Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MIKROORGANIZMUSOK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATA - GYULLADÁS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MIKROORGANIZMUSOK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATA - GYULLADÁS."— Előadás másolata:

1 A MIKROORGANIZMUSOK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATA - GYULLADÁS

2 A MIKROORGANIZMUSOK, PATOGÉNEK ANTIGÉN SAJÁTSÁGAI és szerepük az immunitásban Együttélő, nem patogén mikróbák Mukózális membrán, bőr Baktériumok Gombák Protozoa Bélflóra – születést követő kolonizáció (hol és mivel?) baktérium/g béltartalom 1000 eltérő faj 100-szor több gén mint az eukariotákban Békés szimbiózis cellulóz emésztés vitaminok Versengés a külső mikroorganizmusokkal a helyért és a tápanyagokért – kiszorítás! (széles spektrumú antibiotikumok?) Kevés jut át a mukozális határon – lokális immunitás Mukózális és szisztémás immunrendszer fejlődése Bakteriális anyagok felszabadulása A perifériás nyirokszervek kialakulása Az immunrendszer alap aktiváltsági állapota Patogének Baktériumok Gombák Protozoa Vírusok Férgek ÖSSZETETT ANTIGÉNEK Nagy immunogenitásúak

3 CD4+ sejtek a lépben (kis kép: CD4+ sejtek) CD4+ sejtek a bélben (kis kép: CD8+ sejtek) IgA jelenléte a bélben (kis kép: IgA a Peyer plakkokban) Steril környezet „Normál” környezet A bél normál flórája fontos szerepet játszik: Mukózális és szisztémás immunrendszer fejlődése A perifériás nyirokszervek kialakulása Az immunrendszer alap aktiváltsági állapota

4 Néhány adat a bélflóráról: Több, mint 500 mikróba törzs él az egészséges felnőttek bélrendszerében, mely kg- ot ad a testsúlyhoz A bélben bacterium/g él Az eukarióta génekhez képest 100-szor több bakteriális gén van a szervezetben Jelentős mennyiségű K 1 vitamint termelnek Az immunválasznak olyannak kell lennie, hogy: 1. Eliminálja a pathogéneket 2. Korlátozza a kommenzális flóra növekedését és térfoglalását 3. Ne reagáljon az élelmiszerekben lévő ártalmatlan antigénekre 4. Ne reagáljon túlzott mértékben az élelmiszerekben lévő veszélyes antigénekre A Jó, a Rossz és a Csúf

5 Kedvező körülmények között a baktériumok percenként osztódnak Az emberi testben az immunrendszer hiányában a feltételek kedvezőek – nincs védekező mechanizmus A PATOGÉNEK LEGGYAKORIBB BEJUTÁSI HELYEI A NYÁLKAHÁRTYA FELÜLETEK ÉS A BŐR AZ IMMUN FELÜGYELET ÉLETET MENT

6 Földünkön 57 millió ember hal meg évente, ebből 15 millió (~25%) fertőző betegség következményeként

7 Legyengített (attenuált) patogén Elölt patogénMikrobiális extrakt / termék Bakteriális fertőzés Typhoid láz (PO) BCG (M. bovis) Typhoid láz Kolera B. pertussis (DPT) Pestis (Y. pestis) Anthrax B. pertussis (DTPa) Diphtheria (toxin) Tetanus (toxin) *Meningococcal *Pneumococcal *H. influenzae b Vírus- fertőzés Kanyaró Mumps Rubeola Polio (Sabin - PO) Sárgaláz Polio (Salk) Hepatitis A Influenza Veszettség Japán encephalitis Hepatitis B A vakcinák komponensei

8 AZ AKUT GYULLADÁS ÉS AZ AKUT FÁZIS VÁLASZ

9 Akut gyulladás A szervezet gyorsan kialakuló válasza valamilyen szövetkárosító hatásra. Célja hogy a védekezés fontos elemei – leukociták és plazma fehérjék – eljussanak a károsodás helyszínére.

10  Fertőzések (patogén mikrobák és mikrobiális toxinok) Trauma (zúzódás és mélyreható sérülés) Fizikai és kémiai ágensek (égés, fagyás, sugárzás, számos vegyi anyag a környezetünkben)  Szöveti nekrózis Idegen test (szálka, varrat, stb.) Immunreakciók (hiperszenzitivitási reakciók, autoimmun folyamatok) Akut gyulladást különböző hatások válthatnak ki: (1)az érintett erek átmérője megnő,  fokozott vérátáramlás (2) szerkezeti változások a mikrovaszkulaturában  növekszik az érfal átjárhatósága. Ez lehetővé teszi a plazma proteinek és leukociták számára, hogy elhagyják a kerongést és a szöveti térbe lépjenek. (3) a leukociták kivándorlása a kis erekből, felhalmozódásuk és aktiválódásuk a károsodás területén, melynek célja a támadó ágens eliminálása A gyulladás fő komponensei:

11 Kemotaktikus grádiens Makrofág Neutrofil Aktivált endothelium Szolubilis mediátorok Bakteriális fertőzés vagy trauma Epidermis

12 A genny fehéres-sárgás, sárga, vagy sárgás-barna exsudátum, melyet a gerincesek termelnek a pyogen baktériumfertőzéseket követő gyulladás során. A gennyet kevés protein-gazdag folyadék, a liquor puris, és elhalt sejtek alktoják. Az akut gyulladás klasszikus tünetei: - pír (rubor) - duzzanat (tumor) - melegség (calor) - fájdalom (dolor) - funkcióvesztés (functio laesa)

13 A NEUTROFIL GRANULOCITÁK MIGRÁCIÓJA VÉRBŐL A GYULLADT SZÖVETEKBE Áramlás Bazális membrán A neutrofilek „gördülése” gyenge adhéziós kölcsönhatások mellett (szelektinek) „Gördülő adhézió” DiapedezisMigráció Szoros kőtődés

14 Endotél adhéziós molekulák a gyulladásban gyulladás előtt gyulladás során aktivált endothelium Adhéziós molekulák expressziója humán endothel sejteken

15 Neutrofil granulociták átlépése az érfalon (diapedezis)

16 A neutrofilek migrációja

17 Aggregálódott erythrocyták Endotél sejtek A szövetbe vándorló neutrofilek Marginális neutrofilek Az endotéliumot borító neutrofilek

18 Extravazációs jelenség

19 NAPOK A sejtek megjelenési sorrendje a gyulladt szövetben AKTIVITÁS

20 A PATOGÉNEKET A FAGOCITÁK BEKEBELEZIK ÉS INTRACELLULÁRISAN ELPUSZTÍTJÁK, LEBONTJÁK A baktériumok receptorhoz való kötődése a fagocita aktiválásához vezet. Ez citokinek szintézisét és szekrécióját váltja ki. A lipid mediátorok indukciója gyulladáshoz vezet. A baktériumok receptorokhoz való kötődése fokozza a fagocitózist és elősegíti a bekebelezett baktériumok elpusztítását a sejt speciális vezikulumaiban. A baktériumok kötődnek a makrofág receptorokhoz, citokinek és lipid mediátorok felszabadulását váltják ki A megkötött baktériumokat a makrofágok bekebelezik és lebontják citokinek lipid mediátorok fagoszóma fagolizoszóma lizoszóma A gyulladás kezdete Később…

21 A MAKROFÁGOK RECEPTORAI, SEJTFELSZÍNI MOLEKULÁI LPS receptor (CD14) + TLR4 MHCI MHCII TLR – patogén mintázatok CR1 (CD35) CR3 (CD11b/CD18) LFA1 (CD11a/CD18) Fc  RIII (CD16) Fc  RII (CD32) Fc  RI (CD64) Ag + IgG komplex Mannóz receptor Scavenger receptor Peroxidáz Savas hidroláz

22 KÉMIAI MEDIÁTOROK Vazodilatáció –prosztaglandinok, nitrogén-monoxid Fokozott érfal permeabilitás –vazoaktív aminok (hisztamin, szerotonin), C3a és C5a, bradykinin, leukotriének, PAF Kemotaxis és leukocita aktiváció –C3a és C5a, LTB 4, kemokinek

23 KÉMIAI MEDIÁTOROK Láz –IL-1, IL-6, TNF, prosztaglandinok Fájdalom –prosztaglandinok, bradykinin Szövetkárosodás –neutrofilek és makrofágok által termelt: –lizoszomális enzimek –oxigén metabolitok –nitrogén monoxid (NO)

24 Az aktivált makrofágok által termelt citokinek lokális és szisztémás hatásai Szisztémás hatás Helyi hatás Aktivált makrofágok citokin szekréciója Láz Metabolitok felsz. Szeptikus sokk Láz, Akut fázis fehérjék termelése Láz IL-6 termelés Érfal sejtjeinek aktivációja, limfociták aktivációja, helyi szöveti destrukció, effektor sejtek aktivációja Érfal sejtjeinek aktivációja, permeabilitásá- nak növelése, ami fokozza a komple- ment és az IgG szövetekbe jutását és a nyirokkerin- gést Limfociták aktivációja, ellenanyagterme- lés fokozódása Neutrofilek bazofilek és T sejtek kemotaxisa a fertőzés helyére NK sejtek aktivációja, CD4+ T sejtek T H 1 sejtekké történő differenciálása Szisztémás hatás

25 Akut fázis fehérjék Szérum amyloid protein A baktériumok aktiválják a makrofágokat, melyek IL-6-ot termelnek, az IL-6 a májsejteken hatva akut fázis fehérjék termelését váltja ki A C-reaktív protein a bakteriális felszínen a foszforil-kolinhoz kötődik, opszoninként funkcionál, és aktiválja a komplement rendszert A mannóz-kötő lektin a bakteriális felszínen mannóz reziduumokhoz kötődik, opszoninként funkcionál és aktiválja a komplement rendszert

26 Máj IL-6 Mannóz kötő lektin/fehérje MBL/MBP Fibrinogén Szérum amiloid protein (SAP) C-reaktív fehérje (CRP) AZ AKUT FÁZIS REAKCIÓ IL-6 HATÁSÁRA A MÁJ AKUT FÁZIS FEHÉRJÉKET TERMEL TLR Opszonizáció, kemotaxis fokozás, leukocita-endotél adhézió fokozás Komplement aktiváció Pentraxin család Opszonizáció Komplement aktiváció Pentraxin család SP-A és SP-D Opszonizáció a tüdőben Kollektin család Véralvadásban is fontos szerepe van thrombinból  fibrint csinál Opszonizáció Komplement aktiváció Kollektin család

27 A teljes gyógyulás folyamata akut gyulladást követően nekrotikus szövet neutrofil törmelék növekedési faktor fibroblasztok új vérerek monocita érés neutrofil apoptózis vér nyirok sebgyógyulás folyadék és fehérjék makrofág

28 A szeptikus sokk kialakulásának folyamata Kiváltó tényezők: Szisztémás fertőzések Bakteriális sejtfal termékek és/vagy a fertőzés helyén termelődő toxinok Eredmény: Neutrofilek és makrofágok vándorolnak a fertőzés helyére  Nagy mennyiségű citokin (TNF-alfa) termelés : „citokinvihar”

29 A szeptikus sokk a folyamat kulcsmolekulája a TNF-alfa TNF-alfa és más gyulladásos citokinek (IL-1, IL-6) Kapilláris permeabilitás fokozódás, vérnyomásesés DIC Magas láz (jellegzetes lázmenet) és „sokszervi elégtelenség” terápia: TNF-alfa elleni antitestek (csak kezdetben, shock kif. előtt), a shockos állapotban: keringés, légzés támogatás, antibiotikum, folyadékterápia, antikoagulálás, kortikoszteroidok, friss fagyasztott plazma DIC esetén, norepinefrin/epinefrin keringés, vérnyomás fenntartására Disszeminált intravaszkuláris koaguláció

30 Poliklonális kiterjedt T sejt aktiváció INF-γ túltermelése Makrofágok aktiválása IL-1, IL-6 és TNF-α túltermelés Citokin ‘vihar’ Toxikus Shock Szindróma, szuperantigén (SAg) által indukált Kapilláris permeabilitás fokozódás, vérnyomásesés DIC Magas láz (jellegzetes lázmenet) és „sokszervi elégtelenség” Disszeminált intravaszkuláris koaguláció

31 Flurbiprofen Ibuprofen Naproxen Diclofenac egyéb NSAID-ok Mesalazine / Mesalamine ASA NSAID (szalicilátok)


Letölteni ppt "A MIKROORGANIZMUSOK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATA - GYULLADÁS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések