Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Interdiszciplinaritás – multidiszciplinaritás – transzdiszciplinaritás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Interdiszciplinaritás – multidiszciplinaritás – transzdiszciplinaritás."— Előadás másolata:

1 1 Interdiszciplinaritás – multidiszciplinaritás – transzdiszciplinaritás

2 2 Interdiszciplináris tudományok szakmaközi, határterületi tudományok gyakran a tudományos kutatómunka legintenzívebben fejlődő, legtöbb lényeges és valóban új eredményt felmutató szakterületei Lehetnek szűkebb értelemben vett interdiszciplinák vagyis két klasszikus tudományág módszertani érintkezései, mint a –Asztrobiológia, a csillagászat és az élettudományok határterülete. –Biomatematika, a biológia és matematika határterülete. –Biofizika, a biológia és fizika határterülete. Biológiai jelenségek fizikai módszerekkel történő kutatásával foglalkozik.

3 3 –Biokémia, a biológia és kémia határterülete. –Bioinformatika, a biológia és az informatika határterülete. Biológiai problémák informatikai vizsgálatával foglalkozó tudomány. –Fizikai kémia, kémiai folyamatokat, jelenségeket fizikai módszerekkel vizsgáló tudomány. –Paleontológia azaz őslénytan, ami sajátosan biológiai és geológiai tudomány egyszerre. (Nem tipikus határtudomány, de mindkét tudományág joggal magáénak tekinti)

4 4 multidiszciplinák olyan új ismeretrégiók, amely több (néha kifejezetten sok) független tudomány eredményeit ötvözik, egy meghatározott nézőpont érdekében: –Informatika, az informatikának van olyan ága, amely a matematika absztrakcióját éri el, más részei teljesen mérnöki területek. A legtöbb alkalmazásközeli esetben pedig humán tudományok eredményeit is alkalmazza. –Kognitív tudomány, pszichológia, neurobiológia, matematika határterülete. –Antropológia, embertan, az egyik ága a társadalomtudományok, a másik a természettudományok része. –Vallástudomány, a vallás történeti, pszichológiai, szociális kérdéseit vizsgálja.

5 5 transzdiszciplinák nagyon sok és nagyon különböző tudományágat egyesítenek, szintetizálnak és emelnek magasabb szintre: –Urbanisztika: a települések, térségek életének, működésének, változásainak összefüggéseit tárja fel, azok fenntartható fejlesztésének megalapozása céljából, a földrajz, a társadalom- és gazdaságtudományok, a műszaki ismeretek számos részterületének ismeret- és eszköztárát alkalmazva –Humánökológia: a természet- és társadalom komplex összefüggéseit kutatja, felhasználva és új megvilágításba helyezve a biológia, geokémia, geofizika, földrajz, biomatematika, klímatológia, földtörténet, a mezőgazdasági és műszaki tudományok, pszichológia, szociológia, antropológia, közgazdaságtan, történettudomány, politikatudomány, nyelvtudományok, művészet- és kultúrtörténet, valamint a filozófiatörténet eredményeit is.

6 6 Nyíri Kristóf: Interdiszciplinaritás az információs társadalom korában A tudós közösségek jellege, a mindenkori tudományok módszerei, fölépítése, sőt tartalma sohasem függetlenek az adott korszak, kultúra tudásmegőrző és tudásközlő technikáitól, a kommunikáció technológiájának adott szintjétől. a legutóbbi években-évtizedekben fölerősödött változás: a számítástechnika térhódításától aligha függetlenül csökken az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közötti távolság növekszik az alkalmazás jelentősége

7 7 a korábban elkülönült diszciplínák az alkalmazásban találkoznak a kísérletezés egyre inkább számítógépes modellezést jelent az eltérő diszciplínákhoz tartozó készségek a virtuális gyakorlatban egyneműsödnek az interaktív hálózottság körülményei közepette a korábbi szaktudományi határok merőben átjárhatókká válnak fölerősödik az interdiszciplináris tájékozódás és kreativitás szűkülnek a szélesebb nyilvánossággal szembeni elzárkózás lehetőségei radikális átalakulások várhatóak a hálózathasználat széleskörű elterjedésének következményeképp az iskolarendszerben, a felsőfokú művelődésben

8 8 Az írás és a képi ábrázolás technikái a megismerés tárgyait Hordozhatóvá ugyanakkor maradandóvá, a megismerés hatalmi központjaiban összegyűjthetővé, bemutathatóvá, egymással összeilleszthetőkké teszik. Elizabeth Eisenstein (1979) The Printing Press as an Agent of Change: Communications and Cultural Transformations in Early-Modern Europe a nyomtatott könyvek terjedése és az újkori tudomány kezdetei közötti szoros kapcsolat

9 9 Elizabeth Eisenstein "Nyilvánvaló, hogy a gazdagabban megrakott könyvespolcok megnövekedett lehetőséget kínáltak különböző szövegek tanulmányozására és összehasonlítására. Már azáltal, hogy több szétszórt adatot tettek hozzáférhetővé, hogy megnövelték az arisztotelészi, alexandriai és arab szövegek kibocsátását, a nyomdászok ösztönözték ezen adatok rendszerezését. Némely középkori partvonaltérkép már régóta pontosabb volt, mint számos antik megfelelője, ám kevesen pillanthatták meg akár ezt, akár azt. Amiként különböző régiókból és korszakokból származó térképek kapcsolatba kerültek egymással az atlaszok kiadási munkálatai során, akként kerültek össze tudós szövegek bizonyos orvosok és csillagászok könyvtáraiban."

10 10 William Ivins (1953) Prints and Visual Communication a képnyomtatás föltalálása: 1400 körül még Gutenberg tetténél is jelentősebb eseménynek tartja például a görög természettudomány eredményeinek szegényessége a pontosan megismételhető képi reprezentáció technikájának korabeli hiányával magyarázható

11 11 Minden kor emberét jellemzi a vágy, hogy a világot valamiféle teljes és egységes képben lássa. Ám csak a könyvnyomtatás teremti meg - a szövegazonosság biztosításával, a szövegromlás kiküszöbölésével, a matematikai képletek és magyarázó ábrák sokszorosíthatóságával - annak elvi lehetőségét, hogy egyáltalán létrejöhessen az ismeretek egységes fogalmi kerete, a tudás összefüggő világa. Ez a világ a tizenhatodik és tizenhetedik században, egyetlen tovatűnő történelmi pillanatig, valós eszmény ben kiadott Advancement of Learning című munkájában Bacon még áttekintést adhatott kora ismereteiről, rámutatva a fehér foltokra, tanácsokkal és útmutatásokkal szolgálva azok megszüntetését illetően.

12 12 A 19. század elején a berlini egyetem alapítását előkészítő, az össztudás úgymond szerves egységének gondolatát zászlajára tűző, Fichte nevével fémjelezhető mozgalom csupán filozófiai közjáték az egységes tudomány logikai pozitivista programja az 1920-as/30- as években filozófiai utóvédharc A huszadik század közepére filozófiailag uralkodóvá vált a vélemény, miszerint a tudás világa túlontúl terjedelmes ahhoz, hogy átfogó módon megragadható legyen, s tért hódított a radikális következtetés is, hogy akkor viszont értelmetlen valamiféle egyetlen valóság föltételezése. Thomas Kuhn 1962: A tudományos forradalmak szerkezete látszólag az egymást követő tudományos paradigmák összemérhetetlenségével foglalkozott azt az egyszerre diakrón és szinkrón tételt sugallta, miszerint az eltérő tudományos elméleteket mint egymástól különböző tárgyi világok konstrukcióit, nem pedig mint egyugyanazon világ egymással versengő magyarázatait kell értelmeznünk.

13 13 A tudomány egységébe vetett hit megingásához hozzájárult az az ellentmondásos viszony is, amely a könyvkultúra viszonyai közepette elméleti és gyakorlati tudás között fennáll. A huszadik századi filozófia fő felfedezésének alighanem az tekinthető, hogy végső soron minden tudás gyakorlati tudáson alapszik. a könyv az elmélet önállóságának illúzióját kelti Polányi Mihály: a tudományos fölfedezés szabályai nem egyebek egyfajta mesterség [art] szabályainál a mesterség nem definiálható egyértelműen, következésképpen csak ama gyakorlat példáin keresztül adható át, mely megtestesíti a tudomány a tudósok ügyességén [skill] alapul készségekre a gyakorlat számos területén tehetünk szert de nem összegezhetünk különböző gyakorlatokat egyetlen egésszé: az egységes gyakorlati tudás gondolata nehezen értelmezhető ahol "mesterség" van, ott "mester„ a tudomány fragmentálódása és a diszciplináris bezárkózás nemcsak megismerés-pszichikai szükségszerűségek következménye, hanem mintegy csoportdinamikai folyomány is

14 14 Polányi Mihály ( ) magyar–brit tudós, akinek a munkássága a fizikokémiától a közgazdaságtanon keresztül a filozófiáig terjedt a pozitivista tudományelmélet ellen kezdett el érvelni, ami szerinte nem tudott mit kezdeni a "hallgatólagos" (angolul: tacit) tudás és a képzelet kreatív szerepével Friedrich Hayek-hez hasonlóan arra gyűjtött érveket, hogy miért is fontos szabad társadalomban élni kritizálta az abszolút objektivitás gondolatát és elismerte az örökölt gyakorlatok és eszmék szerepét, amelyeket Thomas Kuhn vizsgált

15 15 a filozófia berkeiből tekintve a világ eleve-adottságában, önmagában összefüggő, s ezáltal összefüggő elmélettel leírható voltában hivők immár reménytelenül elmaradottnak tűnnek a tudományok munkásai korántsem egységesek az egységes elmélet lehetőségének elvetésében a tudásegész gondolatát elvető tudósok a kutatómunka tényleges élményeit általánosítják amikor az alapkutatásokoz viszonyítva megnő az alkalmazott kutatások súlya, a diszciplináris széttagoltság képe helyett a mindennapi élet koherenciájának élménye válik meghatározóvá a számítógép közegében elvont számítás és konkrét kísérlet közelebb kerülnek egymáshoz az egyes elméleteket a virtuális térben egyneműsödő különböző készségek kevésbé választják el egymástól a digitilizáció következtében szöveg és kép a korábbiaknál sokkal közelebb kerül egymáshoz.

16 16 a képek mutatni képesek, amit a szöveg csak leírni tud a képek tényközlő képessége viszonylag független nyelvi-fogalmi környezetüktől a képek könnyebben közvetítenek gyakorlati tudást, mint a szöveg el kell vetnünk azt az intézményesített elképzelést, miszerint csakis a ‘tiszta’ kutatás csodálatraméltó - beleértve a képek kutatását... komoly megfontolást érdemel az az állítás, miszerint legtartalmasabb vizsgálódásaink nagyrészét éppen az élteti, hogy gyakorlati célokon gondolkodik

17 17 az összefüggő tudásegész eszményének újbóli valószerűségét semmi sem mutatja jobban, mint az interdiszciplináris kezdeményezések manapság tapasztalható látványos terjedése ezen kezdeményezések legfontosabb katalizáló közege az internet a hálózott kommunikáció enyhíti a hierarchikus viszonyok terhét, s ezzel a diszciplináris nyomást a világháló a tudás sokoldalú, sokdimenziós, keresztül- kasul bejárható és kölcsönösen átjárható tartományait hordozza az interneten tájékozódó tudós el sem tudja kerülni, hogy a maga szaktémáját kutatva a téma más diszciplínákbeli megközelítéseivel - és más diszciplínákbeli művelőivel - meg ne ismerkedjen Arthur Koestler: a kreativitás általában, s így a tudományos kreativitás is, a megoldandó probléma egyszerre több gondolati vagy percepciós mezőben történő megpillantásának képességét föltételezi

18 18 az interdiszciplinaritás a tudományos kreativitás állandó forrása az interdiszciplináris tudomány nyitott tudomány a tudomány nyitottságához a világháló sokféleképpen járul hozzá a világháló lehetőséget teremt a tudomány és a társadalmi nyilvánosság közötti célirányosabb kommunikációra a globális problémákat mind a tudományos, mind a tudományon kívüli nyilvánosság számára hatékonyabban megragadhatóvá teszi.

19 19 a számítógépes világháló hozzájárul a tudomány zárt struktúráinak nyitottabbá tételéhez az iskolázás és művelődés hagyományos képleteinek fölbomlásához az iskola mint elkülönült formális intézmény fokozatos fölbomlása, s a természetes-szerves tanulási környezetek újbóli megjelenése jegyében áll nemcsak az USA-ban, de immár nálunk is félreismerhetetlen tendencia, hogy a középiskolát elvégző fiatalok, növekvő számban, előbb állást találnak maguknak - vagy akár céget alapítanak -, s csak idővel tanulnak tovább

20 20 a munka melletti tanulás uralkodó mintázattá válik - beleértve az első diplomához vezető tanulmányokat is a művelődés fizikai színtere, jellemzően, a munkahely lesz a személyes tanár-diák kapcsolatokat a munkahelyi mester-tanítvány kapcsolatok, a diákbarátságokat a munkahelyi kollegiális kapcsolatok váltják föl az egyetemi előadások, jegyzetek és tankönyvek szerepét pedig, csakúgy mint a könyvtár szerepét, a világhálón található megfelelő tartalmak veszik át

21 21 Békés Vera, Fábri György, Kondor Zsuzsanna, Nyíri Kristóf, Palló Gábor: Diszciplinaritás és interdiszciplinaritás: a tudományos hálózatok története A diszciplinák látszólag minden tudományos tevékenység kognitív alapegységei. Az emberi tudás legmagasabb színvonalú és ezért legmegbízhatóbbnak látszó fajtáját, a tudományos tudást hajlamosak vagyunk fizikára, kémiára, történelemre szociológiára és hasonlókra felosztani, azzal a föltételezéssel, hogy ezek mintegy természetadta módon elkülönülnek egymástól. Mintha az elkülönülés oka a tudomány vizsgálati tárgyából következne. A modern tudományfilozófia azonban egyre kevésbé ismeri el az elkülönülő kognitív és intézményi, szociális aspektust. A diszciplína ebben a megközelítésben a tudás megszerzésének valamely szerveződése, amelyben definiálható egy vezetőréteg, néhány hivatkozási alapnak tekintett tudós és néhány elmélet vagy akár csak kutatási probléma.

22 22 A modern interdiszciplináris szemlélet kezdeteire a biokémia kialakulása a kitűnő példa. Hogyan vonz egy alapvető tudományos probléma újabb és újabb kutatókat, ahogy a társdiszciplinák fejlődése ezt lehetővé teszi? A diszciplína nem feltétlenül optimális keret a kutatásra. Ennek a felismerésnek a jegyében született Göttingenben a 18. század végén olyan tudományos atmoszféra, amely a ma összeférhetetlennek tetsző szellemi területeket vegyítette. Így került közös szellemi körbe például a nyelvtudomány és a kémia vagy a jog, hogy csak néhány szélsőséges esetet említsünk.

23 23 Az MTA Filozófiai Kutatóintézete - úgynevezett UNIWORLD-programja (http://www.uniworld.hu) keretében tavasza óta folytat virtuális egyetemi kísérleteket. A virtuális egyetem megőrzi ill. újrateremti a tanár és a diákok egyfajta személyes közösségét, az előadások hallható-látható jellegét, a szemináriumok eleven interakcióját. az oktatás teljes vertikumára irányul, a kisgyermek- pedagógiától a posztgraduális egyetemi képzésig egyaránt érdekelt az elméleti oktatásban és a szakképzésben leomlanak a falak az elvont és a konkrét tudás, az elméleti tudás és a gyakorlati készségek között

24 24 a modern kommunikációs technológia, kivált a hálózott számítógépek lehetővé teszik, hogy olyan problémákkal foglalkozzanak a tudósok (különösen az elméleti területeken, természetesen, de a kísérletek kiértékelésekor is), amelyek a hagyományos föltételek között fel sem merültek volna a virtuális térben olyan kutatók tudnak találkozni, akik hagyományos intézetekben, a diszciplináris keretek között folyó munkában elvileg sem találkozhatnának


Letölteni ppt "1 Interdiszciplinaritás – multidiszciplinaritás – transzdiszciplinaritás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések