Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúra, nemzet emlékezet 7. Nemzet- és nacionalizmus- elméletek a 20–21. században – az etnoszimbolisták.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúra, nemzet emlékezet 7. Nemzet- és nacionalizmus- elméletek a 20–21. században – az etnoszimbolisták."— Előadás másolata:

1 Kultúra, nemzet emlékezet 7. Nemzet- és nacionalizmus- elméletek a 20–21. században – az etnoszimbolisták

2 Az etnoszimbolzmus általános jellemzői Létrejöttének háttere: a modernista elméletek történetietlenségének kritikája → Az etnoszimbolista megközelítés célja: a modern nemzet létrejöttének alapjául szolgáló premodern etnikai közösségek szimbolikus örökségének feltárása

3 Az etnoszimbolizmus Az etnoszimbolizmus alapvető előfeltevései –az etnikum és a nemzet: kollektív kulturális mintázat; –a kollektív identitásformák hosszú távon alakuló (longue durée) strukturális elemekhez kapcsolódnak (mítoszok, szimbolikus és kommunikációs rendszerek); –a modern nemzetek rendszerint nagy múltú etnikai közösségeken alapulnak – a különbség köztük nem minőségi, hanem fokozati; –a hagyományokat nem kitalálják, hanem megtalálják (aktuális jelentéssel ruházzák fel) → –a modern nemzet mint palimpszeszt; –a nemzet megelőzi a nacionalizmust

4 Az etnoszimbolista elmélet megmagyarázza, –miért és hogyan különböznek egymástól a modern nemzeti mozgalmak; –miért alakulnak ki csoportos érzelmek és miért nagy az erejük; –miért érhet el tömegtámogatást a nacionalizmus

5 Az elmélet klasszikusai John A. Armstrong: Nations before Nationalism (1982) –cél: a nemzet mint csoportidentifikáció feltűnésének megértése kiterjesztett időperspektíva révén → –hosszú távon ható legitimációs mítoszok (mythomoteur) vizsgálata; –módszer: fenomenológiai (az etnikai csoport tagjai tudatában létezik) → az identitás konstrukció, de nem a modernitással kezdődik; az identitás megkonstruálása a csoport tudatában adott jellemzőket használja ki –kiindulás: az etnikai csoporttudat és a legitimációs mítoszok alkalmazása évezredekkel korábbról kimutatható (Egyiptom, Mezopotámia); –a vizsgálat iránya: a múlt felől a jelen felé

6 –definíció: az etnikai identitás kontrasztív célú csoporttudat, funkciója a „Mi” – „Ők” ellentét megalkotása és fenntartása. E meghatározás megmagyarázza, miért marad fenn a csoportidentitás biológiai, nyelvi stb. átalakulás ellenére; miért nem kötődik a csoporttudat feltétlenül egy területhez; hogyan kapcsolódik más (vallási, társadalmi) identitásokhoz –következtetés: az etnikai identitások leginkább a csoportok érintkezési zónájában vizsgálhatók (vizsgált terület: Európa és a Közel-Kelet) a szimbólumok mint „határőrök”; a mítoszok mint a szimbólumok legitimációi (a mitikus struktúrák hálózata mint mythomotheur – társadalomlélektani mozgatóerő)

7 Az etnikai identitás struktúraképző elemei –az életmód és a rá épülő szimbolika → az etnikai csoporttudatok strukturális típusai nomád (Közép-Kelet dinasztikus-terjeszkedő kultúrája); letelepült (Európa territoriális kultúrája) –a vallás: az etnikai (nemzeti) mítoszok alapstruktúrája iszlám; keresztény –a város: a hatalomgyakorlás mythomoteurja (face- to-face lojalitás → szekunder közösségi lojalitás) –a nyelv: szerepe esetleges (kiegészítő/felerősítő)

8 Anthony D. Smith: The Ethnic Origins of Nations (1986) –a vizsgálat iránya: a jelen felől; meddig kereshetők vissza a modern nemzetek előzményei –a modern nemzet kritériumai saját név; történetileg adott terület; közös mítoszok, közös tapasztalatok emlékei; közös és más nemzetekétől különböző kulturális elemek; közös gazdasági rendszer; közös oktatási rendszer; mindenkire kiterjedő állampolgári jogok és kötelességek a terület közösségén és a közös tapasztalatokon alapuló szolidaritás

9 A nemzet vizsgálatának kiinduló kérdései –Mik a modern nemzet etnikai alapjai és mintái? Miért tűntek fel e sajátos nemzetek? –Miért és hogyan jelenik meg egy nemzet? –Mikor és hol emelkednek fel a nemzetek?

10 A modern nemzet előzményét/alapját jelentő etnikai közösségek („etnikai mag”) –sajátosságai közös tulajdonnév; a közös származás mítosza; közös mítoszok és történelmi emlékek; közösen birtokolt kultúra egy vagy több megkülönböztető eleme; kapcsolat egy hazának tekintett területtel; szolidaritás-érzés A csoportok hosszú távon ezek alapján azonosítják magukat és őket mások

11 –történetileg: a tartalmak és keretek változnak; a változás módjai: összeolvadás; szétválás okai háborúk; hódítások; leigázás; idegenek bevándorlása; vallás- és/vagy nyelvváltás –a folytonosságot/állandóságot erősítő tényezők államalapítás; hadviselés közös vallás

12 A nemzetek megjelenése: laterális és vertikális típus –laterális: alapja: egy rendi társadalom azonos etnikumhoz tartozó vezető rétege + a modern állam hivatalnokrétege → megszerveződése: az etnikai kultúra területi és szociális kivetítődése az egész (modern) társadalomra (pl. Anglia, Franciaország, Spanyolország, Svédország)

13 –vertikális (demotikus): alapja: a specifikus szimbólumkészlet az egész etnikumban el van terjedve megszerveződése: az értelmiség ezt politikai célokra használja fel → a modern nemzet megalkotása (Kelet- Közép-Európa). Az értelmiség lehetséges attitűdjei: –tradicionalizmus (pl. „szlavjanofilek”, „népiesek”); –modernizmus (pl. „nyugatosok”, „urbánusok”); –kompromisszumos („nemzet és haladás”) –a bevándorlók nemzetmodellje: USA, Ausztrália

14 A nemzetek felemelkedése: a nacionalizmus kora –nacionalizmus: modern nemzet kialakulását kísérő ideológia, célja a nemzet autonómiájának egységének identitásának biztosítása és fenntartása


Letölteni ppt "Kultúra, nemzet emlékezet 7. Nemzet- és nacionalizmus- elméletek a 20–21. században – az etnoszimbolisták."

Hasonló előadás


Google Hirdetések