Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vallások és civilizációk 11. Előadás A demokrácia evolúciója.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vallások és civilizációk 11. Előadás A demokrácia evolúciója."— Előadás másolata:

1 Vallások és civilizációk 11. Előadás A demokrácia evolúciója

2 R. Coase: miért van vállalat? R. Coase 1938-ban (26 évesen) ír egy cikket, amelynek első mondata így hangzik: „Az a célom, hogy megértsem, miért jön létre egyáltalán egy cég, amikor a piac meg tudná oldani a problémáját”. A válasza, amiért majd Nobel díjat kap: a transzakciós költségek figyelembe vétele lesz. Ez egyébként a közgazdaságtan új irányát, a transzakciós költségek gazdaságtanát indítja el. Coase számára természetes az, ami a biológusok számára nem, de Hamilton számára – aki a London School of Economics-ba járt – ismert volt, hogy az életben mindenütt a költségek és a hasznok együtt járnak. Ez vezet arra, hogy már régen, és mai napig is, a közgazdaságtan legfontosabb elemzési módszere a „költség- haszon” elemzés. Amikor a transzakciós költségek alapvetően megváltoznak –nőnek vagy csökkennek – a szerveződések, vagy azok irányítása alapvetően átalakulhat.

3 Az evolúció megoldása a társulásra Az evolúciós folyamatosan optimalizál. Olyan megoldásokat fejleszt ki, amelyek az adott környezeti feltételek között a legversenyképesebbek. Az optimalizálás alapja a folyamatos „költség- haszon” elemzés. Olyan megoldások terjednek el, amelyek a versenyben a legnagyobb rátermettséget biztosítják. Ha valamilyen megoldás – akár pl. az altruizmus, akár ezzel ellentétben a büntetés – első pillantásra versenyképtelennek tűnik, és mégis elterjedt, akkor valamilyen hatást, költséget vagy előnyt nem vettünk tekintetbe, vagy a transzakciós költségek megváltoztak.

4 Az állam kialakulásának menetrendje Currie, Th. Et al. (2010). Rise and fall of political complexity in island South-East Asia and Pacific. Nature. Vol

5 A politikai komplexitás értelmezése A politikai komplexitást a döntéshozási szintek száma és működésmódja szerint határozták meg. Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, A cikk legfontosabb megállapításai: A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is. A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is.

6 Az állam és a politika kapcsolata Az állam és a politika kapcsolata, mint a gépezet és a működtetőjének a kapcsolata. Az állam és a politika kapcsolata, mint a gépezet és a működtetőjének a kapcsolata. Az állam valamiféle gépezet, - „platform” - amely sokféle alkalmazást és akciót tesz lehetővé, azáltal, hogy szolgáltatásokat nyújt, és ezzel megkönnyíti az erre épülő működést/életet. Az állam valamiféle gépezet, - „platform” - amely sokféle alkalmazást és akciót tesz lehetővé, azáltal, hogy szolgáltatásokat nyújt, és ezzel megkönnyíti az erre épülő működést/életet. A politika arról szól, ki és hogyan működteti az államot: ki, milyen jogon, és milyen érdekeknek megfelelően irányítja a gépezetet, dönt a szabályokról, és fejleszti tovább a „gépezetet’, A politika arról szól, ki és hogyan működteti az államot: ki, milyen jogon, és milyen érdekeknek megfelelően irányítja a gépezetet, dönt a szabályokról, és fejleszti tovább a „gépezetet’, A politika - kicsit leegyszerűsítve – a gépezet irányításáért folyó harc, ki ül a kormánykerékhez, milyen irányban vezeti a gépet, milyen funkciókat lát el, honnan, kitől veszi el az energiát, milyen forrásokból építi tovább, A politika - kicsit leegyszerűsítve – a gépezet irányításáért folyó harc, ki ül a kormánykerékhez, milyen irányban vezeti a gépet, milyen funkciókat lát el, honnan, kitől veszi el az energiát, milyen forrásokból építi tovább,

7 A „gyűlés” típusú döntéshozás Már az állatoknál megjelenik, pl. majmok napi programjának meghatározása Már az állatoknál megjelenik, pl. majmok napi programjának meghatározása A törzseknél az öregek, vagy az össze felnőtt férfi együtt hozza meg a döntéseket vagy tesz igazságot, A törzseknél az öregek, vagy az össze felnőtt férfi együtt hozza meg a döntéseket vagy tesz igazságot, A régi görögöknél (athéniaknál) is a gyűlés volt a legfelső döntéshozó szervezet, A régi görögöknél (athéniaknál) is a gyűlés volt a legfelső döntéshozó szervezet, A kereszténységnél a tanács vagy a zsinat volt döntéshozó szervezet, A kereszténységnél a tanács vagy a zsinat volt döntéshozó szervezet, A középkori Itáliai városállamokban is a nagy-létszámú tanács volt a döntéshozó fórum (Svájcban még ma is így tartanak gyűléseket), A középkori Itáliai városállamokban is a nagy-létszámú tanács volt a döntéshozó fórum (Svájcban még ma is így tartanak gyűléseket), A szászoknál és a skandinávoknál is történelmileg tanács típusú szervezet hozott döntéseket, A szászoknál és a skandinávoknál is történelmileg tanács típusú szervezet hozott döntéseket, Az iszlám társadalmakban a tanács (shoura vagy mashrevat ) hoz döntést Az iszlám társadalmakban a tanács (shoura vagy mashrevat ) hoz döntést Lényegében ezek – hatalommegosztásos - továbbfejlesztése a demokratikus rendszere a Parlament és a hatalmi ágak elválasztása és a sokféle egymást ellenőrző intézmény Lényegében ezek – hatalommegosztásos - továbbfejlesztése a demokratikus rendszere a Parlament és a hatalmi ágak elválasztása és a sokféle egymást ellenőrző intézmény

8 Az állam kormányzásának két megoldása Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött, két megoldása van a közösség kormányzásának: királyság és köz-társaság. Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött, két megoldása van a közösség kormányzásának: királyság és köz-társaság. E kettőt részben szervezet-ökológiai okok (milyen az adott természeti környezet, miként termeli újra magát a közösség) és történelmi okok (a path-dependencia) határozza meg. E kettőt részben szervezet-ökológiai okok (milyen az adott természeti környezet, miként termeli újra magát a közösség) és történelmi okok (a path-dependencia) határozza meg. A királyság – egyeduralmat jelent – egyetlen személy, illetve család „privatizálta” a közösséget, illetve annak legfontosabb erőforrásait és saját kénye-kedve szerint használja azokat, A királyság – egyeduralmat jelent – egyetlen személy, illetve család „privatizálta” a közösséget, illetve annak legfontosabb erőforrásait és saját kénye-kedve szerint használja azokat, A köz-társaság sok egyenrangú polgárt jelent, akik módszert keresnek arra, miként dönthetnének azokról a kérdésekről, amelyekről a királyságokban egyetlen ember dönt. A köz-társaság sok egyenrangú polgárt jelent, akik módszert keresnek arra, miként dönthetnének azokról a kérdésekről, amelyekről a királyságokban egyetlen ember dönt. Természetesen a kettő között vannak átmenetek, ezeket a görög demokrácia teoretikusai leírják (pl. oligarchia, arisztokrácia..) Természetesen a kettő között vannak átmenetek, ezeket a görög demokrácia teoretikusai leírják (pl. oligarchia, arisztokrácia..) Minden megoldás ismert volt az akkori korban a politikai döntéshozók előtt, vagyis elvileg választhattak, és tudhatták hatékonyságát, illetve szükségszerű következményeit. Minden megoldás ismert volt az akkori korban a politikai döntéshozók előtt, vagyis elvileg választhattak, és tudhatták hatékonyságát, illetve szükségszerű következményeit.

9 A demokrácia „minimalista” koncepciója A demokrácia „minimalista” – un. schumpeteri – elképzelésből, amely a demokráciát azzal a lehetőséggel azonosítja, hogy a pártok versengenek a hatalomért, és a polgárok, ha azt fontosnak tartják, „lecserélhetik” az éppen hatalmon levőket. A demokrácia „minimalista” – un. schumpeteri – elképzelésből, amely a demokráciát azzal a lehetőséggel azonosítja, hogy a pártok versengenek a hatalomért, és a polgárok, ha azt fontosnak tartják, „lecserélhetik” az éppen hatalmon levőket. Ebben a koncepcióban a demokrácia két legfontosabb tényezője: a politikai verseny léte és a polgárok választásokon való részvételének lehetősége. Ebben a koncepcióban a demokrácia két legfontosabb tényezője: a politikai verseny léte és a polgárok választásokon való részvételének lehetősége. Az első tényező két elemet foglal magában: jogot pártok létrehozására és a politikai vélemény-formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést. Az első tényező két elemet foglal magában: jogot pártok létrehozására és a politikai vélemény-formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést. A második elem meghatározó összetevői: a szavazati jog, a méltányos szavazási procedúra, a versenyző pártok hozzáférése a közösségi forrásokhoz, és a szavazat mindenkire kiterjedő volta. A második elem meghatározó összetevői: a szavazati jog, a méltányos szavazási procedúra, a versenyző pártok hozzáférése a közösségi forrásokhoz, és a szavazat mindenkire kiterjedő volta.

10 A demokrácia kiterjesztett koncepciója A demokráciát az elmondottaknál szélesebb értelemben is meghatározhatjuk, mint olyan intézmények és döntéshozatali eljárások összességét, amelyek a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, és amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, úgyhogy a társadalom tagjai egyénekként és közösségként is egyenlő jogokat élvezhetnek. A demokráciát az elmondottaknál szélesebb értelemben is meghatározhatjuk, mint olyan intézmények és döntéshozatali eljárások összességét, amelyek a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, és amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, úgyhogy a társadalom tagjai egyénekként és közösségként is egyenlő jogokat élvezhetnek. Ezért nélkülözhetetlen része a vezetés beszámoltathatósága, a politikai stabilitás, az erőszak és fenyegetettség hiánya, a kormányzati hatékonyság, a törvények hatalma és a korrupciótól való mentesség. Ezért nélkülözhetetlen része a vezetés beszámoltathatósága, a politikai stabilitás, az erőszak és fenyegetettség hiánya, a kormányzati hatékonyság, a törvények hatalma és a korrupciótól való mentesség. Az így nyerhető kép azonban csak tovább finomítja, de alapvetően nem módosítja az egyes országok helyzetét a „demokrácia-skálán”. Az így nyerhető kép azonban csak tovább finomítja, de alapvetően nem módosítja az egyes országok helyzetét a „demokrácia-skálán”.

11 Országok a Demokrácia-skálán Üzbegisztán Zimbabwe Észak-Korea Kuba Egyiptom Oroszország Görögország Olaszország USA Németek Skandinávok Mexikó Fehér-oroszországBrazília Nigéria MO 1958 MO 1985 MO 2002 MO 2014

12 Elmozdulásunk a Demokrácia-skálán

13 Demokrácia 1.0 verzió: Athén Az állampolgárok politikailag egyenlők: választhatók, és választók bármilyen posztra. A polgárok közvetlen részvétele a jogalkotási és a bírói funkciókban, A szuverén hatalom, a polgárok közösségéé („közgyűlésé”) A közösségi hatalom hatálya kiterjed a város minden közösséget érintő problémájára, A hivatalok ellátóinak kiválasztása során sokféle módszert használtak (közvetlen választást, rotációt, és sorsolást) A háborúkkal és hadviseléssel összefüggő pozíciókat kivéve egy polgár nem tölthette ugyanazt a pozíciót kétszer, A hivatalt mindenki csak rövid ideig tölthette be, A közösségi szolgálatért fizetés járt. Feltételek: Rabszolga gazdaság, amely „szabadidőt” biztosított a polgároknak Az otthoni dolgokat az asszonyok végzik, így a férfiak politizálhatnak, Az állampolgárok számát viszonylagosan alacsonyan tartják

14 A köz-társaságok visszatérő problémái Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe lehessen a köztársaságban? - mindenkit választhatnak, Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe lehessen a köztársaságban? - mindenkit választhatnak, Hogyan lehet elérni, hogy egyenlő eséllyel mindenki hozzáférhessen a köz-államhoz? - a választás sorshúzás útján történik, Hogyan lehet elérni, hogy egyenlő eséllyel mindenki hozzáférhessen a köz-államhoz? - a választás sorshúzás útján történik, Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot? - osztrakismos Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot? - osztrakismos Hogyan érhető el, hogy az emberek részt is vegyenek? Kötelességgé tenni a részvételt (Periklész szavai) és fizetnek az állam ügyeinek intézéséért, Hogyan érhető el, hogy az emberek részt is vegyenek? Kötelességgé tenni a részvételt (Periklész szavai) és fizetnek az állam ügyeinek intézéséért, Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a képességek és az egyenlőség között? – van amit nem sorsolnak, de azt is ellenőrzik, egyébként ez nehezen oldható meg, Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a képességek és az egyenlőség között? – van amit nem sorsolnak, de azt is ellenőrzik, egyébként ez nehezen oldható meg,

15 A középkori politikai gondolkodás két problémája 1. Az egyik a világi és az egyházi hatalom viszonya. Az egyház a belső viták és egyenetlenségek leküzdése által egyre nagyobb és centralizáltabb hatalommá vált, amely kiterjesztette hatalmát az élet szinte minden területére. Ehhez képest a világi hatalom instabil, változó, kaotikus volt, és a nyers erőszak szférája volt. 2. A főhatalom önkényes tobzódásával szembeni ellenállás jogi kérdése. Ellenállás jogról általában ott beszélnek, ahol az ellenállást nem szabályozza a normális polgári jog. A király elismerését bizonyos etikai elvek betartásához kötötték. Ezzel párhuzamosan elindul a hatalommegosztás folyamata.

16 Padovai Marsilius ( ) „A béke védelmezője” Az ember nem egyszerűen természetéből fakadóan közösségre szoruló lény, hanem a felismerés erejénél fogva is. Egyesülése tehát akarati aktus, az emberek hozzák létre tudatos megállapodással. Megalkotják az együttélés szabályait is, a törvényeket. A törvények azonban attól valódi törvények, hogy kényszerítő hatalom áll mögöttük. A törvény ismérve tehát nem az, hogy megfelel-e valamilyen felsőbb erkölcsnek, hanem, hogy mögötte áll-e a közösség kényszerítő akarata. Enélkül az ésszerű szabály nem törvény, míg a rossz törvény is törvény, ha kikényszeríthető. A törvényhozó ezért csak a polgárok többsége lehet, s bár ezt átruházhatja a társadalom vezető rétegére, ez az átruházás csak feltételes lehet.

17 Demokrácia 2.0 verzió: alkotmányos monarchiák Ebből a problémából nő ki az újkor elején a demokrácia új, 2.0-ás verziójának két válasz: 1. A törvények hatalma: A törvények hatalma egy jogi alapszabály amely arra utal, hogy a mindenkori kormányzó hatalom döntéseit az érvényes törvények keretein belül, azoknak megfelelve hozhatja meg. Magát a kifejezést a 17. századi Angliában használják. A koncepció eredete visszavezethető Arisztotelész gondolataira, aki azt írta „A törvényeknek kell kormányozni”. A törvények hatalma arra is utal, hogy minden polgár a törvény alá esik, így az uralkodó sem áll a törvények felett (ami a középkorban uralkodó gondolat volt). 2. A hatalom intézményes megosztása: Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak... De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három hatalmat.” Ezért kell szétválasztani a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat.

18 Montesquieu a hatékony államműködésről „ Ha a törvényhozói hatalom a végrehajtói hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani az ilyen uralkodó vagy az ilyen zsarnoki testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani”. „Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincs elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódnék, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bíró is törvényhozó volna. Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak... De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három hatalmat.” Ezért kell szétválasztani a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat.

19 Demokrácia 3.0 verzió: a forradalmak nyomán A 18. és 19. században Franciaországban és Amerikában vetődik fel élesen, hogy a szuverenitás nem egy személyhez és nem is kisebb csoporthoz (a királyhoz vagy az arisztokráciához) kapcsolódik, hanem a „néphez”. A szuverenitás az egész társadalmat illeti. Ez két kérdést vet fel: Hogyan értelmezhető, hogy a „népé” a végső hatalom? (Ezt a problémát Rousseau válaszolja meg) Hogyan értelmezhető, hogy a „népé” a végső hatalom? (Ezt a problémát Rousseau válaszolja meg) Miként tud élni a hatalmával a nép, hogyan is történik a kormányzás (ezt az amerikaiak fogják megoldani – ez lesz a képviseleti demokrácia) Miként tud élni a hatalmával a nép, hogyan is történik a kormányzás (ezt az amerikaiak fogják megoldani – ez lesz a képviseleti demokrácia)

20 Rousseau a kívánatos kormányzati formáról A népszuverenitás elve miatt minden társadalmi rend alapja köztársaság lehet csak, de a konkrét kormányzati forma nagyon eltérő lehet. (Kormányzaton egyébként ő az alattvalók és a főhatalom közzé iktatott közvetítő testületet ért.) Beleütközött egy sajátos ellenmondásba: miközben a törvényhozás szerepe csak a népet illetheti meg, ám egy községnél nagyobb egységnél gyakorlatilag nem megvalósítható a népgyűlés. „Ha volna nép, amely csupa istenekből állna, az a nép demokratikus kormányzat alatt élne”a leghatékonyabb kormányzati forma – ő így vélte – az lehet, amikor egyetlen személy tartja kezében a kormányrudat. Ezért szerinte egy olyan képviseleti demokrácia a leghatékonyabb, amelyben az arisztokrácia uralkodik. „A legjobb és a legtermészetesebb rend az, amikor a legbölcsebb emberek kormányozzák a tömeget, feltéve, hogy bizonyosan a sokaság javát nézik, és nem saját hasznukat”. A népé a törvényhozói hatalom, a végrehajtói hatalmat viszont a vagyonosok és a z arisztokrácia gyakorolja.

21 A körülményekből adódó politika-elméleti problémák Az USA követelményeinek szemszögéből mind az ókori, mind pedig a korabeli köztársaságokat elégtelennek és modelljüket használhatatlannak tekintették. Két alapvető problémát kellett megoldani. Az USA követelményeinek szemszögéből mind az ókori, mind pedig a korabeli köztársaságokat elégtelennek és modelljüket használhatatlannak tekintették. Két alapvető problémát kellett megoldani. Az első probléma a reprezentáció (képviselet) problémája volt: miként alkotható stabil kormányzás ha a döntéshozói posztokat olyan megbízottak töltenek be, akiket a polgárok többsége választ, Az első probléma a reprezentáció (képviselet) problémája volt: miként alkotható stabil kormányzás ha a döntéshozói posztokat olyan megbízottak töltenek be, akiket a polgárok többsége választ, A második probléma a méretek problémája volt: hogyan működtethető ez a rendszer akkor, ha nagy kiterjedésű, erősen tagolt és nagy lélekszámú térségben alkalmazzák. A második probléma a méretek problémája volt: hogyan működtethető ez a rendszer akkor, ha nagy kiterjedésű, erősen tagolt és nagy lélekszámú térségben alkalmazzák.

22 A képviseleti demokrácia Maga a képviseleti demokrácia kifejezést Hamilton használta először 1777-ban egy levelében. Európában ezzel csaknem egyidejűleg használta Condorce 1787-ben. A francia forradalom kezdetén elterjedt elsősorban a helyi szinten, mint városok kormányzásának modellje. A képviseleti demokrácia támogatói bizonyos alapértékekben egyetértettek: Olyan állami intézményeket kell létrehozni, amelyekben együtt tudnak élni a képviselet és a közvetlen részvétel módjai, Olyan állami intézményeket kell létrehozni, amelyekben együtt tudnak élni a képviselet és a közvetlen részvétel módjai, Elutasítják az abszolút monarchiát, az örökletes politikai részvételt, és a közvetlen népuralmat. Elutasítják az abszolút monarchiát, az örökletes politikai részvételt, és a közvetlen népuralmat. A részvétel egy olyan intézmény, amely lehetővé teszi, hogy a civil társadalom bármely része képes legyen választott politikai identitása alapján politikailag megszerveződni, és ezen keresztül befolyásolni az adott ország politikáját. A részvétel egy olyan intézmény, amely lehetővé teszi, hogy a civil társadalom bármely része képes legyen választott politikai identitása alapján politikailag megszerveződni, és ezen keresztül befolyásolni az adott ország politikáját.

23 Demokrácia 4.0 verzió: 20. századi „tömegdemokráciák” A 20 század elején alakul ki teljes választójog rendszere. Addig a 19. század második feléig a népességnek alig harmada választott. Egyre kiterjedtebb lesz a jóléti állam, tevékenysége egyre „üzemszerűbb” működtetője, mint az üzletben bürokratikus szervezet, Az egyre komplexebb döntéseket kell honi, ami az átlagpolgár számára egyre nehezebben áttekinthető, Az hatalommegosztás intézményrendszer kifinomodik és nagyon összetetté válik, Elkezdődik a különböző történelmi múltú államok politikai rendszereinek a konvergenciája

24 A hatalommegosztás intézményei a 20. században Különböző országok, a hatalommegosztás - történelmi hagyományaik által is befolyásolt - kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét működtetik. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak.

25 A kormányzás legfontosabb alapelvei A jogkörök átruházásának átgondolt megvalósítása, A jogkörök átruházásának átgondolt megvalósítása, Fékek és ellensúlyok létesítése és működtetése, Fékek és ellensúlyok létesítése és működtetése, A szakszerű döntéshozatal biztosítása, A szakszerű döntéshozatal biztosítása, A felelősség/elszámoltathatóság biztosítása, A felelősség/elszámoltathatóság biztosítása, Az átláthatóság érvényesítése, Az átláthatóság érvényesítése, Az összeférhetetlenség biztosítása, Az összeférhetetlenség biztosítása, Az ösztönzők átgondolt, összehangolt és rendszerszerű alkalmazása Az ösztönzők átgondolt, összehangolt és rendszerszerű alkalmazása

26 A rendszer problémái Lecsökken a választói érdekeltség, Lecsökken a választói érdekeltség, Lecsökken az állam ellenőrzésére és befolyásolására fordítható ideje Lecsökken az állam ellenőrzésére és befolyásolására fordítható ideje Lecsökken a racionális döntésének tere, és megnő az érzelmi befolyásolhatóság szerepe, Lecsökken a racionális döntésének tere, és megnő az érzelmi befolyásolhatóság szerepe, Alkalmazni kezdik a „megvásárolhatóságot”, vagyis a versengő pártok mind ígérnek, és a fizetséget a jövőbe, és „másokra” (más országokra, az idegenekre, és más osztályokra terhelnék rá) Alkalmazni kezdik a „megvásárolhatóságot”, vagyis a versengő pártok mind ígérnek, és a fizetséget a jövőbe, és „másokra” (más országokra, az idegenekre, és más osztályokra terhelnék rá)

27 Demokrácia 5.0 verzió: az Internet korszak ígérete Újra feléled a közvetlen demokrácia Gyorsan megszerveződhetnek az emberek, Gyorsan létrehozható egy mozgalom és az szervezhető, finanszírozható, és információval látható el, Döntően a Internet adta technológia bázisán lehetővé vált, hogy a polgár közvetlenül nyilvánítsa véleményét és közvetlenül ellenőrizze a képviselőit illetve a tevékenységüket… Lehetővé válik olcsón és gyorsan sőt, a racionális döntés feltételeit kialakítva népszavazásokat tartani.

28 Népgyűlés Svájcban LandsgemeindeLandsgemeinde, or assembly, of the canton of Glarus, May 7, 2006, Switzerland.canton of GlarusSwitzerland

29 Az állampolgár képessége és értettsége, hogy szembenézzen a problémákkal Az állampolgár motiváltsága és akarata, hogy foglalkozzon a problémákkal Nagy Csekély Nagy Csekély Képviseleti demokrácia Közvetlen demokrácia Vitán alapuló (deliberatív) demokrácia Finom befolyásolás (libertárius- paternalizmus) demokráciája Regisztráción alapuló jogok demokráciája

30 No. of countries % of countries % of world population Full democracies Flawed democracies Hybrid regimes Authoritarian regimes Democracy index 2012, by regime type

31 Az ö t ö dik szavaz ó k ö rben a Fidesz jel ö ltje azonban hirtelen megt á ltosodott, é s h á rom é s f é lszer annyi szavazatot szerzett, mint 2006-ban. Ez a 70 plusz szavazat k í s é rtetiesen hasonl ó nagys á grend, mint amennyit anno az MCF jel ö ltje szerzett ugyanott. É s nagyban hozz á j á rult ahhoz, hogy a Fidesz 61 szavazattal nyerjen.az MCF jel ö ltje szerzett ugyanott. É s nagyban hozz á j á rult ahhoz, hogy a Fidesz 61 szavazattal nyerjen.


Letölteni ppt "Vallások és civilizációk 11. Előadás A demokrácia evolúciója."

Hasonló előadás


Google Hirdetések