Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közösségek ökológiája. Mit nevezünk társulásnak? egy helyen különböző fajok potenciális kölcsönhatásban a közösség határait a kérdésfeltevés korlátozza.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közösségek ökológiája. Mit nevezünk társulásnak? egy helyen különböző fajok potenciális kölcsönhatásban a közösség határait a kérdésfeltevés korlátozza."— Előadás másolata:

1 Közösségek ökológiája

2 Mit nevezünk társulásnak? egy helyen különböző fajok potenciális kölcsönhatásban a közösség határait a kérdésfeltevés korlátozza –növényközösség –hangyaközösség –madárközösség –stb.

3 A közösség szerkezete fajdiverzitás (sokféleség) –fajgazdagság –relatív tömegesség –  megvalósuló kombinációk száma –fajszám meghatározásának nehézségei mintanagyság megtalálhatóság

4 A közösség szerkezete egyedszámok a mintában fajszám Ritka fajok Gyakori fajok

5 A közösség szerkezete 1. közösség2. közösség ABCD A: 25% B: 25% C: 25% D: 25% A: 80% B: 5% C: 5% D: 10% a sokféleséget (diverzitást) egyrészt a fajszámmal, másrészt a fajpopulációk tömegarányainak egyenletességével mérjük

6 A közösség szerkezete táplálkozási szerkezet –táplálkozási szintek –tápláléklánc  táplélékhálózat

7 Csúcsragadozó Harmadlagos fogyasztó Másodlagos fogyasztó Elsődleges fogyasztó Elsődleges termelő Szárazföldi tápláléklánc Tengeri tápláléklánc

8

9 Egy biocönózis táplálkozási hálózata (trópusi esőerdő, El Verde, Puerto Rico)

10 A közösség szerkezete

11 a tápláléklánc hosszának korlátai –milyen hosszú lehet egy tápláléklánc –csomópontok láncolata

12 A közösség szerkezete Tápláléklánc hossza –a legtöbb tápláléklánc viszonylag rövid, általában 5-nél nem több kapcsolatot tartalmaz –két fő hipotézis van, amely azt magyarázza, hogy a tápláléklánc miért rövid

13 A közösség szerkezete Energetikai hipotézis: a táplálkozási szintek közötti energiaáramlás nem hatékony (átlagosan 10% jut át egyik szintről a másikra); kevés energia maradna a “csúcsragadozónak” ezért nincs tigrisevő madár nagyon nagy szervezetek a táplálékhálózat aljáról fogyasztanak (elefánt, bálna)

14 A közösség szerkezete Dinamikus stabilitás hipotézis: a hosszú láncok kevésbé stabilak, mint a rövidek, mert a lánc alján lévő populációk ingadozásai a csúcsragadozó kipusztulásához vezetnének –az eddigi eredmények az energetikai hipotézis támasztják alá –a lánc hosszabb lehet, ha az alján bővülnek a készletek...

15 53.15

16 Az egyes fajok hatása a közösségben domináns fajok –vagy a leghatékonyabb kompetítor –vagy a leghatékonyabban kerüli el a predációt –(removal experiment  táplálkozási közösségét borítja) kulcsfajok –nem szükségszerűen tömegesek –(removal experiment  táplálkozási közösségét borítja)

17 Kulcsfajok Robert Paine kísérlete a Pisaster nevű tengericsillagot eltávolította egy sziklás tengerpartról a Pisaster kagylókat fogyaszt; a kagylók a tengericsillag hiányában túlszaporodtak, és kiszorították a többi gerinctelent

18 Az egyes fajok hatása a közösségben Ökoszisztéma mérnökök –az élőhelyi viszonyokat alakítják át, így más fajok számára kedvező vagy kedvezőtlen lesz a térésg –hód –Juncus gerardi

19 szittyó jelenlétében növényfajok száma Szikes mocsár szittyó (Juncus) jelenlétében szittyó nélkül a szittyó gátolja a felszíni sófelhalmozódást, és hozzájárul a talaj oxigénben dúsulásához, így több faj számára teremt kedvező feltételeket

20 ragadozó növényevő növény ásványi anyag Közösség szabályzása bottom-up top-down

21 ragadozó növényevő növény ásványi anyag Közösség szabályzása bottom-up top-down

22 ragadozó növényevő növény ásványi anyag Közösség szabályzása bottom-up top-down biomanipuláció

23 Zavarás hatása a közösségre „ökológiai egyensúly” nem-egyensúlyi közösségek

24 Zavarások zavarás – diszturbancia különböző erősségű és időtartamú hatás, amely megváltoztatja a közösséget, eltávolít belőle élőlényeket, és megváltoztatja a források hozzáférhetőségét (tűz, vihar, árvíz, túllegeltetés, mezőgazdálkodás stb.) (vakondtúrás...)

25 Zavarás: gyakorisága erőssége

26 Zavarások közepes zavarás hipotézis gyakori kismértékű zavarás –fenntartja a nagyobb biodiverzitást –csökkenti az erős zavarás esélyét

27 Zavarások emberi zavarás –mezőgazdaság –fakitermelés –települések –közlekedés –  természetes élőhelyek feldarabolódása, elszegényedés

28 Ökológiai szukcesszió egy ökotóp életközösségének fokozatos változás elsődleges szukcesszió másodlagos szukcesszió szukcessziós folyamatok időtartama

29 Elsődleges szukcesszió

30 erdei deréce stádium Alaska Glacier Bay Kilometers magcsákó stádium 2 éger stádium 3 lúcfenyő stádium 4

31 szukcessziós stádium pionírDryaségerlúc talaj nitrogén (g/m 2 )

32 Ökológiai szukcesszió kapcsolat a korai és késői szukcessziós fajok között –facilitáció –inhibíció –tolerancia

33

34 Növényi szukcesszió stádiumai homoki gyepen (Margóczi 1995 után) -0,5 0 0,5 1 1, Rang

35 A közösség diverzitását befolyásoló biogeográfiai faktorok Darwin és Wallace a fajgazdagság az Egyenlítőtől a sarkok felé csökken a fajgazdagság függ a szigetek méretétől és a szárazföldtől való távolságától

36

37 Egyenlítő-pólus gradiens Malayzia: 6 ha  711 fafaj Michigan: 2 ha  fafaj Alpok: 2 millió km 2  50 fafaj Brazília: 200 hangyafaj Iowa: 73 hangyafaj Alaszka: 7 hangyafaj

38 Egyenlítő-pólus gradiens evolúciótörténet –trópusi élőhelyek öregebbek –trópusokon hosszabb vegetációs periódus klíma –besugárzás, hőmérséklet –hozzáférhető vízmennyiség (evapotranspiráció)

39 fák aktuális párologtatás (mm/yr) fafajok száma ,100700

40 gerincesek Vgerinces fajok száma (logaritmikus skálán) ,000 1,5002,000 potenciális párologtatás (mm/yr)

41 Területnagyság hatása ha minden más tényező azonos  nagyobb területű közösségben több faj található faj-terület görbék

42 területnagyság (hektár) fajszám 1,

43 Szigetnagyság és fajgazdagság szigetnagyság hatása távolság hatása MacArthur és Wilson modellje  szigetbiogeográfia

44 Egy szigetet benépesítő fajok számát két tényező határozza meg –az új fajoknak a szigetre bevándorlási rátája –a szigetet benépesítő fajok kihalási rátája Szigetbiogeográfia

45

46

47

48 Közösségszerveződési szabályok holisztikus és redukcionista szemlélet szegecs és redundancia modell

49 Közösségszerveződési szabályok

50

51 Életközösségek és biodiverzitás egy biocönózis működéséhez mennyi fajra van szükség? van-e szükséges minimális fajszám? a fajok egyenértékűsége a fajok helyettesíthetősége a fajok redundanciája kulcsfajok (‘rivet – szegecs – hypothesis’)

52 John Lawton „ökotronja” (állandó körülmények, különböző populációszám) Sam McNaughton szabadföldi vizsgálatai (legelő állatpopulációk száma) David Tilman kísérletei (Lawtonéhoz hasonló szabadföldön) fajgazdagabb biocönózisok primer produktivitása nagyobb, anyag- energiaáramlás hatékonysága jobb az egyes fajkomponensek hatékonysága eltérő


Letölteni ppt "Közösségek ökológiája. Mit nevezünk társulásnak? egy helyen különböző fajok potenciális kölcsönhatásban a közösség határait a kérdésfeltevés korlátozza."

Hasonló előadás


Google Hirdetések