Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelmi biológia. Def: Olyan misszió orientált diszciplina, amelynek eredményessége egyedül az által mérhető, mennyiben járul hozzá a természetes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelmi biológia. Def: Olyan misszió orientált diszciplina, amelynek eredményessége egyedül az által mérhető, mennyiben járul hozzá a természetes."— Előadás másolata:

1 Természetvédelmi biológia

2 Def: Olyan misszió orientált diszciplina, amelynek eredményessége egyedül az által mérhető, mennyiben járul hozzá a természetes populációk, közösségek és tájak megőrzéséhez. Alapfeladatai: 1, Feltárás 2, Megőrzés 3, Helyreállítás

3 Célobjektumok időrendben 1, Fajok: passzív védelem 2, Élőhely: élőhelyrontás 3, Közösségek 4, Biodiverzitás -Egyre magasabb szintek -Az alsóbb szinteket nem lehet elhanyagolni, egymásra épülés

4 Populáció szintű természetvédelem -Genetikai sokféleség megőrzése -Előfordul, hogy a közösséget, csak az azt alkotó populációk kezelésével lehet megőrizni -A pop.-t csak az élőhelyeik fenntartásával lehet megvédeni

5 Fajszintű természetvédelem -Valamennyi pop.-ra irányul -Legfontosabb eszköz a jogi védelem -Vörös listák, természetvédelmi prioritási sorrend, védettség deklarálása

6 Közösségi szintű természetvédelem -Kapcsolatrendszer a pop. között -Populáció szintű kezelési tervek összehangolása -Különleges faj ritkán támogatható a többi faj ellenében -Kétségtelen prioritása a szintek között

7 Tájléptékű természetvédelem - Közösségek sokoldalú kapcsolatrendszere -A természetvédelmi területek területe az optimálisnál ált. kisebb  élőhely sokféleség megőrzés -Tájökológia eredményeinek felhasználása -A humán és a biológiai érdekek figyelembe vétele

8 Nemzeti szintű természetvédelem -A jogi szabályozás ezen a szinten lehetséges igazán -A sokféleség fenntartása ezen a szinten: füves puszták ↔ Bükki NP -Nemzeti Biodiverzitás Megőrzési Stratégia

9 Kontinens léptékű természetvédelem -Törekvések a természetvédelem európai integrálására -Fajok biogeográfiai areája, migrációs útvonalak nem érzékelik a politikai határokat  életközösségek fennmaradása -Páneurópai Biológiai- és Tájdiverzitás Megőrzési Stratégia/1996/ -Corine program

10 Globális léptékű természetvédelem -Globális környezeti problémák  világméretű szervezés szükséges -A természeti értékek jelentős hányada súlyos gazdasági helyzetű országokban található -A gazdagabb országok segítsége nélkül ezen értékek védelmére kevés esély van -Természetvédelmi Világstratégia/1980/, Agenda-21

11 A biológiai sokféleség - Nem csak egy terület fajgazdagsága -A biológiai alapsokaságok jellemzésére alkalmazott mérőszámok gyűjtőneve -Az élővilág változatossága és változékonysága -ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság, beleértve a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket, valamint az e rendszereket magukba foglaló ökológiai komplexumokat; ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét

12 A biodiverzitás típusai -Jellemzése: az alkotó különböző típusú elemek és azok relatív gyakorisága alapján 1,Populáció szinten a genetikai sokféleségnek van jelentősége. Minél több olyan locus, ahol polimorf gének fordulhatnak elő, és minél nagyobb az allélek száma. Genotípusokat, magatartástípus is lehet elem. 2,Fajszinten a faj alatti rendszertani egységek vagy a különböző populációk típusainak számát és a típusok gyakorisága /politipikus fajok/. 3,Közösségi szinten a faji minősítésű populációk sokfélesége. A csoportok is lehetnek elemek. Populáció- csoportok /koalíciók/, kapcsolatdiverzitás 4, Tájszinten az élőlényközösségek száma a fontos, de az élőhely típusok is. 5,Regionális vagy nemzeti szinten a tájak sokfélesége, tájtípusok a meghatározók. Inkább földrajzi fogalom.

13 A sokféleség számszerű kifejezése -Shannon-féle diverzitási index: ritkább fajokra H= -  P i logP i P i =az i-edik faj relatív gyakorisága -Egyenletesség: J=H/logS S=fajszám -Simpson-Yule-féle d. i.: gyakoribb fajokra D=1/  P i 2 -Diverzitási rendszerek: függvénycsaláddal Hill, Rényi

14 A biodiverzitás nagyléptékű térbeli és időbeli mintázata -Biodiverzitási grádiens: a sarkoktól az egyenlítőig. Nem volt jégkorszak, egyenletesebb klíma. -Forró pontok: sok olyan faj él, amit sehol máshol nem találunk -Hazánkban biogeográfiai okok miatt viszonylagos élővilág gazdagság van annak ellenére, hogy 70%-os a mezőgazdasági művelés területi aránya -Az ismert fajok száma 1,5 millió kb.5-30 millió lehet. A fajkeletkezés vagy speciáció adaptív radiációval megy végbe  minimális terület -A biodiverzitás csökkenését általában a fajok kihalásával szokták jellemezni. Trópusi esőerdők területcsökkenése alapján faj évente. Ez ezerszerese a természetes háttérkihalásnak. 5xvolt már ilyen mértékű kihalás, legutóbb az őshüllők eltűnésének idején

15 Populációk védelme A populációk túlélését befolyásoló tényezők 1, Demográfiai adatok 2, Magatartás 3, Élőhely 4, Térbeli adatok 5, Genetika 6, Sztochaszticitás

16 Populációk védelme -Kihalási örvények: a pop. túlélését befolyásoló tényezők összefüggnek egymással, erősítik egymást. Kisebb effektív pop. méret   demográfiai variabilitás  fragmentáció  beltenyésztéses leromlás  alkalmazkodóképesség

17 Populációk védelme -Minimális életképes pop. nagyság MVP: 95% valószínűséggel, legalább 100 évig fennmarad -Kockázatbecslés fontos eleme -Populációdinamikai modellek: exponenciális, logisztikus

18 A populációk térszerkezete -A pop. térbeli szerkezettel rendelkeznek, egyes részpopulációk tagjai egymással sokkal szorosabb kapcsolatban vannak. Lokális dinamika, regionális d. -Fragmentáció: a populáció mérete az MVP alá eshet  tömeges kihalást okozhat -Azok a fajok érzékenyek: 1,nagy a területigényük 2,kicsi a diszperziós, kolonizációs képességük 3,specializálódtak 4,táplálékáncban magasabban helyezkednek el -Szegélyhatás: effektív élettér csökkenés -A konnektivitás csökkenése, izoláció /ökológiai csonkulás/ néha pozitív hatással járhat

19 A populációk térszerkezete -Metapopulációk: a nem homogén térszerkezettel rendelkező populációk -Kialakulása: 1,foltos élőhely benépesülésével 2, egységes pop. fragmentálódásával -Típusai: klasszikus, kontinens-sziget /source,sink/, foltos, fragmentált -Diszperziós mintázat  rescue effect Függ:migrációs képességtől, élőhelyfoltok távolságától, matrix minőségétől, részpop. Denzitásától, foltok minőségétől -Ökológiai folyosók

20 Fajszintű természetvédelem -Legnagyobb hagyomány -Terület védetté nyilvánítás, mert több értékes faj él ott. -Elsősorban passzív védelem, de figyelem felhívás is fontos -Ritkaság: veszélyeztetettség? -Formái: elterjedés, helyi gyakoriság -Detektálásánal problémái: Mit számolunk?, Hol ? Mikor?

21 Fajszintű természetvédelem A ritkaság okai: 1, Közvetlen pusztítás, élőhelyromlás 2, Populációs tulajdonság 3, Természetes 4, Evolúciós endemizmus, reliktumok

22 Fajszintű értékelési rendszerek -Vörös listák: kiválasztják és kategorizálják a védendő fajokat. Vörös Könyv 1, Kipusztult vagy eltűnt 2, Közvetlenül veszélyeztetett 3, Aktuálisan v. 4, potenciálisan v. - IUCN Természetvédelmi Világszervezet: extinct, extinct in wild, critical, endangered, vulnerable, susceptible, conservation dependent, low risk, data deficient

23 Fajszintű értékelési rendszerek - Természetvédelmi szempontú értékbesorolási rendszerek -Mo.-on száras növényekre és gerincesekre -Egyszerű rangsorok: Simon, Borhidi Védett v. védendő; természetességre utaló; leromlást, zavarást jelző fajok - Többváltozós értékelési rendszerek: a pontszámok összege vagy szélső értéke adja meg a faj természetvédelmi értékét

24 Fajszintű értékelési rendszerek -Védettségi listák: a tudományos szempontok mellett gyakorlati és politikai tényezők is befolyásolják -Mo évi LIII. törvény: védett, fokozottan védett -1994: növény: 500v, 47 fv.  3000 állat : 857v, 76 fv.  42000

25 Életközösségek védelme A közösségek lehatárolása -Egyértelmű identifikáció lenne szükséges -Összetartozó populációk körét: szempont lehet 1,domináns faj 2,élőhely 3,földrajzi elhelyezkedés 4,táplálkozási hálózat 5,egyéb élő szervezet -Nemzeti Élőhely-osztályozási rendszer/NÉR/ 1, Általános élőhely-osztályozás /á-NÉR/ 120 kategória 2, Víztipológia /v-NÉR/ 120 kat. 3, Cönológiai 300 kat. 4, Természetvédelmi Információs Szolgálat 651 kat. 5, Mikro -élőhelyek

26 Életközösségek védelme - Kulcsfajok: bizonyos fajok elvesztése az egész közösségre katasztrofális hatással lehet, több más faj kaszkádszerű kihalását okozhatja  védelem ezekre koncentrálva -Funkcionális fajcsoportok: a közösség szerkezetének meghatározói -Potenciális vegetáció: az a növényzeti típus, ami az adott helyen az ember zavaró hatása nélkül létrejöhetne 1, Az ember megjelenése előtti utolsó természetes vegetáció 2, A jelenlegi klímának legjobban megfelelő növényzet 3, Az ember eltűnése esetén kialakuló n. 4, Az a vegetációtípus melynek helyreállítását érdemes célul kitűzni

27 Életközösségek védelme Diszturbáció: olyan romboló vagy zavaró hatású folyamat, amely tüneti változókkal detektálható -Fenntartó /endogén/ d. Sohasem váratlan, a közösségnek megfelelő idő áll rendelkezésre a hozzá való alkalmazkodáshoz -Romboló /exogén/ d.

28 KözösségtípusFenntartó d.Romboló d. Természetes ÁrtérPeriodikus elár.Áll. Vízborítás az áradás teljes elmaradása Természetes erdőFakidőlés, hernyórágás, avartűz Tarvágás, cserjeszint eltávolítás, vegyszerezés LöszpusztagyepEnyhe legelés, kisebb aszály Intenzív legelés, felülvetés, műtrágyázás KoallzátonyCiklon, predáció, árapály Vízszennyezés, kotrás, horgonyzás, Természet közeli Hegyvidéki kaszálóKaszálás, enyhe legelésKaszálás felhagyása, beerdősítés Hazai erdőkSzálaló vágás, kis területű tarvágás Kiterjedt tarvágás, vegyszerezés

29 Szigetbiogeográfia -Területhatás: minél nagyobb a sziget, annál több fajt képes eltartani S=c A z -Távolsághatás: a kontinenstől ill. a kolonizációs forrástól távolabbi szigetek fajszáma kisebb -Egyensúlyi fajszám

30 Több kicsiEgy nagy Többféle betelepülési sorrend- Többféle közösségi összetétel Nagyobb egyensúlyi fajszám Többféle populációméret- Többféle közösségi összetétel Lassúbb fajvesztés Relatíve több átmeneti élőhelyBizonyos élőhelyek csak nagyobb területen „ férnek el” Nagyobb diszturbancia gyakoriságTöbb zavartalan, belső élőhely Kisebb „célpont”, de szélesebb eloszlás Nagyobb területigényű fajok fennmaradási lehetősége Populációk genetikai differenciáció, Endemizmus kialakulásának leh. Környezetszennyezési hatások kisebb valószínűsége Többféle kihalási sorrend- Többféle közösségösszetétel Kisebb diszturbancia gyakoriság Járványok izolálódásaTermészetes foltdinamika lehetősége

31 Természetvédelmi értékelés Célja -Választási lehetőség és szükségszerűség esetén az értékesebb területnek kell prioritást adni -Értékleltár birtokában lehet a gazdasági szempontok ellen érvelni

32 Természetvédelmi értékelés Kritériumai 1, Diverzitás 2, Területnagyság, minimális dinamikus terület /MDA/ 3, Ritkaság 4, Természetesség 5, Reprezentativitás 6, Veszélyeztetettség

33 Természetvédelmi állapotfelmérés és biodiverzitás monitorozás -Referencia csoport kiválasztása -Legtöbbször száras növények, gerincesek -Monitorozás: meghatározott időnkénti ismétlés 1, Valamennyi jellemző élőhelytípus reprezentálva legyen 2, A legértékesebb védett területek benne legyenek 3, Legyenek olyan veszélyeztetett területek, amelyeken a tapasztalt kedvezőtlen változások mintegy előre jelzik a veszélyt  időben intézkedés

34 Természetvédelmi helyreállítás Kezelési formák 1, Prezerváció 2, Konzerváció 3, Rekonstrukció 4, Rehabilitáció


Letölteni ppt "Természetvédelmi biológia. Def: Olyan misszió orientált diszciplina, amelynek eredményessége egyedül az által mérhető, mennyiben járul hozzá a természetes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések