Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GONDOLKODÁS „Az embernek sokkal nagyobb a hatalma a természet felett, mint amennyit megért belőle, ez azért van, mert tudatos intellektusa ugyan egyszerre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GONDOLKODÁS „Az embernek sokkal nagyobb a hatalma a természet felett, mint amennyit megért belőle, ez azért van, mert tudatos intellektusa ugyan egyszerre."— Előadás másolata:

1 GONDOLKODÁS „Az embernek sokkal nagyobb a hatalma a természet felett, mint amennyit megért belőle, ez azért van, mert tudatos intellektusa ugyan egyszerre csak egy gondolattal tud foglalkozni, de cselekedetét valamennyi tudattalanul felhalmozott tapasztalata és gondolata támogatja.” (Selye János: Életünk és a stressz – Akadémia Kiadó, o.)

2 Ajánlott irodalom Kun M. – Szegedi M. (1972): Az intelligencia mérése Kun M. – Szegedi M. (1972): Az intelligencia mérése Akadémia Kiadó, Budapest Lénárd Ferenc (1984): A problémamegoldó gondolkodás Lénárd Ferenc (1984): A problémamegoldó gondolkodás Akadémia Kiadó, Budapest Merlin, Donald (2001): Az emberi gondolkodás eredete Merlin, Donald (2001): Az emberi gondolkodás eredete Osiris Kiadó, Budapest Mérő László (1997): Észjárások Mérő László (1997): Észjárások Tercium Kiadó, Budapest Steven, Pinker (1999): A nyelvi ösztön Steven, Pinker (1999): A nyelvi ösztön Typotex Kiadó, Budapest

3 Jellemzői (1) a megismerés közvetett (logikai) szakaszának része; a megismerés közvetett (logikai) szakaszának része; a megismerés lényegi oldalához tartozik; a megismerés lényegi oldalához tartozik; oksági viszonyok, összefüggések feltárására irányul → elvonatkoztat → a valóságot az általánosban (elvontan) tükrözi vissza: gon- dolat; oksági viszonyok, összefüggések feltárására irányul → elvonatkoztat → a valóságot az általánosban (elvontan) tükrözi vissza: gon- dolat; a gondolat nemcsak eredmény, hanem előfel- tétel is; a gondolat nemcsak eredmény, hanem előfel- tétel is; a legösszetettebb megismerési folyamat, ma- a legösszetettebb megismerési folyamat, ma- gába foglalja a megismerésben közvetlenül gába foglalja a megismerésben közvetlenül szerepet játszó többi pszichikus folyamatot; szerepet játszó többi pszichikus folyamatot;

4 Jellemzői (2) nyersanyagát korábbi tapasztalataink, élmé- nyeink adják; nyersanyagát korábbi tapasztalataink, élmé- nyeink adják; az előbbi tudattartalmakat értelmes egészekké az előbbi tudattartalmakat értelmes egészekké formálja; formálja; információátalakítás, nagy információegységek információátalakítás, nagy információegységek útján a valóság lényegének és törvényeinek útján a valóság lényegének és törvényeinek megragadása; megragadása; különféle logikai műveletek összműködése ré- különféle logikai műveletek összműködése ré- vén valósul meg; vén valósul meg;  alapműveletek: analízis, szintézis, összehasonlítás, ren-  alapműveletek: analízis, szintézis, összehasonlítás, ren- dezés, elvonatkoztatás (absztrahálás), kiegészítés, ösz- dezés, elvonatkoztatás (absztrahálás), kiegészítés, ösz- szefüggések feltárása (reláció), fölérendelés, általánosí- szefüggések feltárása (reláció), fölérendelés, általánosí-

5 Jellemzői (3) tás (generálás)  fogalom; alárendelés (konkretizá- tás (generálás)  fogalom; alárendelés (konkretizá- lás lás ► a gondolkodás összetettebb műveletei: ► a gondolkodás összetettebb műveletei: ► következtetés: induktív, deduktív, ► következtetés: induktív, deduktív, ► analógia, ► analógia, ► hipotézis. ► hipotézis. problémahelyzetekben lép fel; problémahelyzetekben lép fel; szoros kapcsolatban áll a cselekvéssel; szoros kapcsolatban áll a cselekvéssel; szoros a nyelvvel való kapcsolata → a szó a fogalmak létezési formája; szoros a nyelvvel való kapcsolata → a szó a fogalmak létezési formája; a gondolkodás más szimbólumokkal is történ- het: pl. rajz, matematikai jelek. a gondolkodás más szimbólumokkal is történ- het: pl. rajz, matematikai jelek.

6 A gondolkodás módozatai motoros gondolkodás; motoros gondolkodás; propozicionális (fogalomalkotó); propozicionális (fogalomalkotó); képzeleti, vizuális; képzeleti, vizuális; problémamegoldó. problémamegoldó.

7 Propozicionális gondolkodás (1) a propozíció (kijelentés) – alkotóeleme a foga- a propozíció (kijelentés) – alkotóeleme a foga- lom; lom; a fogalmak mentális funkciói: a fogalmak mentális funkciói: ► kognitív ökonómiát biztosítanak, ► kognitív ökonómiát biztosítanak, ► előrejelzik a nem észlelt információkat; ► előrejelzik a nem észlelt információkat; a fogalomalkotás lépései: a fogalomalkotás lépései: ► a dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számba- ► a dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számba- vétele, vétele, ► lényegi jegyek kiemelése (fogalomalkotás); ► lényegi jegyek kiemelése (fogalomalkotás); ► dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felisme- ► dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felisme- rés), rés), ► főbb ismertetőjegyek működésének, törvényszerűsé- ► főbb ismertetőjegyek működésének, törvényszerűsé- geinek felsorolása. geinek felsorolása.

8 Propozicionális gondolkodás (2) a fogalomhoz tartozó tulajdonságok: a fogalomhoz tartozó tulajdonságok: ► prototípusa (kiugró jellegűek, de nem biztos mutatók) → ► prototípusa (kiugró jellegűek, de nem biztos mutatók) → erre alapozva: élettelen fogalmak), erre alapozva: élettelen fogalmak), ► magja (diagnosztikus élményűek) → erre alapozva: klasszi- ► magja (diagnosztikus élményűek) → erre alapozva: klasszi- kus fogalmak; kus fogalmak; a fogalmak hierarchiát alkotnak (ez a kapcsola- a fogalmak hierarchiát alkotnak (ez a kapcsola- tukat mutatja); tukat mutatja); fogalmak kombinációja: fogalmak kombinációja: kijelentés = személy vagy tárgy + leírást tartalmazó fogalom kijelentés = személy vagy tárgy + leírást tartalmazó fogalom (alany) (állítmány) (alany) (állítmány) első lépés a komplex gondolkodás felé bizonyos esetekben: tulajdonság, állapot vagy cselekvés

9 Propozicionális gondolkodás (3) fogalmak elsajátítása: fogalmak elsajátítása: ► prototípus tanulása (elsősorban egyéni tapasztalás ► prototípus tanulása (elsősorban egyéni tapasztalás útján: példánystratégia, hipotézis-ellenőrzés, felül- útján: példánystratégia, hipotézis-ellenőrzés, felül- ről lefele irányuló stratégiák), ről lefele irányuló stratégiák), ► a mag tanulása (iskolai oktatás). ► a mag tanulása (iskolai oktatás).

10 Propozicionális gondolkodás (4) a gondolatok közlésének elsődleges eszköze a nyelv; a gondolatok közlésének elsődleges eszköze a nyelv; a nyelv használata: a nyelv használata: ► produkció, ► produkció, ► megértés; ► megértés; nyelvi szintek: nyelvi szintek: ► mondategységek, ► mondategységek, ► szavak (morfémák) és azok a szóelemek, melyek ► szavak (morfémák) és azok a szóelemek, melyek jelentést hordoznak, jelentést hordoznak, → szavak funkciói: kifejezhetnek, közölhetnek és → szavak funkciói: kifejezhetnek, közölhetnek és ábrázolhatnak; ábrázolhatnak;

11 Propozicionális gondolkodás (5) → a szavakban való tükrözés jellemzői: implikált (nincs → a szavakban való tükrözés jellemzői: implikált (nincs téri-idői korlátja, redukált (kivonatos-csak a fontosra téri-idői korlátja, redukált (kivonatos-csak a fontosra irányul), homogén (mindent szavakban fejezünk ki) irányul), homogén (mindent szavakban fejezünk ki) és sajátos globalitású; és sajátos globalitású; ► beszédhangok (fonémák); ► beszédhangok (fonémák); a nyelv elsajátítása (mindhárom előbbi szin- a nyelv elsajátítása (mindhárom előbbi szin- ten történik. ten történik.

12 Képzeleti gondolkodás a vizuális képzetek az észlelésnek megfele- lő vizuális részleteket tartalmaznak; a vizuális képzetek az észlelésnek megfele- lő vizuális részleteket tartalmaznak; képzeleti műveletek: képzeleti műveletek: ► mentális forgatás, ► mentális forgatás, ► mentális letapogatás. ► mentális letapogatás.

13 Problémamegoldó gondolkodás (1) probléma = az a helyzet, amelyre a személy- probléma = az a helyzet, amelyre a személy- nek nincs kész válasza; nek nincs kész válasza; problémamegoldás = ismert célhoz vezető ismeretlen út (módszer) sikeres megtalálá- problémamegoldás = ismert célhoz vezető ismeretlen út (módszer) sikeres megtalálá- sa a rendelkezésünkre álló korábbi tapaszta- sa a rendelkezésünkre álló korábbi tapaszta- latok és a logikus gondolkodás alkalmazása latok és a logikus gondolkodás alkalmazása alapján; alapján; nem azonos a logikai műveletek egymásután- nem azonos a logikai műveletek egymásután- jával. jával.

14 Problémamegoldó gondolkodás (2) gondolkodási lépések: gondolkodási lépések:  a probléma megfogalmazása,  a probléma megfogalmazása,  adatgyűjtés, a probléma természetének fel-  adatgyűjtés, a probléma természetének fel- tárása, tárása,  tervkészítés,  tervkészítés,  végrehajtás,  végrehajtás,  ellenőrzés, értékelés.  ellenőrzés, értékelés.

15 Problémamegoldó gondolkodás (3)  eredményre vezető lépések sorrendje = gondolatmenet; gondolatmenet; az ideális műveleti sorrend (lépésrend) = az ideális műveleti sorrend (lépésrend) = algoritmus; algoritmus; a problémamegoldó gondolkodás szabályai- a problémamegoldó gondolkodás szabályai- val a heurisztika (megtaláltam) foglalkozik. val a heurisztika (megtaláltam) foglalkozik.

16 Problémamegoldó gondolkodás (4) A problémamegoldás sikeressége függ: A problémamegoldás sikeressége függ: ► a problémamegoldási stratégiáktól: ► a problémamegoldási stratégiáktól: (a célokat elérhető célokra – részekre - bontjuk) (a célokat elérhető célokra – részekre - bontjuk) ▻ különbségcsökkentés, ▻ különbségcsökkentés, ▻ cél-eszköz elemzés, ▻ cél-eszköz elemzés, ▻ visszafelé haladás; ▻ visszafelé haladás; ► a leképezés módjától: ► a leképezés módjától: ▻ propozicionális leképezés, ▻ propozicionális leképezés, ▻ vizuális leképezés. ▻ vizuális leképezés.

17 A gondolkodás fő módszerei 1. Analítikus/algoritmikus/konvergens (lépésről lépésre). (lépésről lépésre). 2. Intuitív/heurisztikus/divergens (nem algoritmizálható). (nem algoritmizálható).

18 A gondolkodás zavarai Alaki (formai) zavarok: Alaki (formai) zavarok:  kóros felgyorsulás,  kóros felgyorsulás,  kóros lelassulás,  kóros lelassulás,  szerkezetének szétesése, fellazulása.  szerkezetének szétesése, fellazulása. Tartalmi zavarok: Tartalmi zavarok:  kényszerképzetek,  kényszerképzetek,  túlértékelt eszme,  túlértékelt eszme,  téveszmék.  téveszmék.


Letölteni ppt "GONDOLKODÁS „Az embernek sokkal nagyobb a hatalma a természet felett, mint amennyit megért belőle, ez azért van, mert tudatos intellektusa ugyan egyszerre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések