Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Posztmodern kihívások: keresztény létforma a globalizáció korszakában Bajót – Péliföldszentkereszt 2008. júli. 5., 9.00-10.00 óra Patsch Ferenc SJ.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Posztmodern kihívások: keresztény létforma a globalizáció korszakában Bajót – Péliföldszentkereszt 2008. júli. 5., 9.00-10.00 óra Patsch Ferenc SJ."— Előadás másolata:

1 Posztmodern kihívások: keresztény létforma a globalizáció korszakában Bajót – Péliföldszentkereszt júli. 5., óra Patsch Ferenc SJ

2 -N-Nem vagyok szakember (sem közgazdász, sem politológus) - A történelemfilozófia sem szakmám… -A-A trendek viszont keresztény (teológiai) szempontból is értékelhetőek! Szükséges lehatárolások:

3 Posztmodern kihívások: keresztény létforma a globalizáció korszakában

4 Az előadás felépítése: 2. Posztmodern kihívások 3. Egy alternatíva: a keresztény lét módjai és esélyei korunkban 1. A globalizáció korszaka

5 Negatív aspektus: Űrszekerek (74.): Stratos bolygó és a trogliták sorsa – avagy: egy modern allegória korunkra

6

7

8 „Nyári teológia”: az élet és gondolkodás megváltozott, globális perspektívája Teológia szokatlan (ázsiai) nézőpontból: Tissa Balasuriya, Kereszténység és vallások szemben a jövővel (2007).  A világrend  Világméretű apartheid  Egy gyilkos világrend alapvető igazságtalansága

9 Egy gyilkos világrend alapvető igazságtalansága a. Az „erősebb joga” elvére alapul; b. rejtett szélsőségesen rasszizmust tükröz; c. további egyenlőtlenség és nélkülözés forrása; d. megfoszt a munkalehetőségtől, az élelemtől és az ellátástól; e. az adósságtörlesztést a szegényekre terheli; f. elősegíti a túltermelést, a föld, a víz és a levegő szennyezését; g. sérül a szabad piac és a szabad költözési jog elve; h. ellentétben áll a vallások központi értékeivel; i. munkanélküliséget és migrációt generál.

10 Nyári teológia: az élet és gondolkodás megváltozott, globális perspektívája  A világrend  Világméretű apartheid  Egy gyilkos világrend alapvető igazságtalansága  A kereszténység és a létező világrend Teológia szokatlan (ázsiai) nézőpontból: Tissa Balasuriya, Kereszténység és vallások szemben a jövővel (2007).

11 1. A globalizáció korszaka Pozitív aspektus: Kultur- és vallásközi találkozások: kognitív disszonancia – avagy: megszokott világunk kereteinek szétfeszítése

12 Kelet és nyugat különbsége két vers tükrében Matsuo Bashō ( ) „Jobban megnézem – Nazuna virágzik ott A sövény alján!” „Jobban megnézem – Nazuna virágzik ott A sövény alján!” Alfred Lord Tennyson ( ) „Virág a falrepedésben, gyökerestül kitéplek én – kis virág, a kezemben tartalak, de ha meg tudnám érteni, hogy mi vagy, gyökerestül- mindenestül, egészen: Istent meg az embert is érteném.” „Virág a falrepedésben, gyökerestül kitéplek én – kis virág, a kezemben tartalak, de ha meg tudnám érteni, hogy mi vagy, gyökerestül- mindenestül, egészen: Istent meg az embert is érteném.” Gondolkodásbeli „stíluskülönbségek”

13 Euro-amerikai Bal agyféltekés Bal agyféltekés Elvonatkoztatással Elvonatkoztatással Racionális Racionális Szisztematikus Szisztematikus Fogalmak, ideák Fogalmak, ideák Aut-aut… (ellentmondás elv) Aut-aut… (ellentmondás elv) „Objektív” „Objektív”Ázsiai Jobb agyféltekés Jobb agyféltekés Szimbolumokkal Szimbolumokkal Immaginatív Immaginatív Koherens Koherens Elbeszélések Elbeszélések Et-et… (holisztikus elv) Et-et… (holisztikus elv) „Interpretatív” „Interpretatív” Teológiai „stíluskülönbségek” „Az emberi természet lehet azonos mindenütt; csakhogy az emberek természetből és kultúrából állnak” (M. Amaladoss, id. mű, 28. o.)

14 Euro-amerikai Kizárólagos (exkl.) Kizárólagos (exkl.) Elméleti-intellekt. Elméleti-intellekt. Hitletéteményből indul ki Hitletéteményből indul ki Abszolutisztikus Abszolutisztikus Dogmák Dogmák Deduktív Deduktív Főként rációval Főként rációval Ázsiai Bennfoglaló (inkl.) Bennfoglaló (inkl.) Gyakorlati-tapaszt. Gyakorlati-tapaszt. Hittapasztalatból indul ki Hittapasztalatból indul ki Korrelatív Korrelatív Mítoszok Mítoszok Induktív Induktív Főként intuícióval Főként intuícióval Teológiai „stíluskülönbségek” „Az emberi természet lehet azonos mindenütt; csakhogy az emberek természetből és kultúrából állnak” (M. Amaladoss, id. mű, 28. o.)

15 Ázsiai teológia? „Stilisztikai” sajátosságok Példa az elbeszélésekből építkező teológiára: Férj: „Elhatároztam, hogy nagyon szorgalmasan fogok dolgozni, hogy egy napon gazdagok legyünk!” Feleség: „De hiszen máris gazdagok vagyunk, hisz’ megtaláltuk egymást. Egy napon pedig majd pénzünk is lesz…” (Antony de Mello)  Létezik „ázsiai” mód?  Kontextuális teológia (az euro-amerikai absztrakt objektív gondolkodás ellentéte!)  Értelmezés új tapasztalati horizonton: az egyház és a vallások modelljei  Vallási sokszínűség, mint legfőbb ázsiai sajátosság: a kiegyensúlyozó jobb agyfélteke

16 Dalit- és törzsi teológiák, valamint az „út” és a harmónia teológiája „Dicsőség neked Isten, akit vallás ki nem sajátíthat!” (Guru Nána, a szikh hagyományból) „A rózsa sokkal több, mint zavart bocsánatkérés a tüskéiért” (Rabindranath Tagore)

17

18

19 A szolidaritás paradigmái: dalit- és törzsi teológiák  Dalit: az 5. kaszt – „érinthetetlenek” (1. brahman (pap); 2. ksatria (harcos); 3. vaisya (kereskedő); 4. sudra (szolga).  Az „ellenállás” teológiája, egy „alulról induló” kontextuális teológia, mely harcol a társadalmon belüli isteni igazságosságért.  Lázadás a gyarmatosító „misszionáriusi teológia” (annak felsőbbrendűsége, technológiai fejlődés- és férfiközpontúsága, valamint Ige-központúsága) ellen.  Kulcsfogalmak: emberi méltóság, gazdasági igazságosság, föld, béke, remény, megbocsátás

20 A harmónia szempontja a keleti gondolkodásban  Keleti hagyományok: a kínai kozmológia (Confucius, Lao-Tze)  Egy szimbólum és jelentése: az ellentétek kiegyenlítésének igénye (fent-lent, jó-rossz, férfi-nő, ég-föld, pozitív-negatív, világosság- sötétség, hideg-meleg, kemény-lágy, erős- gyenge, agressziv-befogadó, száraz-nedves, első-utolsó, isteni-emberi, igaz-nem-igaz, lét- nem-lét stb.)  A „harmadik kizárásának elve” (architektonikus megközelítés) helyett egy új felismerés: a különbség – gazdagító (organikus megközelítés)!

21 2. Posztmodern kihívások -Szókratész: klasszikus görög gondolkodás születése -Jézus: a kereszténység születése -Galilei: a modern tudomány születése -Nietzsche: a posztmodern tudat születése

22 „Aki úgy véli…, hogy a tudomány az egyedül érvényes világértelmezés, az a modernitás álláspontját képviseli. Aki a tudományt hamis világmagyarázatnak tekinti, az premodern állásponton áll. Aki viszont azt állítja, hogy a kétségtelenül érvényes tudományos világértelmezés mellett más világmagyarázatok is lehetségesek és érvényesek, az már a posztmodernt képviseli” (Vajda Mihály)

23 MODERN a századi felvilágosodás mozgalma a századi felvilágosodás mozgalma az ipari forradalom (1769 – az első szövőszék) az ipari forradalom (1769 – az első szövőszék) nagy francia forradalom – 1789 (liberté, égalité, fraternité) nagy francia forradalom – 1789 (liberté, égalité, fraternité) Szekularizmus és szekularizáció Szekularizmus és szekularizáció POSZTMODERN a meta-elbeszélések és az erős racionalitás iránti bizalmatlanság „a meghaladás meghaladása” igénye fragmentáció, regionalizáció, dekanonizáció, hibridizáció, karnevalizáció, disszociáció, performance, de-konstrució Arról, hogy mi is az a posztmodern…

24 „A Nyugat szellemtörténetét illetően sok általánosítást tehetnénk, ám ma mégis az tűnik ki leginkább, hogy a kezdetektől fogva mindvégig túlnymórészt a férfiakkal társítható jelenség: Szókratész, Platón, Arisztotelész, Pál, Ágoston, Aquinói Tamás, Luther, Kopernikusz, Galilei, Bacon, Descartes, Newton, Locke, Hume, Kant, Darwin, Marx, Nietzsche, Freud… A nyugati szellemi hagyományt szinte kizárólag férfiak hozták létre és kanonizálták. S így az főleg férfiak szemléletét tükrözi.

25 A Nyugat intellektuális történetének e férfidominanciájának bizonyára nem az az oka, hogy a nők a férfiaknál kevésbé intelligensek. Írhatjuk-e azonban kizárólag a nők társadalmi korlátozásának a számlájára? Úgy gondolom, hogy nem. Véleményem szerint a magyarázat sokkal mélyebben […] keresendő.” (R. Tarnas, A nyugati gondolat stációi, AduPrint, Budapest, 1995, 492. o.).

26 A posztmodern pozitív oldala: feminista gondolkodás, avagy: a nők felszabadítása a) egzisztenciális nézőpont b) antropológiai nézőpont c) biblikus teológiai nézőpont

27 Feminizmus: a nők felszabadítása Egy jogos társadalmi törekvés filozófiai és teológiai vetületei.

28 Feminista teológia A „feminista teológia” a kifejezés eredeti és hiteles értelmében:  nem mellékes/kiegészítő résszempont;  nem ráadás vagy kiegészítés, a hagyományos értelmezések mellőzhető kibővítése;  nem is szokatlan, különös divatjelenség, hanem inkább:  egyetemes szempont és kihívás a domináns férfiközpontú látásmóddal szemben;  eleddig méltatlanul elhanyagolt horizont a teológia művelői számára;  mellyel kapcsolatban azonban óvakodni kell az ideológiai egyoldalúságtól!

29 a) Egzisztenciális megközelítés A „férfi” és a „nő” viszonyfogalom: rendkívüli erejű szimbólumok (vö. Jung). Cél: az integráció!  Egy élmény papszenteléskor…  Pápaválasztás…  Szentmise szerzetesnővéreknek…  A megoldás iránya nem az „egyenlősdi”!  A különbségek letagadása nem gyümölcsöző! (vö. baloldali ideológiák…)  Szükséges előfeltevések: a férfi és a nő egyenrangú (antropológiai); a Bibliában vannak korhoz kötött tanítások (teol.); a szentírás és az egyházi hagyomány férfiközpontú (feminista).

30 b) Antropológiai megközelítés 1. A (jogi vagy emberi méltóság tekintetében való) „egyenlőség” nem egyenlő a (biológiai vagy pszichés tulajdonságokat illető) „azonossággal” vagy „egyformasággal”! 2. A nemek „mássága” nem jelenti, hogy „jobb” vagy „rosszabb”!  Agyunk méhen belüli beidegződése és hormonjaink hatása határozza meg, hogy miként gondolkodunk és viselkedünk.  A férfiak és a nők egyenlősége politikai vagy erkölcsi kérdés, a köztük lévő különbségek jó része azonban természettudományos jellegű.  Jobbára már agyunk szoftverével együtt látjuk meg a napvilágot.

31 c) Biblikus teológiai megközelítés „A Bibliát kritikus szemmel és teremtő fantáziával kell olvasni.” (Denise Jornod: A feminista megközelítés, in: A viszály könyve?, Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1996, 59. o.)  A Biblia egésze, patriarchális kulturális környezete miatt, férfiközpontú (példák: 1. az 1Kor 15,6-8-ban Pál apostol a feltámadás tanúinak felsorolásakor kihagyja Mária Magdolnát; 2. a Kol 4,15 különböző szövegvariánsai közül egyesek „Nymphát” mint nőt, mások mint férfit jelölik!).  Férfias istenkép: Király, Úr, Hitelező, Mester (szemben a nőivel: jelenlét, lélek, bölcsesség).

32  A nők meg vannak fosztva a számba vétel jogától is (Mt 14, nem is említi őket!).  Pedig ez egy esemény a „nők birodalmában”…  Jézus úgy gondoskodik a sokaságról, mint egy édesanya.  1. Az élet értelme és 2. a kenyér iránti éhség megelégítése (utalás a harmadik/negyedik világgal szembeni felelősségünkre!).  Ide kapcsolódik még: a szír-főniciai asszony története (Mk 7,24-30): az állhatatosság segít áttörni a korlátokat. c) Biblikus teológiai megközelítés Egy példa: a Márk 6,30-44 magyarázata

33  Egy asszony az idegenségben, az elhagyatottságban, a kétségbeesésben (más kultúrából, más vallásból, más etnikai háttérrel!)…  A próbatétel alkalmával Isten valószínűtlen közelsége (a legszebb teofániák egyike!)…  „Isten hallotta a csecsemő sírását”…  Egy szimbólum a kultúrára: a vízhordó asszonyok törékeny cserépedénye… c) Biblikus teológiai megközelítés Még egy példa: az egyiptomi Hágár története

34 3. Egy alternatíva: a keresztény lét módjai és esélyei korunkban A „válasz” kollektív /társadalmi/ szinten: - szolidaritás - ökológiai érzékenység A „válasz” személyes szinten: - kevés fogyasztás - a TV és a reklámok kerülése - alternatív életmód és gondolkozás

35 Közlekedés autóval és repülővel Közlekedés kerékpárral, tömegközl. Közlekedés gyalog v. szamárháton Zsíros, kalóriadús húsalapú étrend „Gabonaneműek, zöldségfélék, kevés hús Táplálkozástani hiányos étrend, éhezés Palackozott víz és üdítők fogyasztása Tiszta víz, kevés kávé és tea fogy. Szennyezett víz ivása Eldobható termékek Csomagolatlan áruk, reciklált hu. Elhanyagolható hulladéktermelés Imázs-központú öltözködés Célszerű öltözködés Rongyok viselése

36 Profán kontextus: a globalizáció és mai keresztény értékelése David C. Korten az Emberközpontú Fejlesztési Fórum (People-Centered Development Forum) alapítója (vö. Id., Tőkés társaságok világuralma)  Igazságosság: minden ember alanyi joga, hogy anyagi, szellemi és lelki igényeit megfelelő szinten kielégíthesse. Ez a társadalmi, szellemi és lelki élet életminőséget tükröző mutatóival mérhető.  Részvétel: minden embernek joga van arra, hogy elismert és méltányolt módon részt vegyen az életét alakító döntésekben.  Fenntarthatóság: az emberi fogyasztás egyensúlyban tartása a többi élő igényeivel és az ökoszisztmák regeneratív képességével.

37

38 a) Globális gondolkodás: a jelenkori teológia új hermeneutikai horizontja  Teológiai hermeneutika: „teológiai ökoszisztéma”-kutatás (ökoszisztéma=az emberi életközösségekből és a környezetünket képező abiotikus faktorokból felépülő „fizikai” rendszer).  Mint minden gondolkodás, a kinyilatkoztatásról való gondolkodás is mindig környezetébe ágyazott (kontextuális/szituált) (kérdésfelvetéseit nem légből kapja, és válaszainak megértése is feltételekhez kötődik!).  Az értelmezési horizont ma: az alapvetően megváltozott (globalizált/-ódó) világ kontextusa.

39 Nemeshegyi Péter, „Krisztus egyháza Ázsiában”, in Szolgálat 68 (1985), o.; Michael Amaladoss, „C’è un modo asiatico di fare teologia? Introduzione [Létezik ázsiai módja a teológia művelésének? Bevezetés]”, in Teologia in Asia, Queriniana, Brescia, 2006, o. Világegyházban: az ázsiai teológia ébredése  Kegyelmi idő egy nép életében: Kórea  A beláthatatlan lehetőségek hazája: Kína  Ázsia keresztény nemzete: Fülöp-szigetek  A felforgatott bölcső: Közel-Kelet  A jövő misszionáriusainak termőföldje: India  Kisebbségben: Sri Lanka, Indonézia, Vietnám  Cseresznyevirágzás és jégverés: Japán

40 Hogyan legyünk vallásosak vallásközi módon? Globális etika, és ami azon is túl van: a határátlépés lelkisége Peter C. Phan: kísérlet a hagyományos misszió- fogalom átértelmezésére (Id., „Párbeszéd a kultúrák és vallások között mint kihívás a keresztény misszió számára” [2006]). Az inkulturáció (mely nem adaptáció, nem inkarnáció és nem akkomodáció) helyes lépései: 1. interakció; 2. asszimiláció; 3. transzkulturáció.  A jelenlét lelkisége  A kenózis lelkisége  A harmónia lelkisége  A teljesség lelkisége

41

42 4. A férfiasság felfedezésének három aspektusa Tiziano Vecellio: Keresztelő Szent János A férfiasság felfedezése… - mint a „nő” felfedezése - mint folyamat és életfeladat („két utazás”) - mint elszakadás az anyától

43 5. Örömhír: az integráció lehetséges Assisi Szent Ferenc A kiegészülés: az animus és az anima harmonikus egyesülése A szemlélődő életforma: követelmény! Szemlélődő ima: hagyom, hogy Isten alakítson, próbálok együttműködni.

44 Imádság Irodalom: R. Rohr


Letölteni ppt "Posztmodern kihívások: keresztény létforma a globalizáció korszakában Bajót – Péliföldszentkereszt 2008. júli. 5., 9.00-10.00 óra Patsch Ferenc SJ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések