Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vállalat pénzügyi modellezése ÁKFN struktúra 2012. febr. 28 Értékteremtő folyamatok menedzsmentje.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vállalat pénzügyi modellezése ÁKFN struktúra 2012. febr. 28 Értékteremtő folyamatok menedzsmentje."— Előadás másolata:

1 A vállalat pénzügyi modellezése ÁKFN struktúra febr. 28 Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

2 ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

3 Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei

4 Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra

5 A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség-struktúra 1. Proporcionális költségek (Kp) a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag- felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek) b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része 2. Fix költségek (Kf) a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás- egyéb fix költségek b./ Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része

6 A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség Vállalati összes költség Kö = Kp + Kf Költségváltozási tényező:  =Kp/Kö Rezsi tényező: R = Kpr/Kpe R20 % a gépiparban, R % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban

7 ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

8 Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet Áb K Fix Áb K Prop Q K N Q x, Áb x

9 ÁKFN struktúra – példa 1 Egy vállalat adatai: Ab: 1000 mill Ft K ö : 900 mill Ft δ = 0,7 Mekkora a nyereség? Költség struktúra: K Ö = K P + K F δ = K P /K Ö Kp= 0,7*900 = 630 mill Ft Kf = = 270 mill Ft Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000 mill Ft mill Ft 370 mill Ft mill Ft 100 mill Ft

10 ÁKFN struktúra – példa 2 Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000 mill Ft mill Ft 370 mill Ft mill Ft 100 mill Ft A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil- lió forinttal növekednek Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ? Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000, ,5 338, ,0 38,5100,0 mill Ft mill Ft 400,0 mill Ft - 661,5 mill Ft 1061,5 mill Ft Δa= 6,15 %

11 Mi is történt? Áb Q K N Q x, Áb x K össz Áb K Fix K Prop

12 Másik megoldás – volumen növelés Áb Q K N Q x, Áb x ██ N Q x2

13 ÁKFN struktúra – példa 2 Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000 mill Ft mill Ft 370 mill Ft mill Ft 100 mill Ft A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil- lió forinttal növekednek Hány %-os volumen növeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ? Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000, ,5 338, ,0 38,5100,0 mill Ft mill Ft 400,0 mill Ft - 661,5 (1+q) mill Ft 1000 (1+q) mill Ft 1000 (1+q) – 661,5 (1+q) = 400 q=18,17% (1+q)=1,18168

14 Példa 1 Határozza meg, hány százalékos volumennövelésre van szükség a nyereség visszaállításához, ha 5%-os áremelés már megvalósult! N 100 mill Ft Kf 300 mill Ft F 400 mill Ft Kp 661,5 (1+q) mill Ft Á 1050 (1+q) mill Ft 1050 (1+q) – 661,5 (1+q)=400 1+q=1, q=2,97%

15 Példa 2 Határozza meg hány százalékos áremelésre van szükség, ha 5%-os volumennövelés már megvalósult! N 100 mill Ft Kf 300 mill Ft F 400 mill Ft Kp 694,58 mill Ft Á 1094,58 mill Ft A volumennövelés miatt

16 Példa 3 Négy kisebb vállalatot trösztösítenek. A vállalatok összevonás előtti adatai a következők voltak: ’A’ vállalat: Árbevétele eFt/hó, költségszintje 75 %, átlagos költségváltozási tényezője 0,6 ’B’ vállalat:Az összes közvetlen költségek: 325 eFt/hó, üzemi általános költségei 400 eFt/hó, vállalati általános költség: 500 eFt/hó, δü = 0,5, δv = 0,1, nyereség: 200 eFt/év ’C’ vállalat:Árbevétel: eFt/hó, δ= 0,75, a vállalat éves nyeresége: 300 eFt/év ’D’ vállalat:Nyereség: eFt/év, költségszint: 80 %, összes közvetlen költség: 400 eFt/hó, R = 0,25

17 „A” vállalat Árbevétele eFt/hó, költségszintje 75 %, átlagos költségváltozási tényezője 0,6 Áb: - Kp: F: - KF: N: eFt eFt 7920 eFt eFt 3600 eFt  =0,6 ksz=0,75 N=Á-Kö= =3600

18 „B” vállalat Az összes közvetlen költségek: 325 eFt/hó, üzemi általános költségei 400 eFt/hó, vállalati általános költség: 500 eFt/hó, δü = 0,5, δv = 0,1, éves nyereség: 200 eFt/év Áb: - Kp: F: - KF: N: eFt eFt 8000 eFt eFt 200 eFt Kpe=3900 eFt/év üák=4800 eFt/év vák=6000 eFt/év  ü=0,5  v=0,1 Kö=14 700

19 „C” vállalat Árbevétel: eFt/hó, δ= 0,75, a vállalat éves nyeresége: 300 eFt/év Áb: - Kp: F: - KF: N: eFt eFt eFt eFt 300 eFt Kö=Á-N= =17 700

20 „D” vállalat Nyereség: eFt/év, költségszint: 80 %, összes közvetlen költség: 400 eFt/hó, R = 0,25 Áb: - Kp: F: - KF: N: eFt eFt eFt eFt 2000 eFt Kpe=4800 eFt/év R=0,25

21 „A” „B” „C” „D” ∑ Áb: - Kp: F: - KF: N: Vállalatonként 10%-os nyereségnövekedést előirányozva melyiknél kell a legkisebb volumennövelést alkalmazni? Adja meg ennek értékét! eFt eFt 7920 eFt eFt 3600 eFt eFt eFt 8000 eFt eFt 200 eFt eFt eFt eFt eFt 300 eFt eFt eFt eFt eFt 2000 eFt eFt eFt eFt eFt eFt

22 Megoldás

23 Az összevonás után a tröszt egészére célul kitűzött 10 %-os nyereségnövelést hány %-os árbevétel növeléssel lehet elérni? Az összevonás után a tröszt egészére célul kitűzött 10 %-os nyereségnövelést a proporcionális költségek hány %-os csökkentésével lehet elérni?

24 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A vállalat pénzügyi modellezése ÁKFN struktúra 2012. febr. 28 Értékteremtő folyamatok menedzsmentje."

Hasonló előadás


Google Hirdetések