Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kalkuláció. 2Dr. Francsovics Anna A kalkuláció fogalma, célja és feladata A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kalkuláció. 2Dr. Francsovics Anna A kalkuláció fogalma, célja és feladata A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását,"— Előadás másolata:

1 Kalkuláció

2 2Dr. Francsovics Anna A kalkuláció fogalma, célja és feladata A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását, valamint a létrehozott teljesítmények egymáshoz való viszonyát fejezi ki. A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását, valamint a létrehozott teljesítmények egymáshoz való viszonyát fejezi ki. Kalkuláció fogalma alatt a Kalkuláció fogalma alatt a a gazdasági kalkuláció, valamint a gazdasági kalkuláció, valamint az önköltségszámítás az önköltségszámítás keretében végzett tevékenységek, eljárások és módszerek összességét értjük. A gazdasági kalkuláció tárgya termék, illetve ezzel összefüggő tevékenység. A gazdasági kalkuláció tárgya termék, illetve ezzel összefüggő tevékenység.

3 3Dr. Francsovics Anna A kalkuláció fajtái, kalkulációs módszerek A kalkuláció a gyártási (szolgáltatási) folyamat különböző szakaszaiban készül, és ettől függően más és más célt szolgál. A kalkuláció a gyártási (szolgáltatási) folyamat különböző szakaszaiban készül, és ettől függően más és más célt szolgál. előkalkulációt, előkalkulációt, közbenső és közbenső és utókalkulációt. utókalkulációt. A különböző időpontban készülő kalkulációnak alapfeltétele a módszerbeli azonosság, vagyis az egyes költségtényezők azonos módon történő számbavétele. A különböző időpontban készülő kalkulációnak alapfeltétele a módszerbeli azonosság, vagyis az egyes költségtényezők azonos módon történő számbavétele.

4 4Dr. Francsovics Anna Az előkalukuláció Az előkalkuláció a várható önköltség meghatározására irányul, műszaki-gazdasági tevékenységen alapszik. Az előkalkuláció a várható önköltség meghatározására irányul, műszaki-gazdasági tevékenységen alapszik. Az előkalkuláció készülhet Az előkalkuláció készülhet új termékre, meglévő termékek új technológiai változataira, új termékre, meglévő termékek új technológiai változataira, saját termelésű készletek tervezett nyilvántartási árainak megállapítására, saját termelésű készletek tervezett nyilvántartási árainak megállapítására, saját beruházások, fejlesztési témák, átszervezési feladatok tervezett költségeinek meghatározására, saját beruházások, fejlesztési témák, átszervezési feladatok tervezett költségeinek meghatározására, a vállalat költség, fedezet és nyereség tervezési munkáihoz kapcsolódóan. a vállalat költség, fedezet és nyereség tervezési munkáihoz kapcsolódóan.

5 5Dr. Francsovics Anna Az előkalkuláció II. Előkalkulációt készíthetünk a bázisköltség-számítás és a terv-költségszámítás területére: Előkalkulációt készíthetünk a bázisköltség-számítás és a terv-költségszámítás területére: norma szerinti előkalkulációt, norma szerinti előkalkulációt, tervkalkulációt. tervkalkulációt.

6 6Dr. Francsovics Anna Közbenső kalkuláció Közbenső kalkuláció a gyártással egyidőben készül. Közbenső kalkuláció a gyártással egyidőben készül. Alkalmazása hosszú átfutású, nagy volument képviselő, bonyolult termék esetében célszerű. Alkalmazása hosszú átfutású, nagy volument képviselő, bonyolult termék esetében célszerű. A közbenső kalkuláció kizárólag operatív célokat szolgál, ezért formája, módszere kötetlen. A közbenső kalkuláció kizárólag operatív célokat szolgál, ezért formája, módszere kötetlen.

7 7Dr. Francsovics Anna Utókalkuláció Az utókalkuláció feladata a tényleges önköltség meghatározása a termelés, a tevékenység befejezését követően a befejezett termelés költségeinek és az előállított termék (mennyiség) összevetésével. Az utókalkuláció feladata a tényleges önköltség meghatározása a termelés, a tevékenység befejezését követően a befejezett termelés költségeinek és az előállított termék (mennyiség) összevetésével.

8 8Dr. Francsovics Anna Utókalkuláció II. Az utókalkuláció lehetőséget teremt: Az utókalkuláció lehetőséget teremt: a saját termelésű készletek mérlegben való értékeléséhez, a saját termelésű készletek mérlegben való értékeléséhez, adatokat biztosít a befejezett beruházások költségeinek és teljesítmény értékének megállapításához, adatokat biztosít a befejezett beruházások költségeinek és teljesítmény értékének megállapításához, információkat nyújt a tervezési munkához, az önköltség-csökkentési terv megállapításához, információkat nyújt a tervezési munkához, az önköltség-csökkentési terv megállapításához, kalkuláció alapján a vállalati költséggazdálkodás megítéléséhez, kalkuláció alapján a vállalati költséggazdálkodás megítéléséhez, a vállalat árpolitikájának megítéléséhez a vállalat árpolitikájának megítéléséhez

9 9Dr. Francsovics Anna A hazai gyakorlatban leginkább elterjedt kalkulációs módszerek: osztókalkuláció, osztókalkuláció, pótlékoló kalkuláció, pótlékoló kalkuláció, gépórakalkuláció, gépórakalkuláció, normatív kalkuláció. normatív kalkuláció.

10 10Dr. Francsovics Anna Osztókalkuláció Az osztókalkuláció módszerén belül megkülönböztetünk: Az osztókalkuláció módszerén belül megkülönböztetünk: egyszerű osztókalkulációt, egyszerű osztókalkulációt, egyenértékszámos osztókalkulációt, egyenértékszámos osztókalkulációt, fázisonkénti osztókalkulációt. fázisonkénti osztókalkulációt. Az osztókalkuláció módszerét abban az esetben alkalmazhatjuk, ha a befejezetlen termelés állománya jelentéktelen, vagy az egymást követő időszakokban azonos ingadozást mutat. Az osztókalkuláció módszerét abban az esetben alkalmazhatjuk, ha a befejezetlen termelés állománya jelentéktelen, vagy az egymást követő időszakokban azonos ingadozást mutat.

11 11Dr. Francsovics Anna Pótlékoló kalkuláció A pótlékoló kalkulációs módszer lényege, A pótlékoló kalkulációs módszer lényege, hogy a közvetlen költségeket felmerüléskor közvetlenül elszámoljuk a termékre, hogy a közvetlen költségeket felmerüléskor közvetlenül elszámoljuk a termékre, az általános (állandó) költségeket költséghely számlákon gyűjtjük, az általános (állandó) költségeket költséghely számlákon gyűjtjük, majd teljes összegét, vagy egy részét vetítési alap figyelembevételével osztjuk fel a költséghelyen elállított termékre. majd teljes összegét, vagy egy részét vetítési alap figyelembevételével osztjuk fel a költséghelyen elállított termékre.

12 12Dr. Francsovics Anna Pótlékoló kalkuláció II. A gyakorlatban különböző vetítési alapokat alkalmaznak: A gyakorlatban különböző vetítési alapokat alkalmaznak: az előállításra fordított élőmunka mennyisége (normaóra), közvetlen bérköltsége, az előállításra fordított élőmunka mennyisége (normaóra), közvetlen bérköltsége, felhasznált anyag mennyisége vagy értéke, felhasznált anyag mennyisége vagy értéke, a tényleges gépi normaóra, a tényleges gépi normaóra, a közvetlen költség és bérköltség együttes összegét. a közvetlen költség és bérköltség együttes összegét.

13 13Dr. Francsovics Anna Gépóra kalkuláció II. Az egy órára jutó gépköltség (Kg): Az egy órára jutó gépköltség (Kg): Ahol: Ahol: t = a termék meghatározott gépre vonatkozó időigénye, t = a termék meghatározott gépre vonatkozó időigénye, g = a fajlagos gépóraköltség, g = a fajlagos gépóraköltség, i = 1....n a termék előállításánál igénybe vett gépek száma. i = 1....n a termék előállításánál igénybe vett gépek száma.

14 14Dr. Francsovics Anna Normatív kalkuláció A normatív kalkuláció szerint a termék (teljesítmény) utókalkulált egységköltsége a norma szerinti utókalkuláció összeállításával határozható meg. A normatív kalkuláció szerint a termék (teljesítmény) utókalkulált egységköltsége a norma szerinti utókalkuláció összeállításával határozható meg. Az utókalkuláció az érvényben lévő normák, normatívák, a normaváltozások és a normaeltérések összevont, kalkulációs egységre gyűjtött adatait tartalmazza. Az utókalkuláció az érvényben lévő normák, normatívák, a normaváltozások és a normaeltérések összevont, kalkulációs egységre gyűjtött adatait tartalmazza.

15 15Dr. Francsovics Anna Normatív kalkuláció Az utókalkulált önköltség tehát az alábbi módon határozható meg: Az utókalkulált önköltség tehát az alábbi módon határozható meg: 1.Alapkalkuláció szerinti önköltség 1.Alapkalkuláció szerinti önköltség 2. ±Normaváltozások 2. ±Normaváltozások 3.Norma szerinti önköltség 3.Norma szerinti önköltség 4. ± Normaeltérések 4. ± Normaeltérések 5. Utókalkulált tényleges önköltség 5. Utókalkulált tényleges önköltség

16 16Dr. Francsovics Anna KÖSZÖNÖM A FIGYELMET


Letölteni ppt "Kalkuláció. 2Dr. Francsovics Anna A kalkuláció fogalma, célja és feladata A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések