Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mire használható a „ 3K-mkk” keresleti előrejelzés? a kereslet-kínálat egybevetése ? a kínálat nyomon követése A munkaerőhiány és szakképzés, pályaorientáció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mire használható a „ 3K-mkk” keresleti előrejelzés? a kereslet-kínálat egybevetése ? a kínálat nyomon követése A munkaerőhiány és szakképzés, pályaorientáció."— Előadás másolata:

1 Mire használható a „ 3K-mkk” keresleti előrejelzés? a kereslet-kínálat egybevetése ? a kínálat nyomon követése A munkaerőhiány és szakképzés, pályaorientáció Dávid János, 3K Consens Iroda, www:3kconsens.hu

2 ► A 3K Consens Iroda a GKI -val együttműködésben kidolgozta a munkaerőpiaci kereslet előrejelzésének módszerét, és ennek alkalmazásával elkészítette a közötti évekre szóló előrejelzését ► Az előrejelzés területi bontásban, 196 szakmacsoportra készült el 2007-ben ► A létrejött adatbázis lehetővé teszi, hogy bármely területi egységre kiszámítsuk a munkaerő keresletet ► Egy példa: lásd a következő diát

3

4 Feszültségpontok ► Megszakadt a szerves, napi kapcsolat a családok és a – korábban- környezetükben lévő foglalkoztatók között, ahol  korábban maguk is dolgoztak  Belenyugvással vagy megnyugvással figyelemmel kisérték (megtapasztalták) élet és karrierlehetőségeiket  A környező társadalom elismerte, megbecsülte az általuk elért társadalmi státuszukat ► Látszólag kitágultak a lehetőségek:  Bárkiből lehet bármi, jóléthez vezető „nagy magasságokba” emelkedhet ► Életszerűtlen, a realitásoktól elszakadó karrier víziók alakultak ki a tanulókban, hallgatókban és szülőkben

5 Feszültségpontok 2. ► Egészségtelen presztízs hierarchia alakult ki a szakiskolák- szakközépiskolák és gimnáziumok között ► Jelentősen csökkent az általános iskolák felelősségvállalása a hátrányos helyzetű, gyenge tanulástámogató képességű családok gyermekeivel szemben ► A szakképzés rendszerében az egyes szakmákat kapcsolták képzettségi szintekhez megszüntetve ezzel az egyén, a tanulók felelősségét és (lehetőségeit) hogy saját teljesítményűk révén foglalják el helyüket –egy-egy szakmán belül alacsonyabb és magasabb kompetencia szinteken. (Változtat ezen a moduláris képzés?)

6 Feszültségpontok 3. A rendszerváltást követően.. ► Elsősorban a termelés világában váltak átláthatatlanná, kaotikussá a foglalkoztatási viszonyok …- ez riasztó a tanulók –szülők pályaválasztási döntései kialakításakor ► A munkahelyek területi koncentrációja, egyes területek különösen alacsony munkahely kínálata az iskolai „ továbbtanulásra” ösztönözte a tanulókat ► A szakképzés fejlesztésének elhanyagolása: 90- es évek – amikor a fejlesztésre a legnagyobb szükség lett volna- hozzájárult a szakképző iskolák vonzerejének csökkenéséhez.

7 E helyzet eredményeképpen ► Évente, a kereslethez viszonyítva ezer tanulóval kevesebb jelentkezik kékgalléros szakmákra ► A még vonzónak nevezhető technikusi képzés, sem ellensúlyozza a hiányt, mert célkitűzései nem illeszkednek a vállalati termelési-foglalkoztatási rendszer elvárásaihoz ►

8 FoglalkoztatókFoglalkoztatók PÁLYA KÖVE- TÉS TOVÁBB TANULÓK SZAKMA ELHAGYÓK KERESLET - KÍNÁLAT számítások vizsgálat Korrekciós adatok TÉRSÉGI MUNKAERŐPIAC kívánatos működése TISZKEK, SZAKISKOLÁK, SZAKKÖZÉPISKOLÁK Képzési szerkezet alakítása PÁLYAORIENTÁCIÓ SZERVEZETEI Általános iskolák, Munkaügyi kp. Civil, és szociális szervezetek Szakképző int. Szak- körök látoga tások Életszerű jövőkép ismeretek Tanulók, szülők Beválás információk Sokoldalú, élő, iskola -tanuló-vállalati kapcsolat Szocializációs tevékenység, Tájékoztatás, gyakornok fogadás

9 A térségi munkaerő kínálat kívánatos alakítása ► Tárgyszerű –becsült – munkaerő keresleti adatokra van szükség minden munkaerőpiaci-területi szegmensből ( ez ma már 3Kmkk vizsgálat alapján biztosítható) ► Pályakövetési vizsgálatokra van szükség ( a tényleges munkaerőpiacra bocsátás –(és beválás) bekalkulálhatóságához ► A munka adók aktív kommunikációjára van szükség a következő irányokba  A térség lakosság, tanuló/pályaválasztó ifjúság, közéleti szereplők  általános iskolák, TISZK-ek, szakiskolák, felsőfokú képző intézmények ► A közép-, és felsőfokú szakképző intézmények aktív, tartalmas kapcsolatépítésére van szükség a következő irányokba  A munka adók  A térség lakosság, tanuló/pályaválasztó ifjúság, közéleti szereplők

10 Mire, és miként használható a- 3K-mkk munkaerő keresleti előrejelzés a pálya orientáció és szakképzési kibocsátás alakításához? ► Az adatbázis –a foglalkoztatók telephelyi adataira épít ezért – számítások útján bármilyen területi egységre adható keresleti előrejelzés ► A számítás módszertana szükségessé teszi a egyes paraméterek helyi tényekhez való igazítását, amely bizonyos mértékű helyszíni munkát igényel az előrejelzés készítőitől ► A számítások eredményeként – elviselhető hibahatárok között - megmondható, hogy –a kijelölt területen- a különféle szakképzettségekből mennyire lesz szükség a következő években ► Ez az adat átfordítható a sikeres elhelyezkedés várható esélyeit kifejező tájékozató értékű mutatószámmá.

11 A szakmunkáshiány és a szakképzés helyzetében… ► Képesnek kell lenni befogadni, megtanítani a leghátrányosabb csoportok gyermekeit is ► A veszélyeztetett gyerekeket megfigyelő segítő rendszert kell az általános iskolákban működtetni ► Átláthatóvá kell tenni a tanulók jövőjét ► Ki kell alakítani a tanulók (fiatal felnőttek) ön-, és megbecsültségét ► Új típusú pályaorientáció szükséges ► Mikró-, kis és nagyvállalatokat egyaránt be kell vonni a képzésbe, a tanulók szocializációjába ► A TISZK beruházásokkal együtt a szakma presztízsét is fejleszteni, gondozni kell: kommunikáció ► A hagyományos tanításon túlmenő feladatokhoz kiegészítő erőforrásokat kell kiküzdeni.

12 A pályaorientáció … Elsődleges célja, hogy a pályaválasztó 1. megismerje és megérzékelje a válaszható szakmát, szakmacsoportokat 2. Felmérje saját készség- és tudás/tanulási adottságai és a szakma gyakorlásához szükséges készség-, tudás követelmények közötti távolságot, ennek legyőzhetőségét 3. Megismerje a választandó szakmát „körülvevő” munkaszervezeti-társadalmi viszonyokat (foglalkoztatás és munkavégzés körülményeit) 4. Megismerje a szakma megszerzéséhez vezető utat (tudás elemek, szakmai gyakorlat elemek) 5. Megismerje a tudás és gyakorlat elsajátíttatásával foglalkozó intézményeket

13 A pályaorientáció, mint „projekt” ► 6, 10, 12 évig tart ► Szereplői:  a szülők,  az általános iskola és a középfokú képző intézmény  A pályaválasztót körülvevő társadalmi közeg  A munkaadók és munkakörnyezetük, foglalkoztatási viszonyok

14 A pályaorientáció eszközeinek csoportjai 1. Életkor - konform gyakorlati készségek fejlesztését és önismeret létrejöttét szolgáló eszközök 2. Életkor –konform tanulást támogató és önismerete létrejöttét szolgáló eszközök 3. Munkakörnyezetet és munkaviszonyokat megismertető eszközök és segítségnyújtás a tapasztaltak feldolgozásához, értékeléséhez 4. Tanulási környezet (iskola) megismerését szolgáló eszközök 5. Életkor - konform információnyújtás eszközei 6. Átfogó segítségnyújtás a tapasztalatok értékeléséhez, a jövőkép kialakításához


Letölteni ppt "Mire használható a „ 3K-mkk” keresleti előrejelzés? a kereslet-kínálat egybevetése ? a kínálat nyomon követése A munkaerőhiány és szakképzés, pályaorientáció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések