Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kémiai anyagszerkezettan Bevezetés

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kémiai anyagszerkezettan Bevezetés"— Előadás másolata:

1 Kémiai anyagszerkezettan Bevezetés
Előadó: Dr. Kubinyi Miklós tel: 21-37

2 Tananyag az interneten (tavalyi): http://www.ch.bme.hu
Tananyag az intraneten (idei): ftp://intranet.ch.bme.hu/oktatas/fizkem/

3 Fizikai Kémia Fizikai Kémia I. - egyensúlyok (fázisegyensúlyok, kémiai egyensúlyok) Fizikai Kémia II. - változások (reakciókinetika, transzportfolyamatok) Fizikai Kémia III. - szerkezet (molekulák szerkezete, anyagok szerkezete)

4

5 Bevezetés I. Példák kémiai szerkezetvizsgálati feladatokra

6 Gyógyszer-hatóanyag Epibatidin Erős fájdalomcsillapító
Trópusi béka bőréből izolálták Származékok szintézise: Szerves Kémia Tanszék

7 Szerkezeti képlet igazolása
Királis C-atom konfigurációja Gyógyszerhatás mechanizmius felderítéséhez (az élő szervezettel hogyan lép kölcsönhatásba): térszerkezet (= „molekulageometria”), atomi töltések, stb. Kristálymódosulat azonosítása

8 Elektrokémiai szenzor hatóanyaga
„BME 44” koronaéter Kálium ionnal komplexet képez. Szelektív! Orvosi, biológiai minták káliumtartalmát meghatározó műszerben alkalmazzák (HORIBA)

9 Szerkezeti képlet A koronaéter-gyűrű geometriája K+- BME44 „szupramolekuláris” komplex szerkezete (koordanatív kötések, töltéseloszlás)

10 Iniciátor PVC polimerizációjához
Hő hatására gyökösen hasad (peroxikötés) Felhasználásával kiváló minőségű PVC állítható elő (BORSODCHEM-ben alkalmazzák)

11 Szerkezeti képlet O-O kötés erőssége Gyök szerkezete és reakciókészsége Gyökkoncentráció követése a reakció során

12 Szénhidrogén konverziója Pt-katalizátorral
Kiindulási anyag: n-oktán Termékek i-oktán (motorbenzinben előnyös), aromások (káros) Az ötvöző anyag hatására megváltozik a termékösszetétel

13 Az ötvözet elemi összetétele
Felületi összetétel Felületen megkötődő szénhidrogének kimutatása

14 Bevezetés II. Kvantummechanika

15 A molekuláknak és a többi mikrorészecskének szerkezetét a kvantummechanika írja le.
A kvantummechanika alapvető törvényeit az 1920-as években ismerték fel. Előzmény: néhány kísérlet, amely a klasszikus fizikának ellentmondó eredményre vezetett.

16 Fraunhofer kísérlete (1815-ben)
A Nap fényét optikai rácson felbontotta. A folytonos színképben fekete vonalakat észlelt.

17

18 Magyarázat:  a Nap folytonos sugárzást ad   a Napot és a Földet körülvevő gázburok molekulái csak bizonyos hullámhosszú/frekvenciájú fotonokat (fénykvantumokat) nyelnek el.    Az A molekula a rá jellemző A1, A2... a B molekula a rá jellemző B1, B2...     Ezért az A molekula energiája EA= hA1, hA2… energiakvantumokkal változhat, a B molekuláé EB= hB1, hB2… energiakvantumokkal, stb.

19 A mikrorészecskék fizikai sajátságai közül egyesek - köztük az energiájuk - csak bizonyos meghatározott - kvantált - értékeket vehetnek fel. Erre utal a kvantummechanika elnevezés.

20 A Schrödinger-egyenlet
A kvantummechanika legfontosabb összefüggése! (Röviden: )

21 Differenciálegyenlet
a molekulát alkotó atommagok és elektronok helykoordinátái szerinti differenciálhányadosokat tartalmaz ezen koordináták közös jelölése: 

22 Pl.: H2S molekula esetében 
(magok) (elektronok)

23 () a molekula állapotfüggvénye E a molekula energiája
Hamilton-operátor Az operátor függvényen végzett műveletet jelöl ki. A Hamilton-operátor több tagból áll, amelyek közül egyesek a magok és az elektronok térkoordinátái szerinti parciális deriválást tartalmaznak. () a molekula állapotfüggvénye E a molekula energiája

24 E1, E2, E3... energia-sajátértékek
A differenciálegyenletek megoldásai függvények. A Schrödinger-egyenlet megoldásai a 1(), 2(), 3()... állapotfüggvények és a hozzájuk tartozó E1, E2, E3... energia-sajátértékek

25 Az állapotfüggvény jelentősége I.
A molekula -ik állapotát jellemző () állapotfüggvény megadja, hogy a tér egyes pontjaiban mekkora az elektronok és a különféle atommagok tartózkodási valószínűsége. Ebből leszármaztatható - a magok elhelyezkedését jellemző kötéstávolságok, kötésszögek (molekulageometria) - az atomok parciális töltései (reakciókészséghez fontos) - kémiai kötések erőssége

26 Az állapotfüggvény jelentősége II.
Elméleti úton számítható a spektrum!

27 Elnyelési (abszorpciós spektrum): a fényelnyelés intenzitása a fény frekvenciájának függvényében.
Kibocsátási (emissziós) spektrum: a fénykibocsátás intenzitása a fény frekvenciájának függvényében.

28 Az állapotfüggvény jelentősége II.
Elméleti úton számítható a spektrum! Az elnyelési frekvenciákat a kiindulási állapot ( ) és a végállapot () energiájának különbsége határozza meg: E - E = h  A spektrumvonal intenzitása arányos a két állapot ( és ) közötti sugárzásos átmenet valószínűségével, amely kiszámítható, ha ismerjük a molekula állapotfüggvényét kiindulási állapotban (()) és a végállapotban (()).

29 Bevezetés II. A kémiai szerkezetvizsgálati módszerek áttekintése

30 Az elektromágneses sugárzás tartományai
106 108 1010 1012 1014 1016 1018 1018 1020 1022 [Hz] rádió-hullámú mikrohullámú infravörös látható ultraibolya röntgen gamma

31 OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése)
106 108 1010 1012 1014 1016 1018 1018 1020 1022 [Hz] rádió-hullámú mikrohullámú infravörös látható ultraibolya röntgen gamma OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése)

32 OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése)
106 108 1010 1012 1014 1016 1018 1018 1020 1022 [Hz] rádió-hullámú mikrohullámú infravörös látható ultraibolya röntgen gamma OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése) NMR SPEKTROSZKÓPIA (magok gerjesztése)

33 OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése)
106 108 1010 1012 1014 1016 1018 1018 1020 1022 [Hz] rádió-hullámú mikrohullámú infravörös látható ultraibolya röntgen gamma OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése) NMR SPEKTROSZKÓPIA (magok gerjesztése) FOTOELEKTRON SPEKTROSZKÓPIA (molekulák ionizálása)

34 OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése)
106 108 1010 1012 1014 1016 1018 1018 1020 1022 [Hz] rádió-hullámú mikrohullámú infravörös látható ultraibolya röntgen gamma OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése) NMR SPEKTROSZKÓPIA (magok gerjesztése) FOTOELEKTRON SPEKTROSZKÓPIA (molekulák ionizálása) MÖSSBAUER SPEKTROSZKÓPIA (magok gerjesztése)

35

36


Letölteni ppt "Kémiai anyagszerkezettan Bevezetés"

Hasonló előadás


Google Hirdetések