Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szívműködés élettana. SZÍVCIKLUS Kettős diasztolé szakasza  repolarizáció után mind a 2 P, mind a 2 K kb 0,4ms-ig ellazult állapotban található  nagyvénák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szívműködés élettana. SZÍVCIKLUS Kettős diasztolé szakasza  repolarizáció után mind a 2 P, mind a 2 K kb 0,4ms-ig ellazult állapotban található  nagyvénák."— Előadás másolata:

1 Szívműködés élettana

2 SZÍVCIKLUS

3 Kettős diasztolé szakasza  repolarizáció után mind a 2 P, mind a 2 K kb 0,4ms-ig ellazult állapotban található  nagyvénák nyomása (p)>pitvari p> kamrai p  nyitva tartja a vitorlás billentyűket  vér akadálytalanul jut a kamrákba.  A nagyerekben vezető félhold alakú billentyűk zártak  Kamrák térfogata nő, kamra p kismértékben emelkedik  Vér kamrákba áramlása kezdetben gyors, majd lassul  P-i nyomás kb 1 Hgmm-el haladja meg a K-it

4 Pitvari szisztolé  szinuszcsomó ingerülete ráterjed a P-i izomzatra  összehúzódnak (EKG: p- hullám)  kamrák még diasztoléban vannak  vér akadálytalanul jut a P-ból a K-ba  a pitvari p kb. 5 Hgmm-el, a kamrai 4 Hgmm-el emelkedik  Pitvarok térfogata csökken, kamráké nő  Normálisan: kamrai telődés 20%-ért felelős a pitvari szisztolé

5 Kamrák szisztoléja  Pitvari szisztolét követi a kamrák összehúzódása (QRS- komplex)  kezdetén a K-ban emelkedő nyomás azonnal teljesen zárja a pitvar-kamrai billentyűket  1. szívhang  Nagyerekben uralkodó diasztolés p még zárva tartja a semilunaris billentyűket  Szisztole első szakaszában a K-n belüli p meredeken emelkedik, K-k térfogata nem változik  izovolumetriás szakasz, kb:50ms  Izovol. kontr. kezdetén az anulus fibrosus (szív kötőszövete) síkja a szívcsúcs felé húzódik  P-ok térfogata megnő, bennük a p csökken,  szívó hatást fejtenek ki a vénákra (Szívó-nyomó pumpa)  Izovolumetriás kontrakció addig tart, amíg a K-ban levő p el nem érte a nagyerek diasztolés nyomását

6  JK:9 Hgmm, BK 80Hgmm   nyílnak a semilunaris billentyűk   kamrák ürülése kezdetben gyors, majd lassul  1-1 emberi kamra nyugalomban 1 szisztolé alatt 70-80ml vért lök ki  pulzustérfogat (verőtérfogat)  teljes kamraszisztolé : 270ms  pulzustérfogat több mint 80%-a az első 90 ms alatt hagyja el a kamrát.  Szisztolé végén sem ürülnek ki teljesen, ml vér marad a kamrákban: végszisztolés térfogat

7  BK ellazul  tágul  nyomás gyorsabban csökken, mint az aortában  aorta nyomása >kamranyomásnál  félhold billentyűk zárnak  BK-i nyomás egyenletesen csökken  Semilunaris billentyűk záródása  2. szívhang

8 Kamradiasztolé  félhold billentyűk záródnak  mindkét K önálló zárt üreg (kb. 80ms)  térfogatuk nem változik, izovolumetriás diasztolé  K-i nyomás az egyre növekvő P-i nyomásnál kisebb lesz  AV bill-k lassan nyílnak  Anulus fibrosus visszatér a bázis irányába  nyomást gyakorol a pitvarra  elősegíti a vér áramlását a P  K-ba  kettős diasztole  Bár a JK és a BK által kilökött vér hosszabb időszakra (1 perc) nézve egyenlő, ez nem igaz minden egyes szívciklusra  JP-ban belégzés alatt valamivel több vér áramlik be, mint kilégzés alatt  belégzéskor nagyobb a pulzustérfogat  BP telődés belégzés alatt kisebb, mint kilégzés alatt  BK pulzustérfogata is   egy légzési ciklus alatt kiegyenlítődnek

9  EKG(elektrokardiográfia): mint a vázizmokban, úgy a szívizomban is ingerület hatására akciós áram keletkezik. Műszeresen vizsgálható  elektrokardiogramm  Három elvezetést vizsgálnak:  bal kar és jobb kar között,  bal láb és jobb kar között,  bal láb és bal kar között.  A normális EKG görbe nulla vonala az ún. izoelektromos vonal, ehhez képest negatív és pozitív hullámokat különböztetünk meg.  Részei a következők:  P- hullám  P-Q távolság  QRS- komplexus  ST- szakasz  T- hullám.

10 EKG (elektrokardiografia)

11  A P hullám normális esetben pozitív, amplitudója 1,5-2 mm. A P- hullám az ingerület pitvari terjedésének (a pitvarizomzat depolarizációjának) felel meg.  A P hullám kezdetétől a Q hullám kezdetéig tartó idő az ún. átvezetési idő: 0,12-0,20 s.  A QRS- komplexus kis negatív irányú Q- hullámból, magas pozitív R- hullámból és negatív S- hullámból áll. Időtartama: 0,08 s, ez idő alatt megy végbe a kamra teljes depolarizációja.  Q hullámot nem mindig észlelünk (a szemölcsizmok aktiválódása). R- hullám a kamra fő tömegének ingerületbe jutását jelenti, átlagos amplitúdója: 10 mm.  ST- szakasz izoelektromos, a kamrai depolarizáció plató szakasza  T- hullám a kamraizomzat repolarizációjának a kezdetét jelenti.  A Q- T távolság a kamraizomzat de- és repolarizációjának együttes időtartama: 0,35 s

12 Szívműködés szabályozása

13 Perctérfogat szabályozása PV= frekvencia x pulzustérfogat Frekvencia- vegetatív idegrendszer Pulzustérfogat – szívizom teljesítményétől függ

14 Pulzustérfogat szabályozása  Belső tényezők  Starling-féle szívtörvény 1914, a szív feszülésének növekedésével nő a kontrakció ereje, egy bizonyos határig (szív mérete nyugalomban akkor optimális ha megfeszül)  Térfogati terhelés – vénás beáramlás növelése  Nagyobb lesz a diasztolés térfogat, de először nem tudja kipumpálni a megnőtt térfogatot → szisztolé végén több marad vissza → új egyensúlyi állapot alakul ki → diasztoléban nagyobb a feszülés → erőteljesebb összehúzódás → nagyobb pulzustérfogat  Nyomási terhelés – periferikus ellenállás növelése  Azonos vénás beáramlás mellett nem tudja kipumpálni a korábbi pulzustérfogatot  Külső tényezők  szimpatikus hatás fokozza a kontrakciók erejét

15

16 Frekvencia  Paraszimpatikus hatás  Nyugalomban – vagus hatás  Szimpatikus hatás  Szívgyorsító  Egyéb hatások  Baroreceptorok  Légzési szabályozás  Belégzéskor nő  Kilégzéskor csökken (vagus hatás fokozódik)


Letölteni ppt "Szívműködés élettana. SZÍVCIKLUS Kettős diasztolé szakasza  repolarizáció után mind a 2 P, mind a 2 K kb 0,4ms-ig ellazult állapotban található  nagyvénák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések