11./A Témakör: Kultúra és közösség Téma: A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái, a nemzeti kisebbségek Magyarországon Mit nevezünk nemzetnek,

Az előadások a következő témára: "11./A Témakör: Kultúra és közösség Téma: A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái, a nemzeti kisebbségek Magyarországon Mit nevezünk nemzetnek,"— Előadás másolata:

1 11./A Témakör: Kultúra és közösség Téma: A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái, a nemzeti kisebbségek Magyarországon Mit nevezünk nemzetnek, nemzetiségnek, etnikumnak? Mikor alakult ki a mai nemzetfogalom?

2 (Kölcsey Ferenc: Mohács)
Példa:"Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen kresztülömlő emlékezet teszi egésszé, Folyvásttartóvá, napról napra gazdagabbá. Törüld ki a lélekből annak ragyogó színeit; és íme az élet halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék is ezentúl: az a régi többé nem leszen. (...) És mi a haza egyéb, öszvetartozó nagy háznép egészénél? Minden ily nagy háznépet saját nyelv, saját szokások, saját őseik, saját hagyomány, saját jó- és balszerencse kötnek együvé, s választanak el egy­mástól. S az előszámláltak mind múltból hatnak a jelenre, mind lélekről lélekre és szívről szívre plántált emlékezeten nyugosznak; s aszerént, amint vagy híven ápoltatnak, vagy hűségtelen hidegséggel elhagyatnak: vagy gazdag virágzatú nemzeti élet fejlik belőlek, vagy nemzeti hervadás és enyészet következik." (Kölcsey Ferenc: Mohács) Hogyan határozta meg a nemzet fogalmát Kölcsey?

3 Etnikum és nemzet Etnikum alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Ezen belül a kisebb létszámú, zártabb etnikumokat az etnikai közösség, törzs vagy néprajzi csoport (etnikai csoport, etnokulturális csoport, helyi népcsoport), míg a nagyobb embertömeget képviselő, kiterjedtebb földrajzi területeken élő etnikumokat a nép, illetve nemzet kifejezéssel jelölhetjük. A kisebbségben élő etnikumokat nemzetiségeknek nevezik. Nemzet:„az emberek egy csoportja, amely közös és megkülönböztető kulturális elemek, egy egységes gazdasági rendszer, a közösség minden tagjára kiterjedő állampolgári jogok és kötelezettségek birtokosa, illetve a közös tapasztalatokból és területbirtoklásból eredő szolidaritás érzéssel rendelkezik” (SMITH, Anthony D. (1986): The Ethnic Origins of Nations. Blackwell, Oxford, p.2.)

4 A modernitás nemzetfogalma, a nacionalizmus létrejötte Általában elfogadjuk, hogy a jelenlegi európai nemzetek sok vonásának kialakulása az írott történelmüket megelőző időre, a népvándorlás korára (Ernest Renan) avagy a törzsi kultúrák idejére (Isaiah Berlin) tehető. Pontosan meghatározható viszont, hogy mióta gondolkodnak e közösségek önmagukról és másokról nagyjából a mai fogalmaink szerint. Másképpen szólva: mióta létezik a nacionalizmus mint ideológia. A modernitás kora, azaz az ipari termelés és a modern parlamentarizmus intézményeinek elterjedése óta beszélhetünk nacionalizmusról.

5 A modernizáció komplex folyamata: - kapitalizmus →képzett munkaerő → állam a tömegkultúra és a tömeges oktatás létrehozása - szekularizáció és a tradicionális közösségek bomlása → új közösségi identitás - a felvilágosodás ,francia forradalom eszméi (emberi jogok, fejlődésbe, nacionalitásba vetett hit)→ politikai ideológiák születése - politikai legitimitás (a modern képviseleti demokrácia kialakulása ) a lakosság homogenizálása a modern nemzetállam kialakulása az 1791-es francia alkotmányhoz köthető, ahol először kapcsolódik össze a szuverenitás és a nemzet

6 A nemzetállam Az állam és a nemzet fogalmának azonosítása mindenekelőtt a népszuverenitás doktrínájának megjelenéséhez kapcsolható. Ez a nemzetfelfogás vezérelte a német és az olasz egységtörekvéseket éppúgy, mint a Habsburg birodalom szláv népeinek nemzeti mozgalmait a 19. században. A nemzetállam megteremtésére irányuló törekvés, amely a 20. században globális jelenséggé vált, úgy tűnik, mindmáig éles ellentétben áll Földünk népeinek tényleges földrajzi elhelyezkedésével. A Föld országai között kb. 15%-os arányukkal igen jelentős kisebbségben vannak azok, amelyek valóban homogén nemzetállamnak tekinthetők (pl. Szváziföld, Leshoto), a jelentős lélekszámú országok között pedig e formáció különösen ritka (pl. Japán). (Azon országokat tekintjük homogén nemzetállamoknak, ahol a lakosság legalább 90%-ának ugyanaz az anyanyelve.) Ezzel szemben az államok jelentős hányadában az uralkodó népcsoport számaránya az 50%-ot sem éri el. A tartósan fennmaradó etnikai pluralizmussal való szembenézés feladata korunkra maradt.

7 Kelet-Közép-Európa népeinek nemzettudata Kelet-Közép-Európa nemzeti mozgalmai alapvetően nyelvi és kulturális nacionalizmusok alakjában nyilvánultak meg. Herder “Kultúrájában él a nemzet” (kultúrnemzet) - nem az állam a fontos (német széttagoltság) hanem a nyelv, a kultúra, a hagyomány, az összetartozás tudata, múlt-orientált míg Nyugat-Európára alapvetően az államnemzeti felfogás jellemző, addig az önálló államiság hiányával küzdő Közép- és Kelet-Európában a kultúrnemzet

8 Példa Dugovics Titusz nincs többé, kipukkadt egy 185 éves legenda. Szőcs Tanulmánya szerint a nándorfehérvári hős története valójában egy irathamisítás-sorozat. A Vas vármegyei szolga-, majd táblabírói tisztséget betöltő Dugovics Imre „őskereső” buzgalmában az 1820-as évek elején 15. századiként keltezett adománylevelet fabrikáltatott magának, tanúsítandó, hogy a Pozsony megyei Tej nevű birtokot Hunyadi Mátyás adományozta Dugovics Bertalannak, apja, Titusz hősiességéért. Számos példa akad ugyanakkor arra, hogy a különféle módon kreált mítoszok a megcáfolásuk után is tovább élnek. Az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz is számos legenda kötődik, s manapság kezdik formálgatni a legendagyártók 1956-ot és a rendszerváltás időszakát . Hogyan születik a nemzeti hagyomány? Szúkség van- e a legendákra? Hogyan viszonyuljunk a hamis legendákhoz?

9 Nemzeti hagyományainkat készen kapjuk és ápoljuk csupán, vagy inkább mi magunk találjuk ki őket? A emlékek és szimbólumok célelvű, összefüggő rendszere: a nemzeti történelem. A történelem a nacionalizmus-kutatás nézőpontjából csak kisebb részben objektív tudomány, nagyobbrészt az egyes népek érzelmi színezetű portréja. E portrékat a szakemberek (a történészek, néprajzkutatók, nyelvészek stb.) az adott nép szükségleteinek megfelelően alakítják ki a források eredendően kaotikus halmazából. Az így előállított történeti leírást etnotörténetnek nevezzük. Ezek a portrék az adott nemzetet mindig bátornak, nagylelkűnek és sikeresnek tüntetik fel: ugyan ki szeretne előnytelen arcképet magáról? Az etnotörténelem nemritkán hatalmi vagy sérelmekért kárpótló ideológiává válhat. Nyelve első látásra tudományos nyelv, de nélkülöz fontos kritériumokat (pl. nem lehet cáfolni).

10 Példa 2. A törvényszöveg alapján állapítsa meg, kiket tekintünk ma nemzeti és etnikai ksebbségeket Magyarországon? Kisebbséget alkotnak-e a hazánkban élő kínaiak? Milyen jogokat biztosít a törvény a kisebbségeknek? Milyen problémák merülhetnek fel a kisebbségi jogokkal kapcsolatban? 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élő mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire. (2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. 2. § E törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra.

11 17. § A kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
18. § (1) A közszolgálati rádió és televízió – külön törvény rendelkezései szerint – biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi műsorok rendszeres készítését és sugárzását. (3) A kisebbségi közösségeknek joguk van: anyanyelvű, vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történő) óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsőfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni; 20. § (1) A kisebbségeknek – külön törvényben meghatározott módon – joguk van az országgyűlési képviseletre. (2) Az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát.

12 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint fő, vagyis a lakosság 3%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma.Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság bolgárok cigányok/romák görögök horvátok lengyelek németek örmények románok ruszinok szerbek szlovákok szlovének ukránok

13 Év Német Szlovák Szerb Horvát Szlovén Román Cigány 1949 22 455 25 988 5 185 20 123 4 473 14 713 1960 50 765 30 690 4 583 33 014 | 1970 35 594 21 176 12 235 14 609 4 205 8 640 1980 31 231 16 054 20 030 7 139 1980 (Tanácsi minősítés) 65 969 34 601 27 650 8 416 1990 30 824 10 459 2 905 13 570 1 930 10 740 2001 62 233 17 692 3 816 15 620 3 040 7 995

14 A ma hatályos 1993. évi LXXVII. sz
A ma hatályos évi LXXVII. sz. kisebbségi törvény - a kisebbségeknek adott széleskörű jogok és a kisebbségi önkormányzatok megalakítása miatt - kihirdetése után szinte egybehangzó elismerést aratott belföldön és külföldön egyaránt. Ugyanakkor viszonylag gyorsan kiderült, hogy a törvény elvszerű végrehajtása fontos gyakorlati intézkedéseket és kapcsolódó jogszabályok kidolgozását teszi szükségessé. A rendezésre váró gondok közül a legégetôbbnek a kisebbségi törvény, és ezzel összefüggésben az önkormányzati törvény módosítása, a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása (ami az egyik jellemzô felfogás szerint a kétkamarás parlament kialakításával nyerhet orvoslást) és a kisebbségek regisztrációjának ügye bizonyul. (Az utóbbi igényt a legutóbbi kisebbségi önkormányzati választások anomáliái hozták elôtérbe; magáról a regisztrációról az egyes kisebbségek véleménye igencsak megoszlik.) Az említett (és a tételesen fel nem sorolt) kérdések rendezésére az országgyűlés illetékes bizottsága munkacsoportot hozott létre, amely igazából már az elôzô parlamenti ciklusban elkezdett munkát folytatja.

15 Véleményed szerint mi indokolhatja, hogy a hazánkban élő bunyevácok harcolnak a nemzeti kisebbségként való elfogadásukhoz? „A Magyarországon élő bunyevác közösség nem felel meg mindenben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek. A bunyevác népcsoport egyike a magyarországi horvát nemzeti kisebbséget alkotó több, egy­mástól regionálisan is elkülönülő történeti nép­csoportnak. Sem a népcsoport történeti, nyelvi különfejlődése, sem pedig a mai nyelvi helyzete nem indokolja a bunyevác csoport önálló kisebbségi közösségként való elismerését." (A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása, Vizi E. Szilveszter elnök aláírásával, április 11.) „A bunyevácok beszélte nyelv szerkezetében azonos a szerbbel és a horváttal, szókincsét tekintve tulajdonképpen horvát. (...) Ha elfogadjuk, hogy a nemzeti(ségi) hovatartozás döntően attól függ, hogy a szóban forgó nyelvek (nyelvjárások) beszélői mely közösségekhez tartozónak vallják magukat, valamint ha tekintetbe vesszük a bunyevácok szerbiai helyzetét, nem láthatjuk akadályát önálló nemzeti kisebbségi státusz elnyerésének." (Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének levele Muity Mihályhoz, a Bunyevác Túlélők Egyesületének elnökéhez, május 12.) Forrás: HVG 2010.febr. 13.

16 Az "Idegen„ A nemzet a családhoz hasonlóan szimbolikus határképzéssel és kirekesztéssel határozza meg önmagát. Számos nép önelnevezése is utal arra a kommunikációs szakadékra, amely az "Mi"-t az "Ők"-től elválaszja. Az asszimiláció a "belső csoport" és a "külső csoport" tagjait elválasztó szimbolikus határok lebontásának folyamata. Bizonyos esetekben az asszimiláció a beilleszkedni kívánó "külső" csoporttól indul ki (pl. USA). Sokkal gyakoribb azonban, hogy az erőfölényben levő "belső" csoport gyakorol nyomást a szimbolikus határait védő másik csoportra. Az asszimiláció nem egyirányú folyamat: visszájára is fordulhat. Kárpátaljától Walesig számos példájával találkozunk Európában a disszimilációs folyamatoknak.

17 Nemzeti büszkeség, 1970 Forrás: Eurobarometer

18

19 1. ábra Mennyire büszke Ön arra, hogy magyar
1. ábra Mennyire büszke Ön arra, hogy magyar? (a válaszok %-os megoszlása) Forrás: A Demokrácia Kutatások Alapítvány megbízásából TÁRKI január, TÁRKI Omnibusz május

20 A nemzet értékelése az EU-ban

21 Pesszimisztikus nemzetkép Nemzettudat gyengesége
Széchenyi: szalmalángtermészet, illuzionizmus, közrestség, pártviszály Bibó István: a magyar alkat történelmi megformáltsága Hankiss Elemér (1982): magas individualizmus, atomizáltság, a szolidaritás gyengesége, alattvalói attitüd (az államtól elidegenedett politikai cinizmus) Nemzettudat gyengesége A 19.sz. közepétől a 20. sz. közepéig egyik legfőbb tényezője a politikai integrációnak 1945 után: bűntudat, kollektív bűnösség kommunista internacionalizmus A nemzeti érdek kérdéseinek (magyar érdek, határon túli kisebbségek)tabuvá válása

22