Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VEZETŐI SZÁMVITEL 2/14/ÜSZ. Tantárgyi útmutató  Tantárgy jellege: előadás+gyakorlat  Vizsga jellege:  írásbeli (két zárthelyi dolgozat)  mindkét zárthelyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VEZETŐI SZÁMVITEL 2/14/ÜSZ. Tantárgyi útmutató  Tantárgy jellege: előadás+gyakorlat  Vizsga jellege:  írásbeli (két zárthelyi dolgozat)  mindkét zárthelyi."— Előadás másolata:

1 VEZETŐI SZÁMVITEL 2/14/ÜSZ

2 Tantárgyi útmutató  Tantárgy jellege: előadás+gyakorlat  Vizsga jellege:  írásbeli (két zárthelyi dolgozat)  mindkét zárthelyi dolgozatot külön-külön 60% kell teljesíteni  a félév gyakorlati jeggyel zárul  gyakorlati jegy pótlására egy alkalommal van lehetőség  Kötelező irodalom:  Kardos Barbara-Dr. Sztanó Imre-Veress Attila-Szekeres Bernadett: A vezetői számvitel alapjai (SALDO,2012)  Kardos Barbara-Myklósiné Ács Klára-Sisa Krisztina- Szekeres Bernadett-Veress Attila: Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz (SALDO,2012)

3 Vezetői számvitel 1. hét

4 Pénzügyi számvitel  A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük.  A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői részére.

5 Vezetői számvitel fogalma, értelmezése  A vezetői számvitel különféle információigények kielégítésének az eszköze.  A vezetői számvitel a számvitelnek az a területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható.  A vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntése megalapozásában.

6 Vezetői és pénzügyi számvitel kapcsolata Vezetői számvitelPénzügyi számvitel a vállalkozás vezetőinek szolgáltatja az információit a piaci szereplőket tájékoztatja vállalkozó szabályozzatörvény szabályozza a múltbeli adatok mellett a tervezés érdekében jövőbeni adatokat és információkat is felhasznál a múltbeli gazdasági eseményekre fókuszál kisebb egységekre fókuszál, így a vállalkozás szervezeteire, termékekre irányítja a figyelmet a beszámoló a vállalkozás egészét mutatja be értékadatok mellett alapvetően mennyiségi adatokat szolgáltat információi jellemzően értékben jelennek meg

7 Vezetői számvitel szerepe, tárgya és feladatai Vezetői számvitel szerepe:  A vezetői számvitel különböző vezetői funkciókhoz szolgáltat információkat.  Vezetői funkciók:  Tervezés  Döntéshozatal  Ellenőrzés Vezetői számvitel tárgya, feladatai:  rendelkezésre bocsátott, előállított vagyon  vagyon és a vagyonváltozás mérése, információ szolgáltatás

8 Vezetői számvitel célja  költségek számbavétele, elemzése, csoportosítása  nemcsak a ténylegesen felmerült költségek számbavételére, hanem a költségalakulás megtervezésére és tudatos befolyásolására is alkalmas  a költségek költséghelyek és költségviselők szerinti nyilvántartására szolgál (6. és 7. számlaosztály)  6. Költséghelyek, általános költségek  7. Tevékenységek költségei

9 A vezetői számvitel alkalmazásának indokai  Több telephellyel rendelkezik  Kiemelt termékeit elkülönülten akarja elszámolni és megfigyelni  Egyéb termelési sajátosságaira kíván fokozott figyelmet fordítani  Eredménykimutatás választott formája a forgalmi költség eljárású

10 Költségtani ismeretek 2. hét

11 Költség, kiadás, ráfordítás  Költség: erőforrás felhasználások pénzben kifejezett értéke  Kiadás:  Üzemgazdasági megközelítés szerint: eszközcsökkenés  Pénzügyi szemléletű megközelítés szerint: pénzeszközcsökkenés  Ráfordítás: a kibocsátáshoz az eredményképződéshez kapcsolódó fogalom  Egyrészt az időszaki értékesítés bekerülési költsége  Másrészt az értékesítéstől független költség, az eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege

12 Költség fogalma, tartalma  Fogalma: Erőforrások pénzben kifejezett értéke.  Költségkategóriák:  Elszámolt közvetlen költség Részköltség  Kalkulált közvetlen költség  Teljes költség  Egységköltség (önköltség): összes költség előállított termék/szolgáltatás mennyisége

13 A költségek csoportosítása  Megjelenési forma szerint (ktg nemek)  Összetétel szerint  Elszámolhatóság szerint  Felmerülés helye szerint  Költségviselők szerint  Termelési folyamattal való kapcsolat szerint  Termelés terjedelmének változásával való összefüggésük szerint  Költségek befolyásolhatósága szerint  Költségek kalkulálhatósága szerint

14 Megjelenési forma szerint (ktg nemek)  Anyagköltség  Igénybevett szolgáltatások  Egyéb szolgáltatások  Bérköltség  Személyi jellegű egyéb kifizetések  Bérjárulékok  Értékcsökkenési leírás

15 Összetétel szerint  Elemi (egyszerű)költségek  5. számlaosztályban elszámolt költségek  Összetett (komplex) költségek  fenntartási költségek  segédüzemi költségek  általános költségek

16 Elszámolhatóság szerint  Közvetlen költségek Költségviselők  Közvetett költségek Költséghelyek

17 Felmerülés helye szerint  Költséghelyenkénti osztályozás  Jellemzően közvetett költség elszámolása történik  Vetítési alap

18 Költségviselők szerint  7. számlaosztály  Tevékenységre/Szolgáltatásra jutó költségek összege

19 Termelési folyamattal való kapcsolat szerint  Alapköltségek  Járulékos költségek

20 Termelés terjedelmének változásával való összefüggésük szerint  Állandó költségek  Változó költségek  Költségváltozási tényező

21 Költségek befolyásolhatósága szerint  Befolyásolható költségek  Befolyásolhatatlan költségek

22 Költségek kalkulálhatósága szerint  Kalkulálható költségek  Nem kalkulálható költségek

23 Költséggazdálkodás 3-4. hét

24 Módszerei:  KTG gazdálkodás célja:  az erőforrások optimális hasznosítása  Takarékos gazdálkodás  Módszerek:  Felhasználási normák  Költségváltozási tényező  Határköltség számítás  Fedezeti költség számítás  Standard költségszámítás  Értékelemzés  Egyéb módszerek

25 Felhasználási normák  Cél: eszközfelhasználások megtervezése  Normák arra adnak választ hogy egységnyi termék előállításához mennyi eszközfelhasználásra van szükség.  Norma: egy olyan tervezett paraméter, amely megmutatja, hogy egy termékgyártásához vagy egységnyi szolgáltatás előállításához a szükséges erőforrásból várhatóan mennyi kerül felhasználásra.  Pl.: anyagnorma, létszámnorma, üzemanyag felhasználás,..

26 Költségváltozási tényező  Termelés változás  Költség változás  Egységköltség változás

27 Határköltség számítás  Rétegtermelés: pótlólagos hozammennyiség (valamely terméknél nő a termelés)  Rétegköltség: rétegtermelés költsége (azaz ennek a pótlólagos hozammennyiségnek a költsége)  Számítása: Rétegköltség Rétegtermelés

28 Fedezeti költség számítás Árbevétel - változó költségek Fedezeti összeg - Állandó költségek EREDMÉNY

29 Standard költségszámítás  Standard költségek összege: Standard erőforrások mennyisége x standard erőforrások ára  Tényleges költségek összege: Ténylegesen felhasznált erőforrások mennyisége x Ténylegesen felhasznált erőforrások ára  Költségeltérés összege: Tényleges költségek - Standard költségek

30 Értékelemzés  Az értékelemzés olyan fejlesztési módszertan amely a funkciók szükséges mértékű teljesítését biztosítja a legalacsonyabb költséggel.  Az értékelemzés tárgya mindaz aminek funkciója és költsége van.  Fajtái:  Értékelemzés (meglévő tevékenységekre vonatkozó elemzés)  Értékfejlesztés (beruházási alternatívákra vonatkozó elemzés)  Értéktervezés (döntés előkészítő módszer)

31 Kalkulációk és önköltség számítás 5-6. hét

32 Bevezetés  Miért fontos?  Mi a lényege?  Mi a szerepe?  Mi a célja?  Milyen kalkulációs módszerekkel dolgozhatunk?

33 A kalkuláció  Kalkuláció: Olyan műszaki gazdasági tevékenység, gazdasági számítás amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy tevékenység tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, és esetenként méri annak eredményességét.  Gazdasági kalkuláció: A vezetői döntéseket előkészítő, majd a meghozott döntések végrehajtását ellenőrző és elemző gazdasági számítások.

34 Önköltségszámítás  Bevezetés:  Önköltségszámítás tárgya  Önköltségszámítás feladata  Önköltség törvényi szabályozása  Önköltségszámításának sémája  Elvárások:  Önköltségszámítás alapelvei  Költségokozat elve  Költségvalódiság elve  Költségteljesség elve  Az önköltség meghatározásának következetesség elve  A lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának elve  Költségviselő lépesség elve

35 Önköltségszámítás  Elvárások:  Az önköltség számításával szembeni követelmények  Fajtái:  Előkalkuláció  Feladatai  Szakaszai  Módszerei  Fajtái  Bizonylatai  Utókalkuláció  Lépései  Célkitűzései, feladatai  Bizonylatai

36 Önköltségszámítás  Módszerei:  Osztókalkuláció  Egyszerű osztókalkuláció  Egyenértékszámos osztókalkuláció  Pótlékoló kalkuláció  Közvetlen költségek felosztásának elvi kérdései  Költségek felosztása  Vetítési alap  pótlékkulcs  Normatív kalkuláció  Vegyes kalkuláció  Törvényi előírásai: Szt.62. §(2), 105.§ (4),14.§ (5), (6), (7),

37 Költségelszámolás 7-10.

38 A költségek elszámolásának célja  A számviteli törvény kötelezően előírja a költségek elszámolását  A költségnyilvántartások rendszerét a vállalkozás saját maga alakítja ki  A költségelszámolás célja INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÁS a költségek alakulásáról  Felelősségi körök meghatározása (költséggazdák)  Input költségelszámolás (erőforrások felhasználásával kapcsolatos költségek nyilvántartása)  Output költségelszámolás (termékek/szolgáltatások létrehozásával kapcsolatos költségek nyilvántartása)

39 Költségek elszámolásának lehetőségei  A főkönyvi elszámolásra a költségszámlák szolgálnak. TKöltségszámlaK + növekedés- csökkenés

40 Költség növekedések elszámolása  Eszközcsökkenés (pl. anyagfelhasználás) T Eszköz számla K T Költség számla K -+  Forrás növekedés (pl. bérköltség elszámolás) T Forrás számla K+

41 Költség csökkenések elszámolása  Eszköznövekedés (pl. hulladék megtérülés elszámolás)  Forrás csökkenés (bérköltség csökkenés) T Költség számla K T Eszköz számla K -+ T Forrás számla K-

42 Költségek elszámolásának módjai:  Költség nemek szerinti elszámolás Az elszámolást a költségfajták szerint végezzük.  Költséghely, költségviselők szerinti elszámolás A költségviselő számlák a közvetlen költségek, a költséghely számlák a közvetett költségek elszámolására szolgálnak.

43 Felmerült költségek elszámolásának esetei  Elsődleges költségnem elszámolás Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy milyen erőforrás felhasználás okozta a költség növekedést.  Elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy közvetlen vagy közvetett költség elszámolására kerül e sor.

44 Termelési és értékesítési folyamat számvitele  1. Saját termelésű készletek mérlegtételei, csoportosítások, alapértelmezések  2. A termelési és értékesítési folyamattal kapcsolatos gazdasági események megjelenítése az eredménykimutatásban  3. A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások  4. A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának lehetséges módszerei  5. Az önköltség számítása  6. Saját termelésű készletek nyilvántartási lehetőségei, és a főkönyvi elszámolás  7. Speciális elszámolások

45 1.  B. Forgóeszközök  B.I. Készletek  B.I.1. Anyagok  B.I.2. Befejezetlen és félkész termékek  B.I.3. Növendék, hízó és egyéb állatok  B.I.4. Késztermékek  B.I.5. Árúk  B.I.6. Készletre adott előlegek

46 2.  Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén:  Értékesítés nettó árbevétele  Saját termelésű készletek állomány változása  Költségnemek A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény  Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén:  Értékesítés nettó árbevétele  Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége  Értékesítés bruttó eredménye  Értékesítés közvetett költségei A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény

47 3.  Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell hogy tartalmazza. Ennek megfelelően a választott eredmény-kimutatástól függetlenül a költségek költségnemenkénti elszámolása az 5. számlaosztályban kötelező.  Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén nem kötelező az ASTÉ-t érintő gazdasági eseményeket elkülönítetten az 5. számlaosztályban könyvelni.  A forgalmi költség eljárású eredménykimutatást készítő vállalkozásoknak a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ASTÉ-t költségnemek szerinti bontásban.

48 3.  A 8. számlaosztály tartalmazza az értékesítés közvetlen költségeit és az értékesítés közvetett költségeit.  A számlaosztályok használhatók a vezetői információk biztosítására. A számlaosztályok használata lehetővé teszi a vállalaton belüli egységek elszámoltathatóságát, a költséggazdálkodást, az önköltség számítás rendszerének kialakítását.

49 4.  Összköltség eljárású eredménykimutatás:  A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli  Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet  Saját termelésű készleteiről folyamatosan csak mennyiségi nyilvántartást vezet  Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció  A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít

50 4.  A vállalkozó költségeit elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban rögzíti  Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció  A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít

51 4.  Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás:  A vállalkozó költségeit elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli  Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció  A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít

52 5.  A számviteli törvény alapján a saját termelésű készletek önköltségének a megállapítása a beszámoló formájától függően történhet  A közvetlen önköltségbe tartozó költségek kigyűjtésével  Norma alapján  Eladási árból kiindulóan  Utókalkulációval  A befejezett termelés értékének meghatározása:  Nyitó beflen értéke  +”egyből” közvetlen költségek  +utólag felosztott „korábban közvetett” költségek  - Záró beflen értéke

53 6.  Késztermékek nyilvántartása és főkönyvi elszámolása alapvetően a következők függvénye  Mi a vállalkozás profilja?  Milyen költség elszámolási technikát alkalmaz a vállalkozás?  Milyen eredménykimutatást készít a vállalkozás?

54 7.  Saját termelésű készletekkel kapcsolatos „ráfordítás jellegű” készletcsökkenések  STK értékvesztése  Hiányzó STK könyv szerinti értéke  Térítés nélkül átadott STK  Apportba adott STK  béren kívüli juttatásként adott STK  Saját termelésű készletekkel kapcsolatos „bevétel jellegű” készletnövekedések  STK értékvesztésének visszaírása  Többletként fellelt STK

55 Költségelemzés hét

56 A költségelemzésről általánosságban, alapfogalmak  A költségelemzés a költségszerkezetet, a költségváltozás, valamint a költségkalkulálásra ható tényezők valamilyen szempontok szerinti vizsgálata.  A területi összehasonlítás alapján végzett költségelemzés a különböző vállalkozások költségeinek összehasonlítását jelenti.  Az időbeli összehasonlításon alapuló elemzés, lehet  Visszatekintő (retrospektív) költségelemzés  Előretekintő (prospektív) költségelemzés

57 Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben  Költség és költségváltozás elemzése  Dinamikus viszonyszám: tárgyidőszaki költség bázis vagy terv költség  Abszolút eltérés: tárgyidőszaki költség - bázis vagy terv költség  Költségmegoszlás: adott csoporthoz tartozó költség összes költség

58 Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben  Költséghányad K h : költségnem termelési költség  Költségszint K s : költség (részköltség termelési érték  Fedezeti hányad F h : fedezeti összeg árbevétel

59 Közvetlen költségek vizsgálata  Közvetlen költségek elemzésének módszerei  Láncmódszer  Volumenváltozás hatása  Fajlagos erőforrás felhasználás hatása  Tarifaváltozás hatása  Tiszta volumenváltozás hatása  Standardizálás  Parciális eltérésfelbontás módszere

60 Rugalmasságon alapuló költségelemzés  Lépései:  Költségek csoportosítása funkciók szerint  Átlagos, vagy leggyakoribb terhelés melletti mutatók meghatározása  Reagálási fok meghatározása  Indokolt költség meghatározása  Módszerei:  Klasszikus költségelemzés  Költségredukálás

61 Gyakorlás hét

62 Összefoglalás, rendszerezés számonkérés 15. hét


Letölteni ppt "VEZETŐI SZÁMVITEL 2/14/ÜSZ. Tantárgyi útmutató  Tantárgy jellege: előadás+gyakorlat  Vizsga jellege:  írásbeli (két zárthelyi dolgozat)  mindkét zárthelyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések