Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mesterséges tudat Ropolyi László ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék 1518 Budapest, Pf. 32.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mesterséges tudat Ropolyi László ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék 1518 Budapest, Pf. 32."— Előadás másolata:

1 Mesterséges tudat Ropolyi László ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék 1518 Budapest, Pf. 32.

2 Az előadás gondolatmenete  Mesterséges tudat nincs  Ami valóságosan nincs, az még létezhet, pl. úgy mint egy elemzés tárgya  A nem-létező létezővé válik  Mesterséges tudat van  Ami valóságosan van, az akár nem-létező is lehet, pl. úgy mint egy technikai aktus tárgya  A létező nem-létezővé válik  Mesterséges tudat van is és nincs is: virtuális létező

3 Természetes és mesterséges  Arisztotelész a természetről és a természetesről  7 megközelítés - tartalmazza magában a mozgás és nyugalom elvét - az ami teremhet, a termés, és a természet  ami természetes az természet is, és viszont  Arisztotelész a mesterségességről és a mesterségesről  adott és alkotott létezők  természet műve vs. (mester)ember műve – szónok, művész, mérnök  tudomány és technika – episztémé és techné, szükségszerűség és szabadság  ami alkotott az mesterséges, és viszont

4 Természetes és mesterséges?  A természet, mint alkotó  mozgás, termés, (ki)fejlődés  megszemélyesített természet  Az alkotás (technika) természete  az alkotott termék természete  technikai meghatározottságok  A lét és a létező nem egységes/nem homogén  természetes és mesterséges nem abszolút kategóriák  lehetőség szerinti és valóságos lét: virtualitás

5 Virtualitás és nyitottság  Lehetőség szerinti és valóságos lét  elválaszthatóak – legalább az elemzés számára  Virtuális és nyitott lét  az egymástól elválaszthatatlan lehetőség és valóság  nyitottság: lehetőség és valóság a valóságra vonatkoztatva  virtualitás: lehetőség és valóság a lehetőségekre vontakoztatva  Virtualitás és reprezentáció  a jel mint virtuális létező

6 Jel, információ, tudás, tudat  Jel: önmaga és ugyanakkor valami mást is reprezentál  „kettős látás”, két kontextus, interpretáció  virtuálisan a reprezentált  „intencionalitás”  Információ: minden (jelként) interpretált létező  az interpretáció szabadsága – bármi jelölhet bármit  Tudás: reflektált reprezentáció  az információ ismeret is (a kontextusok együttlétezése, a jel és jelölt összetartozása, a közöttük létesített interpretáció fennállása reprezentálódik) - qualia  bizonyos információk, azaz ismeretek tudásnak tekinthetők: a szükségszerűség ismeretének, ha adott kontextusok, ill. interpretáció szükségszerűen áll fenn.  Tudat: kontextus-generátor, a lét és létezők inhomogenitás-érzékelő szerve  Tsuda, Érdi, Aradi: az agy mint hermeneutikai készülék

7 A tudat természete(ssége) és a tudat mestersége(ssége)  Tudat és szabadság  ismeret és tudás: tudást az interpretáció szabadsága tesz lehetővé  a megismerés kötött, szabad és kevert stratégiái  természetes és mesterséges  Tudat és tökéletlenség  kontextus-vesztés és kontextus-keresés - gondolkodás  a korlátosság és tökéletlenség dicsérete (Koch Sándor)  természetes és mesterséges, önszerveződés  Duális kontextusok és dualizmus  a lét inhomogenitása vagy virtuális dualizmus  virtualitás, nyitottság és a lehetőség/valóság „dualizmusa”  a kontextusok virtuális természete

8 A tudat természete(ssége) és a tudat mestersége(ssége)  Szubjektivitás vs. objektivitás  az individuális interpretáció megosztása  az interpretáció mindig individuális – de befolyásolható  kommunikáció, mint a tudat-tartalmak megosztása  ami „fizikailag” nem megosztható, az virtuálisan igen  Kommunikáció és kultúra  kommunikáció, mint a közösség-építés technikája  az interpretáció feletti uralom technikái  a kultúra, mint értékrend és mint elvont kontextus-generáló  természetes és mesterséges tudat: individuum és kultúra  Tudat és kultúra  az interpretációs szabadság szabályozása/korlátozása  természet(es) és mesterséges (tudás), önszerveződés

9 A létező mesterséges tudat  A kontextus-generálás forrásai  közösség, szocializáció, nevelés, kultúra  szabályozott interpretációs praxis  individuum vs. személyiség  öntudat (az individuális szabadság visszavétele)  Szociálkonstruktivizmus vs. fenomenológia  a Dreyfus-Collins vita az „embodiment” természetéről  „embodiment” mint interpretációs kényszer  Pierre Lévy: Kiberkultúra

10 Gépi tudat  Az interpretáció szabadsága  tipikusan nem – nincs gépi tudat  beépített interpretációs eljárások számítógépekben  interpretáció és cselekvés  Az interpretáció „implementáció-függetlensége”  önszerveződő technikai rendszerek  Globális „agyak” (társadalom, hálózatok, stb.)  az Internet mint globális agy  Internetspecifikus intellektuális tevékenységek  olvasás, gondolkodás, szemantikus web, stb.

11 Konklúzió Mesterséges tudat - vagy természetes létezők interpretációs praxisának mesterséges szabályozása, - - vagy mesterségesen létrehozott létezők interpretációs praxisának szabályozatlansága következtében jöhet létre és maradhat fenn.


Letölteni ppt "Mesterséges tudat Ropolyi László ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék 1518 Budapest, Pf. 32."

Hasonló előadás


Google Hirdetések