Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi."— Előadás másolata:

1 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Az épített környezet humánökológiája - közlekedés Budapest, 2007 március 26. POLICENTRIKUS VÁROSHÁLÓZAT- FEJLESZTÉS

2 4 A megbízás: ‘A közlekedés szerepe a policentrikus városhálózat fejlesztésében’ 4 Kontextus: ‘Policentrikus városfejlesztési koncepció megalapozása’ az ÖTM részére 4 Diszpozíció 4 Értelmezési kérdések 4 PUR ‘Polycentric Urban Region’ 4 Kistérségi kapcsolatok felértékelődése 4 Közlekedési összefüggések 4 Összefoglaló (?)

3 KONTEXTUS, HÁTTÉR 4 A város, mint a munkamegosztás szekunder funkcióinak koncentrálódása 4 A ‘központi hely’ – Christaller 1933 (Dél-Németország) ellátás, funcionális kategóriák, méretgazdaságosság Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció - országos központ - felsőfokú központ (- kiemelt is) - középfokú központ - alsófokú központ (- kiemelt, részleges is) - központi szerepkör nélküli (egyéb) település 4 0-összegű játszma, elosztási funkciók vertikális tologatása, fa-struktúra, hierarchia

4 KONTEXTUS, HÁTTÉR 4 A ‘növekedési pólusok elmélete’ – Perroux 1955 különböző gazdasági szereplők egymást erősítő módon hatnak egymásra, koncentráltság, kritikus tömeg, multiplikátor hatás, ‘big push’ 4 Vita: mi a növekedés forrása: - külső - elszívó hatás, vagy - belső - endogén növekedés és tovaterjedő hatás (‘spillover effect’) NFT-II vagy NSRK vagy ÚMFT ‘fejlesztési pólusok’ olyan városok, amelyek már ma is kisugárzással bírnak’ 4 Dekoncentrálás versus pólusképzés

5 KONTEXTUS, HÁTTÉR 4 OTK 2005 ‘Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek’

6 ELVÁRÁSOK, DISZPOZÍCIÓ 4 ‘A területi kohézió két legfontosabb térkategóriáját a városi és a vidéki terek jelentik’ 4 ‘A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése (élhető városok dinamikus fenntartható rendszere)’ 4 ‘Kiegyensúlyozott területi fejlődést szolgáló várospolitikai célok: - a főváros nemzetközi versenyképességének erősítése, - a regionális központok kijelölése és a fejlesztési pólusok, mint a gazdaság hajtóerejének támogatása, - a középvárosok térszervező erejének erősítése, - a kisvárosok szerepe a rurális, elmaradott térségek dinamizálásában’ 4 …város-vidék, városhálózat, ter.koncentr, finansz, vers-fogl

7 POLICENTRIKUS VÁROS-RÉGIÓ (PUR) 4 ‘Policentric Urban Region’ – [Parr 2003] 4 (1) egymástól elkülönült városok alkotják, (folyosó, halmaz). 4 (2) van egy minimális elkülönültség a városok között, 4 (3) felső limit pl. egy órán belül megközelíthető települések. 4 (4) sűrűbb, mint a nem-PUR térségek, 4 (5) A PUR-t alkotó centrumok nincsenek egymással klasszikus hierarchikus viszonyban, 4 (6) Erős és kölcsönös belső kapcsolatrendszer (gazdasági, kereskedelmi, átfedő munkaerőpiaci stb.) 4 (7) Az egyes centrumok specializálódnak, saját profiljuk alakul ki az együttműködésben, amit külső kapcsolatokban is képviselnek.

8 POLICENTRIKUS VÁROS-RÉGIÓ (PUR) 4 Policentrikus = nem monocentrikus 4 Nem hierarchikus (= kapcsolat csak eltérő szintek között) 4 Nem felülről lefelé szerveződő (bár aktív településpolitikát igényel) 4 Nem elosztási modellen alapszik 4 Nem a közbenső szint felértékelődése, (ez még a régi struktúra) 4 Hangsúly a horizontális (adott szinten belüli) együttműködés 4 Csomópontok hierarchiája helyett hálózati szintek hierarchiája? 4 Csomópont, hálózat, térség – a térség számára kell eredményes fejlődést biztosítani 4 Fa-struktúra – rács-struktúra – kis-világ – limitált kis-világ

9 POLICENTRIKUS VÁROS-RÉGIÓ (PUR) 4 Policentrikus városhálózatra nem azért van szükség, mert ez a hálózat hatékonyabban tudná kiszolgálni az elosztási modellt, hanem azért, mert a belső erőforrások hasznosításához, a térségi endogén fejlődés előmozdításához a térségben lévő települések sokoldalú hálózatosodására van szükség, és ennek a fejlődésnek a bázisa a policentrikus városhálózat. 4 A hálózatok értéke: aggregált és felhasználói előnyök 4 Műsorszóró hálózat: Sarnoff-törvény: constans / lineáris 4 Kétirányú kommunikáció: Metcalfe-törvény: lineáris / négyzetes 4 Csoport-formáló hálózatok: Reed-törvény: 2 n-1 / 2 n

10 4 A kistérségi szint felértékelődése 4 Nem a korábbi kistérségi modellre kell a terveket építeni 4 Új gazdasági folyamatok: (agglomerálódás, klaszterképződés,) 4 Új társadalmi folyamatok: (szuburbanizálódás) 4 Új környezeti követelmények, új hálózati összefüggések 4 A közlekedés új lehetőségei: információs technológia a szervezésben és a szabályozásban is 4 Cél: gazdag mintázatú belső kapcsolatrendszer kialakítása, amely gazdaságos, működőképes, társadalmilag vonzó, környezetileg megfelelő 4 Itt kezdődik a tulajdonképpeni közlekedéstervezés POLICENTRIKUS KISTÉRSÉGI MODELL

11 A KISTÉRSÉGI SZINT FELÉRTÉKELŐDÉSE 4 Érzékelhető tendencia egy súlyponteltolódás az ország / megye / település szintek felől a régiók / kistérségek irányába 4 „Felülről lefelé” uniós érdekek NUTS I - II - III - IV - V 4 EU - ? - O - R - M - K - T 4 Egy adott szint a szomszédjaitól tud funkciókat átvenni

12 A KISTÉRSÉGI SZINT FELÉRTÉKELŐDÉSE 4 „Alulról” spontán folyamatok: szuburbanizálódás 4 Kezdete a vasútépítés időszaka (helyi érdekű vasutak) még kompakt településmagokkal 4 A gépkocsi megjelenése = folytonos térségi hozzáférés, a városok szétterülése 4 Monofunkciós települések kialakulása (alvóváros, üdülőtelep, - mg-i ellátás, vízellátás, hulladék-befogadás)

13 ÚJ KISTÉRSÉGI MODELL JELENIK MEG 4 Nem a korábbi kistérségi modellre kell a jövő terveit építeni 4 A kistérségek négy típusa: (nagy)városkörnyéki (kis)város-központú többközpontú központ nélküli 4 „A központ elérhetősége” értelmezés ma is kísért…

14 ÚJ GAZDASÁGI FOLYAMATOK 4 Miközben az elterjedt szlogen szerint a fizikai közelségnek csökken a jelentősége, a gyakorlatban számos ennek ellentmondó tapasztalatot lehet rögzíteni 4 Új gazdasági folyamatok jelentek meg vagy kerültek az érdeklődés középpontjába 4 Agglomerálódás (Krugman, Paul 1991 International Trade) Lehetővé teszi a jövedelem növekedését. Ön-erősítő folyamat, alapja a külső méret-gazdaságosság.. 4 Klaszterképződés (Porter, Michael 1990 Competitiveness of Nations) Elősegíti az innovációt és az exportot

15 ÚJ TÁRSADALMI FOLYAMATOK 4 Miközben a szuburbanizáció folyik tovább, jelentős változások vannak a települések közötti kapcsolati igényekben 4 A korábbi egydimenziós kapcsolatok (alvóváros stb.) helyett sokoldalú térbeli kapcsolatok igénye jelenik meg. Monofunkciók helyett jól elérhető funkciók skálájára van igény, mind városokon belül, mind településközi viszonylatban. Az elérhetőség megteremtése nem kizárólag közlekedési feladat, hanem részben új területfelhasználási racionalitást igényel. (Közelebb is lehet hozni a célpontokat)

16 ÚJ KÖRNYEZETI KÖVETELMÉNYEK, 4 Új igények a gazdaság részéről, új igények a társadalom részéről - és hozzá új feltételek a környezet részéről. Így áll össze a G + T + K fenntarthatósági megközelítés. 4 Az időbeli megközelítés mellett a fenntarthatóság térbeli feltételeiről is beszélni kell - intra-generációs szolidaritás és térségi önvédelem 4 A térbeli fenntarthatóság belső és külső követelményei: a térség gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt képes legyen tartósan kiegyensúlyozott életlehetőséget nyújtani a helyben érintettek számára; ezt ne mások rovására tegye és ugyanakkor ebben mások ne akadályozzák meg.

17 ÚJ HÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK 4 A belső kapcsolatok mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség 4 A szigorúan hierarchikus felépítésű struktúrák jellemzője, hogy a csomópontjaik megkerülhetetlenek és ezáltal kulcshelyzetűekké válnak. Következmények: merevség, sebezhetőség, rugalmatlanság. 4 A rácsos szerkezet lényege, hogy a térség különböző pontjait a lehetőségekhez mérten hasonló feltártsági pozíció felé közelíti - azaz valamelyest csökkenti (és nem növeli) a pontok helyzetéből adódó különbségeket.

18 ÚJ HÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK 4 Legújabb fejlemények a hálózatok kutatásában: „kicsi a világ” hálózatok. (Barabási Albert László 2002 Behálózva) „Hány kézfogásra vagyunk az USA elnökétől” avagy a legkevesebb átszállást igénylő hálózatok kialakítása 4 Az ebből a szempontból hatékony hálózatok nem rács jellegűek, hanem lokális gócokat összekapcsoló esetleges távolsági kapcsolatokra épülnek. (sejtek, baktériumok, Internet, vagy a légi közlekedés viszonylatai) 4 E hálózatok stabilnak mutatkoztak a véletlen hibára, viszont nagyon sebezhetőek szándékos beavatkozásokkal (a legnagyobb csomópontok módszeres kikapcsolása)

19 A KÖZLEKEDÉS ÚJ TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI 4 Korábban elsősorban a járműtechnológián és a hozzá kapcsolódó pályák építésén volt a hangsúly. (vasút, autó, repülőgép, TVG ) hatásait végigkísértük a szuburbanizálódás alakulásában 4 A jövő felelős módon való alakításában egyik kulcs a ma rendelkezésre álló technológia felhasználása a közlekedés szervezésében és szabályozásában (nem csak a hardver) 4 Új technológiai lehetőségek új igények kielégítésére Egyaránt hiba lenne, ha az új technológiával a tegnap feladatait oldanánk meg, vagy ha a mai kihívásokat a tegnapi technológiával próbálnánk megoldani.

20 A CÉL: GAZDAG MINTÁZATÚ HELYI KAPCSOLATRENDSZER LÉTREHOZÁSA 4 A cél gazdag mintázatú belső kapcsolatrendszer létre- hozása, gazdaságos, működőképes, társadalmilag von- zó, környezetileg megfelelő kapcsolatok kiszolgálására. 4 A korábbi településnél nagyobb térség, város és környéke, vagy egy kistérség egésze válik egyre inkább az intenzív kapcsolatrendszer egységévé.. (Ez az egység tekintendő tehát a védendő „helyek terének”) 4 A korszerű gazdaság és a mai társadalom sokoldalú, sokirányú kapcsolatokat nyújtó hálózatokat igényel. 4 Az igényeket úgy kell közlekedéssel kiszolgálni, hogy az eredmény megfeleljen a fenntarthatóság harmadik pillérének, a környezet feltételeinek.

21 EGY INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ KISTÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDSZER NÉHÁNY JELLEMZŐJE 4 Új igényekhez új lehetőségek: infokommunikáció és közlekedési technológia 4 Legalsó szint: egy vegyesfunkciós, gyalogostávolságokon alapuló kompakt mikrotér (szomszédsági egység) 4 Az alacsonyforgalmú kistérségekben igényvezérelt szolgáltatást segítő diszpécserközpontokra támaszkodva egyre inkább fel kell oldani a személyszállítás és az áruterítés merev elkülönítését és közös logisztikai megoldásokat kell találni, 4 A nap egy részében menetrendszerű közlekedéssel ellátható térségekben is hasonló megoldásokat kell bevezetni a kisforgalmú napszakokban.

22 EGY INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ KISTÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDSZER NÉHÁNY JELLEMZŐJE 4 A menetrendszerű közlekedéssel ellátható tartomány is megnövelhető kisbuszok, helyi taxi-fuvarozók és hasonló lehetőségek rugalmas közös szervezésével. 4 Csomóponti és átszállási kapcsolatok igényes megoldása részben már a külső kapcsolatokat biztosítja 4 Kistérségi közlekedési szövetségeket, megbízói együttmű- ködéseket a tényleges kapcsolati igényekre kell létrehozni, nem pedig országos kampányfeladatként, egységesítve. 4 A korábbi prioritással szemben a sokirányú kapcsolatok szempontjából éppen a többközpontú, vagy központ nélküli kistérségek indulnak előnyösebb pozícióból 4 Utasbarát szervezési módszerek és szolgáltatások

23 ÖSSZEFOGLALÁS 4 A kistérségi szint felértékelődése 4 Nem a korábbi kistérségi modellre kell a terveket építeni 4 Új gazdasági és új társadalmi folyamatok: új környezeti követelmények, új hálózati összefüggések, új technológiai lehetőségek 4 Információs technológia a szervezésben és a szabályozásban is 4 Cél: gazdag mintázatú belső kapcsolatrendszer kialakítása, amely gazdaságos, működőképes, társadalmilag vonzó, környezetileg megfelelő 4 Mindezek figyelembevétele alapján tervezhető meg egy intelligens, fenntartható kistérségi közlekedési rendszer

24 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Az épített környezet humánökológiája - közlekedés Budapest, 2007 március 26. POLICENTRIKUS VÁROSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések