Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IV. A munkaerő keresleti előrejelzés becslési módszere Kutatásvezető: Dávid János 3K Consens Iroda 2007.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IV. A munkaerő keresleti előrejelzés becslési módszere Kutatásvezető: Dávid János 3K Consens Iroda 2007."— Előadás másolata:

1 IV. A munkaerő keresleti előrejelzés becslési módszere Kutatásvezető: Dávid János 3K Consens Iroda 2007

2 Kiindulás, új megközelítés  Nem jártunk sikerrel, amikor a vállalkozóktól próbáltuk megtudni, hogy …. … az egyes szakmákban mennyi munkaerőre lesz szükségük 3, 6, 10 év múlva  Új megközelítés: munkaszervezési és/illetve technológiai folyamatok határozzák meg a szakmaszerkezetet : azok „lenyomatai”

3 A munkaszervezési és technológiai folyamatok  Meghatározzák a működtetésükhöz szükséges szakértelmeket és azok mennyiségét (E területeken lassabban mennek végbe változások, ezért ezek megfigyelhetők mérhetők)  Tehát a mindenkor empirikusan tapasztalható munkamegosztás, a tapasztalt szakmaszerkezet az alkalmazott technológiák lenyomatai.  Ebből következik, hogy a foglalkoztatóknál fölmért szakmaszerkezetek- a jelenlegi munkaerő igényeket tükrözik, amelyből – a jövőbeli változások becslésével – már ki lehet számítani a jövőbeli igényeket  A meghatározó változások:

4 A jövőbeli változások területei  Demográfiai : végleg kilépnek a munkaerőpiacról  Konjunkturális: elbocsátásokat illetve a korábbinál nagyobb igényt eredményeznek  Belső szakmaszerkezeti: az alkalmazott technológiai, munkaszervezeti folyamatokban végbemenő változások egyes szakmákból több, más szakmákból kevesebbet igényelnek, azaz a jövőben megváltozik a szakmaszerkezeti struktúra

5 A számítás alapja : a szakmaszerkezeti –modellek Amit figyelembe kellett venni:  Az egyes ágazatok más- más technológiákat illetve munkaszervezési megoldásokat alkalmaznak  Egy- egy ágazaton belül a különböző mérethez eltérő technológiák. munkaszervezési megoldások tapadnak. Ezért „szakmaszerkezeti lenyomataik is eltérőek.  21 ágazatban, 5 méretkategória elkülönítésével 105 szakmaszerkezeti modellhez jutunk.

6 Az empirikus adatfelvétel  A foglalkoztatók – telephelyeire – reprezentatív minta – ágazat és méret szempontjából  személyes megkérdezésen alapuló felvétel a fölkeresett foglalkoztatók által alkalmazottak szakmacsoportjaiban dolgozók számáról ( szakmacsoportok: FEOR-OKJ egyeztetésével)  A felvételben 196 szakma csoportba soroltuk a foglalkoztatottakat  Ellenőrző vizsgálat: a foglalkoztató területi elhelyezkedése befolyásolja e a szakmaszerkezetet? A válasz: NEM

7 A szakmaszerkezeti modellek létrehozása  A 6000 egyedi szakmaszerkezeti felvételt 105 csoportba soroltuk és csoport átlagolással létrehoztuk az egy-egy ágazatra és méret kategóriára jellemző szakmaszerkezeti modellt  Egy –egy modell azt „mondja meg” hogy az adott ágazatban és méret kategórában a dolgozók hány százaléka ……..közgazdász, lakatos, gép-és berendezés kezelő, vagy….. Stb.

8 A jelenlegi szakmaszerkezet számszerűsítése  A KSH 2005 évre, a teljes foglalkoztatói körre vonatkozó, telephelyi adatbázisából elkészítettük a tényleges létszámadatokat  21 ágazatra  5 mértekategóriára  19 megyére 7 régióra  A tényleges létszámadatok és a szakmaszerkezeti modellek szorzatai eredményeképpen jutottunk a jelenlegi szakmaszerkezetet tükröző adatokhoz

9 A foglalkoztatási-szakmaszerkezet számszerűsítése 2.  A 21 (x 5) szakmaszerkezeti struktúrát a szakmák azonossága alapján egymásba toltuk, mert  a különböző ágazatokban sok azonos szakma van  De az ágazat specifikus szakmákat ( az OKJ szakmacsoportjai figyelembevételével ) megőriztük  Az 5 méret-kategóriát mindvégig megőriztük  Létrejött a jelenlegi –számszerűsített, teljes körű szakmaszerkezet  Ez már alkalmas arra, hogy a jövőbeli változásokat rávetítsük

10 A változások, jövőbeli kereslet mennyisége  Demográfiai változások: a munkaerőpiacról kilépőket évről évre- a megfelelő szakmaszerkezetben pótolni szükséges  Kérdés: szakmacsoportonként hány főre lesz szükség?  A konjunktúra számítás egyes ágazatokban a növekedést, más ágazatokban csökkenést okoz, amely különböző mértékben hat az egyes szakmák iránti keresletre  Kérdés: az egyes szakmacsoportokban mennyi lesz a kereslet konjunktúrából adódó növekedése, vagy csökkenése?

11 A változások, jövőbeli kereslet mennyisége  A munkaszervezeteken belüli szakmaszerkezeti változások hatása az egyes szakmák iránit keresletre ? Ennek megállapítására kérdőíves szakértői adatfelvételt készítettünk, ágazationként. Az így nyert mértéket vettük figyelembe az előrejelzésnél.  A jövőbeli keresletet alakító három komponens egyedi mutatóit egyesítve vetítettük a jelenlegi szakmaszerkezeti struktúrára  Az eredmény : a 2015-re becsült munkaerő kereslet 196 szakmára, illetve szakmacsoportra  Az évenkénti keresletet „visszaosztással” állapítottuk meg

12 A becslési eljárással megállapított évenkénti kereslet  Elkészült megyei bontásban  Bármely – ennél szűkebb -, de még munkaerőpiaci értelemben értelmes területi egységre elkészíthető Ehhez azonban a jelenlegi modellek felhasználásával – a térségi ágazati tevékenység szerkezet ismeretében – a modellek pontosításra van szükség


Letölteni ppt "IV. A munkaerő keresleti előrejelzés becslési módszere Kutatásvezető: Dávid János 3K Consens Iroda 2007."

Hasonló előadás


Google Hirdetések