Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után Farkas Péter Szociológus, NCSSZI Családpolitikai és kutatási Igazgató 2013. November 7., Máriabesnyő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után Farkas Péter Szociológus, NCSSZI Családpolitikai és kutatási Igazgató 2013. November 7., Máriabesnyő."— Előadás másolata:

1 Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után Farkas Péter Szociológus, NCSSZI Családpolitikai és kutatási Igazgató November 7., Máriabesnyő

2 Válság – okok és tényezők  Európa erkölcsi és intellektuális hanyatlása  hiányzik az élet folyamatossága iránti alázat és a generációk közötti szolidaritás  Anyagiakért való, mindenen túli versengés; általánosult szerzésvágy  ANTROPOLÓGIAI válság

3 Korunk antropológiai- és értékválságának főbb jelenségei  Erkölcsi relativizmus: a természetes erkölcsi törvény és az objektív jó elutasítása  Liberális szubjektivizmus: annak állítása, hogy a szabad választás önmagában értékes (a valamitől való szabadság egyoldalú hangsúlyozása, a valamire valóval szemben. Szabadság rend nélkül)  Egocentrizmus: önérdekérvényesítés  Utilitarizmus és funkcionalizmus: a tevékenység és a közösség hasznosság szerinti értékelése  individualizmus

4 A házasságra, családra vonatkozó következményei mindennek  A házastársi élet válsága (válás, együttélés. „alternatív-életközösségek” – azonos neműek párkapcsolata)  A család fogalmának „átrendeződése”: nem a társadalom alapsejtje, ágyrajáró egy fedél alatt élők halmaza  Gender-ideológia – csak kulturálisan determinált „választható” nem  A termékenységi ráta viharos zuhanása: (2,1 helyett 1,2-1,3) a csonka vagy patchwork családban  Szociáletikai nevelési krízis: fogyasztói szemléletű család, szeretetteljes légkör nélkül, visszaszoruló apaszereppel

5 A magyar társadalom helyzete  identitás- és lelkiismereti válság  enyészik a társadalmi tőke  az európai átlagnál kevesebb a gyerek  több az alkoholista  rövidebb az átlagéletkor  rosszabb a közhangulat  A túlpártosodott országra jellemző az éles szembenállás („szekértábormentalitás”)

6 Ifjúság helyzete  fokozódó individualizmus  növekvő kulturális szakadás  erőteljes szegmentálódás  magányos zárványlét  kevesekre posztmodern értékvilág jellemző  többséget illetően materiális fogyasztói logika  szabadság, de bizonytalanság, cseppfolyós jövő

7 Legfontosabb társadalmi deficitek  demográfiai válság  lakosság kirívóan rossz egészségi állapota  alacsony foglalkoztatás, magas inaktivitás  tartós és nagymértékű szegénység  fogyatékos emberek elfogadhatatlan életkörülményei  cigányság helyzete  életminőségbeli különbségek a város és falu, az ország fejlettebb és fejletlenebb régiói között  tartós esélykülönbségek

8 A családot érintő ellentmondások  Gyermekszerető, de gyermektelen társadalomban élünk  Csökkenő házasságkötések- egy házasságbarát társadalomban  Nagyvonalú, de kevésbé eredményes családtámogatási rendszer  Munka és családi kötelezettségek összeegyeztethetetlensége

9 Az új családpolitikai felfogás  Keresztény megközelítés (a család szeretetet, támaszt, biztonságot nyújt)  A család a társadalom alapegysége, kifogyhatatlan erőforrás, mert ereje a szeretetből fakad  A családok képezik a társadalom gazdagságát, humán és szociális tőkéjét  Harmonikusan működő családok – kiegyensúlyozott társadalom  Individualista felfogás helyett – perszonalizmus és közösségi gondolkodás  Hosszú távú szemlélet – népesedési problémák szemelőtt tartása

10 Család- és szociálpolitika a rendszerváltozás után

11

12 Az új családpolitika sarokkövei  Segíteni a családokat abban, hogy a tervezett/kívánt gyermekek megszülessenek  A gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot  Ne csak a gyermek megszületését, hanem felnevelését is támogassuk  Családtámogatás és segélyezés különválasztása  Választás lehetőségek biztosítása – rugalmas családpolitika

13 Az új családpolitika alapelvei, céljai: o Gazdaságilag aktív családok támogatása o A munka és a család összeegyeztetésének segítése - Családbarát, rugalmas, atipikus foglalkoztatással - Gyermekek napközbeni ellátásának biztosításával o A további gyermekvállalás ösztönzése o A generációk közötti együttműködés erősítése o Családbarát társadalom és közbeszéd segítése - Családi életre nevelés az iskolában - Családbarát közszolgálati médiumok - Abortusz csökkentése – meddőség gondjai - örökbefogadás

14 Munkavállalás – gyermekvállalás:  Magyarországon - alacsony a foglalkoztatottság és a gyermekvállalási hajlandóság  Európában ott születik több gyermek - ahol magas a foglalkoztatottság - biztosított a munka és a család összeegyeztethetősége  Cél: elősegíteni a munka és a család egyensúlyát,  mikro és makro szinten  Növekvő foglalkoztatottság – pozitív demográfiai hatás - Családbarát munkahely mozgalom megújítása, - Apasági szabadság - Start Plusz kibővítése - Állásmegosztás esetén 7% járulékkedvezmény - GYES 3 évre és GYET - Családi pótlék – iskolalátogatáshoz kötve - Családi adókedvezmény - Várandóssági járulék

15 Kisgyermekek napközbeni ellátási formáinak komplex fejlesztése Célok:  Férőhely hiány csökkentése  Direkt és indirekt munkahelyteremtés  Rugalmas, családbarát ellátórendszer Eszközök:  Családi napközi: rugalmas, kistelepülésen, munkahelyeken/egyetemeken is alkalmazható  Fejlesztésük: támogatások, képzés, szabályozás, finanszírozás  Bölcsőde: integráció, nyitva tartás  Gyermekbarát intézmények

16 Az új családpolitika szolgáltatások és intézmények rendszerén keresztül  Segítse elő a családok belső stabilitását, szociális biztonságát,  Védje függetlenségüket és autonómiájukat,  Növelje társadalmi megbecsülésüket,  Ösztönözze a gyermekvállalást,  Erősítse a kapcsolatot a munka világával.

17 A teljes termékenységi arányszám I.

18 A teljes termékenységi arányszám II.

19

20

21

22

23  A család: a társadalom életadó alapsejtje. Ebben tapasztalja meg az ember a közösséget. Jézus is egy konkrét családba született, s abban élt. Az Egyház a Biblia fényében a családot az első és természetes közösségnek tekinti. Az ember a családban tanulja meg a szeretetet, az Úr hűségét! A család középkori 7 funkciója  Gazdasági egység  Státusz egység (identitást ad)  Védelmi gondoskodási egység  Szabadidiő egység  Nevelési egység  Reprodukciós egység  Vallási egység

24 o Ma már ezt mind nem tudja betölteni, de minél teljesebben gyakorolja funkcióit, annál jobb! o A keresztény család 4 feladata:  Személyek közössége  Az élet szolgálata  Részesedés a társadalom fejlődésében  Részt kap az Egyház küldetéséből – Prófétai feladat: evangelizált és evangelizáló; papi feladat: megszentelt és megszentel; királyi feladat: irányít és vezet (II. János Pál: Familiaris consortio)

25  Az ember Subsistentia: önállóság (térben is lehatárolt létező) Existentia: önérdekérvényesítés (az ember cselekedeteivel önmagát formálja az időben) Transcendentia: felelősség önmaga, az embertársak és Isten felé  A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius

26 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után Farkas Péter Szociológus, NCSSZI Családpolitikai és kutatási Igazgató 2013. November 7., Máriabesnyő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések