Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gondolkodás története 9. Előadás A 20. század kérdései és kérdőjelei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gondolkodás története 9. Előadás A 20. század kérdései és kérdőjelei."— Előadás másolata:

1 A gondolkodás története 9. Előadás A 20. század kérdései és kérdőjelei

2 A századi trend A 19. század második felétől az egységes filozófiának még a reménye is elvész. A kialakuló irányzatok (a különféle „izmusok”, pl. új-kantianizmus, pozitivizmus, marxizmus, fenomenológia, analitikus filozófia, egzisztencializmus) tanításai annyira eltérnek egymástól, hogy az irányzatok képviselői még párbeszédet sem tudnak folytatni. Ezt a helyzet csak tovább nehezíti, hogy egyes irányzatok tudatosan felvállalva, mások tagadva ugyan, de ideológiai funkciót is betöltenek. Ez azt jelenti, hogy a filozófiát bizonyos politikai mozgalom szolgálatába állítják.

3 A 20. századi esemény-sor, és fejlődés-menet Mettől, meddig tart? Mi van az elején: optimizmus, hit a problémák megoldódásában. Mi van a végén: opto- pesszimizmus – mint Madách-nál a színek eleje és vége. Van egy sor látható tragédia: két világháború, számtalan kisebb háború, nyilvánossá vált népirtások, forradalmak és ellenforradalmak, népfelszabadítások, és gyarmati sorból felszabaduló államok, és világgazdasági válság(ok). Van egy gazdasági fejlődés – hihetetlen robbanás Van egy népesség-robbanás, majd visszaszabályozódás Van egy szabadság-robbanás, ugyanakkor a keretek eltűnése Van a tudományos megismerés hihetetlen előre haladása, és a alkotásai előidézte problémák (atom-bomba, gének) Van egy általános felgyorsulás, a javak megsokszorozódása, Van a boldogságnak, és elégedettségnek egy általános növekedése, amely a végén telítésbe megy. Van egy a problémáknak egy teljes váltása: az elején szegénység és éhség, a végén, depresszió, és kövérség

4 A 20. század életérzései és tapasztalatai Jólét, fogyasztás = neomarxizmus (elidegenedés) Jólét, fogyasztás = neomarxizmus (elidegenedés) Végletes élethelyzetek (háborúban, és békében is) = egzisztencializmus Végletes élethelyzetek (háborúban, és békében is) = egzisztencializmus Múlékony élethelyzetek – az egyéni tapasztalat és élmények meghatározó szerepe = fenomenológia, pragmatizmus Múlékony élethelyzetek – az egyéni tapasztalat és élmények meghatározó szerepe = fenomenológia, pragmatizmus Egyformaság (tömegtársadalom, tömegfogyasztás) = egzisztencializmus Egyformaság (tömegtársadalom, tömegfogyasztás) = egzisztencializmus Sokféle kapcsolat, a személyiség összetett, ugyanakkor labilis volta = egzisztencializmus Sokféle kapcsolat, a személyiség összetett, ugyanakkor labilis volta = egzisztencializmus Absztrakt mérési adatok, amelyek nem köthetők tapasztalathoz = pozitívizmus Absztrakt mérési adatok, amelyek nem köthetők tapasztalathoz = pozitívizmus A kísérletek mögött nem látszik semmi tartós = fenomenológia, pragmatizmus A kísérletek mögött nem látszik semmi tartós = fenomenológia, pragmatizmus

5 A 20. század természettudományos forradalmai Darwin és Mendel egyesítése 1905 táján – a genetika születése) A modern szintézis az evolúcióban (1935) DNS – molekuláris genetika (1960?) Genetikailag módosított élőlények A fizika: relativitás-elmélet (Einstein ), és a kvantumelmélet (M. Planck -1900), illetve Heisenberg ) Az atomelmélet, és az elemi részecskék (Higgs bozon) elmélete (atom-reaktor, és atom-bomba) Szilárdtest kutatás – szuperfolyékonyság, szupravezetés Kozmológiai: Hubble (vörös eltolódás), a háttérsugárzás felfedezése ( Big Bang) Matematika: Gödel, Turing, Neumann János (a matematika is elveszíti egyértelműségét, számítástechnika, informatika, kibernetika)

6 A 20. század társadalom-tudomány forradalmai Pszichológia – Pavlow, behavioristák, Freud, és freudisták, Antropológia Szociológia: Durkheim, Allport, A szociálpszichológia kísérletei (Asch, Milgram, Zimbardo, Taifel, M. Sharif) Közgazdaságtudomány: Marshall, Pareto, Schumpeter, Keynes, Friedman. Management tudomány: Taylor, Fayol, M.Weber, majd Gilbert, stb. A végén: etológia, humán etológia, szocio-biológia, Játékelméleti kísérletek – milyen az ember Neuro-pszichológia Evolúciós pszichológia

7 A technika és a gazdaság forradalmai Új eszközök (szilárdtest eszközök, szerves kémia, műanyag, gyógyszerek) Új technológiák (elektromosság, elektronikus – Moor-törvény) A kommunikáció forradalma – és következményei Új iparágak, A szolgáltatási forradalom – a folyamatosan átalakuló szektor-arányok A választék megsokszorozódása és áttekinthetetlenné válása Az egyenlőtlenség részbeni csökkenése, de tudatosulása Demográfiai robbanás

8 A történelem hullámai (1) Népesség, termelés Kondratye v hullámok Pax romana Fellendülő középkor Újkori nekilendülés Időszámítás Ipari forradalom

9 A történelem hullámai (2) Népesség termelés

10 A Kondratyev hullámok (1)

11 Schumpeter hullámai (2)

12 Kondratyev hullámok (3)

13 A világ GDP/fő trendje régiónként Nyugat- EU (USA) Kelet-EU Ázsia(-Japán) (L) Amerika Afrika

14 A pszichológia születése FreudPavlov A behaviorizmus Evolúciós pszichológia Szocio-biológia

15 Az antropológia A. R. Radcliff-Brown A. R. Radcliff-Brown B. Malinowski B. Malinowski C. L. Strauss C. L. Strauss M. Mead M. Mead Marvin Harris Marvin Harris

16 A szociológia Durkheim, M. Weber F. H. Allport K. Lewin Maslow

17 A szociál-pszichológa Taifel, Taifel, K. Lewin K. Lewin M. Sharif M. Sharif Allport, Allport, S. Milgram S. Milgram Zimbardo Zimbardo Schelling Schelling

18 Etológiai, humán-etológia, szociobiológia Konrad Lorentz, Konrad Lorentz, J. Tinbergen J. Tinbergen O.E. Wilson O.E. Wilson J. M. Smith J. M. Smith R. Dawkins R. Dawkins

19 A tudományos menedzsment születése F.W.Taylor ( ) – műhely megszervezésének tudományos szabályai Fayol ( ) – a menedzsment szabályai M.Weber ( ) – a bürokratikus szervezetek elmélete Emberi kapcsolatok modellje: Mary Parker Follett - Hawthorn vizsgálat K. Lewin, D. McGregor - X/Y elmélet - Kontingencia elmélet

20 A tudomány 20. századi forradalmának következményei A tudomány végképp elveszíti szemléletes és könnyen befogadható voltát, és a „józan észnek” ellenmondó következtetésekre vezet (pl. relativitás és kvantum elmélet) Egyre több, a hétköznapok számára érhetetlen fogalommal igyekszik a valóságot leírni (kvark, Big Bang, gének), Kizárólag csak a nyelvét (a matematikát) ismerő emberek képesek megérteni, A tudomány, bár hozzájárul életünk könnyebbé tételéhez, egyre több az embert fenyegető dologgal lesz kapcsolatos (atombomba, környezetszennyezés), A tudomány mind több etikailag megkérdőjelezhető eszközt hoz létre (genetikai beavatkozás), A tudomány is hatalmas intézménnyé válik, amelynek szervezeteit és résztvevőit (a tudósokat) részben a saját érdek vezérli.

21 A 20. század trendjei Logikai pozitivizmus Logikai pozitivizmus Az irracionalista áramlatok Az irracionalista áramlatok Egzisztencializmus Egzisztencializmus Fenomenológia Fenomenológia Pragmatizmus Pragmatizmus És vannak a neo-k: Neomarxizmus (Lukács, Gramsci és K. Korsch) Neomarxizmus (Lukács, Gramsci és K. Korsch) Neotomizmus Neotomizmus Neopozitivizmus Neopozitivizmus És vannak a részfilozófiák (történelem, tudomány, antropológia, jog, vallás, gazdaság, ember (pszichológia), művészet-filozófia, nyelv-filozófia) És vannak a részfilozófiák (történelem, tudomány, antropológia, jog, vallás, gazdaság, ember (pszichológia), művészet-filozófia, nyelv-filozófia)Fenomenológia: Husserl: „Vissza kell térni magukhoz a dolgokhoz”, a róluk nyert elsődleges benyomásokhoz. Egzisztencializmus: Sartre: „Arra vagyok ítélve, hogy szabad legyek” Neomarxizmus:Lukács: Logikai pozitivizmus: K. Popper: „Egy kijelentés értelmét az igazolhatóságának módszere adja”

22 Bertrand Russell ( ) „A filozófia értékével kapcsolatos megfontolásaink summázataként tehát azt mondhatjuk: a filozófiát nem azokért a határozott válaszokért kell tanulmányozni, amelyeket kérdésekre ad, hiszen a határozott válaszok igazságában rendszerint nem lehetünk bizonyosak, hanem maguknak a kérdéseknek a kedvéért, mivel ezek a kérdések tágítják elgondolásunkat arról, ami lehetséges, gazdagítják intellektuális képzelőerőnket, és csökkentik azt a dogmatikus bizonyosságot, amelytől az elme bezárul a spekulációval szemben, de mindenek fölött is azért, mert a világegyetemnek a filozófiai kontempláció körébe vont nagyságán keresztül a lélek is nagyszerűvé lesz, és képessé válik a világegyetemmel való ama egységre, mely a legfőbb javát alkotja.” Bertrand Russell: A filozófia alapproblémája

23 A logikai pozitivizmus A logikai pozitivizmust a 1920-as években hozzák létre, a természettudományokhoz közel álló filozófusok, és a filozófia iránt érdeklődő természettudósok. Kapcsolódik a pozitivizmushoz, és az un. empiriokriticizmushoz (amely utóbbi világnézetet is kíván nyújtani E. Mach ) A logikai pozitivizmus szerint a filozófia feladata a tudomány nyelvének elemzése. Résztvevői mint a Bécsi Kör tagjait szokták emlegetni. Ide tartoztak: Moritz Schlik ( ) Rudolf Carnap ( ) Otto Neurath, Hans Reichenbach, a lengyel Alfred Tarski, és Wittgenstein

24 Wittgenstein ( ) Egy bécsi iparmágnás fia, és több filozófiai iskola szellemi őse. Legfontosabb tétele: a filozófia akkor jár helyes úton ha a feltehetően tiszta, megszokott és egyszerű hétköznapi nyelvre összpontosítja a figyelmét. A valóság és a kijelentések közötti viszony tanulmányozása a filozófiai feladata. Első, és legfontosabb műve: Logikai-filozófiai értekezés. Az első mondata: „A világ mindaz, aminek az esete fennáll”. Ennek értelme: „A világ tények, és nem dolgok összessége.” „Nyelvem határai világom határait jelentik.” Az utolsó mondata: „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”

25 A logikai pozitivizmus lényegi állítása Az, és csakis az a kijelentés értelmes, amelyre vonatkozóan meg lehet állapítani, hogy milyen tapasztalati megfigyelés esetén lenne igaz, vagy hamis. Vagyis, egy kijelentés értelme verifikációjának (ellenőrizhetőségének) lehetőségéhez kötött. Ha elvileg nem lehetséges olyan tapasztalati föltételek megfogalmazása, amelynek fennállása, illetve nem fennállása esetén a kérdéses kijelentés igaznak, illetve fenn nem állása esetén hamisnak bizonyulna, akkor a kijelentés értelmetlen: puszta szóhalmaz, amely legfeljebb hangulati, érzelmi asszociációk felkeltésére szolgál. Az olyan metafizikai kijelentés, hogy a világ szellemi nem hamis, hanem értelmetlen.

26 A logikai pozitivizmus társadalmi nézetei Carnap: ”Minket mindnyájunkat a Bécsi Körben élénken foglalkoztattak országunk, Európa és a világ politikai eseményei. Ezeket a problémákat magánbeszélgetések alkalmával vitattuk meg, nem a Körben, ahol az elméleti kérdésekre fordítottuk figyelmünket” Mindnyájan egyetértettek abban: Mindnyájan egyetértettek abban: Az embernek nincsenek természetfeletti védelmezői vagy ellenségei, következésképpen mindazt ami a jobb életet szükséges, az embernek magának kell megteremtenie. Az emberiség képes életkörülményeinek megváltoztatására A tudatos cselekvés ismereteket feltételez, és a tudományos módszer a leghatékonyabb módszer az ismeretek megszerzésére. A morális elkötelezettség azonban független a tudományos filozófia igazságaitól.

27 Wittgenstein világképe 1. Az ember alapvetően tehetetlen, mégpedig 2. Valamivel szemben tehetetlen, ez a világ, amely úgy ahogy van, eleve adott, 3. Az ember felelősséget hordoz, kötelessége a helyes élet megvalósítása 4. De ezek a dolgok összeegyeztethetetlenek. „Volt egy feladatom, nem teljesítettem, és most tönkre megyek. Életemet jóra kellett volna fordítanom, csillaggá kellett volna válnom. Itt ragadtam azonban a földön, és most lassan elpusztulok. Életem tulajdonképpen értelmetlenné vált, és immáron csak felesleges epizódokból áll. (1921.)

28 Gödel – nem teljességi tétele A filozófusok, és a természettudósok régóta reménykedtek abban, hogy bizonyos számú axiómával, és deduktív logika segítségével a feltevéseket vagy igazolni, vagy megcáfolni lehet. Russel és Whithead remélték, létre hozhatnak kevésszámú levezetési axiómából és szabályból álló rendszert amely egyszerre mentes az ellentmondásoktól, és teljes. Gödel kérdése: ebben az axióma rendszerben létrehozható-e az összes igaz aritmetikai képletet, és azok bizonyíthatók-e a rendszeren belül (vagyis teljes-e)? Gödel bizonyítja: véges számú, ellentmondásmentes axiómák halmaza soha nem lehet teljes, és teljesen függetlenül attól hogy hány további axiómával egészítik azt ki, valamely hiányosság kiküszöbölése érdekében, mindig lehet találni olyan tételt, amely nem bizonyítható.

29 A rész-filozófiák és a neo-k születése Politikai filozófia Tudomány filozófia Esztétikai filozófia Történelem-filozófia Antropológia (az emberkép - filozófiája) Megismerés-filozófia (realizmus- és ??) Kozmológiai filozófia (a Big bang előtti korszak) A matematika filozófiai kérdései A neo-k születése, és újjászületése Neo-tomizmusNeo-marxizmusNeo-pozitivizmus

30 A neo-k fellendülése Neo-tomizmusNeo-marxizmusNeo-pozitivizmus(Neo-realizmus??)

31 Az egzisztencializmus Schopenhauer ( ): A szenvedés, a lelki-testi nyomor a világ lényegéből fakad, a boldog élet, egy koldus álma. Az exisztencializmus megjelölést Sartre vezeti be 1943-ban Kierkegaard, Heidegger, Jaspers és Sartre közös témája: az autentikus, a végiggondolt emberi lét. Az egzisztencializmus nem a hűvösen mérlegelő értelemhez, hanem az ember egész személységéhez, szenvedélyes és szenvedő lényegéhez kapcsolódik. Az egzisztencializmus lényege: Azok vagyunk, amit cselekszünk. Ha lenni akarunk, cselekednünk kell. De semmi nem mondja meg, mi is a helyes cselekedet. Cselekedeteink végső értéke bizonytalan. Embernek lenni, annyi mint ilyesfajta bizonytalanságban cselekedni.

32 Örkény István – In memorian dr. K. H. G. „ - Hölderlin ist ihnen unbekannt? – kérdezte dr. K.H.G., miközben a lódögnek a gödröt ásta. - Ki volt az? – kérdezte a német őr? - Aki a Hyperiont írta – magyarázta dr. K.H.G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine? - - Kik ezek? – kérdezte az őr. - Költők – mondta dr. K.H.G. – Schiller nevét sem ismeri? - De ismerem – mondta a német őr. - És Rilkét? - Őt is – mondta a német őr és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K.H.G.-t (K. Havas Géza – szociáldemokrata újságíró)

33 Karl Jaspers ( ) „Bizonyosodjunk meg emberi helyzetünkről. Mindig szituációkban vagyunk. A szituációk változnak, alkalmak kínálkoznak. Ha elmulasztjuk őket, nem térnek vissza. Magam is dolgozhatom a szituációk megváltoztatásán. De vannak olyan szituációk, melyek lényegükben megmaradnak, még akkor is, ha pillanatnyi megjelenésük mássá lesz és mindent legyőző hatalmuk fátylakba burkolózik: meg kell halnom, szenvednem kell, harcolnom kell, a véletlennek alávetettje vagyok, elkerülhetetlenül vétkezem. Meglétünk ezen alapszituációit nevezzük határszituációnak”.

34 Jean-Paul Sartre ( ) „Pusztán abból a körülményből kifolyólag ugyanis, hogy tudatomban vannak azok az indokok, amelyek cselekvésemet kiváltják, ezek az indokok már transzcendens tárgyak tudatom számára, kívül vannak: hiába is próbálnék beléjük kapaszkodni, puszta létezésemmel kisiklom közülük. Arra vagyok ítélve, hogy mindörökre lényegemen túl létezzem, túl tettem indokain és mozgatórugóin: arra vagyok ítélve, hogy szabad legyek. Ez azt jelenti, hogy szabadságomnak nincs más határa csak önmaga, vagyis más szavakkal, hogy nem áll szabadságunkban nem szabadnak lennünk.” J.P. Sartre: A Lét és a Semmi (1943)

35 A pragmatizmus William James ( ) Az olyan fogalmaknak, mint „jóság” vagy az „igazság” nincs semmiféle realitásuk a cselekedeteink által adott értelmezéstől függetlenül. Ezek a fogalmak a magatartásunk által rájuk gyakorolt befolyástól elszakítva értelmetlenek. A „meggyőződés” gyakorlati (pragmatikus) szemszögből ugyanaz, mint a „cselekedet”. „Ha Isten hipotézise a szó legtágabb értelmében kielégítően működik, akkor a hipotézis igaz.”

36 A pragmatizmus lényege: Ch. Peirce és W. James „Ahhoz, hogy egy tárgyról tökéletesen világos elképzeléssel rendelkezzünk, mindössze azt kell számításba vennünk, hogy e tárgy milyen lehetséges következményekkel jár (…) E hatások elképzelése jelenti számunkra a tárgyról alkotott elképzeléseink összességét, ha ennek a felfogásnak egyáltalán van pozitív jelentése. Ez tehát Peirce és a pragmatizmus alapelve.” Charles Peirce ( ): Megvetette a metafizikát, mint megfoghatatlan és elvont valóságok tanulmányozását, és azt állította egy eszme jelentősége kizárólag gyakorlati hatásában rejlik. Ha egy eszmének nincs hatása akkor értelmetlen, „ostoba fecsegés” és teljes képtelenség”.

37 Peirce – Az igazságról „Az igazság nem más, mint egy elvont kijelentés megegyezése azzal az ideális határponttal, melyhez vég nélküli kutatások a tudományos vizsgálódást elvezetnék, mely megegyezés az elvont kijelentést azáltal illetheti meg, hogy bevalljuk pontatlanságát és egyoldalúságát, és ez a vallomás az igazság lényeges eleme.”

38 W. James: Pragmatizmus (1907) „A pragmatista eltökélten, egyszer és mindenkorra hátat fordít számos, a szakfilozófusoknak oly kedves, elavult megszokásnak. Elfordul az elvonatkoztatástól, és az elégedetlenségtől, el a verbális megoldásoktól, a rossz a priori érvektől, a merev alapelvektől, a zárt rendszerektől, az állítólagos abszurdumoktól és őskezdetektől. A pragmatista a konkrétum és a megfelelés, a tények, a cselekvés és a hatalom felé fordul.” „Egy eszme igazsága nem valamely benne rejlő, változatlan tulajdonság. Az igazság megtörténik valamely eszmével. Az eszme igazzá válik, az események igazzá teszik.”

39 Fenomenológia – E. Husserl ( ) Husserl elindít egy olyan filozófiai irányzatot, amelyben szinte túlburjánzik a filozófiai „halandzsa”, és fogalom-alkotása inkább a művészhez, mint a filozófushoz közelíti. Sok követője lesz: Heidegger, Sartre, Derrida. A német filozófiában a fenomén kifejezés dolgot, illetve eseményt jelöl, ahogyan az az ember tudatában megjelenik, ellentétben azzal, ami lényege szerint van, függetlenül az érzékeléstől. A fenomenológia tehát a jelenségek tanulmányozását jelenti. Husserl úgy véli, hogy ami a világra vonatkozó ismereteinket illeti, kizárólag jelenségekkel van dolgunk, ezért meg kellene próbálni, ezeknek alapján megismerni a valóságot.

40 D. Riesman: A magányos tömeg „Az összes kívülről irányított típusban közös vonás, hogy az individuum számára az irányítás forrásául kortársaik szolgálnak, akár azok, akiket ismer, akár azok akikkel csak közvetett kapcsolata van, barátokon vagy a tömeghírközlésen keresztül. Ez a forrás természetesen beépül a személyiségébe abban az értelemben, hogy irányításukra való támaszkodás már az élet legelején kialakul. A kívülről irányított ember célkitűzései ebben az irányítási rendszerben állandóan változnak, beállítottsága és másoktól kapott jelzések szoros követésére irányuló törekvése azonban változatlan az egész életén keresztül”

41 Hannah Arend: „A gonosz banalitása” Részt vesz a jeruzsálemi Eichmann-perben és ír egy – nagy vihart kiváltó - könyvet: „A gonosz banalitása”. Ebben a következő megállapításokat teszi: Eichmann azt állítja magáról, hogy Kant kategórikus imperatívusza vezette, és mindig a törvények szellemét igyekezett követni. Egész életében „csatlakozó” volt, mindig szervezeteket keresett, amelyekkel meghatározhatta magát. Nem volt túl intelligens, de nem voltak pszichológiai betegségei, sem pedig abnormális személyiségre utaló jelek. H. Arend arra a következtetésre jut: ”a vizsgálóbíró minden erőfeszítései ellenére, mindenki előtt nyilvánvaló kellett hogy legyen: ez az ember nem „szörnyeteg”, ugyanakkor nem lehetett nem észrevenni, hogy egy báb volt.”

42 Ayn Rand – az individualista „Egyetlen ember sem élhet egy másik emberért. Nem oszthatja meg a szellemét, ahogy a testét sem. De a másodkezű a kizsákmányolás fegyverét használja, és felhasználja az altruizmust, és megfordította az emberiség erkölcsi elveinek alapjait… Az embernek azt tanították, hogy a függőség erény. Az ember aki megkísérli, hogy másokért éljen függő. Indítékában egy parazita és azokat is parazitává teszi, akiket szolgál. A viszony nem teremt semmit pusztán kölcsönös korrupciót... Az embereket arra tanították, hogy az ego a rossz szinonimája, az önzetlenség az erény ideálja. Az elsődleges jog a Földön az ego joga. Az ember elsődleges kötelessége önmaga felé irányul. Erkölcsi törvénye úgy szól, hogy sohase helyezze legfőbb célját mások személyébe… A történelem kezdete óta két ellenfél áll egymással szemben: az alkotó és a másodkezű….A kollektivizmus – a másodkezűek és a közepes képességűek – az ősi szörnyeteg kiszabadult és elvakultan garázdálkodik. Egyedül az individualizmusra lehet hatékony és boldog társadalmat alapozni. Ayn Rand – Forrásfej 747 oldal

43 Rawls – a méltányosságként felfogott igazságosság Rawls szerint két elvből kell kiindulni: az egyik szerint az alapvető jogok mindenkit egyenlő mértékben kell, hogy megillessenek, és az alapvető kötelességek mindenkit egyenlő mértékben kell, hogy terheljenek; a másik szerint pedig a vagyon és a hatalom egyenlőtlensége csak akkor tekinthető igazságosnak, ha ez az egyenlőtlenség azok számára is előnyös, akik a vagyonból és a hatalomból kisebb mértékben részesedtek (különösen pedig ez az egyenlőtlenség a társadalom azon tagjainak számára kell, hogy előnyös legyen, akik a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak). A méltányosságként felfogott igazságosság gondolata az utilitarizmussal szembeállítva világítható meg legjobban. Bentham szerint például a jog célja, ezáltal pedig az állami jogalkotó (a társadalmi berendezkedést létrehozó és szabályozó személy vagy testület) feladata, hogy a lehető legtöbb ember lehető legnagyobb mértékű boldogságát biztosítsa (“the greatest happiness of the greatest number”). Az ideális társdalomban olyan intézmények vannak, amelyek elősegítik, hogy az emberek vágyainak lehető legnagyobb tiszta egyenlege valósuljon meg, függetlenül attól, hogy az egyes emberek között a vágyak kielégülése milyen mértékben oszlik meg. (Például ha egy állami intézkedés vagy döntés hatására egy ember boldogságának /vágyai kielégülésének/ mértéke 100 egységgel nő, 90 emberé pedig 1-1 egységgel csökken /feltételezve most, hogy a vágyak és a hasznok számszerűsíthetők/, akkor ezt az intézkedést célszerű /azaz helyes/ megtenni, mert az össztársadalmi haszon 10 egységgel nő). Ez Rawls szerint nem fair.

44 Roger Scruton – az új konzervativizmus „A konzervatívok szerint az államot addig fenyegeti a nyugtalanság nyavalyája, amíg az emberek társadalmi és politikai változásoktól remélnek megoldást olyan problémáikra, amelyekre nem adható megoldás. A legitimitás érzése megkérdőjeleződik, elvész a személyes felelősségvállalás: az intézmények, az elvárások és az értékek elveszítik autoritásukat, mi pedig a kontinuitástól és a megszokott rendtől elszakítva – elbizonytalanodunk, ami újabb tápot ad az ellenséges indulatoknak. „A ‘dolgok szokásos’ menetének elsajátítása révén az egyén szert tesz a hagyományra. A hagyomány önigazolást a múltban és nem a jövőben keres, célja nem az egyéni haszon, hanem a társadalmi elfogadottság, és megbecsülés”. A konzervatívok nemcsak azért állnak ki az autoritás mellett, mert mély ellenszenvet éreznek a zabolátlan szabadsággal szemben, hanem mert az ember természetére vonatkozóan más elképzelések élnek bennünk..” Roger Scruton Mi a konzervativizmus? oldal

45 Lukács György és Lenin a marxizmusról „Feltéve de nem megengedve, hogy a marxizmus minden állításáról bebizonyosodnék, hogy hamis, az ortodox marxista akkor is megmaradhatna, mert a marxizmus alapvetően módszertan”…. Lukács „A marxizmus minden állítása csak, (1) történelmileg, (2) csak konkrét történelmi tapasztalatok tükrében, (3) és csak más tételekkel összefüggésben igaz.” Lenin

46 Gramsci ( ) 1926-ban letartóztatják és 20 évre ítélik el. Műveit a börtönben alkotja ben súlyos betegen szabadul, és fél év múlva meghal. „A gyakorlat filozófiája akkor újította meg alapvetően a politika és a történelem tudományát amikor kimutatta, hogy elvont, állandó, és megváltoztathatatlan „emberi természet” (ez a fogalom kétségkívül a vallásos gondolatból és transzcendenciából ered) nem létezik, az emberi természet a történelmileg meghatározott társadalmi viszonyok összessége, azaz történelmi tény… ezért a politikai tudományt fejlődésben levő szervezetként kell felfogni.” Gramsci: Új fejedelem

47 A haladás képe a művészetben „Van Kleenek egy *Angelus Novus* című képe. Angyalt ábrázol, aki mintha rámeredne valamire és el akarna hátrálni tőle. Szeme tágra nyílik, szája nyitva, szárnyai kifeszülnek. Ilyen lehet a történelem angyala. Arcát a múlt felé fordítja. Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot romra halmoz, s mindet a lába elé sodorja. Időzne még, hogy feltámassza a holtakat és összeillessze, ami széttörött. De vihar kél a paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba, és oly erővel, hogy nem tudja többé összezárni őket. E vihar feltartóztathatatlanul űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben az égig nő előtte a romhalmaz. *Ezt* a vihart nevezzük haladásnak.” Walter Benjámin

48 A posztmodern koncepciója Nincs egyetlen – művészi, tudományos, vallási - megközelítés, amely az igazsághoz vezet. Sokféle egyidejűleg az igazság különböző oldalait bemutató megközelítés jogosult. Ezek között nincs értékbeli különbség, mindegyik egyaránt igaz. A világ sokféle szempontból szemlélhető és írható le


Letölteni ppt "A gondolkodás története 9. Előadás A 20. század kérdései és kérdőjelei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések