Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS."— Előadás másolata:

1 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS DÖNTÉS

2 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu 1. Bevezetés

3 2014. 07. 28. A kurzus tárgya, célja, felépítése Tárgya: vélekedések, állásfoglalások kialakítása, (Pl. Azt gondolom, hogy a BME hallgatója vagyok. Nem helyes adót csalni.) döntés, választás (Pl. Fölkeljek, és bemenjek órára, vagy szundikáljak még egy kicsit?) problémamegoldás (Pl. Hogyan lehetne egy kis pénzhez jutni?) Amikor a rövidség kedvéért döntésről beszélünk akkor ezeket mind beleértjük! (Tkp. a gondolkozásról van szó) Célja Szerkezete

4 2014. 07. 28. Követelmények Az aláírás megszerzésének feltételei: Az órák legalább 70%-án való részvétel. Az egyéni (órai vagy házi) feladatok határidőre történő beadása, órai bemutatása. Legfeljebb 2 egyéni feladat pótolható a szorgalmi időszak végéig. Az egyéni feladatok (a munka egy része az óra gyakorlati részében végezhető, másik része otthonra marad) célja, hogy kialakítsa a tanult jelenségek felismerésének és kezelésének képességét a hallgatókban, hogy saját tapasztalatokra tegyenek szert a jelenségekkel kapcsolatban. A félév során a hallgatók minden órán rövid egyéni feladatot kapnak, amelyet legkésőbb a következő órára kell elkészíteni a következő módon: Formátum: MS Word. Terjedelem: mindenegyes feladat kiírása tartalmazza. A fájl neve: Vezetéknév_Keresztnév_X_HF.doc, ahol X a házi feladta sorszáma, Határidő: a feladat kiadását követő órát megelőző nap 12:00 óra. Beadás módja: email mellékletként nekem (margitay@filozofia.bme.hu) elküldeni ÉS kinyomtatva a következő órákra elhozni. A feladatokat az órán megbeszéljük.margitay@filozofia.bme.hu Vizsga: Zárthelyi vizsgadolgozat.

5 2014. 07. 28. A döntéshozatal vizsgálatának módjai Filozófiai (ismeretelméleti, tudományfilozófia), pszichológia, közgazdaság, matematika foglakoznak vele. Normatív (értékelő) megközelítés: Hogyan értékelhetők a döntések (vélekedések stb.), és ezek kialakításának módjai? Deskriptív (leíró): Hogyan hozunk döntéseket? Milyen körülmények befolyásolják a döntéshozatalt? Preskriptív (előíró): Hogyan javíthatók a döntéseink? Mit kell tennünk, hogy jobbak legyenek? Egyéni és társas döntéshozatal. Az egyéni hasznos absztrakció, de nincs ilyen, mert a társas befolyás mindent áthat.

6 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu 2. Racionális döntés

7 2014. 07. 28. A racionalitás fajtái és kritériumai: Teoretikus (elméleti) racionalitás a vélekedéseink, meggyőződéseinkre vonatkozik. Egy vélekedés racionális, ha (nagy valószínűséggel) igaz, helyes képet ad a világról. A teoretikus rac. problémája: Hogyan tehetek szert igaz, helyes vélekedésekre? (Ezzel tovább nem foglalkozunk. Lásd a Reprezentációelmélet és az Érvelés és elemzési módszerek órákat!) Praktikus (gyakorlati) racionalitás a cselekedeteinkre (problémamegoldás, döntés, szándék, terv stb.) vonatkozik. Egy cselekedet racionális, ha eredményes a vágyaink kielégítése szempontjából. A praktikus rac. problémája: Hogyan tudom a vágyaimat kielégíteni? A rac. cselekedet célszerű cselekedet. A célok eléréséhez hasznos, a vágyak kielégítéséhez célszerű cselekedet. Rac. döntés, amelyik az elvárásaink és a lehetőségeink szempontjából a legjobb. A racionalitás értékelést foglal magában és általában fokozati kérdés.

8 2014. 07. 28. Példa: autóvásárlás

9 2014. 07. 28. A racionális döntési eljárás I. A racionális döntés modellje: Definiálja a megoldandó problémát! Pl: melyik autót vegyem? Melyik a legjobb nekem? (Hiba a javasolt megoldásokkal, a tünetekkel, és nem megfelelő szinten definiálni!) Rögzítse, hogy milyen kritériumok szerint keresi a megoldást! (Minden fontos kritériumot tekintetbe kell venni!) Súlyozza a kritériumokat! (s i -- az i-ik kritérium súlya, értéke számomra)

