Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11. A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái Mit nevezünk nemzetnek, nemzetiségnek, etnikumnak? Mikor alakult ki a mai nemzetfogalom?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11. A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái Mit nevezünk nemzetnek, nemzetiségnek, etnikumnak? Mikor alakult ki a mai nemzetfogalom?"— Előadás másolata:

1 11. A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái Mit nevezünk nemzetnek, nemzetiségnek, etnikumnak? Mikor alakult ki a mai nemzetfogalom?

2 Etnikum és nemzet Etnikum alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Ezen belül a kisebb létszámú, zártabb etnikumokat az etnikai közösség, törzs vagy néprajzi csoport (etnikai csoport, etnokulturális csoport, helyi népcsoport), míg a nagyobb embertömeget képviselő, kiterjedtebb földrajzi területeken élő etnikumokat a nép, illetve nemzet kifejezéssel jelölhetjük. A kisebbségben élő etnikumokat nemzetiségeknek nevezik. Nemzet:„az emberek egy csoportja, amely közös és megkülönböztető kulturális elemek, egy egységes gazdasági rendszer, a közösség minden tagjára kiterjedő állampolgári jogok és kötelezettségek birtokosa, illetve a közös tapasztalatokból és területbirtoklásból eredő szolidaritás érzéssel rendelkezik” (SMITH, Anthony D. (1986): The Ethnic Origins of Nations. Blackwell, Oxford, p.2.)

3 A modernitás nemzetfogalma, a nacionalizmus létrejötte Általában elfogadjuk, hogy a jelenlegi európai nemzetek sok vonásának kialakulása az írott történelmüket megelőző időre, a népvándorlás korára (Ernest Renan) avagy a törzsi kultúrák idejére (Isaiah Berlin) tehető. Pontosan meghatározható viszont, hogy mióta gondolkodnak e közösségek önmagukról és másokról nagyjából a mai fogalmaink szerint. Másképpen szólva: mióta létezik a nacionalizmus mint ideológia. A modernitás kora, azaz az ipari termelés és a modern parlamentarizmus intézményeinek elterjedése óta beszélhetünk nacionalizmusról.

4 A modernizáció komplex folyamata: - kapitalizmus → képzett munkaerő → állam a tömegkultúra és a tömeges oktatás létrehozása - szekularizáció és a tradicionális közösségek bomlása → új közösségi identitás - a felvilágosodás,francia forradalom eszméi (emberi jogok, fejlődésbe, nacionalitásba vetett hit) → politikai ideológiák születése - politikai legitimitás (a modern képviseleti demokrácia kialakulása ) a lakosság homogenizálása a modern nemzetállam kialakulása az 1791-es francia alkotmányhoz köthető, ahol először kapcsolódik össze a szuverenitás és a nemzet

5 A nemzetállam Az állam és a nemzet fogalmának azonosítása mindenekelőtt a népszuverenitás doktrínájának megjelenéséhez kapcsolható.. Ez a nemzetfelfogás vezérelte a német és az olasz egységtörekvéseket éppúgy, mint a Habsburg birodalom szláv népeinek nemzeti mozgalmait a 19. században. A nemzetállam megteremtésére irányuló törekvés, amely a 20. században globális jelenséggé vált, úgy tűnik, mindmáig éles ellentétben áll Földünk népeinek tényleges földrajzi elhelyezkedésével. A Föld országai között kb. 15%-os arányukkal igen jelentős kisebbségben vannak azok, amelyek valóban homogén nemzetállamnak tekinthetők (pl. Szváziföld, Leshoto), a jelentős lélekszámú országok között pedig e formáció különösen ritka (pl. Japán). (Azon országokat tekintjük homogén nemzetállamoknak, ahol a lakosság legalább 90%-ának ugyanaz az anyanyelve.) Ezzel szemben az államok jelentős hányadában az uralkodó népcsoport számaránya az 50%-ot sem éri el. A tartósan fennmaradó etnikai pluralizmussal való szembenézés feladata korunkra maradt.

6 Kelet-Közép-Európa népeinek nemzettudata Kelet-Közép-Európa nemzeti mozgalmai alapvetően nyelvi és kulturális nacionalizmusok alakjában nyilvánultak meg. Herder “Kultúrájában él a nemzet” (kultúrnemzet) - nem az állam a fontos (német széttagoltság) hanem a nyelv, a kultúra, a hagyomány, az összetartozás tudata, múlt-orientált míg Nyugat-Európára alapvetően az államnemzeti felfogás jellemző, addig az önálló államiság hiányával küzdő Közép- és Kelet-Európában a kultúrnemzet

7 Nemzeti hagyományainkat készen kapjuk és ápoljuk csupán, vagy inkább mi magunk találjuk ki őket? A emlékek és szimbólumok célelvű, összefüggő rendszere: a nemzeti történelem. A történelem a nacionalizmus-kutatás nézőpontjából csak kisebb részben objektív tudomány, nagyobbrészt az egyes népek érzelmi színezetű portréja. E portrékat a szakemberek (a történészek, néprajzkutatók, nyelvészek stb.) az adott nép szükségleteinek megfelelően alakítják ki a források eredendően kaotikus halmazából. Az így előállított történeti leírást etnotörténetnek nevezzük. Ezek a portrék az adott nemzetet mindig bátornak, nagylelkűnek és sikeresnek tüntetik fel: ugyan ki szeretne előnytelen arcképet magáról? Az etnotörténelem nemritkán hatalmi vagy sérelmekért kárpótló ideológiává válhat. Nyelve első látásra tudományos nyelv, de nélkülöz fontos kritériumokat (pl. nem lehet cáfolni).

8 Dugovics Titusz nincs többé, kipukkadt egy 185 éves legenda. Szőcs Tanulmánya szerint a nándorfehérvári hős története valójában egy irathamisítás-sorozat. A Vas vármegyei szolga-, majd táblabírói tisztséget betöltő Dugovics Imre „őskereső” buzgalmában az 1820-as évek elején 15. századiként keltezett adománylevelet fabrikáltatott magának, tanúsítandó, hogy a Pozsony megyei Tej nevű birtokot Hunyadi Mátyás adományozta Dugovics Bertalannak, apja, Titusz hősiességéért. Számos példa akad ugyanakkor arra, hogy a különféle módon kreált mítoszok a megcáfolásuk után is tovább élnek. Az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz is számos legenda kötődik, s manapság kezdik formálgatni a legendagyártók 1956-ot és a rendszerváltás időszakát. Példa 1. Szúkség van- e a legendákra? Hogyan viszonyuljunk a hamis legendákhoz?

9 Példa 2. A törvényszöveg alapján állapítsa meg, kiket tekintünk ma nemzeti és etnikai ksebbségeket Magyarországon? Kisebbséget alkotnak-e a hazánkban élő kínaiak? Milyen jogokat biztosít a törvény a kisebbségeknek? Milyen problémák merülhetnek fel a kisebbségi jogokkal kapcsolatban? évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élő mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire. (2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. 2. § E törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra.

10 17. § A kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. 18. § (1) A közszolgálati rádió és televízió – külön törvény rendelkezései szerint – biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi műsorok rendszeres készítését és sugárzását. (3) A kisebbségi közösségeknek joguk van: anyanyelvű, vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történő) óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsőfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni; 20. § (1) A kisebbségeknek – külön törvényben meghatározott módon – joguk van az országgyűlési képviseletre. (2) Az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát.

11 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint fő, vagyis a lakosság 3%- a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma.Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság bolgárok cigányok/romák görögök horvátok lengyelek németek örmények románok ruszinok szerbek szlovákok szlovének ukránok

12 ÉvNémetSzlovákSzerbHorvátSzlovénRománCigány | (Tanácsi minősítés )

13 A ma hatályos évi LXXVII. sz. kisebbségi törvény - a kisebbségeknek adott széleskörű jogok és a kisebbségi önkormányzatok megalakítása miatt - kihirdetése után szinte egybehangzó elismerést aratott belföldön és külföldön egyaránt. Ugyanakkor viszonylag gyorsan kiderült, hogy a törvény elvszerű végrehajtása fontos gyakorlati intézkedéseket és kapcsolódó jogszabályok kidolgozását teszi szükségessé. A rendezésre váró gondok közül a legégetôbbnek a kisebbségi törvény, és ezzel összefüggésben az önkormányzati törvény módosítása, a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása (ami az egyik jellemzô felfogás szerint a kétkamarás parlament kialakításával nyerhet orvoslást) és a kisebbségek regisztrációjának ügye bizonyul. (Az utóbbi igényt a legutóbbi kisebbségi önkormányzati választások anomáliái hozták elôtérbe; magáról a regisztrációról az egyes kisebbségek véleménye igencsak megoszlik.) Az említett (és a tételesen fel nem sorolt) kérdések rendezésére az országgyűlés illetékes bizottsága munkacsoportot hozott létre, amely igazából már az elôzô parlamenti ciklusban elkezdett munkát folytatja. 999_01/cikk.php?id=20

14 „ A Magyarországon élő bunyevác közösség nem felel meg mindenben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek. A bunyevác népcsoport egyike a magyarországi horvát nemzeti kisebbséget alkotó több, egy­mástól regionálisan is elkülönülő történeti nép­csoportnak. Sem a népcsoport történeti, nyelvi különfejlődése, sem pedig a mai nyelvi helyzete nem indokolja a bunyevác csoport önálló kisebbségi közösségként való elismerését." (A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása, Vizi E. Szilveszter elnök aláírásával, április 11.) „A bunyevácok beszélte nyelv szerkezetében azonos a szerbbel és a horváttal, szókincsét tekintve tulajdonképpen horvát. (...) Ha elfogadjuk, hogy a nemzeti(ségi) hovatartozás döntően attól függ, hogy a szóban forgó nyelvek (nyelvjárások) beszélői mely közösségekhez tartozónak vallják magukat, valamint ha tekintetbe vesszük a bunyevácok szerbiai helyzetét, nem láthatjuk akadályát önálló nemzeti kisebbségi státusz elnyerésének." (Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének levele Muity Mihályhoz, a Bunyevác Túlélők Egyesületének elnökéhez, május 12.) Forrás: HVG 2010.febr. 13. Véleményed szerint mi indokolhatja, hogy a hazánkban élő bunyevácok harcolnak a nemzeti kisebbségként való elfogadásukhoz?

15 Az "Idegen„ A nemzet a családhoz hasonlóan szimbolikus határképzéssel és kirekesztéssel határozza meg önmagát. Számos nép önelnevezése is utal arra a kommunikációs szakadékra, amely az "Mi"-t az "Ők"-től elválaszja. Az asszimiláció a "belső csoport" és a "külső csoport" tagjait elválasztó szimbolikus határok lebontásának folyamata. Bizonyos esetekben az asszimiláció a beilleszkedni kívánó "külső" csoporttól indul ki (pl. USA). Sokkal gyakoribb azonban, hogy az erőfölényben levő "belső" csoport gyakorol nyomást a szimbolikus határait védő másik csoportra. Az asszimiláció nem egyirányú folyamat: visszájára is fordulhat. Kárpátaljától Walesig számos példájával találkozunk Európában a disszimilációs folyamatoknak.

16 Nemzeti büszkeség, 1970 Forrás: Eurobarometer

17

18 1. ábra Mennyire büszke Ön arra, hogy magyar? (a válaszok %-os megoszlása) Forrás: A Demokrácia Kutatások Alapítvány megbízásából TÁRKI január, TÁRKI Omnibusz május

19 A nemzet értékelése az EU-ban

20 Pesszimisztikus nemzetkép Széchenyi: szalmalángtermészet, illuzionizmus, közrestség, pártviszály Bibó István: a magyar alkat történelmi megformáltsága Hankiss Elemér (1982): magas individualizmus, atomizáltság, a szolidaritás gyengesége, alattvalói attitüd (az államtól elidegenedett politikai cinizmus) Nemzettudat gyengesége - A 19.sz. közepétől a 20. sz. közepéig egyik legfőbb tényezője a politikai integrációnak 1945 után: - bűntudat, kollektív bűnösség - kommunista internacionalizmus - A nemzeti érdek kérdéseinek (magyar érdek, határon túli kisebbségek)tabuvá válása

21 17gango1.html


Letölteni ppt "11. A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái Mit nevezünk nemzetnek, nemzetiségnek, etnikumnak? Mikor alakult ki a mai nemzetfogalom?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések