Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan működik a társadalom? 7. Előadás Az állam: a fő rossz, vagy a fő jó?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom? 7. Előadás Az állam: a fő rossz, vagy a fő jó?"— Előadás másolata:

1

2 Hogyan működik a társadalom? 7. Előadás Az állam: a fő rossz, vagy a fő jó?

3 Az egy élettérben élő közösség pro blémái 1. A koordináció problémája. A közösség bizonyos mértékben összehangolt viselkedésre épül. Ennek érdekében az együtt élő lényeknek koordinálni kell tevékenységüket, ami jelzésekkel történik. A jelzés adása erőfeszítés, idő, figyelem és kölcsönösen egyértelmű értelmezés. Mindez erőforrásokat vonhat el a lényektől. 2. A potyautasság problémája. Célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat (pl. befektetni a közösségbe) mert onnan vissza is kapunk, még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Így sokan, ha tehetik, inkább potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben. 3. Közlegelő problémája A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, de egyébként racionálisan gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják. Ilyenkor nyereségesebb a "dezertálás", mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végül azonban a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak.

4 Ezeknek a problémának a megoldása A pro-szociális viselkedést segítő módszerek és szabályok kifejlesztése. A befolyásolás két ösztönző hatásra építhet: 1. Jutalomra: amely meghatározott viselkedés esetén elnyerhető, megszerezhető (pl. élvezetet jelent, vagy rátermettséget javító hatást fejt ki), 2. Büntetésre: amely bizonyos viselkedés esetén a környezet által előidézett kárral, vagy költséggel kell szembenézni (pl. büntetést kell fizetni, a túlélésünket veszélyeztető problémát okoznak nekünk) 3. A természet és a társadalom is a két ösztönzőt – a jutalmat és a büntetést – többnyire együtt és összehangolva, és rendszerszerűen használja.

5 A természetben alkalmazott módszerek 1. Genetikai módszer az együttműködés és a pro- szociális viselkedés beállítására (pl. hangyák – rokonsága), 2. A pro-szociális viselkedést támogató hormonok alkalmazása (oxitocin – együttműködés hormon, vasopresszin – „hűség-hormon), 3. „Brutális nyomás-gyakorlás” a falkában (pl. státusz és pozícióharc, és az alá-, fölérendeltség kialakítása, és az elfogadás jelzése) 4. A szociális kapcsolat ösztönzése az „öröm-funkció” beillesztésével (pl. kurkászás megnyugtató szerepe) 5. Direkt reciprocitás és a „potyautasok” büntetése

6 A társadalmi evolúció során kifejlesztett eszközök 1. Az együttműködést, a „csalófelismerést” és az összehangolódást segítő mentális modulok, 2. Szimbólumok kifejlesztése és alkalmazása a csoporton belüli együttműködés segítésére, 3. A kulturális univerzáliának az együttműködést, és pro-szociális viselkedést támogató, illetve az ezt megszegők megbüntetése tényezőinek alkalmazása, 4. Az együttműködést támogató intézmények alkalmazása (állam, és vele összehangolt erkölcs, vallás, politika stb.)

7 A „Dunbar” szám A szociális agy hipotézis: az agy elsősorban a szociális kapcsolatok „kezelése” – számontartása és könyvelése – miatt nőtt meg és nem a tárgyak manipulálása miatt. A szociális agy hipotézis: az agy elsősorban a szociális kapcsolatok „kezelése” – számontartása és könyvelése – miatt nőtt meg és nem a tárgyak manipulálása miatt. R. Dunbar megnézte az agyméret és a közösségi méret közötti kapcsolat összefüggését és pozitív egyenes kapcsolatot talált. Minél nagyobb a csoportméret, annál nagyobb az agyméret. Ez már az ember előtt is igaz. R. Dunbar megnézte az agyméret és a közösségi méret közötti kapcsolat összefüggését és pozitív egyenes kapcsolatot talált. Minél nagyobb a csoportméret, annál nagyobb az agyméret. Ez már az ember előtt is igaz. Azt találta, hogy az ember kifejlett agyméretével legfeljebb 150 fős csoportot tud „fejben tartani” és kezelni. Azt találta, hogy az ember kifejlett agyméretével legfeljebb 150 fős csoportot tud „fejben tartani” és kezelni.

8 A közösséget segítő mentális modulok Az emberré válás korszakában formálódnak ki a közösség egyben maradását segítő modulok: A csalófelismerő modul, A csalófelismerő modul, Az erős viszonosságot segítő modul, Az erős viszonosságot segítő modul, Státusz-követést segítő modul, Státusz-követést segítő modul, A szociális összehangolódást segítő modul A szociális összehangolódást segítő modul A megérdemelt segítséget azonosító rászorultságot vagy a lustaságot azonosító illetve azokat elkülönítő modulra. A megérdemelt segítséget azonosító rászorultságot vagy a lustaságot azonosító illetve azokat elkülönítő modulra. ( Egy új cikkben hivatkoznak a máig élő hatására:a hétköznapi emberek nem bajlódnak etikai értékeléssel, pusztán a megérdemeltség megérzése alapján ítélnek)

9 Hogyan teszi az evolúció „kifizetődővé” a büntetést? A biológiában ha valamiről azt akarjuk, hogy az egyed megtegye, „élvezetessé” tesszük (Így élvezet szaporodni, enni, „kurkászni”, de épp így jutalmazni és büntetni is.) A legújabb kísérletek szerint a jutalmazásnál (jótékonykodásnál), és épp így a büntetésnél a fizikai kielégüléshez hasonló gyönyört élünk át. (Erre utal a „jobb adni, mint kapni” valamint a „legszebb öröm, a káröröm” kifejezések. Ez azonban arra vezet, hogy a büntetés „elszakad” eredeti viselkedés-módosító funkciójától, és önmagáért, a kollektív örömért „csinálják”. Ez az alapja a bűnbakképzés következményeként végrehajtott „népítéleteknek” és a lincselésnek.

10 A potyautasság orvoslása a szimbolikus forradalom után A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága, A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága,

11 A norma elégtelenné válása A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Úgy is mondhatnánk, az büntet, akit megsértettek. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága, A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Úgy is mondhatnánk, az büntet, akit megsértettek. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága, Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe.

12 Szeretjük-e a büntető társadalmakat? A kísérletben felkínálták a résztvevőknek: választhatnak „büntetéses” vagy „büntetés nélküli” feltételek között játszanának. Induláskor a résztvevők 70%-a a „büntetés” nélküli állapotokat preferálta, A büntetéses csoportokban azonban jóval magasabb lett a közösségi befektetés mértéke, A büntetés nélküli csoportokban a közösségbe való befektetés gyorsan a 0-ra csökkent, vagyis a játék végére a „büntetést nem alkalmazó csoportok „legatyásodtak”, A korábban „büntetés-nélküliséget” választó egyének, egyre nagyobb %-ban léptek át a büntetőkbe.

13 Közös javak játéka büntetéssel A kísérletben: A csoport-tagok 20 pénzt kaptak, ebből tetszőlegesen „beadhattak” a közösbe. A közös pénzt 1.6-al megszorozták, és egyenlően visszaosztották. A csoport-tagok 20 pénzt kaptak, ebből tetszőlegesen „beadhattak” a közösbe. A közös pénzt 1.6-al megszorozták, és egyenlően visszaosztották. A csoportok felének megadták a lehetőséget, hogy 1 saját pénzen, 3 levonást idézzenek elő, az általuk méltánytalanul kevésnek ítélt hozzájárulónál, A csoportok felének megadták a lehetőséget, hogy 1 saját pénzen, 3 levonást idézzenek elő, az általuk méltánytalanul kevésnek ítélt hozzájárulónál, A játék 10 meneten keresztül folyt, a csoport tagjai folyamatosan változtak. A játék 10 meneten keresztül folyt, a csoport tagjai folyamatosan változtak. A kísérlet eredményei: 1, A résztvevőek 85%-a legalább egyszer büntetett, 2, a büntetés 75%-át a magas-szintű „befektetők” hajtották végre, 3, Minél alacsonyabb volt a hozzájárulás, annál gyakoribb, és annál nagyobb volt a büntetés, 4, A büntetések hatására a befektetési hajlandóság jelentősen megnőtt

14 A tapasztalatok és tanulságok Ha csak jutalomra hagyatkoznánk csupán nagyon kis méretű (és döntően rokoni kapcsolatok által összefűzött) csoport képes huzamos ideig együtt élni, Ha lehetőség van a „potyautasok” megbüntetésre, az együttműködni képes csoport mérete megnő, de még mindig nem éri el egy több tucat főt egyesítő közösségét, Ha lehetővé tesszük a „másodrendű” potyautasok megbüntetését, akkor viszonylag nagy közösség képes együtt élni. Ezért nélkülözhetetlen a társadalmi életben a „másodlagos” büntetés és jutalom szerepe

15 A büntetés szándéka A kísérlet lezajlását követően kérdőívvel vizsgálták a motivációt. A célzottan és bosszúálló következetességgel alkalmazott büntetést nem a közösségi befektetés növelésének preferálása, hanem a potyautasok viselkedésé által kiváltott negatív érzelmek irányították. Vagyis a büntető viselkedést nem a közösség jövőjének racionális megítélése, és az azért érzett aggodalom, hanem a csalás ténye kiváltotta felháborodás és bosszúvágy, vagyis az érzelem vezérelte.

16 Hogyan érjük el, hogy az ember saját kárán büntessen? Ha el akarod érni, hogy a lények valamit csináljanak, akkor tedd azt élvezetessé. (Pl. a szex, az evés és a „kurkászás”). A büntetés örömet okoz. Ezért is mondjuk „édes bosszú” vagy „káröröm”. Vagyis örömet (kielégülést) okoz büntetni, ezért „szakadhat meg” a büntetés) Ha ez kevés, kitalálunk olyan intézményeket, amelyek átvállalják a büntetést. Ilyenek a törvény, az erkölcs, amely a közösség kötelességévé teszi a büntetést. Ha ez is kevés kitaláljuk a másodlagos büntetés szerepét, amely azokra is hat, akik nem büntetnek amikor kellene. (Pl: vallás, reputáció)

17 Hogyan teszi az evolúció „kifizetődővé” a büntetést? A biológiában ha valamiről azt akarjuk, hogy az egyed megtegye, „élvezetessé” tesszük (Így élvezet szaporodni, enni, „kurkászni”, de épp így jutalmazni és büntetni is.) A legújabb kísérletek szerint a jutalmazásnál (jótékonykodásnál), és épp így a büntetésnél a fizikai kielégüléshez hasonló gyönyört élünk át. (Erre utal a „jobb adni, mint kapni” valamint a „legszebb öröm, a káröröm” kifejezések. Ez azonban arra vezet, hogy a büntetés „elszakad” eredeti viselkedés-módosító funkciójától, és önmagáért, a kollektív örömért „csinálják”. Ez az alapja a bűnbakképzés következményeként végrehajtott „népítéleteknek” és a lincselésnek.

18 Szeretjük-e a büntető társadalmakat? A kísérletben felkínálták a résztvevőknek: választhatnak „büntetéses” vagy „büntetés nélküli” feltételek között játszanának. Induláskor a résztvevők 70%-a a „büntetés” nélküli állapotokat preferálta, A büntetéses csoportokban azonban jóval magasabb lett a közösségi befektetés mértéke, A büntetés nélküli csoportokban a közösségbe való befektetés gyorsan a 0-ra csökkent, vagyis a játék végére a „büntetést nem alkalmazó csoportok „legatyásodtak”, A korábban „büntetés-nélküliséget” választó egyének, egyre nagyobb %-ban léptek át a büntetőkbe.

19 A kísérlet eredményei Egy újabb kísérletben a „közös javak játékát” játszották csoportokban, és felkínálták a „büntető” és „nem-büntető” csoportban való részvétel közötti választást. Az emberek 1/3-a választotta a „büntetéses” közösséget, de aki ezt választotta, az hajlandó volt: Egyénileg – az átlagnál 40%-al többel hozzájárulni a közösséghez, és saját költségen megbüntetni saját csoporttagjait, ha azok nem járultak jelentősen a közöshöz, A büntető csoportok közösségi befektetéseinek mértéke jelentősen meghaladta a nem-büntetőkét, Ezt látva a nem-büntetők fokozatosan alkalmazni kezdték a büntetést, A végén a résztvevők 90% büntető volt, a büntetők egyéni hozzájárulása 95%-ra emelkedett, míg a nem-büntetőké 0-ra csökkent, A nem-büntetők neofiták lettek, jobban büntettek, mint a korábbi büntetők

20 A büntetés kontextus-függősége A egyén büntetési hajlandósága, és a ténylegesen alkalmazott büntetés mértéke számottevően függ: 1, közösség fejlettségétől (gyűjtögető, letelepült, vagy piacos társadalomról van-e szó) 2, a közösség homogenitásától (mennyire sokféle, különböző kultúrájú, és életmódú egyén alkotja a közösséget), 3, a kísérletben résztvevők egyedi társadalmi kapcsolataitól, és speciális körülményektől, amely gyakran figyelmen kívül marad.

21 Az állam – mint legitim erőszakszervezet A fentiekből következik, hogy a büntetés nélkülözhetetlen a nagyobb közösségek egyben maradásához, A fentiekből következik, hogy a büntetés nélkülözhetetlen a nagyobb közösségek egyben maradásához, A büntetések egy része a normához és az erkölcshoz kapcsolódik, vagyis az elvárt viselkedés közösségi kikényszerítéséhez, A büntetések egy része a normához és az erkölcshoz kapcsolódik, vagyis az elvárt viselkedés közösségi kikényszerítéséhez, A letelepedés után a közösségi beruházások finanszírozása, a közösségi szabályok betartatása és a hatalmi hierarchia elfogadása miatt fontossá válik az ennek kikényszerítése, amely döntő mértékben intézményes büntetés útján valóul meg A letelepedés után a közösségi beruházások finanszírozása, a közösségi szabályok betartatása és a hatalmi hierarchia elfogadása miatt fontossá válik az ennek kikényszerítése, amely döntő mértékben intézményes büntetés útján valóul meg

22 Az intézmények szintje: Állam, adózás, törvények, politika A kulturális univerzáliák szintje: Szociális szabályok, hatalom, A szimbólumok szintje: Zászló, korona, jogar A mentális modulok szintje: Vezető és követő modul A humán etológia szintje: hormonális és dominancián alapuló összehangolódás A rovarok szintje: Genetikai összehangolódás Az állam Matrjoska modellje

23 Az állam kialakulásának menetrendje Currie, Th. Et al. (2010). Rise and fall of political complexity in island South-East Asia and Pacific. Nature. Vol

24 A politikai komplexitás értelmezése A politikai komplexitást a döntéshozási szintek száma és működésmódja szerint határozták meg. Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, A cikk legfontosabb megállapításai: A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is. A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is.

25 A lehetséges forgatókönyvek: van visszaesés és előreugrás is

26 Az állam és a politika kapcsolata Az állam és a politika kapcsolata, mint a gépezet és a működtetőjének a kapcsolata. Az állam és a politika kapcsolata, mint a gépezet és a működtetőjének a kapcsolata. Az állam valamiféle gépezet, - „platform” - amely sokféle alkalmazást és akciót tesz lehetővé, azáltal, hogy szolgáltatásokat nyújt, és ezzel megkönnyíti az erre épülő működést/életet. Az állam valamiféle gépezet, - „platform” - amely sokféle alkalmazást és akciót tesz lehetővé, azáltal, hogy szolgáltatásokat nyújt, és ezzel megkönnyíti az erre épülő működést/életet. A politika arról szól, ki és hogyan működteti az államot: ki, milyen jogon, és milyen érdekeknek megfelelően irányítja a gépezetet, dönt a szabályokról, és fejleszti tovább a „gépezetet’, A politika arról szól, ki és hogyan működteti az államot: ki, milyen jogon, és milyen érdekeknek megfelelően irányítja a gépezetet, dönt a szabályokról, és fejleszti tovább a „gépezetet’, A politika - kicsit leegyszerűsítve – a gépezet irányításáért folyó harc, ki ül a kormánykerékhez, milyen irányban vezeti a gépet, milyen funkciókat lát el, honnan, kitől veszi el az energiát, milyen forrásokból építi tovább, A politika - kicsit leegyszerűsítve – a gépezet irányításáért folyó harc, ki ül a kormánykerékhez, milyen irányban vezeti a gépet, milyen funkciókat lát el, honnan, kitől veszi el az energiát, milyen forrásokból építi tovább,

27 A „gyűlés” típusú döntéshozás Már az állatoknál megjelenik, pl. majmok napi programjának meghatározása Már az állatoknál megjelenik, pl. majmok napi programjának meghatározása A törzseknél az öregek, vagy az össze felnőtt férfi együtt hozza meg a döntéseket vagy tesz igazságot, A törzseknél az öregek, vagy az össze felnőtt férfi együtt hozza meg a döntéseket vagy tesz igazságot, A régi görögöknél (athéniaknál) is a gyűlés volt a legfelső döntéshozó szervezet, A régi görögöknél (athéniaknál) is a gyűlés volt a legfelső döntéshozó szervezet, A kereszténységnél a tanács vagy a zsinat volt döntéshozó szervezet, A kereszténységnél a tanács vagy a zsinat volt döntéshozó szervezet, A középkori Itáliai városállamokban is a nagy-létszámú tanács volt a döntéshozó fórum, A középkori Itáliai városállamokban is a nagy-létszámú tanács volt a döntéshozó fórum, A szászoknál és a skandinávoknál is történelmileg tanács típusú szervezet hozott döntéseket, A szászoknál és a skandinávoknál is történelmileg tanács típusú szervezet hozott döntéseket, Az iszlám társadalmakban a tanács (shoura vagy mashrevat ) hoz döntést Az iszlám társadalmakban a tanács (shoura vagy mashrevat ) hoz döntést Lényegében ezek – hatalommegosztásos - továbbfejlesztése a demokratikus rendszere a Parlament és a hatalmi ágak elválasztása és a sokféle egymást ellenőrző intézmény Lényegében ezek – hatalommegosztásos - továbbfejlesztése a demokratikus rendszere a Parlament és a hatalmi ágak elválasztása és a sokféle egymást ellenőrző intézmény

28 Az állam, mint a potyautasság elhárítója Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer- punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool- punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer- punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool- punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe.

29 A potyautasság elemzése A potyautasság elemzése Közjavak játékok, Közjavak játékok, A „potyautasság” jelensége, A „potyautasság” jelensége, A különböző típusú „potyautasság”: elsődleges és másodlagos A különböző típusú „potyautasság”: elsődleges és másodlagos Közjavak játékok büntetés nélkül, Közjavak játékok büntetés nélkül, A közjavak játékok ciklusai, A közjavak játékok ciklusai, Közjavak játékok büntetéssel, Közjavak játékok büntetéssel, Közjava játékok „peer-punishment” Közjava játékok „peer-punishment” Közjavak játékok „pool-punishment”, Közjavak játékok „pool-punishment”, A tapasztalat: ha nincs másodlagos büntetés, a „peer-punishment” olcsóbb, A tapasztalat: ha nincs másodlagos büntetés, a „peer-punishment” olcsóbb, Ha – mint a valóságban a másodlagos büntetés fontos, és azt is tekintetbe vesszük – akkor a pool- punishment rendszerek – vagyis az állam jellegű szerveződések teljesítenek jobban. Ez voltaképpen az állam létezésének matematikai bizonyítása Ha – mint a valóságban a másodlagos büntetés fontos, és azt is tekintetbe vesszük – akkor a pool- punishment rendszerek – vagyis az állam jellegű szerveződések teljesítenek jobban. Ez voltaképpen az állam létezésének matematikai bizonyítása

30 A másodlagos büntetés szerepe

31 A közlegelő tragédiája A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, egyéni érdek által vezérelt, de egyébként józanul gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják. A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, egyéni érdek által vezérelt, de egyébként józanul gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják. Az eredeti metaforában azt mérlegelik, hány tehenet hajtanak ki a közös legelőre. túl sok tehenet hajtanak a közös legelőre, azok „túllegelik” a mezőt, így végül minden tehén éhen pusztul. Az eredeti metaforában azt mérlegelik, hány tehenet hajtanak ki a közös legelőre. túl sok tehenet hajtanak a közös legelőre, azok „túllegelik” a mezőt, így végül minden tehén éhen pusztul. Az egyes egyén csak a saját közvetlen önző érdekét nézi, és arra gondol, ő lesz az első, aki észreveszi a készülő tragédiát, és valahogyan majd kimenekül, így „csak” mások járnak majd pórul. Az egyes egyén csak a saját közvetlen önző érdekét nézi, és arra gondol, ő lesz az első, aki észreveszi a készülő tragédiát, és valahogyan majd kimenekül, így „csak” mások járnak majd pórul.

32 Tegyük fel, hogy közlegelő tíz tehenet tud eltartani és így mindegyik tehén tíz liter tejet ad. Az egyik gazda egyszer csak gondol egyet és kicsap még egy tehenet a legelőre. Ekkor egy-egy tehénnek már kevesebb fű jut, ezért mindegyik 10 helyett csupán 9 liter tejet ad – de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt idővel észreveszi egy másik gazda és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre. Ekkor már minden tehén csak 8 liter tejet ad, de a két dezertőrnek fejenként 16 liter teje lesz. És így tovább, minden egyes gazda akkor jár jobban, ha még egy tehenet hajt a legelőre. Azonban nemsokára már azok is az eredeti 10 liternél kevesebb tejet kapnak, akiknek két tehenük van. Végül, amikor már nyolc gazda tart két tehenet, a kéttehenes gazdák csak négy liter tejet kapnak az eredeti tízhez képest. (A kilencedik gazda már nem nyerne semmit egy második tehénnel.) Ennek ellenére, ha egy gazda úgy döntene, hogy visszavonja az egyik tehenét, rosszul járna. (Rövidítések a képen: SZT=szabálytisztelők, D=dezertőrök, K=közösség) A közlegelő mint erőforrás addig működik optimálisan, amíg minden felhasználó betartja a közös megegyezéssel megállapított szabályokat. Azonban ha egy szabályokat betartó szereplő döntési helyzetbe kerül, akkor számára bármely időpontban nyereségesebb a "dezertálás", mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végső soron a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak. A közlegelő csapdahelyzet legismertebb gyakorlati példája a környezetvédelem illetve környezetszennyezés.

33 A közlegelő tragédiája

34 Az állam, mint a közlegelő megmentője A „közlegelő tragédiája” elkerülhető, ha a tehéntulajdonosok elfogadják, kinek-kinek megszabják, hány tehenet hajthat a közös legelőre. Amikor azonban a legelő még elég nagynak látszik, mindenki újabb és újabb tehenet akarnak a közös legelőre hajtani. Milyen megoldások vannak az „elfogadtatásra”? Állam = erőszakszervezete és adminisztrációja megszabja a törvényt, és ellenőriz, és büntet, Állam = erőszakszervezete és adminisztrációja megszabja a törvényt, és ellenőriz, és büntet, Privatizálás és piacos megoldás = valaki saját tulajdonba veszi, kisajátítja, és saját érdekeinek megfelelően használja, Privatizálás és piacos megoldás = valaki saját tulajdonba veszi, kisajátítja, és saját érdekeinek megfelelően használja, A közösség ellenőrző intézménye = olyan konstrukció, amelyet a közösség alakít ki, működtet és ellenőriz. A közösség ellenőrző intézménye = olyan konstrukció, amelyet a közösség alakít ki, működtet és ellenőriz.

35 Mi az állam? Egy közösség sajátnak tekintett térsége (territorium), ahol szuverén (saját belátása szerint szabályoz, büntet, és amelyet sajátjaként szemlél és „kezel” a közösség) Egy közösség sajátnak tekintett térsége (territorium), ahol szuverén (saját belátása szerint szabályoz, büntet, és amelyet sajátjaként szemlél és „kezel” a közösség) Intézményesült hatalmi (erőszak) szervezte (a hierarchikus és ellentétes érdekű egyénekből, és csoportokból álló közösség összetartására), Intézményesült hatalmi (erőszak) szervezte (a hierarchikus és ellentétes érdekű egyénekből, és csoportokból álló közösség összetartására), Identitás, amely a territoriumhoz, és ősökhöz, a közösséghez kötődik („Mi” és „Mások”) Identitás, amely a territoriumhoz, és ősökhöz, a közösséghez kötődik („Mi” és „Mások”) Az együttélést támogató szabályok, és a betartatást kikényszerítő rendszerek (törvények, és igazságszolgáltatás) Az együttélést támogató szabályok, és a betartatást kikényszerítő rendszerek (törvények, és igazságszolgáltatás) Új kifejezéssel: az állam valamiféle „platform”, amelyre sokféle alkalmazás „építhető”. Új kifejezéssel: az állam valamiféle „platform”, amelyre sokféle alkalmazás „építhető”.

36 (1) Miért az állam? (1) Miért az állam? Az előkép = majomrendőrség + territorialitás Evolúciós szelekciós nyomás = Sok ember, egyenlőtlenség, összetettebb közösség, versengés külső csoportokkal, Funkció = hatalmi feladat, védelmi feladat, összehangolási feladat, befektetési feladat Fejlettségi szintek : Gyűjtögetők (diffúz), Gyűjtögetők (diffúz), Letelepültek (fokozatosan intézményesülő) Letelepültek (fokozatosan intézményesülő) Államalkotók (kifejlett és funkcionálisan megosztott) Államalkotók (kifejlett és funkcionálisan megosztott)

37 Mi integrálja a kiterjedt államot? A hatalom (bürokrácia vagy hadsereg) (Kína) A hatalom (bürokrácia vagy hadsereg) (Kína) A vallás (muszlim országok és a középkori Európa) A vallás (muszlim országok és a középkori Európa) Történelmileg összehangolódott és egymáshoz csiszolódott intézmények (magántulajdon, piac, egyéni szabadság, demokrácia és felelős kormányzás) Történelmileg összehangolódott és egymáshoz csiszolódott intézmények (magántulajdon, piac, egyéni szabadság, demokrácia és felelős kormányzás)

38 Mi a helyzet a letelepedés során Itt alakul ki a mai értelemben vett állam – pontosabban az előzménye (még nem intézmény – de szétválik a törvény és az erkölcs, megjelenik az ideológia, egyre fontosabbak lesznek a háborúk, az intézményes erőszak, a rabszolgák, a közös beruházások stb. Itt alakul ki a mai értelemben vett állam – pontosabban az előzménye (még nem intézmény – de szétválik a törvény és az erkölcs, megjelenik az ideológia, egyre fontosabbak lesznek a háborúk, az intézményes erőszak, a rabszolgák, a közös beruházások stb.

39 A lehetséges javak átalakulása a letelepedés után A levonhatóság csekélyA levonhatóság nagy Csökkenti-e mások fogyasztása a közöset? Könnyű a kizárás Nehéz a kizárás Könnyű-e másokat kizárni a fogyasztásból? KÖZÖS-JAVAK VÁMOLHATÓ JAVAK MAGÁN JAVAK SZABAD JAVAK

40 Mi a „common pool resource”? Olyan javak, ahol a „levonhatóság” nagy, míg a „kizárhatóság” nehéz, Olyan megoldásokat kell keresni, amely a „közlegelő” típusú problémákat megoldja, Négy kimenet van: A folytonos harc, és esetleg kölcsönös felmorzsolódás, Magánjavakká alakulnak a dolgok, és piaci elosztás jön létre, Az egyik közösség elfoglalja az egész közös javat és szabályrendszert kényszerít a felekre, állami szabályozást, A közösségek – pl. rákhalászok - „kiszenvedik” a megfelelő szabályrendszert (elfogadják, betartják, és betartatják). (Ez a logika szüli a „társadalmi szerződés” elméleteket)

41 Alanya (Törökország) part-menti halászatának esete Alanya közelében viszonylag kis területen 100 helyi halász működött, 2-3 személyes hajót, és különböző típusú hálót használva. A halászok fele szövetkezetbe tömörült. Az 1970-es évek a „sötét kor”: (1) a halászokat a korlátok nélküli fogás vezette, (2) ez gyakran vezetett erőszakos cselekményekre, (3) a harc a legjobb helyekért megnövelte a költségeket, ugyanakkor a végeredmény bizonytalanságára vezetett. Fokozatosan kialakítottak egy szabályrendszert: Minden szeptemberben elkészítették a jogosult halászok listáját, Minden a területhez tartozó halászati helyet megneveztek, és felsoroltak, és megnevezték azt a hálótípust, amely nem akadályoz másokat a halászatban, Ezek a megnevezett helyek hatályban maradnak szeptembertől, májusig, Szeptemberben sorsoláson választják ki az egyes halászok induló halászati helyét, Szeptembertől, januárig a halászok minden nap egy hellyel továbblépnek keletre, majd januártól visszafelé nyugatra. (a halak is így mozognak!) A „fogás” optimalizálódott, a versengés lecsökkent, mindenkinek egyenlő esélye volt, nem voltak erőszakos cselekedetek, és a kapacitásokat is hatékonyan tudták kihasználni. A rendszert maguk a halászok működtetik: ők szervezik a rendszert, közösen terveznek, végzik az ellenőrzést, és a büntetést is. Elinor Ostrom. (1992): Governing the Commons

42 Javak eloszlása a letelepedés előtt SZABAD JAVAK Common pool resource Vámolható javak Magánjavak Közjavak

43 Javak eloszlása a letelepedés (neolit forradalom) után SZABAD JAVAK Vámolható javak Közös javak Magán javak

44 Javak eloszlása az ipari forradalom után SZABAD JAVAK VÁMOLHATÓ JAVAK KÖZÖS JAVAK MAGÁN JAVAK

45 Javak eloszlása a globális (posztindusztriális) rendszerben Szabad javak Közös javak Vámolható javak MAGÁN JAVAK 1. alternatíva 2. alternatíva 3. Altarnatíva (Közös vagyonként) Privatizálni, és magán vagyonként Részben piacosítani

46 A viselkedés szabályozása a letelepedés után Társadalmi és hatalmi nyomás Gazdasági érdek Az ösztönzés/kényszerítés jellege Egyén Intézmény Az ösztönző megtestesítője A TÖRVÉNY ÉS A HATALOM ERKÖLCS ÉS SZOKÁSOK EGYÉNEK SZERZŐDÉSEI PIAC

47 Az intézményi forradalom szakasza A közösségek mérete tovább nő (a falvak királyságokká állnak össze), Rögzül az egyenlőtlenség, kialakul az állam, örökletessé válik a hierarchia, csoport-identitás fontossá válik, A társadalmak szellemi újratermelés önálló „értelmiségi” csoportra hárul, főállású papság, Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi, társadalmi, eszmei) kulturális konstrukciók: szabályok, szimbólumok, szerepek, rítusok, hatalmi és munkamegosztási viszonyok, mítoszok és tárgyak együttesei, A társadalmak életében egyre fontosabbá válnak a közös beruházással és összehangoltan megépített és létrehozott technikai és infrastrukturális létesítmények Alapvető jelentőségre tesznek szert az intézmények (állam, magántulajdon, piac, törvény, erkölcs, vallás, politika, szervezetek). A háborúk az élet természetes részeivé válnak

48 Az állam jótéteményei Az erőszak visszaszorulása (..) Az erőszak visszaszorulása (..) Az infrastruktúrák kiépülése (út, vízvezeték, hírközlés) Az infrastruktúrák kiépülése (út, vízvezeték, hírközlés) Jogbiztonság megteremtése (az önbíráskodás visszaszorulása) Jogbiztonság megteremtése (az önbíráskodás visszaszorulása) A közösségi szabadság szélesülése (vallási és egyéb kisebbségek jogainak szélesülése) A közösségi szabadság szélesülése (vallási és egyéb kisebbségek jogainak szélesülése) A tudomány és az adatgyűjtés kezdetei A tudomány és az adatgyűjtés kezdetei

49 Az állam messianisztikus koncepciója Bár a modern politikai filozófiákból többnyire kimaradt az isteni legitimáció, a messianisztikus célkitűzések igenis megmaradtak, ill. újak jelentek meg Bár a modern politikai filozófiákból többnyire kimaradt az isteni legitimáció, a messianisztikus célkitűzések igenis megmaradtak, ill. újak jelentek meg Jellemző a modern politikai filozófia egy részére, hogy az állam bővülő lehetőségeit kihasználva radikális társadalmi változást akar kieszközölni – az iparosodást és annak járulékos változásait politikai változásnak is követnie kell Jellemző a modern politikai filozófia egy részére, hogy az állam bővülő lehetőségeit kihasználva radikális társadalmi változást akar kieszközölni – az iparosodást és annak járulékos változásait politikai változásnak is követnie kell

50 A hatalommegosztás evolúciója (4) Montesquieu: „Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak... De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három (ti. a törvényhozói, a bírói és a végrehajtói) hatalmat.” E gondolat hátterében különös felismerés van: a hatékony és sikeres kormányzás nem emberek kiválóságán, hanem intézmények megfelelőségén nyugszik.

51 A hatalommegosztás evolúciója (5) A vállalatok - szemben a „vállalkozásokkal” - több befektető, így több tulajdonos, a személyes magánvagyonától elválasztott, önálló jogi léttel, és önálló vezetéssel rendelkezik. Működést belső szabályok vezérelték, és az ügyek vitelét – a döntések meghozatalát és a tulajdon működtetését – a tulajdonnal nem rendelkező menedzserekre bízták. Tevékenységüket - a korábban említett „átengedett szuverenitás” logikájában – a mindenkori törvények keretein belül maguk határozták meg. „Kívülről” senki nem szólhat bele a kinevezésekbe, és a leváltásba, a belső működésmódot, az ügyletek vitelét, a jutalmakat és büntetéseket a tulajdonosok saját belátásuknak és érdekeiknek megfelelően maguk határozzák meg.

52 A hatalommegosztás evolúciója (6) „Az ilyen (részvény) társaságok igazgatói azonban – írta a kor gazdaságfilozófiáját leíró, napjainkban is sokat idézett, A. Smith, - mások pénzének a kezelői és nem a sajátjukénak, ezért nem várhatjuk el tőlük, hogy olyan aggodalmas éberséggel figyeljenek rá, mintha egy magánvállalkozás tulajdonosaiként figyelnének a saját pénzükre. Mint a gazdag ember intézői, hajlamosak a kisebb kérdésekben nem uraik érdekeit szem előtt tartva dönteni, és igen könnyen osztanak maguknak is részt belőle. Többé-kevésbé mindig gondatlanság és pazarlás jellemzi egy ehhez hasonló vállalat ügyeit”. „Az ilyen (részvény) társaságok igazgatói azonban – írta a kor gazdaságfilozófiáját leíró, napjainkban is sokat idézett, A. Smith, - mások pénzének a kezelői és nem a sajátjukénak, ezért nem várhatjuk el tőlük, hogy olyan aggodalmas éberséggel figyeljenek rá, mintha egy magánvállalkozás tulajdonosaiként figyelnének a saját pénzükre. Mint a gazdag ember intézői, hajlamosak a kisebb kérdésekben nem uraik érdekeit szem előtt tartva dönteni, és igen könnyen osztanak maguknak is részt belőle. Többé-kevésbé mindig gondatlanság és pazarlás jellemzi egy ehhez hasonló vállalat ügyeit”.

53 A hatalommegosztás evolúciója (7) A vállalatokban egymás tevékenységét folyamatosan ellenőrző hatalmi ellensúlyok rendszerét alakítottak ki. Ez azt jelentette, hogy a tulajdonosok érdekeik biztosítására fékeket, ellensúlyokat, egymást ellenőrző belső vállalati szervezetek egész rendszerét teremtették meg. Az így létrejött intézmény-rendszert és működésmódot jelöli a vállalati kormányzás (angol kifejezéssel, corporate governance) fogalomrendszere.

54 Hatalommegosztás a 20. században Mind a gazdaság, mind pedig a politika szférájában azzal a problémával kell szembe nézni: miként kormányozható egy olyan szerveződés, amelynek, ha az vállalat, akkor több százezer részvényese, ha pedig állam, több millió (pl. Magyarországnak, 8 millió) szavazásra jogosult polgára van. Hogyan biztosítható tehát az, hogy óriási számú „kedvezményezett” – tulajdonos, vagy szavazó-polgár – érdekeit a szerveződés irányítására és ügyeinek intézésével megbízott emberek – a választott vagy kinevezett vezetők – folyamatosan és az érdekek minél teljesebb teljesülésére összpontosítva, szem előtt tartsák. Ezt a kérdést mindkét esetben ugyanaz a tény indokolja: az „érintettek” (1) nem látja át a helyzetet, (2) nem veszi a fáradságot, hogy körültekintően tájékozódjon, (3) nem megy el a közgyűlésre/választásra, (4) egyáltalán nem fordít időt, és energiát, hogy tulajdonával/államával „törődjön, legfeljebb sopánkodik, vagy átkozódik, amikor a csőd, vagy a válság bekövetkezett. A helyzet megoldására a politika és a vállalkozások tudománya külön utakon járva, de egybehangzó megoldást találtak és ez az intézményes hatalommegosztás.

55 A hatalommegosztás intézményei a 20. században Különböző országok, a hatalommegosztás - történelmi hagyományaik által is befolyásolt - kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét működtetik. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak.

56 Az állam trendje: az „elszabadult” Leviatán A modern állam elképesztő monstrum klasszikus elődjéhez képest, ideértve az abszolutista államot is – 1996-ban, a történelmi csúcsponton Németországban a GDP majdnem 50%-át állami fogyasztás tette ki A modern állam elképesztő monstrum klasszikus elődjéhez képest, ideértve az abszolutista államot is – 1996-ban, a történelmi csúcsponton Németországban a GDP majdnem 50%-át állami fogyasztás tette ki Az abszolutista Poroszországban – amelyben az állam történelmileg hatalmas volt – ugyanez az arány 4,9% volt

57 A bürokratikus állam kialakulása „A modern állam teljhatalmú akar lenni, egyre tovább bővíti céljait, felelősségét és képességeit, despotikus lesz.” Az NSZK-ban 1950 és 1989 között 790 ezerről 1,6 millióra nőtt a köztisztviselők száma – a 19. század első felében a Németország nagy részét kitevő Poroszországban ez néhány ezer volt Az NSZK-ban 1950 és 1989 között 790 ezerről 1,6 millióra nőtt a köztisztviselők száma – a 19. század első felében a Németország nagy részét kitevő Poroszországban ez néhány ezer volt Az állam növekvő szerepe alapvetően megváltoztatja a rá vonatkozó politikai, filozófiai megközelítéseket Az állam növekvő szerepe alapvetően megváltoztatja a rá vonatkozó politikai, filozófiai megközelítéseket

58 A modern állam szerepei Az állam tetemes köztisztviselői és közalkalmazotti gárdája nemcsak a békét és a biztonságot szavatolja – ami az állam tradicionális és változatlanul legalapvetőbb feladata –, hanem számos szolgáltatást is nyújt, strukturálja a társadalmat és a gazdaságot Az állam tetemes köztisztviselői és közalkalmazotti gárdája nemcsak a békét és a biztonságot szavatolja – ami az állam tradicionális és változatlanul legalapvetőbb feladata –, hanem számos szolgáltatást is nyújt, strukturálja a társadalmat és a gazdaságot Az állam szerepét és funkcióit ugyan eltérően közelítik meg a főbb pártcsaládok (konzervatívok, szociáldemokraták és liberálisok), de alapvetően mindnyájan szerepet vizionálnak az államnak – és az ebbéli különbségek nagy távlatban folyamatosan csökkentek Az állam szerepét és funkcióit ugyan eltérően közelítik meg a főbb pártcsaládok (konzervatívok, szociáldemokraták és liberálisok), de alapvetően mindnyájan szerepet vizionálnak az államnak – és az ebbéli különbségek nagy távlatban folyamatosan csökkentek

59 Komplexitás a törvények tükrében Karakterek száma a(z)… Tíz parancsolatban: Tíz parancsolatban: Magna Chartában (1215): Amerikai alkotmányban (1787): Weimari alkotmányban (1919): EU Alkotmányban (2004): Az EU 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról:

60 A „potyautas” állam Mi a teendő, ha az állam nem teljesíti kötelességét? Mi a teendő, ha az állam nem teljesíti kötelességét? Nem teremt rendet? Nem teremt rendet? Nem biztosítja az oktatást? Nem biztosítja az oktatást? Nem nyújt megfelelő egészségügyi szolgáltatást? Nem nyújt megfelelő egészségügyi szolgáltatást? Perelhető-e az állam? Perelhető-e az állam?

61 Egy vélemény: a Talmud „Imádkozz a kormány jólétéért, mert ha nem létezne a tőle való félelem, az emberek elevenen falnák föl egymást.” Talmud (Atyák tanításai 3:2)

62 Hogyan közelíthető meg egy emberi konstrukció evolúciós modell szemszögéből? 1. Megnézzük, hogy van-e előképe az állatoknál? 2. Megnézzük, milyen környezeti nyomás formálja ki? 3. Megnézzük, hogy milyen társadalmi funkciót tölt be? 4. Megnézzük, hogy felfele lépkedve a EAK lépcsőin, milyen változások mennek végbe?

63 A letelepülés evolúciósan adaptív környezete A változás A kihívás A válasz Megnő a közösség mérete A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál) Megnő a sokféleség A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál) Egyenlőtlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz és legitimál) Öröklődő hatalom megjelenik A régi egyenlőség megrendül, a család alárendelődik a közösségnek Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz) Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz) A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdőjelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás = értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus) Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab) Hosszú-távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú-távú teendők meghatározása Állami szerveződés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)

64 Miért az osztályok? Előkép = Munkamegosztás + dominancia-sorrend (táplálékszerzés, utódgondozás..) Evolúciós nyomás = A munkamegosztás, és a sokféleség rátermettséget növelő hatás Funkciók = a munkamegosztás hatékonyság-növelő (ember-neandervölgyi versengése) Új cikk a munkamegosztásról (PNAS??) Fejlettségi szint Előember (férfi/női munkamegosztás) Előember (férfi/női munkamegosztás) Gyűjtögetők (strukturálódó közösség: presztízs, hatalom) Gyűjtögetők (strukturálódó közösség: presztízs, hatalom) Letelepültek (territorialitás, és hierarchia, együttélési szabályrendszer) Letelepültek (territorialitás, és hierarchia, együttélési szabályrendszer) Államalkotók (a megosztás éles és az erőszakszervezet tartja fenn) Államalkotók (a megosztás éles és az erőszakszervezet tartja fenn)

65 Tematika: Kivenni az identitást (lecsökkenteni) A kérdéseket, amelyek végigkísérik a történelmet (Menenius Agrippa, J. Diamond) Mi az állam? – territorialitás, és ahhoz kapcsolódó szuverenitás, erőszakszervezet a belső stabilizás és külső védelem, legitim hatalom, belső társadalmi csoportok, majd osztályok „antagonisztikus” érdekellentét, rögzülő munkamegosztás, (Lenini meghatározás Idézetek: Talmudból van, de másoktól Hume, Lock, Montesqiueu, Rousseau, stb. – ezzel arra célozni, hogy végigkísérte a történelmet – Mit jelent az evolúciós elmélet: állati előkép, majd a fejlődési szakaszok Állatok államai – hangyák, majd majmok Állatok territorális vetélkedése A társ evó lépcsőin felfelé: (belső struktúra és külső kapcsolatok) Mit mondanak a játékelmélet kísérletek? Szimbólikus forr, Letelepedés (Common res. Pool problémák) – itt jelenik meg az állam Intézményi forr – itt véglegesen kifejlődik Mint külön probléma a Pangloss elv??? Wesphaliai béke Milyen eredményekre vezetett az állam megerősödése: Csökken a bűnözés, Megoldanak problémákat (egészségügy, oktatás, jóléti állam) Ugyanakkor állandó vita az állam túlfejlődéséről – anarchisták az egyik oldalon, Ayn Rand a másikon, és a konzervatívok Fogd úgy fel mint barkácsolást. Nincs végleges és elméletileg kiszámítható jó megoldás – keresgélés van – pl. E Ostrom (egyik oldalon az állam, a másikon a piac és középen a közösen barkácsolt szabályrendszer Globalizálódás új helyzete Kommunitárius közösségek, kommunák, gettók vrs. globális állam, és totális ellenőrzés A kisközösségek reneszánssza.

66 Új kísérlet a peer- és a pool punshnemt hatásáról

67 A pool és a peer punishment hatása és működése


Letölteni ppt "Hogyan működik a társadalom? 7. Előadás Az állam: a fő rossz, vagy a fő jó?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések