Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Matematikai alapok és valószínűségszámítás Középértékek és szóródási mutatók.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Matematikai alapok és valószínűségszámítás Középértékek és szóródási mutatók."— Előadás másolata:

1 Matematikai alapok és valószínűségszámítás Középértékek és szóródási mutatók

2 Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz tipikus, ‘átlagos’ értékeit definiálhatjuk a középértékeket, amiket más kifejezéssel a centrális tendencia mutatóinak is neveznek. Centrális tendenciának, vagyis a középértékeknek három fő típusát szokás elkülöníteni: Módusz Medián Átlag

3 A Módusz Az adathalmaz leggyakoribb elemét Módusznak nevezzük. Ez a legáltalánosabban használható középérték, bármely változótípus esetén értelmes, és sokszor érdekes lehet a kérdés, hogy mi a leggyakrabban előforduló, azaz legtipikusabb értéke a mintának. Szigorúan tekintve ez a mutató kevéssé méri a centrális tendenciát, sokkal inkább a tipikusságot ragadja meg. Ha grafikusan ábrázoljuk az adatainkat a Módusz a legmagasabb oszlophoz tartozó értéke a hisztogramnak, vagy az oszlopdiagramnak (ha az x tengelyen egy számérték egy egység!). Pl. közvélemény-kutatások esetén érdekes lehet, mert ez reprezentálja a legtipikusabb véleményt.

4 A Módusz Unimodális adatok: nő, ff.,nő, nő, ff., nő, nő, nő 1,1,2,2,2,3,4,5,5,6 1,1,2,2,2,3,3,3,4,5,6,6 1,1,2,2,2, 5,5,5,6 Bimodális adatok: nő, ff.,nő, nő, ff.,ff. 1,1,1,2,3,4,5,5,5,6,7 Multimodális adatok: 1,1,1,2,3,4,4,4,5,5,6,6,6

5 A Medián A Medián kettéosztja az adathalmazt, azaz a centrális tendencia azon mutatója, az adathalmaz azon értéke, amelynél ugyanannyi kisebb, mint nagyobb érték található. A Módusszal ellentétben a Medián, bár továbbra is széles körűen alkalmazható, nominális adatok esetén már nem értelmezhető, mivel itt már a mérési skálának legalább a sorba rendezhetőség tulajdonsággal rendelkeznie kell. A Mediánt legegyszerűbben úgy találhatjuk meg, ha sorba rendezzük az adatainkat, és megkeressük a középen elhelyezkedő adatot. (Amennyiben páratlan számú adatunk van.) páros számú adat esetén a középső két adat átlagaként határozható meg. Ezt az elvet akkor is követjük, ha egy-egy elem többször fordul elő a mintában.

6 A Medián alapfokú, alapfokú, alapfokú, középfokú, felsőfokú, felsőfokú, felsőfokú nem ért egyet, inkább nem ért egyet, inkább nem ért egyet, közömbös, inkább egyetért, egyetért, egyetért, egyetért, egyetért 3,4,7,9,9,10,11,11,12,14,15 2, 4, 5, 11, 14, 18, 18, 24 (11+14)/2=12.5 5,6,8,12,12,12,12,16,17,20,20,30, (12+12)/2= 12

7 A Medián Nagyszámú minta esetén nehézkes lehet sorba rendezni a minta értékeit, és megkeresni a középső értéket, ilyenkor sok esetben hatékonyabb megoldást jelenthet, ha a százalékos kumulatív gyakorisági táblázatot hívjuk segítségül, ahol az az érték lesz a középső, amelynél a kumulatív százalék éppen átlépi az 50 %-os küszöböt. Ha a minta egy adott értéknél éppen eléri az 50 %-os határt (kumulatív százalékot), akkor ezen érték és az ezt követő érték átlaga lesz a medián.

8 A Számtani Átlag (Átlag) Ez a legelterjedtebb középérték, nagyon széles körben használt a hétköznapi életben is. Általában ezt értjük rajta, ha valaminek az átlagos értékéről, mértékéről beszélünk. Meghatározása: A minta elemeinek összege osztva a minta elemszámával. N elemű adathalmaz esetén az X statisztikai változó populációbeli számtani átlaga: Ahol x i a populáció i-edik eleme (i = 1,…, N), μ a populáció átlaga.

9 Az Átlag Bár az átlag a gyakorlatban legelterjedtebbnek tekinthető szóródási mutató, ez a a mérési skálákat tekintve legkevésbé széles körben használható mutatója a centrális tendenciának, mivel az átlag minimum intervallum skálájú változót feltételez. Bár az átlag a leginformatívabbnak tekintett középérték, fontos tisztában lenni vele, hogy vannak kevésbé vonzó tulajdonságai is. Talán a legfontosabb negatív tulajdonsága, hogy nagymértékben érzékeny már alig néhány extrém érték jelenlétére is.

10 Az Átlag 1,2,3,3,4,5,6,7,7,8,8,8 1,2,3,3,4,5,6,7,7,8,8,8,60

11 A középértékek összefoglalása móduszmediánátlag nominálisIgenNem ordinálisIgen Nem intervallumIgen arányIgen Milyen skálatípusnál milyen középérték használható:

12 Szóródási mutatatók Noha a középértékek nagyon fontos szerepet játszanak az adatok leírásában, önmagukban nem elegendőek a minta (vagy a populáció) megfelelő jellemzésére. Az átlagos, vagy legalábbis tipikus értékek ismerete mellett azt is tudnunk kell az adatok megfelelő leírásához, hogy mennyire szóródnak az értékek a középértékek körül, azaz, hogy mennyire különbözőek az adataink. Hogy ennek fontosságát lássuk, nézzünk két példát: Az 1, 99 értékeket tartalmazó kételemű átlaga 50 A 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53 értékeket tartalmazó hételemű minta átlaga úgyszintén 50 Tehát mindkét minta ugyanolyan átlaggal jellemezhető, azonban könnyen látható, hogy a két minta mégis jelentősen különbözik.

13 A terjedelem A terjedelem (a szóródás terjedelme) a minta legkisebb és legnagyobb értékének különbsége R = X max – X min 1,2,32,45,1231,2,3,4,5,5,6,7,8 R=123-1=122R=8-1=7 Könnyen számolható, és hasznos információt kínál arra vonatkozóan, hogy milyen terjedelemben szóródnak az értékek. Meghatározásából fakadóan a terjedelem meglehetősen érzékeny a kiugró értékekre (outlierekre), amik nagymértékben növelik a minta terjedelmét. Szerencsére azonban a változó szóródásának vannak lényegesen informatívabb mutatói is.

14 Az interkvartilis félterjedelem Mint a középértékeknél láttuk, a medián éppen kettéosztja a mintát. Ennek mintájára megtalálható az az érték is, amely ¼, ¾ arányban osztja fel a mintát, illetve az az érték is, amely ¾, ¼ arányban osztja fel a mintát. Ezt a három, melyek 4 egyenlő részre osztják a mintát értéket kvartiliseknek nevezzük. A medián egyben a második kvartilis. A minta első és harmadik kvartilis közé eső részét interkvartilis terjedelemnek, ennek felét interkvartilis félterjedelemnek (IKF) nevezzük, és az értékek szóródásának jellemzésére használjuk. Természetesen, minél nagyobb az IKF, annál nagyobb szóródást mutatnak az értékek.

15 Az interkvartilis félterjedelem 1,2,4,5,6,7,8,9,11,13,14, IKF=(11-4)/2=3.5 1,2,2,3,4,6,7,8,8 IKF=(7.5-2)/2=2.75

16 Átlagos abszolút eltérés Az intuíció azt sugallja, hogy ha egy adathalmazban alacsony a variabilitás akkor az adathalmaz értékei egymáshoz közel állnak nagyságuk tekintetében. Tehát, ha egy kevésbé variábilis, kisebb szóródású mintában az értékeket kivonjuk egy tetszőleges konstansból, az így kapott különbségek kisebb változatosságot mutatnak majd, mint ha egy nagy szóródással jellemezhető minta esetén járunk el hasonló módon. Tehát, a változatosság egy adathalmazon belül kifejezhető, ha meghatározzuk az értékek távolságát valamilyen fix ponttól. Alapvetően jó ötletnek tűnhet tehát kiszámolni a az adatok átlaguktól, mint fix ponttól való átlagos eltérését. De az átlagtól való átlagos eltérés,, definíció szerint mindig nulla lesz, tehát ez a mutató ebben a formában nem használható.

17 A Négyzetösszeg A fenti probléma kiküszöbölésére jó megoldás a különbségek négyzetét, illetve ezen négyzetes különbségek összegét venni. Ezt nevezzük négyzetösszegnek. Formalizálva: Azonban a négyzetösszeg nagysága nem csak az átlagtól való eltérések nagyságától függ, hanem a minta elemszámától is.

18 A Variancia (Szórásnégyzet) Ha a négyzetösszeget elosztjuk a elemszámmal, N-el, akkor egy, az elemszámtól független statisztikát definiáltunk, ami a Variancia, vagy szórásnégyzet néven ismert szóródási mutató, ami tehát a négyzetösszegek átlaga, vagy átlagos négyzetes eltérés. A variancia lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk különböző adathalmazok változékonyságát. Azonban, mivel a varianciát a különbségek négyzeteinek összegeként kapjuk, a variancia nem tükrözi a nyers adatok mérési egységeit.

19 A minta varianciája A minta varianciájának számítási módja némileg különbözik a populáció varianciájának számításától:

20 A minta varianciája 1,2,3,3,4,5,6,7,7,8,8,8

21 A Szórás Ha a változékonyság mértékét ugyanolyan egységekben kívánjuk kifejezni, mint a nyers adatok mérési egységei, akkor egyszerűen vegyük a variancia négyzetgyökét, így képezve a szórást. A varianciához hasonlóan a szórás számítása is eltér kicsit, ha nem a populációra, hanem a mintára számoljuk az értékét:

22 A minta szórása 1,2,3,3,4,5,6,7,7,8,8,8

23 Statisztikák a populációban és a mintában Ahogy fentebb már volt róla szó, minden statisztikának meghatározható a populációbeli és a mintabeli értéke. Az egyes statisztikák populációbeli értékeit elméleti értékeknek (elméleti átlag, elméleti variancia, elméleti szórás) míg a megfelelő mintabeli statisztikákat tapasztalati értékeknek nevezzük (tapasztalati átlag, tapasztalati variancia, tapasztalati szórás). Mivel a populációbeli statisztika értékeit általában nem ismerjük, ezért az elméleti értékeket a tapasztalati értékekkel becsüljük.


Letölteni ppt "Matematikai alapok és valószínűségszámítás Középértékek és szóródási mutatók."

Hasonló előadás


Google Hirdetések