Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan működik a társadalom? 8. Előadás A politika evolúciós elmélete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom? 8. Előadás A politika evolúciós elmélete."— Előadás másolata:

1 Hogyan működik a társadalom? 8. Előadás A politika evolúciós elmélete

2 Előzmények Beszéltünk államról, megállapítottuk – amikor letelepedés és…. Beszéltünk a kormányzásról, megállapítottuk, amikor létrejön az állam, és szükségessé válik az állam működtetése… És különösen akkor, ha a kormányzás és az állam esetén egy soktényezős és sokszereplős rendszer alakul ki – ezért lesz fontos a görögöknél… A politika tehát az az – evolúciósan „barkácsolódott” – mechanizmus (intézmény-, szabály-, etika-, és szimbólum-rendszer), amelynek segítségével az állam irányítható, a kormányzó erő kiválasztható és a hatalom gyakorolható.

3 Az intézmények szintje A kulturális univerzáliák szintje A szimbólumok szintje A mentális modulok szintje A humán etológia szintje A politika előtti kor A politika „Matrjoska” modellje A politika kora

4 Az ember és a társadalom kialakulásának „menetrendje” A forradalom neve A kezdete (i.e.) A „robbanás” (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség(nóvum) Az emberré válás 2.5 millió millió 500 ezer Humán etológia A „modern” ember 500 ezer ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia SzimbolikusForradalom ezer ezer 20 ezer Szimbólumok használata Neolit forradalom 20 ezer 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere Intézményi forradalom 6 ezer 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt

5 Hogyan hoznak politikai döntéseket az állatok? A megadott meghatározás értelmében a „politikai” jellegű a közösségi állatok világában az erőforrások elosztásával, a csoporton belüli „hatalmi” pozíció megszerzésével, illetve megtartásával, a közösség viselkedési szabályainak kialakításával, és betartásával kapcsolatos viselkedések összessége. A majmok közösségében ilyen jellegű „döntések” lehetnek: A napi élelemszerzés irányának meghatározása, a telephely keresés irányítása, A napi élelemszerzés irányának meghatározása, a telephely keresés irányítása, A közösségen belüli hatalmi pozíció megszerzése, ennek érdekében koalíciók kialakítása, A közösségen belüli hatalmi pozíció megszerzése, ennek érdekében koalíciók kialakítása, A közösség hatalmi szerkezetének kialakítása, megváltoztatása, és helyreállítása, A közösség hatalmi szerkezetének kialakítása, megváltoztatása, és helyreállítása, A büntetés szabályainak működtetése, a rend helyreállítása, A büntetés szabályainak működtetése, a rend helyreállítása, A csoport irányítása és szervezése „hadjáratok”, és a területvédelmi akciók idején. A csoport irányítása és szervezése „hadjáratok”, és a területvédelmi akciók idején.

6 A „politika” szerepe az állatoknál (1) „Alkonyatkor a bandák összegyűlnek egy sziklás területen, hogy nagy létszámukkal védekezzenek a ragadozók támadásai ellen. Napkeltekor az egyes bandák különböző területekre mennek, és a bandákat alkotó többé-kevésbé független klánok vezérhímjeinek a feladata az aznapi első táplálkozási hely meghatározása. Egy-egy klán túlságosan kis létszámú ahhoz, hogy egész nap egyedül járjon. A klán-vezérek egy kört alakítva leülnek, és a klán többi tagja kívül marad. Egy darabig az elhelyezkedéssel vannak elfoglalva, majd elcsendesülnek és feszülten figyelnek. Ekkor valamelyik klán-vezér feláll, és határozottan elindul egy bizonyos irányba, amiről az etológus kutatók, akik évtizedek óta figyelik a páviánok mozgását, jól tudják hová vezet: éppen érő gabonával borított területre, vagy bizonyos gyümölcsfákhoz stb. Az egyik vezér tehát az irány kiválasztásával jelezte elképzelését, és ha történetesen a többiek is erre gondoltak és követik, akkor aznapra meg is született a döntés, az egész banda csatlakozik. Ez azonban csak ritkán fordul elő. Többnyire senki sem követi az elsőt. Amikor az észreveszi, hogy egyedül megy, dühösen visszafordul, morog és leül a helyére. Ezután némi mocorgás után feláll egy második, és mozgásával egy másik helyet jelöl. Ha követik a döntés megszületett, ha nem, akkor visszamegy és dühöng, mint az előbbi. Így egymást váltogatva, sorra jelzik a klánok vezérei aznapi szándékukat. Előfordul, hogy egyikük néhány követőre talál, de a banda csak akkor mozdul, ha a többség követi az útjelzőt. Néha két teljes órát is eltöltenek a megfelelő terület kiválasztásával”.

7 Az állatok „politikai” koalíciói (2) A csimpánz csoport – 6 felnőtt és 4 kiskorú (2-3 éves) állatok – az állatkert jól felszerelt és tágas részén élt. A csoport domináns hímje, Yeroen, kemény kézzel tartotta kezében a hatalmat. Évekig sikeresen verte vissza a „trónkövetelők” meg-megújuló támadási kísérleteit. Ám 1976-ban egy felnőtt és ambiciózus hím, Luit, hosszú időn keresztül kitartóan és folyamatosan kihívásokat intézett az „király” ellen. Ez abban nyilvánult meg, hogy állandóan provokálta őt, és minden alkalmat megragadott, hogy maga kedvére intézze a dolgokat, és kiszorítsa őt, vagy legalább is betörjön „felségterületére”. Válaszként, - érezve, hogy már nem elég erős - a „király” a nőstények között keresett támogatókat. Luit válasza sem késett: ő meg a harmadik felnőtt hím, Nikkie segítségét igyekezett megnyerni. Így komoly hatalmi harc alakult ki egyrészt Luit, és Nikkie, valamint Yeroen és az őt támogató nőstények között. Minthogy azonban a nőstények harci kedvét alapvetően gyengítette az a sok büntetés, amit a trónkövetelőktől kellett elszenvedniük, a harc végül Luit győzelme felé billent. Amikor azután a győzelem nyilvánvalóvá vált Luit hirtelen alfa-hímmé nőtte ki magát, szőre felborzolódott, és egészében hatalmasnak és erősnek látszott.

8 A „politikai állam” szerepe az állatoknál (3) A meglehetősen nagy makákó csoportban néhány egyed gyakorolja a hatalmat, szinte rendőrként felügyelve a többieket. Három hím, és egy nőstény aránytalanul nagyszámú alávető reakciót kapnak a csoporttagoktól, jeléül annak, hogy hatalmukat mindenki elismerte. Amikor verekedés tört ki, ők voltak azok, akik rendbontók közéjük állva, szétválasztották verekedőket. Néha elegendő volt csupán kimutatni fogukat, máskor rámordultak a veszekedőkre, de ha szükségesnek látták, fizikailag is megfenyegették, sőt meg is verték egyiküket, vagy másikukat, esetleg mindkettőt - igazságot téve a maguk módján. A szó emberi értelmében markukban tartották a közösséget, saját belátásuk szerint intézve a dolgokat – erőszakot gyakorolva éltek hatalmukkal. A kutatók azt gondolták, ha eltávolítják az „hatalmasokat” a közösségből, a csoport fellélegzik, hogy végre megszabadul hatalom-éhes egzecíroztatóiktól. A valóságban a közösség szétesett. A konfliktusok mértéke, és a rendbontások száma megnőtt. A veszekedések intenzitása fokozódott, és az - egymás bogarászásában és a közös játékban megmutatkozó – „baráti” kapcsolatok fokozatosan szétszakadtak. Az egyedek térben is és szociálisan is eltávolodtak egymástól. Ritkábbá váltak a közös játékok, gyakrabban vezettek súlyos sérüléshez a korábban kordában tartott verekedések. A csoport hímjei harcot indítottak a betöltetlen vezéri posztok elnyeréséért. A korábban viszonylag stabil szociális hálózatú közösség, egymással vetélkedő klikkekre esett szét. A csoportban egyre nőtt az agresszív konfliktusok száma, és mind gyakrabban robbant ki életveszélyes harc.

9 Az ember születését megelőző „politika” modellje A humán etológia korszakának motívumai: Behódolás - dominancia Behódolás - dominancia Státusz-keresés Státusz-keresés A csoport összetartása és a csoporthoz való lojalitás A csoport összetartása és a csoporthoz való lojalitás Pro-szociális ösztönök Pro-szociális ösztönök Két szintű intencionalitás, Két szintű intencionalitás, Koalíció-építési készség, Koalíció-építési készség, Konfliktus-kezelés, megbékítés Konfliktus-kezelés, megbékítés

10 A politika – mint evolúciós konstrukció A politikát - különböző fejlődési szakaszokon keresztül kiformálódó - evolúciós konstrukciónak tekintjük, amely a mindenkori társadalomban felvetődő és a közösség egészét érintő sajátos, és adaptív (a rátermettséget alapvetően befolyásoló) problémák megoldására, A közösségi infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos (erőforrások felhasználása, irányítására) valamint a közösség egészét érintő döntések (pl. háborúk indítása) meghozatalára, illetve a közösségi játékszabályok kialakítására vonatkozik, És e döntések meghozatalát lehetővé tevő, és/vagy közvetítő hatalom megszerzésére, illetve ennek a rendszernek a kialakítására vonatkozó tevékenységek, akciók, és nézetek összessége.

11 Az ember születése korának „politika” modellje Ez az evolúciós pszichológia korszaka. A „politikával” összefüggő modulok: Machiavelli-féle intelligencia Machiavelli-féle intelligencia Státusz-orientáció Státusz-orientáció Szabálykövetési modul, Szabálykövetési modul, Engedelmesség – vezetés Engedelmesség – vezetés A csoport összetartása A csoport összetartása Pro-szociális viselkedés Pro-szociális viselkedés 3-4 szintű intencionalitás 3-4 szintű intencionalitás Barát-felismerés, csaló-felismerés modulja Barát-felismerés, csaló-felismerés modulja

12 A szimbolikus forradalom „politikai” feltételei ezer között megjelennek az első szimbolikus tárgyak, és tevékenységek (sírok, gyöngyök, és festés), Kiterjedten használni kezdik a tüzet 60 ezertől szobrocskák, barlangi festés, ruházat, ékszerek – egyéni és a közösségi identitás jelzésére, Rögzül a munkamegosztás a férfiak és nők között (vadászó, gyűjtögető közösségek) Megjelenik ezer között kifejlett beszéd Megnő az átlag-életkor, kialakul a „nagyszülők” nemzedéke – fontos szerepük az ismeret átadásában Megnő a közösség mérete (40-ről, 80-ra), de még nem tudják „kezelni”: a csoportok rendre szétválnak, és megkezdik a föld benépesítését (80-40 ezer között meghódítják az 5 kontinenst)

13 A norma elégtelenné válása A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Úgy is mondhatnánk, az büntet, akit megsértettek. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága, A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Úgy is mondhatnánk, az büntet, akit megsértettek. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága, Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe.

14 A neolit forradalom politikai feltételei „Common-pool resource” problémák jelentkezése, Hatalmi, és munkamegosztási szempontok szerint strukturált társadalom kialakulása, Együttélésre és elosztásra formális szabályok Vezetők és vezetettek szerepének rögzülése Munkamegosztás rögzülése Varázslók és állami vezetők örökletes szerepe kialakul, Nagyobb építkezések Védelem, szabályok, új viszonyok (egyenlőtlenség) Háborúk születése – és rabszolgák

15 A letelepülés evolúciósan adaptív környezete A változás A kihívás A válasz Megnő a közösség mérete A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál) Megnő a sokféleség A genetikai, és norma alapú pro-szocialitás elégtelen Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál) Egyenlőtlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz és legitimál) Öröklődő hatalom megjelenik A régi egyenlőség megrendül, a család alárendelődik a közösségnek Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz) Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz) A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdőjelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás = értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus) Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab) Hosszú-távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú-távú teendők meghatározása Állami szerveződés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)

16 A lehetséges javak átalakulása a letelepedés után A levonhatóság csekélyA levonhatóság nagy Csökkenti-e mások fogyasztása a közöset? Könnyű a kizárás Nehéz a kizárás Könnyű-e másokat kizárni a fogyasztásból? COMMON-POOL JAVAK VÁMOLHATÓ JAVAK MAGÁN JAVAK KÖZÖS JAVAK

17 A viselkedés szabályozása a letelepedés után Társadalmi és hatalmi nyomás Gazdasági érdek Az ösztönzés/kényszerítés jellege Egyén Intézmény Az ösztönző/kényszerítő megtestesítője A TÖRVÉNY ÉS A HATALOM ERKÖLCS ÉS SZOKÁSOK EGYÉNEK SZERZŐDÉSEI PIAC

18 A politikai jelenség lényegi összetevői (1) Strukturált közösségben, a közösség működésével, a javak előállításával, a társadalmi szerepekkel, a közösség számára fontos feladatok ellátásával, a közösség egészének sorsát befolyásoló döntéshozatal (befektetések, közös beruházások, háborúk, territóriumok, tovább-vonulás, vagy éppen letelepedés) kapcsolatos, (2) A politika akkor válik önálló jelenségkörré, amikor a közösségen belül kialakulnak a nem természeti tényezőkön (genetikai, életkori, nemi, rokoni) különbségek (térségi, munkamegosztási, majd osztály) és a érdekkülönbségek „megoldása” a hatalom útján történik, (3) A hatalom az a egyéni, és kollektív képesség, amely által a csoport képes érdekeit érvényesíteni. A csoportok harcolnak a hatalomért, majd egyik vagy másik csoport megragadja és gyakorolja a hatalmat: hatalmi eszközökkel befolyásolják a döntéseket, és meghatározzák a szerepeket, és szabályokat. (koalíciók létrehozása, puccsok végrehajtása, hatalmi bázis kiépítése, saját rokonok előtérbe állítása) (4) Ez utóbbi kérdéskörrel kapcsolatos a vezetés problémája, nevezetesen a közösségben a stratégiai irányítás és koordinációs tevékenység folytatása, a vezetők és a követők kiválasztódása. A politikán tehát az együttélés, és az együttműködés viszonyai, szabályai meghatározásának, és betartatásának, valamint a közösségi források felosztásának módszerét, intézményeit, elveit, és gyakorlatát értjük. (a javak elosztása, a szerepek kiosztása, a konfliktusok kezelése)

19 A politika, mint intézmény feladata A gazdaság világa: Termelés Munkamegosztás Piaci csere A társadalom világa: Tagolt társadalom, Rögzülő szerepek, Érdek-pluralizmus Az ideológia világa: Hitek, vallások, Szimbólumok, előítéletek Felerősödő konfliktusok: Megoldás, és feloldás, Vagy felmorzsolódás A források szükössége, Kielégítetlen szükségletek A közösségek közötti versengés a forrásokért és a szimbólumokért Politika =Intézményi megoldás Konfliktusok feloldásának szabályozása Hatalmi viselkedés szabályozása Kollektív döntéshozatal szabályozása

20 Az intézményi forradalom kultúrája A közösségek mérete tovább nő (a falvak királyságokká állnak össze), Rögzül az egyenlőtlenség, kialakul az állam, örökletessé válik a hierarchia, csoport-identitás fontossá válik, Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi, társadalmi, eszmei) kulturális konstrukciók: szabályok, szimbólumok, szerepek, rítusok, hatalmi és munkamegosztási viszonyok, mítoszok és tárgyak együttesei, Alapvető jelentőségre tesznek szert az intézmények (állam, magántulajdon, piac, törvény, erkölcs, politika, szervezetek, stb.). A társadalmak szellemi újratermelés önálló és főállású „értelmiségi” csoportra hárul, A gondolkodás világában is megjelennek az összetett intézmények (vallás, ideológia, tudomány, művészetek)

21 Az intézményi forradalom politikájának feltételei Magasabb termelékenység, és termék-többlet Magasabb termelékenység, és termék-többlet Hadsereg Hadsereg Kereskedelem Kereskedelem Kézműipar, Kézműipar, Piac és pénz Piac és pénz Írás, Írás, Törvények Törvények Városok Városok Kifejlett vallás Kifejlett vallás Állam, a jog és az állami bürokrácia születése Állam, a jog és az állami bürokrácia születése Ezen a szinten alakulnak át a korábbi „kis” és falusi társadalmak a mai értelemben vett civilizációkká.

22 A hatalommegosztás evolúciója (1) John of Salisbury – 1175 Fő műve a Policraticus, amely - a korszellemnek megfelelően, ugyan teológiai köntösben, – a törvények által korlátozott uralkodást, és a hatalommegosztás elfogadását tette a mindenkori uralkodók feladatává. Fő műve a Policraticus, amely - a korszellemnek megfelelően, ugyan teológiai köntösben, – a törvények által korlátozott uralkodást, és a hatalommegosztás elfogadását tette a mindenkori uralkodók feladatává. Egyrészt arról ír, hogy a jóságos fejedelmet az különbözteti meg a zsarnoktól, hogy aláveti magát a törvényeknek. Egyrészt arról ír, hogy a jóságos fejedelmet az különbözteti meg a zsarnoktól, hogy aláveti magát a törvényeknek. Másrészt, amellett érvel, hogy az egyház, olyan szuverén szerveződés, amely nincs alávetve a királynak, így emberei, földjei, tulajdonai és kinevezési joga érinthetetlenek az uralkodók által. Másrészt, amellett érvel, hogy az egyház, olyan szuverén szerveződés, amely nincs alávetve a királynak, így emberei, földjei, tulajdonai és kinevezési joga érinthetetlenek az uralkodók által.

23 A hatalommegosztás evolúciója (2) 1215-ben, egy másik király (János) szembe kerülve minden lehetséges érdekcsoporttal – az egyházzal, a nemességgel, és a polgársággal - velük akarván megfizettetni birodalomépítő álmait megvalósító háborúskodásának árát, akaratát már nem tudta keresztül vinni: arra kényszerült, hogy a Nagy Okiratban – ez volt a Magna Carta – írásba foglalja az alattvalók jogait ben, egy másik király (János) szembe kerülve minden lehetséges érdekcsoporttal – az egyházzal, a nemességgel, és a polgársággal - velük akarván megfizettetni birodalomépítő álmait megvalósító háborúskodásának árát, akaratát már nem tudta keresztül vinni: arra kényszerült, hogy a Nagy Okiratban – ez volt a Magna Carta – írásba foglalja az alattvalók jogait.

24 A hatalommegosztás evolúciója (3) Az első Parlament, amely nem pusztán tanácsokkal látta el az uralkodót, amelyet az, a maga kedve szerint fogadott, vagy nem fogadott meg, hanem döntési jogot gyakorolt ban, az ellenszegülő III Henriket fegyverrel kényszerítették, hogy hívja össze a Parlamentet, amelybe a főnemesek mellett, a köznemesek grófságonként, a polgárok szabad városok két-két képviselőt küldtek, és ezzel intézményesült a hatalom megosztása.

25 Az „átengedett szuverenitás” európai jelensége A szuverén és tejhatalmú uralkodó átenged jogokat, hogy behatárolt területen, a szerveződés szabadon határozhassa meg működését. Így jönnek létre a Szabad városok Szabad városok Szabad céhek, Szabad céhek, Szabad vallási közösségek Szabad vallási közösségek Szabad egyetemek, Szabad egyetemek, Szabad társaságok (Akadémiák) Szabad társaságok (Akadémiák) Szabad vállalkozások Szabad vállalkozások És esetleg így jöhetnek majd létre szabad területi politikai egységek) És esetleg így jöhetnek majd létre szabad területi politikai egységek)

26 Az újkor: a westfaliai béke (1648) A középkorban Európa az uralkodók Európája. A westfaliai békétől kezdődően Európa a szuverén államok Európája. Nem uralkodók, vagy azzá válni akaró személyek, hanem szuverén államok állnak szemben. Az államok (és uralkodóik) megszabadulnak a katolikus egyház felügyeletétől is. A nemzetközi kapcsolatok elrendezésének új módjait vezetik be, amely lehetővé teszi a konfliktusok békés és a közösség érdekében álló rendezését. A vallási háborúk kora lejárt.

27 A szuverenitás elmélete: Jean Bodin J. Bodin ( ) a francia hugenották, és katolikusok közötti háború idején élt (1572 – Szt. Bertalan éj). Politikus jogász, akiket „Politiques” („politikusoknak”) neveztek. Fő műve: „Hat könyv a köztársaságról”, amelyet a szuverén hatalom megalapozásának szentelte. Bodint a szuverén nemzeti állam első teoretikusának tekintik. „Az állam több családnak és az közös ügyeiknek a jogszerű kormányzat szuverén hatalommal”. A szuverenitás tehát nála feltétlenül az állammal kapcsolódik össze. A szó (souverain) eredetileg a francia uralkodó megszólításából ered. Bodin azonban elválasztja ettől a közvetlen jelentésétől és teoretikus értelmet ad neki: „A szuverenitás egy állam állandó abszolút hatalma.., azaz a parancsolás legfőbb hatalma”. A szuverenitás tehát nem azonos az időleges uralmi jogosítványokkal, hanem állandó, és abszolút hatalom, egy politikai közösség lényege.

28 Thomas Hobbes „Következésképpen mindaz, ami háborús időkre érvényes, amikor mindenki mindenkinek ellensége, ugyanez érvényes arra az időkre is, amikor csak annyi biztonságunk van, amennyit saját erőnk, és találékonyságunk nyújt nekünk. Ilyen körülmények között nincs helye a szorgalomnak, mert gyümölcse bizonytalan, ezért azután nincs se földművelés, se hajózás, se tengeren túlról behozott árú, se kényelmes épület, nincsenek nagy erőt igénylő tárgyak ide-oda szállításához szükséges eszközök, semmiféle ismeretszerzés Föld ábrázolására vonatkozóan, se időszámítás, a ami a legrosszabb: örökös félelem uralkodik, az erőszakos halál veszélye fenyeget, s az ember élete magányos, szegényes, csúnya, állatias és rövid. Thomas Hobbes: Leviatán (1651)

29 Nincs hát szabadság? Amikor az emberek államot teremtettek maguknak, ezzel egyidejűleg polgári törvényeket is létrehoztak, és ezzel új láncokat is teremtettek maguknak. Az emberi szabadságról csak e láncokkal összefüggésben lehet beszélni. A törvények persze nem szabályoznak mindent, ebből adódik szabad mozgástér. „Az alattvalók szabadsága azokra a dolgokra korlátozódik, amelyek felől az uralkodó cselekedeteik szabályozása során nem intézkedett”. (Hobbes) Ez előre vetíti a liberális elvet: Mindent szabad, amit nem tilt a törvény.

30 Max Weber: az uralom három típusa 1. A tradicionális uralom: az „örök tegnap” tekintélyén, a hagyományokon alapul. 2. A karizmatikus uralom egy vezér rendkívüli képességeibe vetett hiten alapul. (A karizma: egy személy nem mindennapinak számító képessége) 3. A legális uralom a tételes pozitív jogrendre, a szabályozott eljárások alapján működő bürokratikus államigazgatási apparátus működésére épül. A bürokratikus uralom racionális uralmi forma, mivel a bürokráciát a precizitás, az állandóság, a fegyelem, a hatáskörök pontos körülírása, a szigorú szervezettség, és a megbízhatóság, vagyis a kiszámíthatóság jellemzi.

31 A három alapvető ideológiai és politika- elmélet irányzat születése a 19. században 1. Liberalizmus: az egyéni szabadság, a magántulajdon szentsége, és sérthetetlensége, és mindkettő érdekében az állam korlátozása áll. 2. Konzervativizmus: a tradíciókra hagyatkozás, a hagyományos erkölcsök, a vallás, az áthagyományozott szokások követésének, és a status quo fenntartásának gondolata. 3. Szocializmus: A teljes társadalmi egyenlőség, és igazságosság követelése. Nem puszta jogegyenlőséget, vagy egyenlő esélyeket, de valódi egyenlőséget hirdettek. Bírálták a magántulajdont, és a piaci anarchiát, helyette társadalmi szintű tervezést ajánlottak. (Olyan tervszerűséget, ami az üzemen belül van)

32 Miért pont ez a három van? J. Haidt - öt alapvető morális kategória létezik: ne árts, légy fair, fogadd el a tekintélyt, kövesd a csoportot és légy „tiszta”. Mindenki elfogadja mindegyiket, de bizonyosakat kiemel, alapvetőnek tekint, és „tabunak” nyilvánítja, vagyis ebben nem köt alkut. J. Haidt - öt alapvető morális kategória létezik: ne árts, légy fair, fogadd el a tekintélyt, kövesd a csoportot és légy „tiszta”. Mindenki elfogadja mindegyiket, de bizonyosakat kiemel, alapvetőnek tekint, és „tabunak” nyilvánítja, vagyis ebben nem köt alkut. A három alapvető politikai irányzat a morális kategóriák meghatározott elemei köré épülnek: A három alapvető politikai irányzat a morális kategóriák meghatározott elemei köré épülnek: A konzervatív: a tekintély +a csoport + a „tisztaság/szentség”, A konzervatív: a tekintély +a csoport + a „tisztaság/szentség”, A liberális: a szabadság (+ méltányosság) A liberális: a szabadság (+ méltányosság) A szocialista: az egyenlőség + az igazságosság + méltányosság A szocialista: az egyenlőség + az igazságosság + méltányosság A konzervatívok a lojalitást, a tekintélyt, a szentséget, a liberálisok a szabadságot (az egyén jogait), a szocialisták, az egyenlőséget és az igazságot tekintik mindenek felett álló, a kompromisszum által nem érinthető értéknek.

33 Erősen liberálisMérsékelten liberális SemlegesMérsékelten konzervatív Méltányosság Erősen konzervatív Egyetértés a morális megállapítással Tisztaság Tekintély Ne sérts Lojalitás A különböző politikai beállítottságú személyek morális elköteleződése

34 Erősen liberálisMérsékelten liberális SemlegesMérsékelten konzervatív Méltányosság Erősen konzervatív Mennyi pénzért sértené meg ezt a szabályt? Tisztaság Tekintély Ne sérts Lojalitás A különböző politikai beállítottságú személyek hajlandósága a kompromisszumra

35 Erősen liberálisMérsékelten liberális SemlegesMérsékelten konzervatív Erősen konzervatív Az egyes alapértékek elfogadottsága és alkalmazása A különböző politikai beállítottságú személyek viszonya a két alapérték-típushoz Kötelék-érték: Csoport-lojalitás, Engedelmesség Tisztaság Egyéniség-érték: Egyenlőség, Ne sérts Átlag-polgár

36 A politikai személyiség kialakulása Az ontogenezis: egyedfejlődés: az élőlény egyéni fejlődése a megtermékenyítéstől a teljes kifejlődésig A filogenezis = törzsfejlődés; új fajok kialakulásának folyamata 1. A személyiség ontogenezise:a fogantatással kezdődő fejlődési folyamat, amelynek eredményeként egy megfogant lény, a méhbeli fejlődés, majd megszületését követően, meghatározott fejlődési szakaszokon keresztül eléri az érett, vagy felnőtt kor, és meghatározott személyiségre tesz szert. 2. A személység filogenezise: az az evolúciós (történelmi) folyamat, amelynek eredményeként egy meghatározott biológiai és morfológiai szerveződésekkel rendelkező organizmus (faj) különböző fejlődési szakaszokat befutva létrejön, különböző lények láncolatán keresztül, egészen az adott lényig,

37 A morális értékek filogenezise Csoportban élő állatoknál az evolúciós „barkácsolás” során létrejön egy sor olyan morfológiai, hormonális szerveződés, amely megkönnyíti/lehetővé teszi a csoportos létet, segít a konfliktusok feloldásában és a koordinációban. Ilyenek Csoportban élő állatoknál az evolúciós „barkácsolás” során létrejön egy sor olyan morfológiai, hormonális szerveződés, amely megkönnyíti/lehetővé teszi a csoportos létet, segít a konfliktusok feloldásában és a koordinációban. Ilyenek Genetikai szerkezetek, Genetikai szerkezetek, Morfológiai szerkezetek, Morfológiai szerkezetek, Hormonális szerkezetek (oxitocin) Hormonális szerkezetek (oxitocin) Szociális szabály létrehozása és felismerése (reciprocitás + tekintélykövetés + dominancia elv stb. Szociális szabály létrehozása és felismerése (reciprocitás + tekintélykövetés + dominancia elv stb. Volt egy cikk a Nature-ben, hogy a dominanciát szabályként ismerem fel és alkalmazom) Volt egy cikk a Nature-ben, hogy a dominanciát szabályként ismerem fel és alkalmazom) TED: F. de Waal, TED: F. de Waal, És még néhányan, be lehet mutatni, hogyan viselkednek a majmok –monkey economy És még néhányan, be lehet mutatni, hogyan viselkednek a majmok –monkey economy

38 A személyiség összetevőinek filogenetikus bázisa Minden csoportban élő lény eleve olyan genetikai, hormonális örökséggel születik, amely képessé teszi őt a csoportbeli létre. Agyunk olyanná fejlődik, hogy szerkezete, mintegy éppen erre legyen „formattálva”, vagyis így szervezetten fogadja be a csoportos létből fakadó és azt megkönnyítő viselkedési programokat. (Csibra György kísérletei) Az emberi személyiségnek van néhány evolúciós gyökerű alapvető morális elve. Ezekhez a morális elvekhez az értékkategóriák kapcsolódnak, amelyek a viselkedést alapvetően meghatározó, aktivitásra ösztönző illetve bizonyos viselkedéstől visszatartó motívumként szerepelnek.

39 Morális motívumok Már a főemlősöknél megjelennek elemeiben és kísérletekben tetten érhetők az alábbi morálisnak nevezett motívumok: 1 Gondoskodás szemben a sérelem-okozással 2. Becsület (fair, méltányosság) szemben a csalással 3. Szabadság szemben az elnyomással 4. Hűség szemben az árulással 5. Tekintély szemben az alávetéssel 6. Szentség (tisztaság) szemben a megszentségtelenítés (a tisztátlansággal),

40 A morális értékek ontogenézise 1. A fogantatástól a megszületésig fokozatosan jön létre egy olyan viselkedés- szabályozó hormonális szerkezet, amely képessé tesz bizonyos szociális viselkedésre, valamint kialakul az agynak olyan szerveződése, amely bizonyos - a csoportos léttel összefüggő - tapasztalatok célzott befogadására alkalmas. Így a megszületett lény a csoportos létre van „programozva”, és arra „formattált” aggyal születünk, hogy képesek legyenek befogadni és alkalmazni a csoportos létben alkalmazandó szociális szabályokat, 2. A születést követően életút során a megszületésünkkor adott személyiség „szemüvegén” keresztül átszűrődve fogjuk fel a külvilág tapasztalatait. Vagyis, a személyiség felerősít vagy éppen legyengíti a külvilág döntően szociális jellegű – stresszes, vagy kellemes, információ-gazdag, vagy szegény, szoros vagy laza anya-kapcsolat stb. - jelzéseit, 3. Ennek alapján formálódik ki az az ösztönös erkölcsi beállítódás, amelyet hajlamosak leszünk alkalmazni az élet válaszútjain. Ez azt jelenti, hogy az erkölcsi alapértékek egyikét vagy másikát fontosabbnak vagy kevésbé fontosnak tartjuk, illetve elfogadjuk, hogy ebben vagy abban milyen mértékben hajlunk kompromisszumra,

41 A személyiség alapvonásai (1) Gondoskodás/sértés Ez az alapérték hosszú evolúciós folyamat eredménye és már a felsőbbrendű emlősök esetében is létezik. Képesség bizonyos fajta empátiára, a másik fájdalmának átérzésére. Olyan erényeket alapoz meg, mint a kedvesség, finomság, és gondoskodás, amelyek a társadalmi együttélés során alapvetően fontosak Ez az alapérték hosszú evolúciós folyamat eredménye és már a felsőbbrendű emlősök esetében is létezik. Képesség bizonyos fajta empátiára, a másik fájdalmának átérzésére. Olyan erényeket alapoz meg, mint a kedvesség, finomság, és gondoskodás, amelyek a társadalmi együttélés során alapvetően fontosak A spektrum: embernek nézem-e vagy tárgynak? (Fiske kísérlet)

42 A személyiség alapvonásai (2) Méltányosság/csalás Ez az alapérték a viszonyosságban gyökeredzik, amely szintén megjelenik már az állatvilágban. Olyan emberi értékeknek lesz alapja, mint a igazságosság, jogszerűség vagy autonómia. A méltányosság fogalmában kezdetben meghatározó szerepet játszott az egyenlőség értéke. Napjainkban azonban érdekes változás zajlott le: a méltányosságon belül a szocialisták tartják az egyenlőséget alapvetően fontosnak, a liberálisok inkább az arányosságot hangsúlyozzák, és a konzervatívok hajlanak az egyenlőség támogatására. Ez az alapérték a viszonyosságban gyökeredzik, amely szintén megjelenik már az állatvilágban. Olyan emberi értékeknek lesz alapja, mint a igazságosság, jogszerűség vagy autonómia. A méltányosság fogalmában kezdetben meghatározó szerepet játszott az egyenlőség értéke. Napjainkban azonban érdekes változás zajlott le: a méltányosságon belül a szocialisták tartják az egyenlőséget alapvetően fontosnak, a liberálisok inkább az arányosságot hangsúlyozzák, és a konzervatívok hajlanak az egyenlőség támogatására. A spektrum: viszonosság – csalás.. Monkey-economy kísérletek Monkey-economy kísérletek

43 A személyiség alapvonásai (3) Szabadság/elnyomás Ez az alapérték, a dominancia (a hatalmi távolság), más szempontból a szabadság korlátozása elfogadásának mértékére, a hatalommal és a tekintéllyel kapcsolatos (érzelmi) beállítódás jellegére utal. Az elnyomás gyűlölete és az ezzel szembeni ellenállás összeköti az embereket és az elnyomottak iránti szolidaritás létrejöttét eredményezi. Ez az alapérték, a dominancia (a hatalmi távolság), más szempontból a szabadság korlátozása elfogadásának mértékére, a hatalommal és a tekintéllyel kapcsolatos (érzelmi) beállítódás jellegére utal. Az elnyomás gyűlölete és az ezzel szembeni ellenállás összeköti az embereket és az elnyomottak iránti szolidaritás létrejöttét eredményezi. Spektrum: laissez faire – parancsuralom

44 A személyiség alapvonásai (4) Csoport lojalitás/árulás Ez az alapérték is hosszú evolúciós és történelmi múltra vezethető vissza. A csoportokban élő lények megtanulják a koalíció-alkotás és csapat- építés képességét, amelynek fontos része a koalíciók újraszervezése, a korábbi struktúrákból való kilépés és újak létrehozása. Az ezzel kapcsolatos morális beállítódás a lojalitás/árulás kettőssége. Erre épül a hazafiság, az önfeláldozás, és a „mindenki egyért, egy mindenkiért” elv. Ez az alapérték is hosszú evolúciós és történelmi múltra vezethető vissza. A csoportokban élő lények megtanulják a koalíció-alkotás és csapat- építés képességét, amelynek fontos része a koalíciók újraszervezése, a korábbi struktúrákból való kilépés és újak létrehozása. Az ezzel kapcsolatos morális beállítódás a lojalitás/árulás kettőssége. Erre épül a hazafiság, az önfeláldozás, és a „mindenki egyért, egy mindenkiért” elv. Spektrum: minden lény azonos kezelése – parókiális altruizmes Spektrum: minden lény azonos kezelése – parókiális altruizmes

45 A személyiség alapvonásai (5) Hatalomnak, tekintélynek való alávetés/ annak elutasítása, lázadás ellene Hosszú evolúciós és szociális fejlődés eredményeként formálódik ki a hierarchikus szerveződések hatékony működtetését támogató morális alapelv. Ez lesz az alapja a vezetésnek (leadership), illetve a legitim tekintély elfogadásának és követésének és a hagyományok tiszteletének, illetve ezzel szembeni lázadásnak. Hosszú evolúciós és szociális fejlődés eredményeként formálódik ki a hierarchikus szerveződések hatékony működtetését támogató morális alapelv. Ez lesz az alapja a vezetésnek (leadership), illetve a legitim tekintély elfogadásának és követésének és a hagyományok tiszteletének, illetve ezzel szembeni lázadásnak. Spektrum: a vezetés visszautasítása – a hatalom/tekintély elfogadása (Milgram és egyebek)

46 A személyiség alapvonásai (6) Szentség és tisztaság/szennyezettséggel Ezek a morális értékek az undor és szennyezett, mérgezett dolgoktól való irtózás biológiai reakcióin alapul. Ezeket azután a vallások emelik szociálisan átadott morális szabályokká, amelyek tiltják bizonyos cselekedetek végrehajtását, élelmiszerek elfogyasztását. Hasonlóképpen tiltják bizonyos tárgyak nem megengedett használatát, bizonyos helyeken (templomban) bizonyos napokon, bizonyos cselekedetek végrehajtását. Ezek a morális értékek az undor és szennyezett, mérgezett dolgoktól való irtózás biológiai reakcióin alapul. Ezeket azután a vallások emelik szociálisan átadott morális szabályokká, amelyek tiltják bizonyos cselekedetek végrehajtását, élelmiszerek elfogyasztását. Hasonlóképpen tiltják bizonyos tárgyak nem megengedett használatát, bizonyos helyeken (templomban) bizonyos napokon, bizonyos cselekedetek végrehajtását. Új kísérletek a tisztátlanság morális következményeiről Új kísérletek a tisztátlanság morális következményeiről

47 A gyermeki személyiség-formálódás fontos szakaszai Volt egy cikk: a szándéketikától a következmény etikáig Volt egy cikk: a szándéketikától a következmény etikáig A gyermekek egyenlőség –orientáltak, A gyermekek egyenlőség –orientáltak, Mikor kezdik megérteni a gyermekek a „rassz” fogalmát Mikor kezdik megérteni a gyermekek a „rassz” fogalmát Mikor fogadják el a „ne bánts” elvet? Mikor fogadják el a „ne bánts” elvet? Mikor kezdenek tisztába jönni a „mi” és a „másik” közösség fogalmával, ( a csoport-lojalitás) Mikor kezdenek tisztába jönni a „mi” és a „másik” közösség fogalmával, ( a csoport-lojalitás) Mikor értik mag a „hatalom” fogalmát az engedelmesség és a tekintély, (tekintély, és hatalom) Mikor értik mag a „hatalom” fogalmát az engedelmesség és a tekintély, (tekintély, és hatalom) Volt egy kísérlet, a gyermekek képesek együtt és egymást koordinálva feladatot megoldani Volt egy kísérlet, a gyermekek képesek együtt és egymást koordinálva feladatot megoldani Mikor lesz a tisztaság értékét… Mikor lesz a tisztaság értékét…

48 A politika értelmezése A politika a társadalmi fejlődésnek azon a szintjén jelenik meg, amikor a letelepedéssel kapcsolatosan létrejön az állam. Az állammal kapcsolatos döntések, változások viselkedés befolyásolása. A politika tehát: Hierarchikus társadalommal kapcsolatos, amelyben sokféle szociális alapú egyenlőtlenségek vannak, Hierarchikus társadalommal kapcsolatos, amelyben sokféle szociális alapú egyenlőtlenségek vannak, Idegenekkel - értsd, nem családhoz tartozókkal - élünk együtt, és kell megoldani problémákat és konfliktusokat, Idegenekkel - értsd, nem családhoz tartozókkal - élünk együtt, és kell megoldani problémákat és konfliktusokat, Államot hozunk létre és elfogadjuk mint a legitim erőszak intézményét – elfogadjuk az örökölt hatalmat és tekintélyt, amely büntet és jutalmaz, Államot hozunk létre és elfogadjuk mint a legitim erőszak intézményét – elfogadjuk az örökölt hatalmat és tekintélyt, amely büntet és jutalmaz, Közösségi szabályok betartása és közösségi forrásokhoz való hozzájárulás, Közösségi szabályok betartása és közösségi forrásokhoz való hozzájárulás, A csoport szimbólumok, ideológiák, szabályok elfogadásai és követése A csoport szimbólumok, ideológiák, szabályok elfogadásai és követése A politika bár épít ösztönszerű szabályokra, racionális és közösen kialakított szabályokat alkalmaz

49 Morális értékektől a politikai értékekig 3. Már a családon belül megjelennek a mindenkori társadalom politikai viszonyai. (Pl. hányadik gyerek vagy, vannak-e a család közelében „mások”). Majd, már viszonylag korán a gyermek kilép a családból (bölcsődében és az óvodában), és belép a szervezett és hierarchikus társadalomba. Ekkorra kiformálódott erkölcsi szabályrendszerén keresztül szűri át és meg a politikai jellegű tapasztalatokat és információkat, 4. A fölnevelkedés során erre épül rá a beszéd és az írás útján átadott szociális információ. Vagyis, az a kulturális közeg, amelyben felnövünk, és bizonyos értékeket illetve intézményeket kívánatosnak, másokat elutasítandóknak, néhányat pedig kifejezetten tabunak vagy éppen megváltoztathatónak nyilvánít, 5. Ennek alapján sodródunk, vagy éppen választunk tudatosan politikai irányokat, mozgalmakat, amelyek vagy kompromisszum-készek, vagy azt elutasítók egyik vagy másik érték tekintetében.

50 A különböző politikai beállítottsághoz tartozó személyiségi tulajdonságok A konzervatívok Rendszeretőbbek, rendezettebbek, Értéknek tekintik a „tisztaságot”, Értéknek tekintik a rendet, Kevésbé tolerálják a „másságot” Jobban elítélik a csoport „elárulását”, Kevésbé szeretik és kerülik a bizonytalan helyzeteket, Óvakodnak a változásoktól, a rend felborulásától, Hajlamosak az érzelmi válaszokra A liberálisok: Nyitottabbak, érdeklődőbbek, Újdonság-keresők, és változás- orientáltak Jobban kijönnek a „mássággal” Nem tekinti bűnnek a lojalitás megsértését, Elfogadják a bizonytalanságot, Élvezik a változást, és a sokféleséget, elfogadják az abból fakadó kihívást, Inkább törekednek racionális elemzésre,

51 A morális értékek szerinti csoport-képződés változatai Egyenlőség (igazságosság, méltányosság) Szocialisták: az egyenlőtlenség = igazságtalanság és méltánytalanság. Fontos az egyenlőtlenség enyhítése és megszüntetése) (Marx) Szocialisták: az egyenlőtlenség = igazságtalanság és méltánytalanság. Fontos az egyenlőtlenség enyhítése és megszüntetése) (Marx)Hatalom/tekintély Anarchisták: elutasítják az állam szervezett hatalmát és hatalomnélküli (rendet) hirdetnek (Bakunin) Anarchisták: elutasítják az állam szervezett hatalmát és hatalomnélküli (rendet) hirdetnek (Bakunin)Csoport-lojalitás Nacionalisták: (vallási vagy etnikai alapú csoport preferálása) alapvető morális érték meghatározott társadalmi csoport identitás-központként kezelése és feltétlen támogatása, () Nacionalisták: (vallási vagy etnikai alapú csoport preferálása) alapvető morális érték meghatározott társadalmi csoport identitás-központként kezelése és feltétlen támogatása, () Tisztaság, szentség Zöldek vagy vallásos mozgalmak: környezettudatosság, szennyezés elleni harc, bizonyos cselekedetek (abortusz ) tiltása (Lovelock „Gaia” – hipotézis Zöldek vagy vallásos mozgalmak: környezettudatosság, szennyezés elleni harc, bizonyos cselekedetek (abortusz ) tiltása (Lovelock „Gaia” – hipotézis

52 A politika alternatívái Egyenlőség/egyenlőtlenség: Egyenlőség/egyenlőtlenség: Abszolút egyenlőség – egyenlő esélyek – méltányosság – egyenlőtlenség elfogadása Hatalom/tekintély: ( a befolyásolás stratégiája) Hatalom/tekintély: ( a befolyásolás stratégiája) anarchizmus – libertárius paternalizmus – paternalizmus Csoport-lojalitás: Csoport-lojalitás: Mindenki egyforma – a saját csoport előnyben részesítése (parokiális altruizmus) – ethnocentrizmus Tisztaság/szentség: Tisztaság/szentség:???

53 A három alapvető politikai irányzat rendszere SzocialistaKonzervatív Liberális Minden „normális” ember egyidejűleg mindhárom értéket vallja különböző összetételben. Nem arról van tehát szó, hogy csak ilyen vagy csak olyan. A politikai vitákban a „másikkal” való konfrontációban értékelődik fel ez vagy az. A társadalom „súlypontja” és az egyének nézetei folyamatosan mozognak

54 ?

55 ?????

56 A politikai irányzatok térképe Konzervatív: rendpárti Liberális: Változás-párti Csoport-identitás orientált: Nemzet, vallás, etnikum, osztály Egyenlőség, méltányosság-párt Kommunisták Szociál demokraták

57 Mwx Weber: a politikusok legnagyobb vétkei A politikusoknak két halálos vétke van: a szubjektív elfogultság (tárgyszerűtlenség és hiúság), és a felelőtlenség. Aki azt lesi, hogy másoknak tessék, az nem lehet jó politikus. A kompromisszumot nem ismerő, elvi politikának amely nincs tekintettel a következményekre, súlyos hatása lehet mások sorsára. „Aki saját lelki üdvösségén és mások lelkének a megmentésén fáradozik, az ne a politika útján tegye ezt, mert a politikának egészen más feladatai vannak, olyanok, amelyeket csak erőszak útján lehet megoldani.” A politika a felelősség etika tere, ahol nemcsak a szándék, de a következmények is fontosak.

58 A politika morális „ütközései”. A politikai vezetés sajátos problémája az etika és a célracionalitás összeütközése. Az emberi motivációk elemzése azt mutatta, hogy a szervezetekben három alapvető motivációs tényező létezik: a kapcsolat (szeretet), a teljesítmény, és a hatalom. A kísérletek tanulsága szerint a jó vezetőket a hatalom-orientáció jellemzi. A beosztottakat (alárendelteket) eszköznek tekintve, a közösség céljainak, vagy a kitűzött feladat végrehajtására összepontosítanak. Ennek során azonban szembe kell nézniük olyan feladatokkal, amelyek megoldása ellentétben van az adott közösségben érvényes morális elvárásokkal

59 A politikusok (és a menedzserek) megbízhatósága A politikustól elvárjuk, hogy a közösség érdekét szem előtt tartva hozza meg döntéseit. Ennek során azonban gyakran kényszerül arra, hogy szembe menjen a közösségben elfogadott etikával. Milyen politikust válasszunk? Aki megteszi amit kell, vagy azt akinek morális fenntartásai vannak? „Ha Isten közém, és a nekem rendelt közzé a bűnt helyzet, ki vagyok én, hogy kivonjam magam parancs alól?” (Hebel: Judit)

60 A 20. és a 21. század politikai kihívása Max Weber felértékelte a bürokratikus szervezetet, és a bürokratikus vezetőt a tradicionálissal és a karizmatikussal szemben. Max Weber felértékelte a bürokratikus szervezetet, és a bürokratikus vezetőt a tradicionálissal és a karizmatikussal szemben. A 20. század végén azonban szinte mindenütt a karizmatikus vezetőt keresik. Ugyanakkor a karizmatikus vezetőnek komoly veszélyei vannak. Meghozza a szükséges – és a morált áthágó – döntést, de nehezen kézben tartható. A 20. század végén azonban szinte mindenütt a karizmatikus vezetőt keresik. Ugyanakkor a karizmatikus vezetőnek komoly veszélyei vannak. Meghozza a szükséges – és a morált áthágó – döntést, de nehezen kézben tartható. Ezért egyszerre van szükség, hogy a kiemelkedő, és bizonyos értelemben különleges emberek előre jutását megkönnyítsük, és ugyanakkor olyan szervezeti és intézményi szabályokat és megoldásokat alkalmazzunk, amelyek korlátokat szabnak, és terelik a karizmatikus személyt Ezért egyszerre van szükség, hogy a kiemelkedő, és bizonyos értelemben különleges emberek előre jutását megkönnyítsük, és ugyanakkor olyan szervezeti és intézményi szabályokat és megoldásokat alkalmazzunk, amelyek korlátokat szabnak, és terelik a karizmatikus személyt

61 A politika-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a tudományhoz (1) A mítosz = jelentése szó (végleges, döntő kijelentés – értelmében), szemben a logosz-szal, amely szintén szó, (vitatható, illetve kimutatható igazság – értelmében) A mítosz jelentése még : mese, olyan szöveg, amelyet szóban adnak tovább, és a múlt eseményeit mondja el. Számunkra a mítosz, fantázia és a mese, a görögök számára a vitathatatlan hagyomány, amely nem igényel bizonyítást. A megszentelt szó által való továbbhagyományozásuk révén a mítoszok váltak az emberi lét céljának és eredetének első hitelen történeteivé. A történeteket az írásbeliség előtt a dalnokok (aoidosz – pl. Homérosz) mondják el, adják tovább, és így örökítődik át. Az írásbeliség (Homérosz) után az aoidosz-t felváltja a rhapszódosz („dalöltögető) a képzett előadó. Ő azonban pontatlan, sőt hűtlen az eredetihez, változtat, egyben tökéletesít is. Az Íliász és az Odüsszeia a kor működésmódját, gondolkodásmódját írja le gyakran a maga kendőzetlenségében.

62 A politika-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a tudományhoz (2) A történelem = hisztoré = tudakozódás, kutatás. Elsődleges célja a keresés és nem annyira a hallgatóság szórakoztatása, és elbűvölése „A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben foglalja össze történeti kutatásai eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idők folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó dolgoknak az emléke, amelyeket részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra egymás ellen”. Hérodotosz ( ): A perzsa-görög háború

63 A politika-tudomány születése (3) „Kheopsz oly mérhetetlenül gonosz volt, hogy amikor pénze már elfogyott, saját lányát bordélyba küldte, és ráparancsolt, hogy szedjen össze neki bizonyos mennyiségű ezüstöt (azt nem mondták meg nekem, hogy pontosan mennyit). A lány meg is szerezte az összeget, amelyet az atyja követelt, de miután ő is emlékművet akart hátrahagyni, mindegyik látogatójától egy követ kért ajándékba az építményhez. Mint mondják, ezekből a kövekből épült a három piramis közül a középső, amely a nagy piramis előtt áll, s amelynek mindegyik oldala másfél plethron hosszú”. Hérodotosz – A görög-perzsa háború

64 A politika-tudomány születése (4) „Az athéni Thuküdidész megírta a háború történetét, amelyet a peloponnészosziak és az athéniek vívtak egymással. Művébe mindjárt a háború kitörésekor kezdett bele, mert előre sejtette, hogy az rettentő s minden eddiginél sokkal nevezetesebb lesz”. „A háború folyamán megtörtént eseményekkel kapcsolatban pedig nem azt tartottam kötelességemnek, hogy úgy jegyezzem fel, ahogyan éppen értesítettek róluk, (..) hanem amennyire lehetséges az események minden részletét felkutatva utána járok”. „Ez az alkotás maradandó értéknek készül, nem pedig abból a célból, hogy a hallgatóság pillanatnyi tetszéséért versenyezzen”. Thuküdidész ( ): A peloponészoszi háború Thuküdidész ( ): A peloponészoszi háború

65 Hobbes kommentárja Thuküdidészről Th. Hobbes Thuküdidészt szerette legjobban a görög történetírók közül, és szabad idejében lefordította a „Peloponészoszi háború történetét”. „Őt olvasván rádöbbentem, hogy micsoda sületlenség is a demokrácia, és hogy egyetlen ember mennyivel bölcsebb lehet, mint egy sokaság: lefordítottam ezt a szerzőt, aki majd elmondja az angoloknak, hogy ajánlatos óvakodni az optimista szónoklatoktól” Maga Thuküdidész nem ennyire egyértelmű: Egyrészt megjegyzi, hogy „Periklész idejében Athén ugyan névlegesen demokrácia, valójában azonban az első polgár uralma.” Másrészt azonban Athén alkotmányát példaértékűnek, mindenki számára követendőnek tartja: „Az alkotmány neve, mivel az uralom nem néhány ember, hanem a többség kezében van, demokrácia.”

66 Evolúciósan stabil stratégiák Az állatok viselkedése jól leírható a környezet jelzéseire válaszként tett lépések sorozatának modelljével A viselkedési típusokhoz tartozó lépések sorozatát stratégiának nevezzük, így két élőlény találkozása mint e stratégiák küzdelme írható le, Az evolúció gyakran egyensúlyi helyzetet alakíthat ki e stratégiák között, vagyis egymáshoz csiszolhatja a két élőlény viselkedését, Az evolúciós stabilitás azt jelenti, egyik élőlény sem térhet el az egyensúlytól anélkül, hogy az elért maximális nyereséget ne veszélyeztetné, Az evolúciós stabilitás részben a környezet függvénye, ha változik a környezet a stabil az instabillá, az instabil stabillá válhat Az intézmények létrejötte is ESS-k működéseként szemlélhető

67 A majom-ember átalakulás jellemzője Az átalakulás folytonos, de a különbség minőségi. Nincs olyan, a génekben, vagy a viselkedésben megmutatkozó jellemző, és ehhez kapcsolható időpont, amely meghatározható volna határ- pontként. A legtöbb, a társadalom fejlődése szempontjából lényeges intézménynek és konstrukciónak megvan a gyökere. Így a „állam”, a „politika”, a „tulajdon”, az „eszköz-készítés”, a kommunikáció, a „hagyományok”, és a pro- szociális értékek „előképei” azonosíthatók. A környezet kihívásai „vezérelték” az emberszabásúak egy csoportját kulturális válaszokat adni a kihívásokra.

68 Histogram of dictator donations ($). Raihani N J, Bshary R Proc. R. Soc. B 2012;279: ©2012 by The Royal Society

69 A politikai viselkedés szabályozása Alacsony Magas A választói érettség/képesség mértéke Alacsony Magas A választói hajlandóság és motiváltság mértéke ÖSZTÖNZÉS KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA ÖSZTÖKÉLÉS KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA


Letölteni ppt "Hogyan működik a társadalom? 8. Előadás A politika evolúciós elmélete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések