Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gondolkodás története 11. Előadás A 20. század kérdései: „mi a tudomány?”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gondolkodás története 11. Előadás A 20. század kérdései: „mi a tudomány?”"— Előadás másolata:

1 A gondolkodás története 11. Előadás A 20. század kérdései: „mi a tudomány?”

2 Séma, vagy minta? „Én felnéztem az est alól Az egek fogaskerekére – csilló véletlen szálaiból Törvényt szőtt a múlt szövőszéke, És ismét felnéztem az égre Álmaim gőzei alól S láttam a törvény szövedéke Mindig felfeslik valahol.. József Attila: Eszmélet

3 Séma vagy minta (1) Az élőlényeket az evolúció minta-kereső (minta- azonosító és minta-követő) lényekké formálja Az élőlényeket az evolúció minta-kereső (minta- azonosító és minta-követő) lényekké formálja A mintakeresés szintjei: A mintakeresés szintjei: a faj „tanul”: a genetikai „tanulás” veleszületett idegrendszeri programokkal dolgozik. Az ingerek automatikusan váltanak ki adaptív válaszokat. A válaszok rögzültek, automatikusak, és terület-specifikusak az egyed tanul: a konkrét tapasztalatok függvényében, sikertelenség esetén megváltoztatja a választ a populáció szociálisan tanul, a populációban felhalmozódó tapasztalatokat a szociális tanulás módszerével átadják a fiatalabb, de épp így az együtt-élő nemzedékeknek A válasz egyre lassabb, de a pillanatnyi helyzethez egyre jobban illeszkedik, A válasz egyre lassabb, de a pillanatnyi helyzethez egyre jobban illeszkedik, Ám fel kell oldani a problémát, a mérlegelés kiváltotta lassúbbodás, és a növekvő pontosság és rugalmasság között. Ám fel kell oldani a problémát, a mérlegelés kiváltotta lassúbbodás, és a növekvő pontosság és rugalmasság között.

4 Séma vagy minta (2) Az agynövekedés korszaka, létrejönnek a mentális modulok. A rátermettség-növelő minta egyre pontosabb lesz, de mind lassabban működik, Az agynövekedés korszaka, létrejönnek a mentális modulok. A rátermettség-növelő minta egyre pontosabb lesz, de mind lassabban működik, Ez problémákat vet fel: „paralizis by analysis”, vagy „a tett halála az okoskodás”, Ez problémákat vet fel: „paralizis by analysis”, vagy „a tett halála az okoskodás”, Kell valami megoldás: 1. Érzelem = nem közvetlenül vált ki cselekvést, hanem cselekvésre irányuló hajlamot, motivációt, amely akár felül is bírálható 2. Hit modul = a rendelkezésre álló észleletekből abszolút biztos ismeretként elfogadható információ „gyártása” Módjai: A tanulásban a tanító által átadottat abszolút biztosként követjük (már a szimbolikus előtt?) A tanulásban a tanító által átadottat abszolút biztosként követjük (már a szimbolikus előtt?) Szimbólumokkal megjelölt ismereteket és személyeket minden kétséget kizáróként fogadjuk el Szimbólumokkal megjelölt ismereteket és személyeket minden kétséget kizáróként fogadjuk el Majd hitként adjuk tovább, mint előítéletet, később – mint megkérdőjelezhetetlen - ideológiát. Majd hitként adjuk tovább, mint előítéletet, később – mint megkérdőjelezhetetlen - ideológiát.

5 Séma vagy minta (3) Később alakul ki egy másik megoldás: a tudomány létrehozása. A felhalmozott ismeretek és tapasztalatok folyamatos „szűrése” egy általános minta-kereső, -azonosító rendszerrel, A felhalmozott ismeretek és tapasztalatok folyamatos „szűrése” egy általános minta-kereső, -azonosító rendszerrel, Állandó szembesítése a feltételezett, és felismerni vélt mintát az egyre újabb kísérleti tényekkel, és a gyakorlati tapasztalatokkal, Állandó szembesítése a feltételezett, és felismerni vélt mintát az egyre újabb kísérleti tényekkel, és a gyakorlati tapasztalatokkal, Folyamatosan újraalkotni a mintát, mint törvényt Folyamatosan újraalkotni a mintát, mint törvényt Két probléma: „nem látja a fától az erdőt”, és a „nem látja az erdőtől, a fát”. A probléma fokozatosan a tudomány előre haladásával oldódik meg: 1. Újraalkotjuk a feltételezett mintát, és újra elvégezzük a kísérleteket. 2. Alkalmazzuk, átviszzük a mintát korábban nem használt területre, megnézzük használható-e, és meddig, 3. Ugyanakkor bizonyos fajta konzervativizmussal közelítek az új megközelítésekhez (amíg nem érzem meggyőzőnek, addig ragaszkodom a meglevőhöz)

6 Mintakeresés (4) A faj tanul, genetikailag hozzáidomulva a környezethet A faj tanul, genetikailag hozzáidomulva a környezethet Az egyed tanul: egy-körös tanulás – a következmények alapján módosítani a viselkedést, Az egyed tanul: egy-körös tanulás – a következmények alapján módosítani a viselkedést, A közösség tanul: Két-körös tanulása – a tapasztalatok alapján módosítani a modellt, amely alapján vezérli a cselekvést A közösség tanul: Két-körös tanulása – a tapasztalatok alapján módosítani a modellt, amely alapján vezérli a cselekvést A közösség tanul: Három-körös tanulás – a tudományos ismeretek alapján módosítani a értéket, a paradigmát, a kultúrát A közösség tanul: Három-körös tanulás – a tudományos ismeretek alapján módosítani a értéket, a paradigmát, a kultúrát

7 A túlélés alapja Bármely élőlény rátermettségének, és túlélésének alapja, hogy viselkedését a valósághoz igazítsa. A cselekedeteink közben tekintetbe vesszük a valóság szerkezetét, az támogatja a túlélést, ha nem az gátolja, Bármely élőlény rátermettségének, és túlélésének alapja, hogy viselkedését a valósághoz igazítsa. A cselekedeteink közben tekintetbe vesszük a valóság szerkezetét, az támogatja a túlélést, ha nem az gátolja, Ebben az értelemben az evolúció a valóságot egyre jobban felismerni képes, és azt viselkedése során egyre jobban tekintetbe vevő lényekké programozza a egyedeket, Ebben az értelemben az evolúció a valóságot egyre jobban felismerni képes, és azt viselkedése során egyre jobban tekintetbe vevő lényekké programozza a egyedeket, Ezen túlmenően a evolúció a lényeket tanuló lényekké programozza. Ami hasznos és jó, azt ismételni akarják (mert kellemessé teszi), ami káros és veszélyes, azt elkerülni igyekeznek. Ezen túlmenően a evolúció a lényeket tanuló lényekké programozza. Ami hasznos és jó, azt ismételni akarják (mert kellemessé teszi), ami káros és veszélyes, azt elkerülni igyekeznek.

8 Tudomány: tévedhetetlen vagy esendő? A médiában zajló sok vita tele van azzal, hogy milyen tévedések, hibák, csalások vannak a magát "tévedhetetlennek" hirdető tudományban. De az érvek arra irányulnak, hogy a tudományos módszer semmivel sem különb a kuruzslók módszereinél, a nem-tudományos megközelítések sem rosszabbak ennél, sőt.. Éppen ezért fontos, hogy a tudomány – egyébként a valóságnak megfelelően - ne hirdesse magát tévedhetetlennek. A tudomány univerzális minta-kereső módszer. Nem a már feltért tények alkotják a lényegét, vagyis nem az a tudomány, amit ma éppen tudunk a valóságról, A tudomány az a módszer, ahogyan az igazat elválasztjuk attól, ami hamis (vagy nem teljesen igaz). Eljárás, amivel az egyedi tényekből, felismert mintát, majd abból ellenőrzéssel finomított törvényeket alkotunk. Majd tovább kísérletezünk, kérdéseknek vetjük alá azt amit már tudunk, és fokozatosan tovább formáljuk, A tudományban érték a korábbitól tovább lépni, érték bizonyítani, hogy idejét múlta, de csak ha elegendő bizonyíték szól emellett. Itt lép be a tudomány módszertani elvei és gyakorlata mellett a tudomány sajátos etikai elvei Az elmúlt időszakban vált világossá, ahhoz, hogy tudományt művelj (hogy magad tudósnak nevezd) három alapvető etikai elvet kell betartanod: Pártatlanság, Pártatlanság, Intellektuális józanság, Intellektuális józanság, Intellektuális bátorság Intellektuális bátorság

9 Evolúciós modell a társadalomtudományokban A pszichológia (de más tudomány ágak is) a „mi?” és a „hogyan?” kérdéseket elemezve un. „proximatív” magyarázatot keresett. A vizsgált jelenséget, a viselkedést közvetlenül létrehozó, azt kiváltó tényezőkre (motivációs állapot, környezeti ingerek, tanulási folyamatok) vezeti vissza. Az evolúciós pszichológia (de más társadalomtudományok is) – eljutva a „miért?”-ig – a viselkedés un. ultimatív magyarázatát kereste. Vagyis, az érdekelte, hogyan (és miért pont ezek) jönnek létre a természetes szelekció által a rátermettséget növelő, az adaptív problémák megoldásában használható adaptív mechanizmusok és eszközök. (Leda Cosmides – John Tooby) A közgazdaságtan, az antropológia, a szociológia és persze a vallástudomány evolúciós elmélete épp így ultimatív magyarázatot keres. Az evolúciós magyarázat pedig mindig egy evolúciós történet: a jelenhez vezető evolúciós eseménysor, amely magyarázza az „épp így létet”.

10 Az emberi megismerés – a filozófia történetben Honnan tudhatjuk, hogy ismereteinknek megfelel-e egyáltalán valami? Honnan tudhatjuk, hogy ismereteink „izomorfak” a világgal? Platón és Arisztotelész? Bacon – a tudományról és megismerésről, A racionalizmus és az empirizmus Kant van-e valami a érzékelések mögött? A tudomány fejlődése a században A 20. század problémája A demarkáció problémája A tudomány szociológiája

11 Francis Bacon ( ) „A természetet csak úgy győzhetjük le, ha engedelmeskedünk neki.” A reneszánszban nemcsak a tudomány törekszik meghódítani a természetet, hanem mágia, alkímia, asztrológia, kabala. (Még a nagy tudósok pl. Newton is próbálkozik ezekkel). De ezek a módszerek arra épülnek, hogy a természetet „megnyerjék”, hogy az embernek engedelmeskedjen. Bacon azt mondja, csak úgy győzheted le, ha megismered, és te engedelmeskedsz neki. „Az ember alkotásai számára nem tud mást, mint összehozni, vagy szétválasztani a természetes testeket, a többit a természet intézi el.” Másrészt, ha megismered, nemcsak szélesíted tudásod, hanem hatalmat nyersz. A könyvnyomtatás, a puskapor, és az iránytű alapvetően megváltoztatta a kor arculatát.

12 Galileo Galilei ( ) A pisai egyetemen orvosnak készül, majd 1589-ben ugyanitt a matematika professzora lesz. Ő volt az első, aki nem egy általános evilági vagy túlvilági eszméért, hanem konkrét fizikai elméletért, illetve a tényekért került összeütközésbe a hatalom birtokosaival. Levelezései alapján már 1597 táján a heliocentrikus rendszer híve, de akkor válik meggyőződésévé, amikor hírül kapja, hogy Hollandiában távcsövet szerkesztettek – és félbeszakítva kutatásait – maga is épít egy távcsövet, és egy sor fontos csillagászati megfigyelést végez. Legnagyobb hatású műve: Dialogo (1642). Ebben három szereplő, Salviati (Galileit szócsöve), Sagredo (egy intelligens, józan, elfogulatlan vitapartner), és Simplicio (meggyőződéses Arisztotelész hívő) beszélgetnek, és vitatják meg a két világrendszer mellett és ellenszóló érveket.

13 A világ megismerhetőségének problémája a filozófiában

14 A Bécsi kör tudomány-fogalma (1) Verifikációs elv (ellenőrizhetőség). Egy mondat akkor értelmes, ha empirikus tartama van. Egy mondat akkor érthető, ha a tényállás, amit kifejez, a valóságban megtalálható, leellenőrizhető. Azok a mondatok, amelyek empirikus tartalommal nem rendelkeznek, értelmetlenek. Egy mondat jelentése azonos verifikációjának a módjával. A verifikáció kritériuma értelmében a filozófia és a vallás diszkreditálódik. A verifikáció segítségével kimutatható, hogy a metafizikai elméletek értelmetlen szósorozatok

15 A Bécsi kör tudomány-fogalma (2) Konfirmálhatóság elv Konfirmálhatóság elv Mivel a verifikációs elv nem bizonyult elegendően jónak, a konfirmálhatóság elvével cseréli ki. Ez az elv azt írja elő, hogy az ellenőrizni kívánt állításról tapasztalati ellenőrzésnek alávethető állítások legyenek levezethetők. Továbbá le kell tennünk arról, hogy egy állítást valaha is végérvényesen igaznak tekinthessünk.

16 A Bécsi kör tudomány-fogalma (3) A fizikalizmus A fizikalizmus A bécsi kör egyes képviselői szerint minden állítás lefordítható fizikai nyelvre. Minden tudomány, például a pszichológiai állítások is lefordíthatók a fizika nyelvére.

17 Popper tudomány-fogalma (1) Az emberi tudásnak nincsenek végső fundamentumai, hanem állandóan ki vannak téve a tévedés lehetőségének. Egy eredmény akkor tekinthető tudományosnak, ha jól tesztelhető, és van rá potenciális lehetőség, hogy kimutatható a hamissága (falszifikálható). Egy hipotézis akkor falszifikálható, ha ki vannak jelölve azok a megfigyelési állítások, melyek segítségével az igazságát megítélhetjük. A igazságértéke eldönthető kell, hogy legyen kísérleti-megfigyelési technikával.

18 Popper tudomány-fogalma (2) A falszifikálás következményeivel az áltudományok nem egyezhetőek össze. Vagy nincsen semmilyen empirikus relevanciájuk, vagy egyáltalán nem szembesíthetők semmilyen tapasztalattal vagy nincs az a tapasztalati esemény, amely cáfolhatná őket. Falszifikálás: felállítanak egy, az elmélettel összeegyeztethetetlen alacsony szintű empirikus hipotézist, majd kitalálnak egy döntő kísérletet. Ha a falszifikáló hipotézis egyezik a tapasztalatokkal, akkor az illető elmélet falszifikáltnak tekinthető, de ez még korántsem jelenti azt, hogy az illető elmélet igazolt

19 A tudomány további ismertetőjelei Falszifikálhatóság Falszifikálhatóság Konvergencia Konvergencia Reprodukálhatóság Reprodukálhatóság Koherencia Koherencia „Consilience” „Consilience” Nyíltság Nyíltság Karl Popper

20 Hipotézis Teszt Megbukott cáfolat Túlélt igazolás Törvény Tudomány: Konvergens ellenőrzési módszerek A cáfolhatóság (falsification) fontosabb kritérium, mint a bizonyíthatóság.

21 Robert Merton: a tudomány-etikai normái (1) Közös tulajdon Ez a norma megköveteli, hogy a kutatási erőfeszítések gyümölcseit "közkincsnek" tekintsék, amely nyilvánvalóan a kutatási eredmények közzétételének minden formájára vonatkozik. Ennek azonban filozófiai következményei is vannak. Annak megkövetelése, hogy az egyén tapasztalatából származó személyes tudást közzétegyék, kiemelt szerepet juttat a tudományban a megfigyelésnek és kísérletnek, ezáltal a tudományos realizmus és az empíria szerepét hangsúlyozza.

22 Robert Merton: a tudomány-etikai normái (2) Egyetemesség Ez megköveteli, hogy nemzeti hovatartozásra, vallásra, társadalmi státuszra vagy más irreleváns kritériumra való tekintet nélkül mindenki hozzájárulhat a tudományos ismeretekhez. Ez egyébként arra ösztönzi a tudósokat, hogy olyan absztrakt elméletek megalkotására törekedjenek, amelyek a jelenségek széles körét képesek egyesíteni és megmagyarázni.

23 Robert Merton: a tudomány-etikai normái (3) Az érdeksemlegesség Azt jelenti, hogy eredményeik nyilvánosságra hozatalát semmilyen anyagi érdek nem befolyásolhatja, és olyan előítélet-mentes, szerény, semleges és személytelen magatartást kell felvenniük, amely elfedi még a saját ötleteik kiváltotta természetes lelkesedésüket is.

24 Robert Merton: a tudomány-etikai normái (4) Az eredetiség Ez a tudományos munka motorja. A kutatóktól elvárják, hogy önállóan válasszák meg kutatási témájukat és az alkalmazott módszereket. Az alapkutatás legféltettebb hagyományai közé tartozik a kutatás szabadságának ez az aspektusa. Ez a norma teszi lehetővé, hogy a tudomány állandóan fejlődjön és mindig nyitott legyen az intellektuális újdonságok felé.

25 Robert Merton: a tudomány-etikai normái (5) Szkepticizmus Ez az alapkutatás természetes velejárója. Elemei: a kritikai vita és a szakértői bírálat (peer review). Ez nem jelent engedményt sem a szisztematikus filozófiai kételkedésnek, sem pedig a szociológiai relativizmusnak. Ezzel szemben hangsúlyozza az eredmények ellenőrzésének fontosságát mind a logikai következetesség, mind pedig a gyakorlati megbízhatóság szempontjából.

26 Jelenség és elmélet Hatásmechanizmus hitelessége Effektus bizonyítottsága Ismeretlen, vagy való- színűtlen elméleti háttér Ismert, tudományosan elfogadott elméleti háttér Nem igazolt jelenség Igazolt, jelenség Tudományosan magyarázandó jelenség Empirikusan igazolt elmélet Empirikus bizonyításra váró elmélet Városi legenda, áltudomány

27 Kuhn – paradigmái

28 Mi a tudomány? A tudomány társadalomba ágyazott intézmény. A tudomány társadalomba ágyazott intézmény. Szimbólumok, szerepek, szabályok, közösségek, és felhalmozott ismeretek rendszere, amelynek jól meghatározott funkciója van. Szimbólumok, szerepek, szabályok, közösségek, és felhalmozott ismeretek rendszere, amelynek jól meghatározott funkciója van. Tisztázni, hogy ismereteink és tapasztalataink között melyek az igazak, és melyek a hamisak, Tisztázni, hogy ismereteink és tapasztalataink között melyek az igazak, és melyek a hamisak, Gyűjteni, tesztelni, rendszerré és elméletté formálni, fokozatosan szelektálni, és finomítani az egyéni és a közösségi túléléshez szükséges ismereteket. Gyűjteni, tesztelni, rendszerré és elméletté formálni, fokozatosan szelektálni, és finomítani az egyéni és a közösségi túléléshez szükséges ismereteket. Világszemlélete, módszertana, etikája, és szintjei vannak Világszemlélete, módszertana, etikája, és szintjei vannak

29 A tudományos megismerés szintjei A „mi” – vagyis a fogalom-rendszer megalkotása A „mi” – vagyis a fogalom-rendszer megalkotása A „hogyan” - vagyis a fogalmak valóságot tükröző tartós és objektív kapcsolatának keresése és azonosítása, A „hogyan” - vagyis a fogalmak valóságot tükröző tartós és objektív kapcsolatának keresése és azonosítása, A „miért” megválaszolása - vagyis a létezők „épp így létének” kutatása A „miért” megválaszolása - vagyis a létezők „épp így létének” kutatása

30 A tudomány = világszemlélet Intellektuális érdeklődés, amely a világ működését kutatja, Intellektuális érdeklődés, amely a világ működését kutatja, Önmagából magyarázza a világot, minden „külső” és „felső” magyarázó elv, hatás nélkül, Önmagából magyarázza a világot, minden „külső” és „felső” magyarázó elv, hatás nélkül, Abból indul ki, hogy a világ megismerhető, és az igazság fokozatosan megközelíthető Abból indul ki, hogy a világ megismerhető, és az igazság fokozatosan megközelíthető

31 A tudomány = intézmény Szabályok: hogyan szemlélj, hogyan érvelj, hogyan bizonyíts, hogyan kételkedj, Szabályok: hogyan szemlélj, hogyan érvelj, hogyan bizonyíts, hogyan kételkedj, Szerepek: kereső, újító, megőrző, kritizáló, gyűjtögető, megismétlő, Szerepek: kereső, újító, megőrző, kritizáló, gyűjtögető, megismétlő, Szimbólumok: a tudomány „hősei”, Szimbólumok: a tudomány „hősei”, Ösztönzők: tudományos közvélemény, a csalás elítélése, egyenrangúság, Ösztönzők: tudományos közvélemény, a csalás elítélése, egyenrangúság,

32 A tudomány = módszertan Hipotéziseket állít fel, és azokat ütközteti a valósággal, aláveti a valóság kritikájának, Hipotéziseket állít fel, és azokat ütközteti a valósággal, aláveti a valóság kritikájának, Nem bizonyít, hanem „falsifikál”, vagyis kísérletei eredményeként kiszelektálja a hamisnak bizonyult feltételezéseket, Nem bizonyít, hanem „falsifikál”, vagyis kísérletei eredményeként kiszelektálja a hamisnak bizonyult feltételezéseket, Az egyszerű, és szép megoldásokat előnyben részesíti (Occam elve) Az egyszerű, és szép megoldásokat előnyben részesíti (Occam elve)

33 A tudomány = etika 1. A pártatlanság (nyitottság) 2. Intellektuális józanság (szkepticizmus, és nem rajongó) 3. Intellektuális bátorság (a bevettől eltérő problémákat, eredményeket is hajlandó megfontolni) Montmarquet, J. A.: Epistemic Virtue and Doxastic Responsibility, Rowman & Littlefield Publishers, Inc., ):

34 A tudomány etikai elvei (1) Pártatlanság Mások gondolatai iránti nyitottság, hajlandóság a másokkal való eszmecserére, tanulni tőlük, és eredményeiket irigységtől és féltékenységtől mentesen megítélni. A tudós mindig legyen tisztában önmaga tévedhetőségével, és ennek ismeretében bizonyos alázattal közelítsen a tényekhez.

35 A tudomány etikai elvei (2) Intellektuális józanság Az átlagembernek, és az áltudósnak az újdonság és szokatlan gondolatok iránt „rajongásával” szemben, ragaszkodni a rendelkezésre álló és alátámasztott adatokhoz. Saját mozgalmunk lényegére utalva, a tudomány alapvetően szkeptikus. A tudós nem akar semmit „minden áron” bizonyítani, vagy éppen cáfolni. Semleges a várható eredmények megítélésénél. Nem teszi szomorúvá, vagy ellenkezőleg boldoggá, ha a műszer, vagy a statisztikai adatok valamilyen irányban eldöntenek egy vitát.

36 A tudomány etikai elvei (3) Intellektuális bátorság Arra való készség, hogy hajlandók legyünk megvizsgáljunk a bevettnek számítótól különböző vélekedéseket, képesek legyünk a közösségünkben „hivatalosan” elfogadott elméletet megkérdőjelezni. Ugyanakkor szintén legyünk képesek, és hajlandók arra, hogy kitartsunk korábbi nézeteink mellett, mindaddig, amíg azokat egyértelműen meg nem cáfolták.

37 Mi az igaz – általában az emberek szerint 1. A hétköznapi ember számára: ami szemmel látható, ami közvetlen tapasztalatainkkal egybevág, amit érzékszerveinkkel közvetlenül megfigyelhető, 2. A társadalmi ember számára: amit a család hagyományai mint igaz ismeretet felhalmoztak, amire az adott kis közösség tekintélyei azt mondják: „ez így van, ez így igaz” 3. A hívő és ideológiailag motivált ember számára: amit a szent könyvek igaznak minősítenek, amire azt mondják „ez így történt”, ami egybevág a szent könyvek tartalmával, 4. A tudós számára: az, amit a tudomány a maga mechanizmusaival, és igazolási eljárásainak – kísérlet, pontos leírás, hivatalos opponens, nyilvános kritika, megismételt kísérletek, újraellenőrzés, az elmélet kereteibe való beilleszthetőség - betartásával feltárt, és bizonyos feltételek között igaznak minősített

38 Mi az igaz az ideológia szerint? Egy állítás, vagy ismeret (valamely szövegrész) akkor tekinthető igaznak, ha 1. A szent könyvek, vagy a próféták valamely állításával egybehangzik, 2. Ha az adott közösség tekintélyei azt támogatják, és igaznak fogadják el, és ezt írják elő a közösség tagjai számára, 3. Ha az állítást, vagy tényt az Istenek (vagy a nekik megfelelő lények) csodával, valamilyen rendkívüli eseménnyel, vagy más megnyilatkozással alátámasztották. Az ilyen igaznak elfogadott tényekben való kételkedés tilos.

39 Mi az „igaz” a tudomány szerint? A tudomány akkor tekint igaznak egy állítást, vagy tényt, ha: 1. A tudomány bevett gyakorlata szerint – kísérletek, tervezett és kialakított feltételek között, a zavaró körülményektől megtisztítva stb. - lett „előállítva”, 2. Ha a kutatót a tudomány etikai elvei vezetik, és ahhoz ragaszkodva tervezte és hajtotta végre a vizsgálatot, 3. Ha a fennálló ismeret-rendszerbe, illetve az elfogadott elméletekhez illeszthető, vagy ha nem akkor szisztematikus kutatással elemezhető az eltérés oka, és körülményei. Az ilyen mechanizmus alkalmazásával született tényeket, vagy megállapításokat a tudomány beilleszti az igaznak tekintett tények közzé. Mielőtt azonban beillesztené, még rendszerszerűen rákérdez, kérdőre vonja bárkinek az állításait, újra elvégezteti a kísérleteket, és később is újraellenőrzi azokat. A kételkedés a tudomány alapvető elv, ám az új irányban kétszeres gondossággal kell eljárni, és minden újraellenőrizni.

40 A tudomány szintjei A „mi” – vagyis a fogalom-rendszer megalkotása A „mi” – vagyis a fogalom-rendszer megalkotása A „hogyan” - vagyis a fogalmak valóságot tükröző tartós és objektív kapcsolatának keresése és azonosítása, A „hogyan” - vagyis a fogalmak valóságot tükröző tartós és objektív kapcsolatának keresése és azonosítása, A „miért” megválaszolása - vagyis a létezők „épp így létének” kutatása A „miért” megválaszolása - vagyis a létezők „épp így létének” kutatása

41 Az ember által teremtett világ (a kultúra) „külső” és „belső” fejlődése Az agyon „belüli” konstrukciók A fejlődés aktuális szintje Az agyon „kívüli” konstrukciók Érzelmek és „világ- modell” Emberré válás Eszközhasználat és csapat Mentális modulok (ágensek, beállítódás) Anatómiailag modern ember Eszközkészítés és proszocialitás Szimbolikus jelek (beszéd, szavak, normák) Szimbolikus forradalom Tárgyak, eszközök és szimbolikus cselekedetek Fogalmak, és szabályok Neolit forradalom Kultúra-elemek rendszere (kulturális univerzáliák) Modellek, elméletek, világkép Intézményi forradalom Intézmények

42 Az „ismeret-finomítás” menete Adat Információ Modell Elmélet Adat-bányászat Ismeret-előállítás Minta (szabály)- keresés Törvény-alkotás Az ismeret státusza Az ismeret-feldolgozás jellege Megfigyelés során nyert észlelet

43 Az ismeretek státusza Megfigyelés Adat/információ Ismeret (szabály) Tudományos tétel Elmélet Kísérletileg sokoldalúan ellenőrzött, és a gyakorlati alkalmazás által is igazolt szabályt, törvénnyé formált ismeretrendszer Egy viszonylag pontosan és körültekintően leírt esemény Tervezett körülmények, ellenőrzött feltételek között nyert információ Zavaró körülményektől megtisztított, és megismételt kísérletekkel ellenőrzött információk rendszere (szabály). Ellenőrzött ismeretekből felépített, a jelenség tartós mintáját (ellenőrzött szabályt) rögzítő modell

44 Az ismeret szintjei Adat-bányászat Információ-termelés Ismeret-előállítás Tudás-teremtés Bölcsesség- alkotás KUTATÁS TUDOMÁNY Egyedi esetekből szabványosított és tovább- feldolgozásra alkalmas adatot gyárt, majd azt finomítja Jelenségek széles körét leíró, és magyarázó, a kísérletekkel összhangban levő elméletet hoz létre

45 Megfigyelés, észlelet Adat/információ Ismeret Tudományos tétel Elmélet Ha a sebre penészes pókhálót helyeznek gyakran meggyógyul A Petri csészében a penész körül kipusztultak a baktériumok Egy konkrét penész-gomba „mellékterméke” jellegzetes baktérium-ölő hatású Fleming publikációja: ellenőrzött körülmények, bizonyos koncentráció, bizonyos baktérium- törzsek, bizonyos körülmények, konkrét hatások. A megfigyeléstől a tudományos kutatáson keresztül az ismeretig


Letölteni ppt "A gondolkodás története 11. Előadás A 20. század kérdései: „mi a tudomány?”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések