Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az ISPA, Kohéziós Alap és a Strukturális Alapokból támogatott környezetvédelmi projektek ellenőrzési tapasztalatai. Budapest, 2006. március 21. Bihary.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az ISPA, Kohéziós Alap és a Strukturális Alapokból támogatott környezetvédelmi projektek ellenőrzési tapasztalatai. Budapest, 2006. március 21. Bihary."— Előadás másolata:

1 1 Az ISPA, Kohéziós Alap és a Strukturális Alapokból támogatott környezetvédelmi projektek ellenőrzési tapasztalatai. Budapest, március 21. Bihary Zsigmond főigazgató Állami Számvevőszék

2 2 A közpénzeket kezelőkkel, felhasználókkal szembeni követelmények - a vezetés felelőssége A közpénzek törvényes és szabályszerű beszedése, kezelése, felhasználása. Elszámolási kötelezettség. A számviteli szabályok következetes érvényesítése A közpénzek célszerű kezelése, felhasználása Megbízható beszámolás Megfelelő belső kontroll, belső ellenőrzés Gazdaságosság Eredményesség (hatás) Hatékonyság Előirányzatok célok szerinti teljesítése

3 3 Az ellenőrzésekkel és az ellenőrzési munkával szembeni alapvető követelmények Magas fokú megbízhatóság Új érték adása Az ellenőrzési munkafolyamat meghatározó elemei Lényegességen és kockázatokon alapuló megköze- lítés: megismerés Elegendő és megfelelő bizonyíték megszerzése (megbízható és hatékony eljárások) Megfelelő dokumentálás, többszintű minőségkontroll A feladat pontos meghatározása: célok, területek, hatókör: Program Ellenőrzési célokra választ adó vélemény, jelentés Előkészítés, megtervezésVégrehajtásJelentéskészítés GazdaságosságHatékonyság Eredményesség

4 4 Az ellenőrzés célja Annak értékelése, hogy: az ISPA támogatásra lekötött projektek kiválasztása, előrehaladása gazdaságosan és hatékonyan szolgálta-e a magyar környezetvédelmi / közlekedésfejlesztési célok megvalósulását és az EU támogatások hasznosulását időben és megfelelően felkészültek-e a Kohéziós Alap feltételrendszerének alkalmazására

5 5 Az ellenőrzés megállapításai Az ISPA támogatások segítették a magyar környezetvédelmi (szennyvíztisztítás, reg. hulladékkezelés) és közlekedési programok megvalósítását, de: a projektek 1,5 – 2,5 éves csúszása a tervezett költségek túllépése, az uniós támogatási arányok csökkenése a nyilvántartási és monitoring rendszer kiépítésének késedelme a partnerség érvényesítésének hiányosságai a hazai szabályozás követő jellege és gyakori változásai az intézményrendszer stabilitásának hiányosságai rontották a támogatás felhasználásának hatékonyságát.

6 6 Az ellenőrzés megállapítások ok-okozati összefüggései I. Rövid felkészülési idő a program indítására (a hazai szabályozási és intézményrendszer kiépítése, az ISPA stratégia kidolgozása és az első pályázatok benyújtása párhuzamosan történt). Koncepcióváltások a hazai ágazati stratégiákban (pl. gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése). A beadott pályázatokban foglalt projektek nem részletes műszaki dokumentációra épültek. A projektekhez kapcsolódó társadalmi egyeztetés hiányosságai, a partnerség elvének utólagos érvényesülése. Költség és időtervezési hiányosságok a szakértői támogatás ellenére (túlzott optimizmus, a minőségbiztosítás hiányosságai).

7 7 Az ellenőrzés megállapítások ok-okozati összefüggései II. Az elfogadott projektek pénzügyi megállapodásainak a társfinanszírozási hiányosságok miatti késedelmes aláírása (min 52, max 522, átl. 177 nap). A projetek előkészítésének csúszása (tervezés, engedélyezés) Uniós és hazai szabályozás változásai késedelmet okoztak (DIS, közbeszerzés) A környezetvédelmi projekteknél az előzetes társadalmi egyeztetés elmaradása miatt egyes projektek helyszínváltozása a műszaki tartalom változása mellett nem tervezett költségtöbbletet eredményezett.(pl. Észak-Kelet Pest megyei regionális hulladék esetében 5 népszavazás, Észak-Balaton reg. Hulladékkezelő program esetén 3 népszavazás)

8 8 Az ellenőrzés megállapítások ok-okozati összefüggései III. Nem alakították ki a műszaki tartalomváltozás és költséghatásuk egységes rendjét. (átláthatóság hiánya) Az alkalmazott indikátorok nem voltak alkalmasak a fizikai teljesítés nyomon követésére. A finanszírozási rendszerben a nyilvántartásokban párhuzamosságok, a kifizetések időigényessége volt jellemző. (EMIR fejlesztés csúszása) Koordinációs hiányosságok a többszintű ellenőrzési rendszerben. Az EDIS rendszerre való áttérés csak részben volt sikeres.

9 9 Áttérés a Kohéziós Alapra A Kohéziós Alap Keretstratégiát már 2003-ban kialakították. 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM- PM együttes rendelet az SA és KA ált. eljárási szabályairól rendezi az előzetes társadalmi egyeztetés és a pályázatok kidolgozottságának problémáit. 360//2004. (XII.26.) Korm. rendelet rendezi a többszintű ellenőrzési rendszer koordinációját.

10 10 A Strukturális Alapok felhasználásának a környezetvédelmi szempontokra is kiterjedő ellenőrzése Az NFT időarányos végrehajtásának és azon belül a Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program ellenőrzése az Állami Számvevőszék évi ellenőrzési terve és az ellenőrzési program szerint jelenleg van folyamatban. Az ellenőrzés módszere: teljesítmény-ellenőrzés

11 11 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Bihary Zsigmond főigazgató ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK


Letölteni ppt "1 Az ISPA, Kohéziós Alap és a Strukturális Alapokból támogatott környezetvédelmi projektek ellenőrzési tapasztalatai. Budapest, 2006. március 21. Bihary."

Hasonló előadás


Google Hirdetések