10 2014. 07. 28. A racionális döntési eljárás II. A racionális döntés modellje (folyt.): Tárja fel a megoldási lehetőségeket! (Hiba a lehetségesnél kevesebből kiindulni!) Mérlegelje, hogy a megoldási lehetőségek milyen valószínűséggel felelnek meg a kritériumoknak! (p mi – az m megoldás beválásának valószínűsége az i-ik szempontból) Számítsa ki az egyes megoldások szubjektív várható hasznosságát, és válassza a legnagyobb értékkel rendelkezőt! (H m -- az m-ik megoldás várható hasznossága: H m = ∑ s i * p mi )

11 2014. 07. 28. Döntési táblázat A probléma: A.B.C.D.E.F.G. Kritéri- umok A kritérium súlya 1. mego.lehet. mennyire felel meg a krit.nak 1. mego.lehet. várható értéke:BxC 2. mego. mennyire felel meg a krit.nak 2. mego. várható értéke:BxE 3. mo. Stb… 1. krit.s1s1 p 11 s 1 p 11 p 21 s 1 p 21 2. krit.s2s2 p 12 s 2 p 12 p 22 s 2 p 22 3. krit.s3s3 p 13 s 3 p 13 p 23 s 3 p 23 ….……… H1H1 H2H2

12 2014. 07. 28. Példa: Higgyünk-e Isten létezésében?

13 2014. 07. 28. Pascal játékelméleti modellje A cél előre látható nyereségünket maximalizálni és előre látható veszteségünket minimalizálni. (Minimax stratégia) A helyes stratégia: érdemes hinnünk Isten létezésében. Isten létezikIsten nem létezik Isten létezik örök élet (∞)örök kárhozat (-∞) Isten nem létezik némi élvezet feladása, felesleges imádkozás, illúzió jegyében élünk (-É) illúziómentes élet, belevethetjük magunkat az evilági örömökbe (+É) valóság hit

14 2014. 07. 28. Feladat: Megházasodjam-e?

15 2014. 07. 28. 1. Házi feladat Mutasson be egy racionális döntési problémát! 1. Fogalmazza meg pontosan a megoldandó feladatot, gondolja végig, és mutassa be a racionális döntési eljárást döntési táblázat segítségével! 2. Elemezze a saját döntési eljárását, és mutasson rá a felmerülő fontosabb problémákra! Vagyis milyen problémák merültek fel, amikor végrehajtotta az 1. pontban a rac döntési eljárást.? A beadandó anyag terjedelme: összesen max. 1 oldal. (Önnek természetesen részletesebben kell kidolgoznia saját maga számára a feladatokat! Az Ön által kidolgozott feladatról ilyen terjedelemben kell elkészítenie és beadnia az összefoglalót.)

16 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu 2. óra

17 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu A racionális döntés problémái

18 2014. 07. 28. Döntési táblázat A probléma: A.B.C.D.E.F.G. Kritéri- umok A kritérium súlya 1. mego.lehet. mennyire felel meg a krit.nak 1. mego.lehet. várható értéke:BxC 2. mego. mennyire felel meg a krit.nak 2. mego. várható értéke:BxE 3. mo. Stb… 1. krit.s1s1 p 11 s 1 p 11 p 21 s 1 p 21 2. krit.s2s2 p 12 s 2 p 12 p 22 s 2 p 22 3. krit.s3s3 p 13 s 3 p 13 p 23 s 3 p 23 ….……… ∑s i =1000≤p 1i ≤100H1H1 H2H2

19 2014. 07. 28. A rac. eljárás javítása Szét lehet húzni a mezőnyt: Lényeges különbséget teszünk a preferenciáink, azaz a súlyszámok (s) között. –Pl. azzal, hogy rögzített egységnyi súlyt osztunk szét, akár mennyi szempontot veszünk is fel. Így sok szempont nehezebben tudja kiátlagolni egymást. –Két körös értékelés: ki húzzuk azokat a szempontokat, amelyekben az első körben az egyes megoldások közel azonosan teljesítettek. A második körben csak a megkülönböztető szempontokat súlyozzuk.(Kevesebb krit.- nagyobb kül.) Alaposan elemezzük és széthúzzuk a beválások valószínűségét (p). Pl. 0-100 közötti skálát használunk. Nem követjük el a hibákat! A megfelelő szinte és NEM a megoldással, tünettel definiáljuk a problémát. Nem felejtünk ki lényeges krit.-okat. Mindet felvesszük, csak legfeljebb s=0 lesz! Szisztematikusan számba vesszük a lehetséges megoldásokat. Szisztematikusan értékeljük őket.

20 2014. 07. 28. A rac. eljárás feltevése, előfeltétele A rac. feltevése: a rac.döntési eljárás segítségével meg lehet találni a legjobb megoldást. (Normatív kérdés) (Attól függetlenül, hogy a tényleges napi gyakorlat közelítőleg rac.-e. Deskriptív kérdés) Előfeltétele: a táblázat az eljárás előírásai szerint kitölthető azaz A probléma kellő pontossággal előre megfogalmazható A kritériumok előre rögzíthetők Az alternatívák a krit. szerint értékelhetők

21 2014. 07. 28. A racionális döntés problémái / korlátai* A probléma meghatározásából A preferenciák (súlyszámok) működéséből Megismerési korlátokból adódnak *Egyik tábor (racionalisták) szerint ezek elvileg javítható problémák, másik (korlátozott racionalisták, irracionalisták) szerint elvi korlátok!

22 2014. 07. 28. Példa ●●● ●●● ●●●

23 2014. 07. 28. A probléma meghatározásából A rac. döntés feltételezi, hogy a probléma és a lehetséges megoldások előre megadhatók. Hogy világos, hogy mi a probléma, és milyen kereteken belül keressük a megoldást. Ez gyakran nem áll fenn. A probléma közelebbi megfogalmazása, vagy egyes megoldási lehetőségek éppen azáltal jönnek létre, hogy kijelöljük vagy megváltoztatjuk a kereteket.

24 2014. 07. 28. A preferenciák működéséből Nem adhatók meg előre, a megoldástól függetlenül a preferenciák. (súlyszámok) Pl. házasság, radikálisan új technikai megoldás Időben változnak (akaratgyengeség, szeszély, változunk) Pl. diéta Nem jól rendezettek. Időnként nem akarunk szubjektív várható hasznosság maximalizálni (nem ez a kérdés, nem akarunk magunknak jót) Pl. házasság, önfeláldozás

25 2014. 07. 28. Megismerési korlátok Nem tudjuk feltárni az összes kritériumot, az összes megoldási lehetőséget. Nem tudjuk megmondani, hogy válnak be az egyes megoldások. Nehéz megismerni plusz a világ bizonytalan! Nem tudjuk minden kritériumot minden megoldási lehetőségre alkalmazva kiszámítani a szubjektív várható hasznosságot. Korlátozott megismerési képességekkel rendelkezünk és a rac.döntéshez szükséges megismerés jelentős erőforrásokat igényel, amelyekkel nem rendelkezünk, vagy amelyeket nem akarunk rááldozni.

26 2014. 07. 28. A rac.döntési eljárás értékelése Attól függ racionalisták, vagy korlátozott rac/irracionalisták vagyunk. Milyen képünk van az emberről. Összegezve: Van, ahol a rac. döntés nem alkalmazható, vagy csak aránytalanul nagy költséggel. De ahol alkalmazható, ott ez a mérce!

27 2014. 07. 28. 2. Házi feladat 1. Javítsa az 1. hf-ban bemutatott döntését a fentiek szerint! Mutassa be a döntési táblázatot! 2. Elemezze, hogy a racionális döntés fenti korlátai mennyiben jelentkeznek az 1. hf-ben bemutatott döntésben! Vegye sorra a korlátozó tényezőket, és elemezze, hogy a vizsgált döntés esetében kivédhetők-e azok, és hogyan. Ha nem védhetők ki, akkor próbálja megbecsülni, mekkora kockázatot torzítást jelentenek a döntésre nézve! A beadandó anyag terjedelme: max. 1-1 oldal. (Önnek természetesen részletesebben kell kidolgoznia saját maga számára a feladatokat. Az Ön által kidolgozott feladatról ilyen terjedelemben kell elkészítenie és beadnia az összefoglalót.)

28 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu 3. óra

29 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu Döntési fák

30 2014. 07. 28. Feladat: Lottó Döntse el racionálisan, hogy megjátssza-e a héten az ötös lottón az 1, 2, 3, 4, 5 számokat!

31 2014. 07. 28. Ábrázolás döntési fával Megjátsszam? Igen Nem Nyernek a számok Nem nyernek Nyernek a számok Nem nyernek K ÉRDÉS L EHETŐSÉGEK A Z EGYES KIMENETEK ÉRTÉKE 900 mFt + nagy öröm ≈ 1000mFt -225 + kis bánat ≈ -300 Ft 0Ft+nagy bánat≈ -100 mFt 0Ft+kis öröm≈ 225 Ftpr≈ 1/5274m pr 1-pr pr 1-pr

32 2014. 07. 28. Ábrázolás döntési táblázatban A probléma: Megjátsszam a héten az 1,2,3,4,5 számokat az ötös lottón? A.B.C.D.E.F. KritériumokA krit. súlya 1. Megjátszom várható értéke:BxC 2. Nem játszom meg 2. Nem játszom meg várható értéke 1. Mennyi pénzt hoz? 10,17-225+0,1700 2. Mennyi örömöt szerez? 1*0,019*-75+0,019225*225-0,019 -∞0≤p 1i ≤+∞ Ft- ban H 1 =-300+0,189H 2 =225-0,019 *Ha Ft-ban számoljuk az örömöt, akkor a súlynak nincs sok szerepe, mert azt a Ft érték megállapításánál figyelembe tudjuk venni.

33 2014. 07. 28. Összehasonlítás: táblázat és fa I. Döntési táblázat tulajdonság szemléletű Akkor célszerű, ha a döntés után már nincs más befolyásoló tényező. Döntési fa esemény szemléletű Könnyű figyelembe venni, hogy a világ bizonytalan, és a döntés eredményét később más események is befolyásolják.

34 2014. 07. 28. Összehasonlítás: táblázat és fa II. Döntési táblázat Segíti a szempontok (krit.ok) figyelembevételét Ráirányítja a figyelmet a szempontok összemérésének és a kimenetek értékelésének problémájára Döntési fa Segíti a lehetséges események számbavételét Segíti a döntést befolyásoló külső tényezők számbavételét Többlépcsős döntési folyamatok is ábrázolhatók

35 2014. 07. 28. Összehasonlítás: táblázat és fa III. Mindkettőben a szubjektív várható hasznosságot kell kiszámítani és maximalizálni.

36 2014. 07. 28. Feladat: esküdtszék Döntse el racionális eszközökkel, hogy Ali bűnös-e, részt vett-e a merényletben! Ismertesse a döntési eljárását!

37 2014. 07. 28. Egy lehetséges megoldás döntési fával Bűnös-e a vádpontban? Bűnös Ártatlan Ali valójában bűnös A. valójában ártatlan A. valójában bűnös A. valójában ártatlan Az infok alapján az „Ali bűnös” állítás igazságának a valószínűsége pr. Pl. 0,6 +80 -100 -80 +100 pr 1-pr pr 1-pr Relatív értékelés a +100 (legkedve- zőbb), - 100 (legrosszabb eset) skálán

38 2014. 07. 28. Második változat Alit bűnösnek találták, egy, az esettel össze nem függő két rendbeli emberölésben, amiért életfogytiglant kap. Hogy alakul a kimenetek értékelése?

39 2014. 07. 28. Problémák a megoldással A kimenetek értékelésénél nem vettük külön számba a szempontokat, (pl. kriminalisztika, erkölcsi, esküdtszéki tagként az elégedettségem, stb.) A valószínűség becslése bizonytalan (ettől nem lesz irracionális) Hogyan lehet ezt figyelembe venni? Az értékelés szubjektív (ettől sem) stb.

40 2014. 07. 28. Feladat Anita 31 éves, szingli, szókimondó és nagyon okos. Szociológia szakon végzett, és hallgatóként erősen foglalkoztatták a társadalmi igazságosság kérdései, és részt vett anti-rasszista tüntetéseken. Állítsa sorrendbe az alábbi állításokat aszerint, hogy milyen valószínűséggel igazak Anitára! (Legvalószínűbbtől a legkevésbé valószínűig.) A, Anita általános iskolai tanár. B, Anita aktív feminista. C, Anita szociális munkás egy családsegítő központban. D, Anita banktisztviselő. E, Anita biztosítási ügynök. F, Anita aktív feminista és közben banktisztviselő.

41 2014. 07. 28. Konjunkciós hiba pr(F) { "@context": "http://schema.org", "@type": "ImageObject", "contentUrl": "http://images.slideplayer.hu/8/2176693/slides/slide_41.jpg", "name": "2014.07. 28.", "description": "Konjunkciós hiba pr(F)

42 2014. 07. 28. 3. Házi feladat 1. Oldja meg az 1. hf-ben szereplő döntési problémát döntési fa segítségével is! 2. Hasonlítsa össze a táblázattal és a fával készült megoldást! (Különbségek- azonosságok, erősségek-gyengeségek) A beadandó anyag terjedelme: max.1 oldal. (Önnek természetesen részletesebben kell kidolgoznia saját maga számára a feladatokat. Az Ön által kidolgozott feladatról ilyen terjedelemben kell elkészítenie és beadnia az összefoglalót.) Keressen példát racionális döntésre, legalább annak lehetőségére, illetve a racionalizáció jelenségére, és mutassa be szóban a következő órán!

43 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu 4. óra

44 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu Heurisztikák és elfogultságok

45 2014. 07. 28. Kérdőív

46 2014. 07. 28. 4. Házi feladat Gyűjtsön a hétköznapi életből vett példákat a kérdőívben szereplő gondolkozási mechanizmusokra, és a következő órákon ismertesse azokat szóban! (Nem kell beadni!)

47 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu 5. óra

48 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu Döntési, ítéletalkotási stb. heurisztikák

49 2014. 07. 28. 49 Döntések a mindennapi gyakorlatban A racionális modell a norma, az elméleti viszonyítási alap, amelyhez képest értékeljük a döntéseket. A racionális döntés ritkán valósul meg. Néha a rac. döntés azért nem valósul meg, mert nem tudjuk definiálni a problémát, nincs idő, pénz a lépések pontos kidolgozására (vö. korlátozott racionalitás), nem súlyozzuk megfelelően a költségeket, vagy nem határozzuk meg jól a valószínűségeket.

50 2014. 07. 28. 50 Döntési mechanizmusaink: Heurisztikák De a döntések általában azért sikerülnek balul, azért térnek el a racionálistól, mert olyan döntési eljárásokkal rendelkezünk, amelyek bizonyos körülmények között rendszeres hibát eredményeznek. A heurisztikák olyan „automatikus” megismerési eszközök, amelyek általában a döntés egyszerűsítésére és gyorsítására szolgálnak (ökölszabályok). nem tudatosak, nem ismerjük fel őket. „be vannak huzalozva” a gondolkodásunkban. gyakran jó, gyors és erőfeszítés menetes döntést eredményeznek. bizonyos helyzetekben, bizonyos körülmények között viszont szisztematikusan rossz döntést eredményeznek.

51 2014. 07. 28. 51 A heurisztikák tárgyalásának menete A heurisztikákat az általuk eredményezett hibák mentén tárgyaljuk. Az állásfoglalásokat és a döntéseket veszélyeztető leggyakoribb hibák Értelmezésük Példák Saját példák Elkerülésük eszközei A döntés javításának eszközei: tanulás A döntés javításának eszközei: lineáris modellek és az intuitív döntés korrekciója

52 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu Alapeloszlás figyelmen kívül hagyása

53 2014. 07. 28. Feladat: mammográfia

54 2014. 07. 28. 54 Az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása Az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása (kérdőív: (1)): hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni az alapeloszlást, ha más, például leíró információk rendelkezésre állnak. A leíró információkat és a hasonlóságot fontosabbnak tekintjük, mint az alapeloszlást. (Mint pl. a botanikusok!) Bizonyos esetekben a reprezentativitás heurisztika is működik: gyakran az alapján ítélünk meg valószínűségeket, hogy A mennyire hasonlít B-re, mennyire képviseli, tükrözi B-t.

55 2014. 07. 28. 55 Példák az alapeloszlás figyelmen kívül hagyására Velem ilyen nem történhet meg! (pl. házassági szerződés: szeretjük egymást, ismerjük egymást, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy a házasságok több mint 60%-a válás, pl. dohányzás) Nagy üzleteket csinálunk! (pl. messze a piaci ár alatt veszünk használt autót) Mindenki hülye, de mi tudjuk, hogy vannak a dolgok. (Pl. Van egy nagyon hatékony fogyókúra receptem! Az orvosok hülyék, de XY majd meggyógyít! Áthágjuk a szabályokat, mert mi jobban tudjuk, hogy mit kell csinálni.) A munkatárs beválást az alapján valószínűsítjük, hogy a munkatárs mennyire reprezentálja (képviseli, tükrözi) azt a kategóriát (a szorgalmasokat, az értelmeseket stb.), akik emlékeink szerint beváltak, és figyelmen kívül hagyjuk pl. a pszichológiai teszt eredményét. Lásd a további példákat a gyakorlatokban!

56 2014. 07. 28. 5a. Házi Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása hibás döntéshez vezetett! 1. Fogalmazza meg a problémát! 2. Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása történt! 3. Mutassa meg mi lett volna a racionális eljárás az alapeloszlás figyelembevételével! A feladatot HF-ként max. ½ oldal terjedelemben kell beadni.

57 2014. 07. 28. 57 Mit tehetünk az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása hiba ellen? Figyelembe vesszük. Ne százalékokban vagy valószínűségekben gondolkodjunk, hanem gyakoriságokban!

58 2014. 07. 28. Feladat: hitelbírálat

59 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu Konjunktív és diszjunktív események valószínűségének torzítása

60 2014. 07. 28. Feladat: születésnap Február 29-ét is figyelembe véve 366 különböző lehetséges születésnap van. Tehát ahhoz, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott csoportban biztosan legyen két ember, aki azonos napon született, minimum 367 fős csoportra van szükség. Mekkora csoportra van szükség ahhoz, hogy legalább két embernek 50%-os valószínűséggel ugyanarra a napra essen a születésnapja?

61 2014. 07. 28. Valószínűségek összeadása A születésnap probléma: valószínűségek összeadása (és lehorgonyzás). A legalább kettő egy napon született megvalósulhat úgy, hogy kettő, vagy három vagy négy stb. született egy napon. Megengedő (diszjunktív) „vagy”, hiszen akár mindenki születhetett egy napon! Tehát a lehetséges eredmények nem függetlenek! pr(AvB)≠pr(A)+pr(B), ha az események nem függetlenek. (pr(AvB)=pr(A)+pr(B)- pr(A&B)) Ilyenkor célszerű fordítva okoskodni: nem a bekövetkezés valószínűségét kérdezni, hanem a be nem következését! Mi a valószínűsége, hogy a második ember nem az elsővel egy napon született? 365/366 Mi a valószínűsége, hogy a harmadik nem a másodikkal és az elsővel egy napon születetett? 364/366 Hogy a három nem egy napon született? 365/366*364/366 pr(3 emberből 2 egy napon)= 1 - pr(3 nem egy napon)= 1 - 365*364/366 2 23 ember esetén pr>0,5

62 2014. 07. 28. Feladat: Szülinap II. Mekkora csoportra van szükség, hogy 50% valószínűséggel legalább egy embernek adott napon, pl. január 1-én legyen a szülinapja? Hogy N ember közül egy sem született január 1-én, annak valószínűsége, pr(N)=(365/366) N. Pr(N)<0,5 ha N=254 vagyis 254 életlenszerűen kiválasztott ember esetén 50% a valószínűsége, hogy közülük legalább egy január elsején született. Következtetés: valamilyen tetszőleges véletlen egybeesés valószínűsége nagy, valamilyen meghatározott egybeesés valószínűsége kicsi!

63 2014. 07. 28. Feladat: kocka Mi a valószínűsége annak, hogy egy (standard) kockával három dobásból legalább egy 6-os?

64 2014. 07. 28. Konjunktív és diszjunktív események val. torzítása Hajlamosak vagyunk a túlbecsülni a konjunktív (egyszerre bekövetkező) események, és alábecsülni a diszjunktív események (legalább egyik bekövetkezik) valószínűségét az egyes események valószínűsége alapján. A kettő összefügg és egymást erősíti! Mert pr(AvB)=1-pr(nem(AvB))=1-pr(nem- A&nem-B)

65 2014. 07. 28. Példák a valószínűségek torzítására Új rendszer: Teljesen új informatikai rendszert fejlesztenek. A rendszer 50 újonnan fejlesztett modulból áll, amelyeket külön-külön teszteltek, és 0,99 valószínűséggel jól működnek. Mi a valószínűsége, hogy a rendszer elsőre jó fog működni? (Egy autó kb. 4000 alkatrész, egy űrsikló, egy rakétavédelmi rendszer, a magyarorszag.hu honlap…..részből áll.) Találkozó: Önök negyvenen találkoznak, és busszal mennek egy rendezvényre. Nagyon kiszámított a busz menetideje, és csak akkor tud indulni, amikor mindenki ott van. Időbe odaérnek a rendezvényre? A diákok becslést készítenek, hogy mennyi idő alatt tanulják meg a vizsgára az anyagot, mennyi idő alatt készítik el a szakdolgozatot. Mégis általában kicsúsznak az időből. Lásd a feladatokat is!

66 2014. 07. 28. Feladat: projekt határidő I. Ön egy cég kommunikációs vezetője, aki felel egy termék bevezetéséhez kapcsolódó integrált kommunikációs kampányért. Modellezze, és próbálja megbecsülni a komplex rendszer problémája alapján, hogy mennyi a valószínűsége a határidő betartásának!

67 2014. 07. 28. Tanulságok: Projekt határidő II. Az időszükségletre vonatkozó tévedéseink alapja: valószínűségek összeadása, alapeloszlás figyelmen kívül hagyása (a projektek általában csúszni szoktak), túlzott magabiztosság és lehorgonyzás (lásd később).

68 2014. 07. 28. Mit tehetünk a valószínűségek hibás összeadása ellen? Nézzük az ellentett eseményeket! Legyünk óvatosak a valószínűségekkel! NEM TUDUNK JÓL BÁNNI A VALÓSZÍNŰSÉGEKKEL!!! (Jóllehet azt hisszük, hogy tudunk!)

69 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu Lehorgonyzás és igazítás

70 2014. 07. 28. 70 A lehorgonyzás és igazítás Kérdőív: (2), (8), (13), (19)-(20) A lehorgonyzás és igazítás heurisztika: általában úgy becsülünk meg egy értéket, hogy kiindulunk valamely kezdeti értékből, és azt módosítjuk. A hiba abból adódik, ha félrevezető értékből indulunk ki, és ha nem módosítunk eleget, részben azért mert készpénznek vesszük a kiindulási értéket – még akkor is, amikor teljesen esetleges, irreleváns a becsléshez.

71 2014. 07. 28. 71 Példák a lehorgonyzás hibára Állásinterjú: a jelöltnek az előző munkahelyén kapott fizetésből indulunk ki. A korábban kapott minősítések és az első benyomások beskatulyázzák az embereket. Az első ötletek beszűkítik a gondolkodást! Ártárgyalás: az első ajánlat jelenti a kiindulási értéket, ha független forrásból nem ismerjük a piacot, akkor félrevezet. De mindenképpen befolyásol!! Tegyen elsőnek ajánlatot!

72 2014. 07. 28. A lehorgonyzás különösen veszélyes!!! Az egyik legáltalánosabb és legnehezebben elkerülhető hiba! Független a témától, a témára vonatkozó tudástól, gyakorlattól, figyelmeztetéstől stb. (pl. bíróság: 12 v. 34 hó az ügyészi indítványban 8 hó különbséget eredményez!) Pedig általában a hibák változnak ezek szerint, azaz a hibák általában kontextus függők!!! De ez nem!

73 2014. 07. 28. 5b. Házi Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor a lehorgonyzás hibás döntéshez vezetett! 1. Fogalmazza meg a problémát! 2. Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban a lehorgonyzás hiba esete! 3. Mutassa meg mi lett volna a racionális eljárás az alapeloszlás figyelembevételével! A feladatot HF-ként max. ½ oldal terjedelemben kell beadni.

74 2014. 07. 28. 74 A lehorgonyzás hiba elkerülése Tudatosan tájékozódjuk az ésszerű kiindulási értékekről! Nézzük meg különböző szemszögből a problémát! Kérdezzünk másokat! De amikor tanácsot kérünk, ne adjunk előzetesen információt saját álláspontunkról! Ha elmondjuk, jó eséllyel csak azt kapjuk vissza! Ne „horgonyozzuk le” a tanácsadóinkat! (Lásd csoportos döntés!) Különösen vigyázzunk, nehogy tárgyalás során az ellenérdekeltek „lehorgonyozzanak” bennünket! Készüljünk fel a lehetőségeinkből!

75 2014. 07. 28. Összegzés: két gondolkozási hiba Az alapeloszlás f.k.h. hiba azt mutatja, hogy bizonyos esetekben nem kombináljuk az információkat, hanem figyelmen kívül hagyjuk. Két fajta infó: 1. hogyan vannak általában a dolgok (statisztikai), 2. mit tudunk a konkrét esetről (egyedi leíró) Az elsőt hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni! Kevesebb infót használunk, mint lehetne és kellene. Ráadásul nem tudjuk kezelni a (statisztikai) valószínűségi adatokat! A lehorgonyzás és igazítás azt mutatja, hogy gyakran nem komplexen tekintjük a feladatot és próbáljuk a rendelkezésre álló infók alapján megoldani, hanem kiindulunk valamiből, és azt a helyzethez igazítjuk. Ez valójában egyfajta mintakövetés, és jó, ha megfelelő minták alapján, megfelelő kiindulási értékekből indulunk ki. De az a baj, hogy mindenképpen erősen befolyásol a kiinduló érték, akkor is ha nem szabadna figyelembe venni, és általában nem módosítunk eleget rajta.

76 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu 6. óra

77 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu A megerősítés keresése

78 2014. 07. 28. 78 Feladat

79 2014. 07. 28. A megerősítés keresése Kérdőív: (3, 5) A megerősítés keresése heurisztika: általában megerősítő információkat keresünk, amikor el akarjuk dönteni, hogy igaz-e, amit gondolunk, és nem keresünk cáfoló adatokat. Előnyben részesítjük az igazolást a cáfolással szemben. A hiba abból adódik, hogy az igazolás sok helyzetben logikailag nem elegendő! Két pszichológiai erő működik itt: Gyakran tudat alatt eldöntjük, hogy mit gondolunk/ teszünk, mielőtt megtudnánk mondani, hogy miért gondoljuk/tesszük azt. (Racionalizáció) Szívesebben foglalkozunk azzal, amit kedvelünk, mint azzal, amit nem.

80 2014. 07. 28. 80 Példák a megerősítés keresése hibára Megtetszik egy autó (egy döntés, álláspont, megoldás), utána megismerjük, és indokokat gyűjtünk, hogy miért lenne az jó nekünk. Szimpatikus a jelentkező, a beszállító, majd indokokat keresünk és találunk, hogy miért kell őt választani.

81 2014. 07. 28. 6a. Házi Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor a megerősítés keresése hibás döntéshez vezetett! 1. Fogalmazza meg a problémát! 2. Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban a megerősítés keresése hiba esete! 3. Mutassa meg mi lett volna a racionális eljárás az alapeloszlás figyelembevételével! A feladatot HF-ként max. ½ oldal terjedelemben kell beadni.

82 2014. 07. 28. 82 A megerősítés keresése hiba elkerülése Tudatosan gondoljuk végig, milyen körülmények között derülhetne ki, hogy tévedünk? És keressünk cáfoló bizonyítékokat! Játsszuk az ördög ügyvédje szerepét! Érveljünk az álláspont/döntés ellen! Vagy kérjünk fel erre valakit! Legyünk őszinték a saját motívumainkkal kapcsolatban! Miért is akarom ezt csinálni/hinni?

83 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu Túlzott magabiztosság

84 2014. 07. 28. 84 Túlzott magabiztosság Kérdőív: (6b), (14), (21) Túlzott magabiztosság: Hajlamosak vagyunk túlságosan megbízni az ítéleteinkben -- különösen ha közepesen nehéz vagy nagyon nehéz kérdésekről van szó! Még akkor is, amikor tudnunk kellene, hogy nem szabadna megbíznunk bennük. Ismerős kérdések esetén nincs túlzott magabiztosság, néha még túlságosan is bizonytalanok vagyunk. Feltételezhető, hogy itt is a lehorgonyzás és igazítás heurisztika működik. Az első becsléstől nem távolodunk el eléggé a konfidencia-intervallum kijelölésénél. A túlzott magabiztosság nem tévesztendő össze az alaptalan optimizmussal! (Lásd később!)

85 2014. 07. 28. 85 Példák a túlzott magabiztosság hibára Minden nem szűken szakmai vélekedésben, becslésben megjelenhet a hiba. Pl. biztosak vagyunk benne, hogy adott helyen nem érdemes szállodát nyitni, hogy az adott autómárka megbízhatatlan, hogy az adott kolléga követte el az indiszkréciót stb. Vigyázat! Minden döntésben vannak nem szakmai kérdések!

86 2014. 07. 28. 86 A túlzott magabiztosság hiba elkerülése Nézzük a szélsőséges értékeket először, hogy ne horgonyozzon le bennünket az első becslésünk. Kérdőjelezzük meg a feltevésünket! Játsszuk az ördög ügyvédje szerepét! Próbáljunk minél többet megtudni a témáról!

87 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér margitay@filozofia.bme.hu Hozzáférhetőség

88 2014. 07. 28. 88 Feladat

89 2014. 07. 28. 89 Hozzáférhetőség Kérdőív (4), (6a), (9), (18) Hozzáférhetőség heurisztika: Gyakoribbnak ítéljük azokat az eseményeket, amelyekre könnyebben találunk példát az emlékezetünkben -- azért, mert élénkebbek az emlékek, mert a közelmúltban történtek az esetek, mert fontosak, feltűnőek, van rá szabályunk stb. Ez a mechanizmus általában segíti a jó döntést, hiszen a gyakoribb eseményekkel gyakrabban találkozunk, és így könnyebben találunk példát rá az emlékezetünkben. Hibához vezet, ha egy eseménynek a memóriánkban való hozzáférhetősége valami okból nem tükrözi az esemény gyakoriságát, irreleváns az esemény bekövetkezésének valószínűsége szempontjából. Bármi, ami a gyakoriságon kívül befolyásolja a hozzáférhetőséget, torzítani fogja a gyakoriság becslésünket!!!!

90 2014. 07. 28. 90 Példák hozzáférhetőség hibára Ha a menedzser az év végi értékeléshez nem készít jegyzeteket, fejből csinálja, akkor az értékelésben nagyobb szerepet fognak játszani az élénk emlékek és az utolsó három hónap benyomásai. Csoporttagoknak a csoportteljesítményhez való saját hozzájárulásukra vonatkozó becslése (pl. Házastársak házimunkája, munkahelyi közösségek kölcsönös értékelése.) Hirdetések ismétlése A média események (madárinfluenza, terrorizmus, szerencsétlenségek, bűncselekmények, atomkatasztrófa stb.) veszélyesebbnek tűnnek, mint amilyenek. Személyes „statisztikák”: pl. egy autótípust megbízhatatlannak tartunk, mert emlékszünk, hogy a szomszédnak is ilyen van, és sokat bosszankodik vele. Előítéletek kialakulása (Lásd a lehorgonyzást is!)

91 2014. 07. 28. 6b. Házi Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor a hozzáférhetőség heurisztika hibás döntéshez vezetett! 1. Fogalmazza meg a problémát! 2. Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban a hozzáférhetőség hiba esete! 3. Mutassa meg mi lett volna a racionális eljárás az alapeloszlás figyelembevételével! A feladatot HF-ként max. ½ oldal terjedelemben kell beadni.

92 2014. 07. 28. 92 Mit tehetünk a hozzáférhetőség hibák ellen? Feltesszük magunknak a kérdést: miért is könnyű felidézni bizonyos típusú esetet? Mert gyakori, vagy más oka van annak, hogy könnyen hozzáférünk ilyen esetekhez? Milyen adatok támasztanák alá a becslésünket? A hozzáférhetőség hiba számtalan komoly probléma forrása!


Letölteni ppt "BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések