Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Miért dobog a szívünk?. Sejthártya alapvető szerkezeti egységei:  Kettős foszfolipidréteg  Többféle fehérjemolekula közéjük tartoznak:  az ioncsatornák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Miért dobog a szívünk?. Sejthártya alapvető szerkezeti egységei:  Kettős foszfolipidréteg  Többféle fehérjemolekula közéjük tartoznak:  az ioncsatornák."— Előadás másolata:

1 Miért dobog a szívünk?

2 Sejthártya alapvető szerkezeti egységei:  Kettős foszfolipidréteg  Többféle fehérjemolekula közéjük tartoznak:  az ioncsatornák  és az ionpumpák

3 különféle kationok és anionok eloszlása a sejthártya két oldalán nyugalmi állapotban

4 A membránpotenciál-változás időbeli alakulása a sejthártya egy pontján vázizom és idegsejt, valamint egy szívizomsejt esetében

5 Mi a különbség alapja?  A membránpotenciál-változásokat a szívizomsejtekből (ki és az oda) beáramló Na+, K+ és Ca2+-ionok árama okozza  a szívizomsejtek funkciója, egy-egy szívdobbanás során

6 Mi minden történik a szívizomsejtek membránjában egyetlen összehúzódás alatt?  Nyugalomban fesz. Szabályozott Na+, K+ csatornák zárva  „utasításra” Na+- csatornák kinyílnak Na+ beáramlás  Membránpotenciál értéke lecsökken(depolarizáció)  Ennek hatására az átmeneti K+ csatornák kinyílnak K+-ion kiáramlás

7 Mi minden történik a szívizomsejtek membránjában egyetlen összehúzódás alatt?  A membránpotenciál értéke nő, gyors átmeneti repolarizáció  Ezt platófázis követi  Lassan nő a membr. potenciál értéke  Ca2+ be- a fesz. Szab. Ca2+-csatornákon keresztül míg K+ kiáramlás a késleltetett K+ csatornákon át

8 Mi minden történik a szívizomsejtek membránjában egyetlen összehúzódás alatt?  Az ionáramok között egyensúly => membr. pot. értéke csak kis mértékben változik  Ca2+ csatornák zárnak platófázis vége  További K+-ionok távoznak  Folyamatos repolarizáció  Hiperpolarizáció  Na+/Ca2+-,Na+/K+- pumpák

9 A szívdobbanás  Szívizomnak saját ingerképző és vezető rendszer:  központ a szinusz csomó itt spec. szívizomsejtek  Pacemaker-aktivitás, biztosítja a szív dobogását

10 Az akciós potenciál terjedése:  Szinusz csomó  Pitvarok  Pitvar-kamrai csomó  Hisz-köteg  Tawara-szárak  Purkinje-rostok  Kamrák izomzata

11 A szív ingerületképző és -vezető rendszere. A nyilak az ingerület terjedési irányát jelzik. Az ábra jobb oldala azt mutatja, hogy milyen az akciós potenciál lefutása a szív különböző régióiban

12 Elektrokardiogram: a szív elektromos aktivitásának időbeli lefutása, amint azt a jobb csuklón és a bal bokán elhelyezett elektródokkal rögzíthetjük. A P hullám a pitvar, a Q, az R és az S csúcsok, valamint a T hullám a kamra izomzatának aktivitását jellemzik. A QT távolság a szívizom ioncsatornáinak állapotát jellemző mérőszám

13 A hosszú QT szindróma  A QT távolság megnyúlása, mely csökkent K+ ioncsatorna működést jelent  Lehet genetikai eredetű, mutáció a K+- ioncsatornákat kódoló géneknél  Ennek következtében kevesebb K+ áramlik ki, e miatt a repolarizáció több időt igényel

14 A hosszú QT szindróma  Lehet szerzett: hosszan tartó gyógyszeres kezelés vagy anyagcserezavarok következtében  Gyógyszerek hatóanyagai közül veszélyesek melyek gátolják a K+- csatornák működését.  Többnyire betegséget nem okoz, tüneteket viszont növeli a szívritmuszavarok kockázatát, a hirtelen szívhalál esélyét

15 Akciós potenciál lefutása  A szinusz- és pitvarkamrai csomó sejtjei akciós potenciált generálnak  Pacemaker ioncsatornák: nem depolarizáció alatt nyílnak, K+ szelektivitásuk gyenge, ezért Na+ is átjut (4:1)  A szinusz csomó sejtjeinél nincsenek állandó K+ csatornák, ezért a nyugalmi potenciál alacsonyabb

16 Akciós potenciál lefutása  K+ ionok hagyják el a sejtet, a késleltetett K+- csatornákon keresztül membránpotenciál értéke növekszik  Hiperpolarizáció, kinyílnak a ritmusképző csatornák K+- és Na+- ionok áramlanak a sejt belseje felé  A sejt belseje negatívabb, kationok igyekeznek felé a sejthártya fokozatosan depolarizálódik  A pacemakersejtekben a folyamat ismétlődik, ez biztosítja a szív ritmikus funkcióját

17 Különbségek a szív különféle részei között  Akciós potenciál különböző, minden régiónak más-más feladat  A pitvarban rövid lefutású repolarizáló K+ áramok erőteljesek membr.pot. értéke nyugalmi szintre rövid idő alatt áll helyre

18 Különbségek a szív különféle részei között  Hatékony repolarizáció az ultragyors K+ csatornáknak köszönhetően  A kamrák falában kisebb eltérés legrövidebb idő alatt a legkülső rétegben, a középsőben a leghosszabb  Az átmeneti K+ áram a külső rétegben a legerőteljesebb

19 Különbségek a szív különféle részei között  A platófázis meredeksége a beáramló Ca2+- és K+- ionok mennyiségétől függ

20 A különféle típusú ioncsatornák eloszlása a sejthártya, a t-csövecskék, valamint a szarkoplazmatikus retikulum (SR) membránjában. A citoplazmába kiáramló Ca2+- ionokat a Ca2+-ionpumpák (nyilazott "körgyűrűk") szállítják vissza a szarkoplazmatikus retikulumba

21 Akciós potenciál és az izomösszehúzódás kapcsolata vázizmokban

22 Akciós potenciál és kontrakció szívizomban

23 Hogyan alkalmazkodik a szív testünk pillanatnyi szükségleteihez?  Feladata: oxigén és tápanyagellátás biztosítása  Szabályozás a szinusz csomó és a pitvar- kamrai csomó működésének vegetatív módosításán keresztül  Szimpatikus hatást közv. Idegvégződésekben noradrenalin

24 Hogyan alkalmazkodik a szív testünk pillanatnyi szükségleteihez?  Noradrenalin hatására a ritmusképző csatornák hamarabb nyílnak, a depolarizáció hamarabb történik  Szívritmus gyorsul  Paraszimpatikus hatás ezt a bolygóideg közvetíti  Acetilkolin szabadul fel

25 Hogyan alkalmazkodik a szív testünk pillanatnyi szükségleteihez?  Az acetilkolin aktiválja az anyag kötődésétől függő K+- csatornákat(ligandfüggő ioncsatornák)  Ezen ioncsatornák növelik a membránpotenciált  A pacemaker csatornák később nyílnak=>lassul a szívritmus

26 Hogyan alkalmazkodik a szív testünk pillanatnyi szükségleteihez?  Ligandfüggő K+ csatornák spec. változata az ún. nevezett „biztosíték” csatornák  1mM Atp (citoplazmában) alatt ezek zárva vannak  Fokozott terhelés nyomán Atp koncentráció 1 mM alá süllyed=> nyitnak  Hiperpolarizálják a sejthártyát=> csökken a Ca2+ beáramlás, rövidül az akciós pot.

27 Összességében:  Csökken a szívizomsejtek terhelése  Csökken az ATP felhasználás  Javul a szívizomsejtek túlélési esélye  Egy rövid ideig tartó oxigénhiányos állapot után védetté válik a szívizom egy újabb oxigénhiányos terheléssel szemben=>csökken a ritmuszavarok kialakulásának kockázata

28 Felhasznált irodalom  Természet Világa 2006/03 Ördög Balázs- Szabad János


Letölteni ppt "Miért dobog a szívünk?. Sejthártya alapvető szerkezeti egységei:  Kettős foszfolipidréteg  Többféle fehérjemolekula közéjük tartoznak:  az ioncsatornák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések