hajlam nő –fáradékonyság, fejlődési elmaradottság –syncope –dobverőujj, óraüvegköröm

65 Fallot-tetralógia (TOF)  1. pulmonalis stenosis, 2. VSD, 3. jobbra helyezett (lovagló) aorta, 4. JK hypertrophia  cyanosis fokozatosan alakul ki  a. pulmonalis hypoplasiás (pulmonalis ív hiányzik)  tüdő vascularisatioja csökkent (világos tüdőmezők)  JK hypertrophia - szívcsúcs megemelt és lekerekített (hollandi facipő vagy csizma forma), tág lovagló aorta  gugolás csökkenti a légszomjat  cyanoticus roham: az a. pulmonalis teljes elzáródása  kezelés: műtét (1 vagy 2 lépésben)

66 1. pulmonalis stenosis 2. VSD 3. jobbra helyezett (lovagló) aorta 4. JK hypertrophia

67

68

69

70 Teljes nagyér transzpozíció (TGA)  az aorta és az a. pulmonalis eredése felcserélődik  két elkülönült vérkör  az életbenmaradáshoz VSD, ASD vagy PDA kell  születéstől cyanosis  tüdővascularisatió fokozott vagy csökkent  jobb kamra hypertrophia  szív ovális alakú (fekvő tojás)  kezelés: –palliatív: ductus arteriosus nyitva tartása, atrio-septostomia –korrekciós: erek visszaszájaztatása

71

72 Szerzett vitiumok (szerzett billentyűhibák)  leggyakoribb okok: –rheumás endocarditis –bakteriális endocarditis  típusok: –insuffitientia (elégtelenség): volumenterhelés (ingázó térfogat) – jó prognózis –stenosis (szűkület): nyomásterhelés – rossz prognózis

73

74 Mitralis vitiumok: Mitralis stenosis  kéthegyű billentyű szűkülete  bal pitvar nyomásterhelése  pulmonalis pangás/hypertonia  jobb szívfél nyomásterhelése  jobb szívfél hypertrophiája  tricuspidalis insuffitientia  nagyvérköri pangás

75 Mitralis stenosis következményei  bal pitvari nyomásemelkedés: –pitvarfibrillatio – thrombusképződés és embolizáció veszélye  pulmonalis pangás/hypertonia: –nehézlégzés –éjszakai köhögés  jobb szívfél elégtelenség: –nagyvérköri vénás nyomás emelkedik –oedema (máj, vese, alsó végtag)  csökkent perctérfogat: –korlátozott terhelhetőség –perifériás cyanosis

76 Mitralis stenosis röntgenjelei mitrális szívkonfiguráció: tojás alak –bal pitvar megnagyobbodása  jobb szívhatár kettős kontúrú  bal szívhatár kiegyenesedik  retrocardiumot kitölti - nyelőcső ívelt benyomata –jobb szívfél hipertrófiája:  szívtengely jobbra csavarodik  elülső mediastinum (retrosternalis tér) beszűkül  pulmonális hypertonia (artériás):  a. pulmonalis előredomborodik, kitágul  centroperifériás discrepantia  pulmonalis pangás jelei (vénás): –apicobasalis discrepantia –tágult tüdővénák a hilusban –interstitialis ödéma: Kerley B-vonalak –tüdőödéma: tejüvegszerű homály

77

78

79 Mitralis vitiumok: Mitralis insuffitientia  kéthegyű billentyű zárási elégtelensége  szisztolés regurgitáció a bal pitvarba  pitvar és kamra volumenterhelése  bal pitvar dilatációja és a bal kamra hypertrophiája  chronicus: enyhe és késői tünetek –endocarditis  acut: hirtelen balszívfél elégtelenség –papillaris izomszakadás

80 Mitralis insuffitientia röntgenjelei  Bal pitvar és bal kamra megnagyobbodása –mitrális konfiguráció, elsimult szívöböl (a. pulmonalis és BP fülcse) –hátsó mediastinum beszűkül  pulmonális pangás –kiszélesedett tüdővénák a hilusokban –Kerley B-vonalak –tejüvegszerű homály

81

82 Aortavitiumok: Aortastenosis  aorta billentyűszájadéka összeszűkül  kiáramlási akadály  bal kamra nyomásterhelése  nő a végdiasztolés töltőnyomás  koszorúér insuffitientia –nyomásterhelés miatt nagyobb O 2 szükséglet –csökkent koszorúér átáramlás –hypertrophysált izomzat miatt nagyobb O 2 diffúziós távolság

83 Aortastenosis következményei  sápadtság, fáradékonyság  alacsony vérnyomás  szédülés, syncope  terhelési dyspnoe  angina pectoris

84 Aortastenosis röntgenjelei  aortás konfiguráció –bal kamra hypertrophia –lekerekített  hátrafelé túlér a nyelőcső vonalán –szívöböl (a. pulmonalis és BP fülcse íve) kimélyült  aorta ascendens poststenoticus tágulata  meszes aortabillentyűk

85

86 Aortavitiumok: Aortainsuffitientia  ingázó vérvolumen miatt megemelkedett pulzustérfogat  bal kamrai volumenterhelés  excentrikus hypertrophia és bal kamra dilatáció

87 Aortainsuffitientia röntgenjelei:  Mitrális szívkonfiguráció  Aortás szívkonfiguráció: –nagy, balra helyezett BK –elongált, dilatált aorta ascendens –pulzáló BK és aorta –prominens aortagomb –„cipő” alakú szív

88

89 Kombinált vitiumok  egyidejűleg több billentyű megbetegedése –mitralis vitium → jobb szívfél dilatatioja → tricuspidalis insuffitientia –aorta regurgitatio → BK tágulat → relatív mitralis insuffitientia  egy billentyű egyidejű stenosisa + insuffitientiája

90

91 Ischaemiás szívbetegség (ISZB) = koszorúér betegség  koszorúerek atherosclerosisa  áramláscsökkenés  koszorúér elégtelenség (O 2 igény és kínálat közötti aránytalanság)  myocardiális ischaemia –látens (aszimtomatikus): néma ischaemia –manifeszt (szimptómás)

92 Manifeszt ISZB  angina pectoris (AP) –reverzibilis szívizom ischaemia okozta fájdalom –stabil, instabil  szívinfarctus (MI) –ischaemiás szívizom nekrózis  ischaemiás balszívfél-elégtelenség  szívritmuszavarok  hirtelen szívhalál

93 Atherosclerosis rizikófaktorai  nem befolyásolható: –családi hajlam –életkor –férfi nem  befolyásolható: –zsíranyagcsere-zavar (magas LDL koleszterin és triglicerid szint, alacsony HDL koleszterin szint) –hypertonia –diabetes mellitus –metabolikus X-szindróma: elhízás, inzulinrezisztencia hyperinzulinaemia –dohányzás –mozgáshiány

94 Pericardialis folyadékgyülem


Letölteni ppt "A szív betegségei Képalkotó diagnosztika. Szív betegségei  szív vizsgálómódszereinek áttekintése  fejlődési rendellenességek (congenitalis vitiumok)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések