Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS Vállalati Gazdaságtan II. Dr. Berecz József.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS Vállalati Gazdaságtan II. Dr. Berecz József."— Előadás másolata:

1 KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS Vállalati Gazdaságtan II. Dr. Berecz József

2 Költségek, költségszámítás A vállalati tevékenység megvalósításához szükséges élő és holtmunka ráfordítások pénzben kifejezett összegét költségnek nevezzük. A termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségére vonatkoztatott költség az önköltség, míg az egységére vonatkoztatott költség a fajlagos költség. Az összköltség és a kibocsátás hányadosa az átlagköltség, és a kibocsátás újabb egységének az előállításához szükséges többlet költség a határköltség.

3 Költségek, költségszámítás A termelési költségek osztályozása történhet Költség nemek szerint A termék előállítással való kapcsolat vagy elszámolhatóság szerint A termelési volumenhez való viszony szerint Egyedi és általános költségek Gyártási és készenlétben tartási költségeket Változó és kapacitás költségek (Kaplan-Atkinson)

4 Költségek, költségszámítás Költségnemek A költségnemek a költség tárgyi jellege szerinti csoportosítása, a költségek azon egynemű fajtái, melyek a tevékenység során elsődlegesen ilyen formában merülnek fel, azaz mit vettünk a pénzből. A számviteli törvény három költségnemet különböztet meg: anyagi jellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás. Anyagjellegű ráfordítások: anyagköltség, igénybevett szolgáltatások, egyéb szolgáltatás, ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások

5 Költségek, költségszámítás Személyi jellegű ráfordítások: bér, bérek járulékai és egyéb személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás: Az értékcsökkenési leírás azon eszközök beszerzési költségének az elszámolására szolgál, amelyek tartósan, hosszabb távon szolgálják a vállalatot. A több éven át használt eszközök beszerzési költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Az értékcsökkenési leírás ezen eszközök adott évben költségként elszámolt összege. Az értékcsökkenési leírás költség, de nem kiadás, azaz nem jár készpénz kiadással. Készpénz mozgás az eszköz beszerzésekor történik, amit viszont csak korlátozott mértékben lehet azonnal költségként figyelembe venni.

6 Költségek, költségszámítás Közvetlen és közvetett költségek A költségek egy részénél semmilyen gondot nem okoz egy konkrét termékhez rendelésük, mivel egyértelműen a kérdéses termék érdekében merültek fel, közvetlenül a költségviselőhöz, azaz a termékhez kapcsolhatók. Ezeket nevezzük közvetlen költségeknek. Ilyenek például a közvetlen anyag és bér költségek, a közvetlen bérek járulékai, illetve egyéb közvetlen költségek. A másik csoportba azok a költségek tartoznak, amelyek a termelés során nem csak egyetlen termék előállításával hozhatók kapcsolatba, hanem több vagy valamennyi termék célját szolgálják. Ezek az úgynevezett közvetett (általános vagy rezsi) költségek. Ilyenek az épületek, gépek amortizációja, az igazgató bére, a karbantartás költségei. Ezeket a költségeket a felmerülésük pillanatában nem tudjuk egyértelműen egy költségviselőhöz rendelni, ezért a felmerülésük helye szerinti csoportokban (költséghelyeken) gyűjtjük őket.

7 Költségek, költségszámítás A közvetlen költségeket általános költségeknek is szokás nevezni és felmerülésük helye szerinti elnevezni. Így vannak üzemi általános költségek, amelyek a termelő üzemek irányításával és fenntartásával kapcsolatosak és egyértelműen megállapítható az üzemmel való kapcsolat, de a termékek közötti megoszlása közvetlenül nem állapítható meg. A gyáregységi általános költségek az üzemek felett álló gyáregységek egészének működésével és irányításával hozhatók kapcsolatba. A vállalati általános költségek a vállalat egészének irányítása, igazgatása során felmerült költségek összessége. Ide tartoznak a vállalat irányításának bérköltségei, a vállalati adminisztráció költségei, a központi épületek értékcsökkenése, a munkavédelemmel, oktatással és egyéb humánerőforrás gazdálkodással kapcsolatos költségek, de ide tartoznak a marketing és értékesítési költségek is.

8 Költségek, költségszámítás Állandó és változó költségek A termelési volumen változásának függvényében megkülönböztetünk állandó vagy fix költségeket és változó költségeket. A mennyiségi változásra nem reagáló költségeket állandó költségeknek, a mennyiségi változásra reagáló költségeket pedig változó költségeknek nevezzük. A változó költségeken belül, attól függően, hogy a költségváltozás aránya mekkora a volumenváltozás arányához képest, három költségfajtát lehet megkülönböztetni. A mennyiségváltozással egyenesen arányosan változó költségeket proporcionális, egy egyenes aránynál kisebb mértékben változó költségeket degresszív, míg az egyenes aránynál nagyobb mértékben változó költségeket progresszív költségeknek nevezzük.

9 Költségek, költségszámítás

10 A fix költségek csak meghatározott tartományban tekinthetők állandónak. A jelenlegi fizikai kapacitások által meghatározott termékmennyiséget meghaladó termék előállításához a kapacitások bővítésére van szükség, ami a fix költségek ugrásszerű emelkedésével jár, de egy újabb szakaszon ismét állandó marad mindaddig, amíg újabb bővítésre nem kerül sor. A proporcionális költségek arányosan követik a termelt mennyiség változását. Ilyen költségek a termék anyagköltsége, a termeléssel arányos munkabér, stb. A degresszív költségek között találjuk általában az üzemeltetéssel, termeléssel kapcsolatos költségeket,mint egy üzem energiaköltsége vagy a karbantartási költségek, a vállalaton belüli anyagmozgatás vagy a szervezeti egységek működési költségei. A progresszív költségek a vállalatnál valamilyen zavar, túlfeszített működés miatt keletkeznek. Ilyen költségnövekedést okoz a túlóra vagy a rosszul szervezett működés.

11 Költségek, költségszámítás A termékegységre eső költségek meghatározását kalkulációnak, illetve önköltségszámításnak nevezzük. Kalkuláció keretében határozzuk meg, hogy a termelés valamely egységéhez vagy mennyiségéhez mennyi anyagot, alkatrészt használunk fel, mennyi munkabért fizetünk ki. Természetesen a termékeknek (költségviselőknek) a felmerült általános költségeket is viselniük kell, amiből következik, hogy a költséghelyeken gyűjtött általános költségeket időszakonként fel kell osztani az érintett költségviselők között. A költséghelyek tehát fontos szerepet játszanak az önköltségszámítás folyamatában. A jól meghatározott és elkülönített költséghelyek a mérés, ellenőrzés és befolyásolás megbízható bázisai. A teljes önköltségszámítás célja tehát annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mennyibe kerül a vállalatnak a z adott termék egy egységének (db, liter, kg, méter, stb.) előállítása.

12 Költségek, költségszámítás A kalkuláció készítést az elmúlt időszaki tényadatokkal végezve utókalkulációról, a tervezett működési költségekkel végezve pedig előkalkulációról beszélünk. A számítás lényege mindkét esetben azonos: a közvetlen költségek számbavétele után egy adott időszak általános költségeit igazságosan szét kell osztani a megtermelt termékekre. A szétosztásra alkalmazható módszereket a vállalat mérte,szervezeti felépítése, tevékenysége,illetve a vállalat meglévő információs rendszere határozza meg. Több kalkulációs eljárás is ismert, de ezek többsége az alábbi három módszer valamelyikén alapul: egyszerű osztókalkuláció egyenértékszámos osztókalkuláció pótlékoló kalkuláció

13 Költségek, költségszámítás Egyszerű osztókalkuláció Egyszerű osztókalkulációval az önköltség meghatározása úgy történik, hogy az időszaki működés összes költségét elosztjuk az ugyanebben az időszakban előállított termék mennyiségével. A számítás egyszerű, de feltétele, hogy csak egy terméket állítson elő a vállalkozás, ami azonban a mai gyakorlatban már elég ritkán fordul elő. Az egyenértékszámos osztókalkuláció menete a következő A termékek közül egy ún. egységterméket választunk A termékek közös tulajdonsága alapján egyenértékszámokat képezünk, amelyek a termékek és az egységtermék vizsgált műszaki paramétereinek az aránya Az egyenértékszámok segítségével az egyes termékek mennyiségét egységtermékre számítjuk át Az összes költséget elosztjuk az átszámított egységtermékek mennyiségével A többi termék önköltségének számítása az egyenértékszámok és az egységtermék önköltségének összeszorzásával

14 Költségek, költségszámítás Pótlékoló kalkuláció A pótlékoló kalkuláció az önköltségszámítás legáltalánosabban használt módszere. A kalkuláció a költségviselő-költséghely szerinti elszámolásra épül. A közvetlenül elszámolható költségek mellett felmerülő közvetett költségek költségviselők közötti felosztása vetítési alap segítségével történik. Az önköltség pontosságát döntően befolyásolja a vetítési alap megválasztása. A vetítési alap funkciója az általános költségek és a költségviselők közötti kapcsolat megteremtése. Minden vetítési alap jó, ami ezt a kapcsolatot tükrözi. Vetítési alapnak olyan, a termékhez kapcsolódó műszaki vagy költségparaméter célszerű választani, amelynek a különböző termékekben megjelenő aránya elfogadhatóan tükrözi az egyes termékeknek a közvetett költség keletkezésében betöltött szerepét.

15 Költségek, költségszámítás

16

17 A hagyományos, vagy teljes önköltségszámítás egyik fő problémája a statikus jellegéből adódik. Ha valamilyen okból nem a számításnál felhasznált mennyiséget gyártjuk vagy értékesítjük, a teljes kalkulációt újra kell végezni, hiszen az egyes termékekre jutó általános költségek aránya és ezzel az önköltség is megváltozik. A másik fő gondot az általános költségek szétosztásának bizonytalansága jelenti, mert a sokszor jelentős összegű általános költség felosztása termékekre csak igazságtalanul és pontatlanul történhet. Emiatt a termékek gazdaságosságának pontos megítélése sem lehetséges. A fajlagos nyereség/veszteség mutató, amit a termék egységárának és önköltségének különbségeként kapunk, alkalmatlan a gazdasági sorrend megítélésére. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a hagyományos önköltségszámítás megfelelő feltételek esetén jól használható a vállalat elmúlt időszaki működésének elemzésére, segíti a menedzsmentet a vállalat gazdálkodási rendszerének, költségszerkezetének megismerésében, de a jövőre vonatkozó gazdasági döntések meghozatalára nem vagy csak erős kritikával alkalmazható

18 Költségek, költségszámítás

19 A teljes költségszámításból adódó ellentmondások, pontatlanságok kiküszöbölésére dolgozták ki a fedezeti elven alapuló részköltség számítást, amely a kalkulációt csak a közvetlen költségekre végzi el és anélkül, hogy meghatározná az egy termékre eső eredményt, csak egy fedezetet határoz meg, amely fedezet azonban sok szempontból jobb döntési lehetőséget biztosít a menedzsment számára és képes figyelembe venni a kibocsátás volumenének változását is. A részköltség számítás és a hagyományos kalkuláció összehangolását próbálja megvalósítani a többfokozatú részköltség számítás, amely arra törekszik, hogy többszintű fedezeteket határozzon meg a termékekre, termékcsoportokra, gyáregységekre.

20 Költségek, költségszámítás Fedezeti költségszámítás A fedezeti elv abból indul ki, hogy a fix költségek pontosan nem oszthatók fel a termékek között, ezért a tisztánlátás érdekében a gazdasági döntéseket előkészítő információkat sem torzíthatják. Ennek érdekében a fix költségeket a nyereséggel együtt kell kezelni. A fedezeti költségszámítás másik megnevezése ár- költség-fedezet-nyereség (ÁKFN) struktúra, vagy költség-volumen-eredmény elemzés. Az ÁKFN struktúra elemzés egyik fő célkitűzése, hogy a termelt mennyiség megváltozásának az eredményre és a költségszerkezetre gyakorolt hatását kimutassa.

21 Költségek, költségszámítás

22 Az ÁKFN struktúra grafikus ábrázolása során az összköltség egyenese a fix költségekből indul és a fajlagos proporcionális költség meredekségével nő. A árbevétel az origóból indul és a termék egységárának megfelelő meredekséggel nő. Ha nyereséget akarunk, akkor meredekebben kell nőnie,mint a költségeknek, azaz a terméket magasabb egységáron kell eladni,mint a fajlagos (egy termékre eső) proporcionális költség. Hogy legyen miből kifizetni a fix költségeket, a fedezetnek pozitívnak kell lennie. Az ábrán bejelölt fedezeti pontban az árbevétel éppen megegyezik a költségekkel, azaz a nyereség éppen nulla. Innen ered a fedezet elnevezés. Amíg nem érjük el a fedezeti pontot, addig a fedezet a fix költségeket fedezi, felette pedig már nyereséget képez.

23 Költségek, költségszámítás MegnevezésEgységenként egység [Ft] [eFt] Árbevétel4 500 Változó költség2-250 Fedezet2 250 (50%) Állandó költség-100 Nyereség 150 Fedezeti pont = Állandó költség / fedezeti-arány = Ft / 0,5 = Ft Fedezeti pont = Állandó költség / fedezeti hozzájárulás egységenként = /2 Ft = egység

24 Költségek, költségszámítás Árbevétel és költségek [eFt] Kibocsátás [1000 egység] Fedezeti pont Változó költség Árbevétel Állandó költség

25 Költségek, költségszámítás Ellenőrző kérdések: Költség fogalma, önköltség, fajlagos költség, határköltség; költség – kiadás - ráfordítás Termelési költségek osztályozása, költség nemek Költségek osztályozása, elszámolhatóság szerint Költségek osztályozása a termelési volumen függvényében Kalkuláció fogalma, egyszerű osztó kalkuláció, egyenértékszámos osztó kalkuláció Kalkuláció fogalma, pótlékoló kalkuláció, a pótlékoló kalkuláció hátránya Teljes költségszámítás, rész költségszámítás és a kettő összehasonlítása Fedezeti költségszámítás, ÁKFN struktúra, fedezeti pont Fedezeti költségszámítás gyakorlati alkalmazása


Letölteni ppt "KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS Vállalati Gazdaságtan II. Dr. Berecz József."

Hasonló előadás


Google Hirdetések