Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hunyadi Mátyás „az igazságos”. Kolozsvár 1443. február 23- Bécs, 1490. április 6 Ifjúkora Édesapja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hunyadi Mátyás „az igazságos”. Kolozsvár 1443. február 23- Bécs, 1490. április 6 Ifjúkora Édesapja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság."— Előadás másolata:

1 Hunyadi Mátyás „az igazságos”

2 Kolozsvár február 23- Bécs, április 6 Ifjúkora Édesapja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László. Tanítói Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra. A magyar mellett németül és csehül is beszélt. Neveltetése félbeszakadt, műveltsége így is jóval meghaladta korának főuraiét. Küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba, hogy Budára kísérje a magyarok ifjú királyát. A cseh uralkodó csak azzal a feltétellel engedte el fogságából, hogy Mátyás feleségül veszi a lányát, Katalint. A csapat Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és február 15-én megérkezett a fővárosba.

3 Mátyást a kortársak nem tartották szépnek. Alacsony, erős testalkatú ember volt. Arcát erősen kiemelkedő orra, duzzadó ajka, barna, fénylő szemei tették jellegzetessé. Haja a válláig ért. Parancsoló egyénisége nem tűrt ellentmondást. De tudott megnyerő, nyájas is lenni. A históriák szerint könnyen megértette magát a közemberekkel ben Hunyadi János megegyezett Cillei Ulrikkal abban, hogy Mátyás feleségül veszi lányát, Cillei Erzsébetet. Mivel azonban a menyasszony 1455-ben hirtelen meghalt, a házasság meghiúsult. Míg Mátyás fogságban volt, 1458 elején Szilágyi Mihály megegyezett Garai Lászlóval, hogy Mátyás feleségül veszi lányát, Garai Annát. Ez az ígéret érvényét vesztette, mert kiderült, hogy Mátyás viszont Prágában írásban rögzített házassági szerződést kötött Podjebrád Györggyel arról, hogy az ő lányát veszi el. Podjebrád Katalint (1449–1464), I. György cseh király lányát 1463-ban vette feleségül, de a királyné rövidesen 1464-ben gyermekágyi lázban meghalt. A megözvegyült Mátyás 1476-ban újra megnősült, I. Ferdinánd nápolyi király 19 éves leányát, Aragóniai Beatrixet vette feleségül. Az évi bécsi látogatásakor ismerkedett meg egy steini polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával. Elhozta Budára, maga mellett tartotta, s szerelmükből április 2-án fiúgyermek született, Corvin János.

4 Uralkodása Uralkodásának elején gondja támadt főurakkal és III. Frigyes német-római császárral. Fellázad ellene Giskra, majd Garai László nádor (megfosztja méltóságától). Kiskorúsága miatt, az országgyűlés Szilágyi Mihályt nevezte ki melléje kormányzónak. Mátyás azonban nem tűrte a gyámkodást és háttérbe szorította nagybátyját, aki összeesküdött ellene, szövetségre lépve Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal. Amikor fülébe jutott az összeesküvés híre - hazatért, az összeesküvőket elfogatta, a nagybátyját várfogságra ítélte. Ez idő alatt Garai és Újlaki újra összeesküdtek Mátyás ellen és Németújváron magyar királlyá választották III. Frigyest. Mátyás a lázadók ellen Nagy Simon macsói bánt küldte, aki legyőzte az összeesküvőket ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene ban Mátyás III. Frigyessel megkötötte a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát. Ezen kívül kinyilvánították, hogy ha Mátyás fiú utód nélkül hal, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Később ez a kitétel vált a Habsburg-ház hatalmi igényének első jogalapjává.

5 Központosított királyi hatalmat épített ki, katonai alapja az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg volt. Mátyásnak az alkalmazható hada főre rúgott. A sereg a szárazföldi és vízi haderőre tagozódott. Jobbágysorból származó tehetséges embereket vett pártfogásába. Ilyen volt Bakócz Tamás későbbi bíboros, aki mindeddig az egyetlen, esélyes, magyar származású pápajelöltünk volt. Dóczi Orbán, aki rövid ideig Bécs püspöke volt. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg. Székesfehérvárott temették el. Bonfini beszámol arról, hogy az udvari pletykák szerint Mátyást megmérgezték, és ezzel Beatrixot gyanúsították. Orvosi kutatások ezt kétségbe vonják, a leírások ugyanis nem számolnak be mérgezésre utaló tünetekről — valószínűbb a szélhűdés. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták. A pesti országgyűlés július 15-én II. Ulászlót választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete sereget feloszlatták, rablóbandává fajult. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.

6 Sikeres hadjárat a török ellen törk kísérlet Bosznia elfoglalására- Szerémség és Bosznia felé vették az irányt – 1469-ben békét kötöttek ben III. István moldvai fejedelem bujtogatására lázadás ütötte fel a fejét király ellen, amelyet azonban sikerült levernie. A király hadjáratot indított Moldva ellen - a hadjárat félbe maradt, de a moldvai vajda mégis meghódolt a magyar királynak. Mátyás a csehek ellen fordult. A hadjárat a pápa jóváhagyásával történt - Mátyásnak sikerült legyőznie Podjebrádot, de győzelmét nem tudta kihasználni, mivel egykori nevelője, Vitéz János és Janus Pannonius vezetésével összeesküvés szerveződött ellene. Utolsó hadjáratát Mátyás 1482-ben kezdte, amelynek során számos osztrák tartományt sikerült megszereznie, 1485-ben elfoglalta Bécset is, amelynek püspökévé Dóczi Orbánt nevezte ki, a meghódított területek kormányzójává pedig Szapolyai Istvánt.

7 Pénzügyi reform Mátyás trónra kerülés után a kincstár éves bevételét sokszorosára emelte Kincstárbevételének emeléséhez, reform erejű pénzügyi intézkedésekre volt szükség. 1) Bevezette a háztartásonként szedett királyi kincstár adóját (azaz a füstpénzt),- ami a kapuadó elnevezésűt váltotta fel. (nem portánként, ha nem családonként szedték) 2) Bevezette koronavámot a korábbi harmincad vám helyett. 3) Állandó értékű ezüstpénzt veretett - a kincstár elesett az évenkénti pénzváltási nyereségtől,de hosszú távon azonban tervezhetőbb gazdasági alapot teremtett. Közkedvelt volt az arany pénz is! A rendkívüli hadiadót évenként kivetették - portánként egy forint az új rendeletek azt is megtiltották, hogy a földesurak más címeken egyéb adókat is kivessenek - az adózók körében stabilitást hozott, ami valószínűleg hozzájárult a „Mátyás, az igazságos” név elterjedéséhez. 1) Rendes bevételi források: Sóbányászat, ércbányászat, vámjövedelmek, adójövedelmek. 2) Rendkívüli bevételi források: Rendkívüli adók, ajándékok, 3) a meghódított tartományokból származó jövedelmek 4) Koronabirtokok jövedelmei: Várak, földterületek jövedelmei,

8 Udvarában híres művészek és történészek működtek, mint például: Galeotto Marzio, Janus Pannonius az első jelentős magyar költő és Antonio Bonfini, az utóbbi írta meg a Rerum Hungaricarum decadest, amelyben a magyar történelmet írja le a kezdetektől az író saját koráig. Bonfini Galeotto Marzio Janus Pannonius

9 Mátyás támogatta a tudományokat is, mert mint mondotta: „A tudatlan király olyan, mint a koronás szamár.” Mátyás rendelkezett a világ második legnagyobb könyvtárával - ez összesen corvinából állt. Biblia kötéstábla Hieronymus-kódex

10 Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat és a visegrádi palotát reneszánsz stílusúra alakítatta. Udvarában a művészeken kívül az okkult tudományok művelőit is szívesen látták. Mátyás udvarában seregnyi asztrológus, szellemidéző működött.

11 Mátyás, az Igazságos? Mátyásról halála után számos monda keletkezett. – nagy része kitaláció A mondák szerint Mátyás néha egyszerű ruhába öltözve járta végig az országot, hogy megismerje a nép gondjait. A valóságban természetesen lehetetlen lett volna, hogy egy király csak úgy eltűnjön, főleg mivel Mátyás szeretett mindent személyesen intézni. Mátyást életében sem a nép, sem a főurak nem kedvelték. 1) A nép azért, mert a sok háborúval együtt jártak a hatalmas adók is, 2) A főurak pedig azért, mert Mátyás nem dinasztiából származott, hanem „csak” egy hozzájuk hasonló főúr gyermeke volt. Mátyás király magán- és büntetőjogi törvénykönyve a Decretum Maius. Egy hónap leforgása alatt meg is született a 78 cikkelyes dekrétum, amelyet az uralkodó január 25-én szentesített. 1) Főként a bíráskodást és a perjogot szabályozta a törvénykönyv az ország területén. 2) Magába foglalta az előző királyok rendelkezéseit és összegyűjtötte a hazai bírósági gyakorlat szabályait is. 3) De fontos elvi tételeket is kimondott: többek között azt, hogy az urali) helyébe örökös érvénnyel az írott jog (ius scriptum) lép. Ez az első nyomtatásban megjelent törvénykönyvünk: 1488-ban, Lipcsében nyomtatták ki.


Letölteni ppt "Hunyadi Mátyás „az igazságos”. Kolozsvár 1443. február 23- Bécs, 1490. április 6 Ifjúkora Édesapja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések