Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után

Az előadások a következő témára: "Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után"— Előadás másolata:

1 Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után
Farkas Péter Szociológus, NCSSZI Családpolitikai és kutatási Igazgató 2013. November 7., Máriabesnyő

2 Válság – okok és tényezők
Európa erkölcsi és intellektuális hanyatlása hiányzik az élet folyamatossága iránti alázat és a generációk közötti szolidaritás Anyagiakért való, mindenen túli versengés; általánosult szerzésvágy  ANTROPOLÓGIAI válság

3 Korunk antropológiai- és értékválságának főbb jelenségei
Erkölcsi relativizmus: a természetes erkölcsi törvény és az objektív jó elutasítása Liberális szubjektivizmus: annak állítása, hogy a szabad választás önmagában értékes (a valamitől való szabadság egyoldalú hangsúlyozása, a valamire valóval szemben. Szabadság rend nélkül) Egocentrizmus: önérdekérvényesítés Utilitarizmus és funkcionalizmus: a tevékenység és a közösség hasznosság szerinti értékelése individualizmus

4 A házasságra, családra vonatkozó következményei mindennek
A házastársi élet válsága (válás, együttélés. „alternatív-életközösségek” – azonos neműek párkapcsolata) A család fogalmának „átrendeződése”: nem a társadalom alapsejtje, ágyrajáró egy fedél alatt élők halmaza Gender-ideológia – csak kulturálisan determinált „választható” nem A termékenységi ráta viharos zuhanása: (2,1 helyett 1,2-1,3) a csonka vagy patchwork családban Szociáletikai nevelési krízis: fogyasztói szemléletű család, szeretetteljes légkör nélkül, visszaszoruló apaszereppel

5 A magyar társadalom helyzete
identitás- és lelkiismereti válság enyészik a társadalmi tőke az európai átlagnál kevesebb a gyerek több az alkoholista rövidebb az átlagéletkor rosszabb a közhangulat A túlpártosodott országra jellemző az éles szembenállás („szekértábormentalitás”)

6 Ifjúság helyzete fokozódó individualizmus növekvő kulturális szakadás
erőteljes szegmentálódás magányos zárványlét kevesekre posztmodern értékvilág jellemző többséget illetően materiális fogyasztói logika szabadság, de bizonytalanság, cseppfolyós jövő

7 Legfontosabb társadalmi deficitek
demográfiai válság lakosság kirívóan rossz egészségi állapota alacsony foglalkoztatás, magas inaktivitás tartós és nagymértékű szegénység fogyatékos emberek elfogadhatatlan életkörülményei cigányság helyzete életminőségbeli különbségek a város és falu, az ország fejlettebb és fejletlenebb régiói között tartós esélykülönbségek

8 A családot érintő ellentmondások
Gyermekszerető, de gyermektelen társadalomban élünk Csökkenő házasságkötések- egy házasságbarát társadalomban Nagyvonalú, de kevésbé eredményes családtámogatási rendszer Munka és családi kötelezettségek összeegyeztethetetlensége

9 Az új családpolitikai felfogás
Keresztény megközelítés (a család szeretetet, támaszt, biztonságot nyújt) A család a társadalom alapegysége, kifogyhatatlan erőforrás, mert ereje a szeretetből fakad A családok képezik a társadalom gazdagságát, humán és szociális tőkéjét Harmonikusan működő családok – kiegyensúlyozott társadalom Individualista felfogás helyett – perszonalizmus és közösségi gondolkodás Hosszú távú szemlélet – népesedési problémák szemelőtt tartása

10 Család- és szociálpolitika a rendszerváltozás után

11

12 Az új családpolitika sarokkövei
Segíteni a családokat abban, hogy a tervezett/kívánt gyermekek megszülessenek A gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot Ne csak a gyermek megszületését, hanem felnevelését is támogassuk Családtámogatás és segélyezés különválasztása Választás lehetőségek biztosítása – rugalmas családpolitika

13 Az új családpolitika alapelvei, céljai:
Gazdaságilag aktív családok támogatása A munka és a család összeegyeztetésének segítése - Családbarát, rugalmas, atipikus foglalkoztatással - Gyermekek napközbeni ellátásának biztosításával A további gyermekvállalás ösztönzése A generációk közötti együttműködés erősítése Családbarát társadalom és közbeszéd segítése - Családi életre nevelés az iskolában - Családbarát közszolgálati médiumok - Abortusz csökkentése – meddőség gondjai - örökbefogadás

14 Munkavállalás – gyermekvállalás:
Magyarországon - alacsony a foglalkoztatottság és a gyermekvállalási hajlandóság Európában ott születik több gyermek - ahol magas a foglalkoztatottság - biztosított a munka és a család összeegyeztethetősége Cél: elősegíteni a munka és a család egyensúlyát, mikro és makro szinten Növekvő foglalkoztatottság – pozitív demográfiai hatás - Családbarát munkahely mozgalom megújítása, - Apasági szabadság - Start Plusz kibővítése - Állásmegosztás esetén 7% járulékkedvezmény - GYES 3 évre és GYET - Családi pótlék – iskolalátogatáshoz kötve - Családi adókedvezmény - Várandóssági járulék

15 Kisgyermekek napközbeni ellátási formáinak komplex fejlesztése
Célok: Férőhely hiány csökkentése Direkt és indirekt munkahelyteremtés Rugalmas, családbarát ellátórendszer Eszközök: Családi napközi: rugalmas, kistelepülésen, munkahelyeken/egyetemeken is alkalmazható Fejlesztésük: támogatások, képzés, szabályozás, finanszírozás Bölcsőde: integráció, nyitva tartás Gyermekbarát intézmények

16 Segítse elő a családok belső stabilitását, szociális biztonságát,
Az új családpolitika szolgáltatások és intézmények rendszerén keresztül Segítse elő a családok belső stabilitását, szociális biztonságát, Védje függetlenségüket és autonómiájukat, Növelje társadalmi megbecsülésüket, Ösztönözze a gyermekvállalást, Erősítse a kapcsolatot a munka világával.

17 A teljes termékenységi arányszám I.

18 A teljes termékenységi arányszám II.

19

20

21

22

23 A család: a társadalom életadó alapsejtje.
Ebben tapasztalja meg az ember a közösséget. Jézus is egy konkrét családba született, s abban élt. Az Egyház a Biblia fényében a családot az első és természetes közösségnek tekinti. Az ember a családban tanulja meg a szeretetet, az Úr hűségét! A család középkori 7 funkciója Gazdasági egység Státusz egység (identitást ad) Védelmi gondoskodási egység Szabadidiő egység Nevelési egység Reprodukciós egység Vallási egység

24 A keresztény család 4 feladata:
Ma már ezt mind nem tudja betölteni, de minél teljesebben gyakorolja funkcióit, annál jobb! A keresztény család 4 feladata: Személyek közössége Az élet szolgálata Részesedés a társadalom fejlődésében Részt kap az Egyház küldetéséből – Prófétai feladat: evangelizált és evangelizáló; papi feladat: megszentelt és megszentel; királyi feladat: irányít és vezet (II. János Pál: Familiaris consortio)

25 A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius
Az ember Subsistentia: önállóság (térben is lehatárolt létező) Existentia: önérdekérvényesítés (az ember cselekedeteivel önmagát formálja az időben) Transcendentia: felelősség önmaga, az embertársak és Isten felé A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius

26 Köszönöm a figyelmet!