Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szótár szerkezete. A szótár szerkezetében meg kell különböztetni a megastruktúrát a makrostruktúrát a mikrostruktúrát.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szótár szerkezete. A szótár szerkezetében meg kell különböztetni a megastruktúrát a makrostruktúrát a mikrostruktúrát."— Előadás másolata:

1 A szótár szerkezete

2 A szótár szerkezetében meg kell különböztetni a megastruktúrát a makrostruktúrát a mikrostruktúrát

3 Megastruktúra a makrostruktúrát és a szótáron kívüli részt (outside matter) magában foglaló rendszer ide tartoznak a szótári részt megelőző és az azt követő információk, adatok: előszó rövidítésjegyzék tartalomjegyzék függelékek borítólap

4 A szótár elején ill. végén tárolt információ vagy annak jelentősége, fontossága nagymértékben függ a szótár típusától. Egynyelvű szótáraknál elengedhetetlen a szótár használatát bemutató bevezető. A bevezetőket felkért szakértők írják meg, hogy tekintélyt szerezzenek a szótárnak.

5 A használati útmutató célja, megismertetni a felhasználót a szótárban található információkkal, a szótárban található adatok értelmezési módjával, és segíteni a legrövidebb úton megtalálni a keresett információt. A használati útmutatónak gyakorlati haszna van. Leírja: hogyan épül fel a szócikk milyen elemek alkotják a szócikket címszó szótagolás kiejtés ragozott alakok kereszthivatkozások nyelvi változatok etimológiák szinonimák nyelvhasználati megjegyzések

6 A függelékben különböző listák találhatók: személy- vagy földrajzi nevek táblázatok jelek és szimbólumok rövidítések listája idegen szavak és kifejezések stb. Az idegennyelvi szótárakban a nyelvtanulónak segítséget nyújtó egyéb információ is található (pl. a rendhagyó szavak listája).

7 Makrostruktúra a szótár lemmáinak valamilyen szempont alapján sorba rendezett együttese a rendezés különböző szempontok alapján történhet a szavak betűrendje szerint (legelterjedtebb) tematikus időrend gyakoriság szerint

8 Mikrostruktúra a szócikkek továbbá a szócikkekre vonatkozó információk sorba rendezett együttese megmutatja az egyes lemmák szerkezeti jellegzetességét alapegysége a szócikk, részei: a címszó a címszóra vonatkozó grammatikai, szemantikai, fonetikai stb. információk a jelentés a szinonimák a példák A címszó vagy lemma a szótárban tipografikusan is kiemelt szó vagy kifejezés, amelynek megfelelőjét vagy magyarázatát adja meg a szótár.

9 A címszó: kijelöli a preferált írásmódot kijelöli a szokásos nyomtatott alakot megmutatja a szótagolást Elektronikus szótáraknál a tipográfiának sokkal kisebb a jelentősége, mint a nyomtatott szótáraknál. A rendezés, a szerkezet nem feltétlenül kíván meg betűrendes sorrendet, több szócikket egyszerre lehet megjeleníteni vagy akár több szótár szócikkei is megjeleníthetők.

10 Azt a formát, amelyet egy paradigma képviseletére kiválasztunk, kanonizált formának nevezzük. Kanonizált formáról akkor beszélhetünk, ha azt a formát egy nyelv beszélői reprezentatívnak fogadják el.

11 A kétnyelvű szótáraknál problémák merülhetnek fel a kanonizált formákkal kapcsolatban. Pl.: a nyugati szótárírás hagyományban az igét főnévi igenévi alakban jelenítik meg mind az szócikkben, mind pedig fordításban. Más szótárírási hagyományokban azonban az igéket jelen idejű alakjukban veszik fel. Ebből adódhat az a hiba, hogy mondjuk a japán suru-t a valaki teszi, csinálja helyett tenni, csinálni -ként fordítjuk le. Mivel egy kétnyelvű szótár használója nem biztos, hogy ismeri az idegen nyelv kanonizált formáit, a ragozott alakokat is fel kell venni szócikként a szótárba úgy, hogy egyúttal megadjuk a keresztutalást a kanonizált alakhoz.

12 Grammatikai információ fontosabb annak, aki egy idegen nyelvet próbál megérteni vagy beszélni, mint az anyanyelvi beszélőnek ezért az idegennyelvi szótárakban sokkal több nyelvtani információ van akár egy- vagy kétnyelvűek, mint az anyanyelvi beszélők számára készült szótárakban A tájékoztatáson túl, a grammatikai információnak akkor van jelentősége, amikor eltérés van a két nyelv grammatikai rendszere között. Pl.: az egyik nyelvben a megszámolható főnévnek a másik nyelvben egy megszámlálhatatlan alak felel meg, vagy egy ige, melléknév szabályos vagy rendhagyó

13 Kiejtés nyelvektől függően itt jelölhetik az elsődleges és a másodlagos hangsúlyt is a kiejtés átírása lehet fonemikus vagy fonetikus fonemikus átírásnál az ábécé jeleit használják, ezeket szükség szerint mellékjelekkel egészítik ki fonetikus átírásnál (ez sokkal gyakoribb) az IPA (International Phonetic Alphabet) által kidolgozott szimbólumrendszert használják

14 Etimológia nincs jelentősége a szinkronikus szótárakban, de annál nagyobb a történeti szótárakban Az etimológiai információnak a következőkre kell kitérnie: forrásnyelv vagy nyelvcsalád az adott nyelvben elsőként megjelent alak a megjelenés időpontja vagy periódusa alaki és jelentésbeli változások köztes állapotok legkorábbi ismert forrás szemantikai fejlődés a legkorábbi változat (feltételezett) formája kapcsolódó szavak rokon nyelv(ek)ben, amelyek ugyanabból az alapformából keletkeztek az adott nyelvben ugyanabból az alapformából származó szavak

15 Szinonimák A lexikális jelentésnek három jegye van: jelölt: tárgy vagy fogalom jellemző tulajdonságai konnotáció: társított, asszociált jegyek alkalmazás: az a szövegkörnyezet, amelyben a szót használni lehet Abszolút szinonímiáról csak akkor beszélhetünk, ha két terminus mindhárom jegye megegyezik. Általános szavaknál az abszolút szinonímia ritka. Gyakoribb a technikai szavak és főleg az orvosi terminusok között. Pl. Creutzfeldt-Jakob betegség, Jakob-Creutzfeldt betegség, Jakob-Creutzfeldt- szindróma, BSE, szivacsos agysorvadás stb. Amennyiben csak egy vagy két közös jegye van a terminusoknak, részleges szinonimákról van szó. Pl.: Brute/beast ugyanaz a designatum - állat (animal other than man) -, de mind a konnotáció, mind pedig az alkalmazás eltérő.

16 A példamondat feladata a jelentés illusztrálása nem helyettesítheti a pontos értelmezést nem feladata a lexikális ismeretek bővítése és nem neki kell pótolnia a szó jelentésének megértéséhez szükséges lexikális tudnivalókat. bemutathatja a szó használati körét, stiláris kötöttségeit, árnyalhatja a szükség esetén elnagyolt, bizonyos jelentéskülönbségeket elmosó értelmezést

17 A példamondat kiválasztásánál az a legfőbb szempont, hogy minél beszédesebb legyen, minél jobban megvilágítsa az adott jelentést. Kerülni kell a túlságosan hosszú, körülményes példamondatok használatát. A rövidségre törekvés mellett el kell kerülni, hogy a mondatban zavaró, különösen értelemzavaró hiányok maradjanak, ezért szükség lehet a példamondat kiegészítésére. A kiegészítő szavakat szögletes zárójelbe kell tenni.

18 Törekedni kell arra, hogy a példák filológiailag pontosak legyenek, ezért ellenőrizni kell a sajtóhiba-gyanús vagy helyesírási hibát tartalmazó alakokat, a nyelvtanilag rossz mondatokat, azokat a szövegeket, amelyekben értelemzavaró megfogalmazások vannak, amelyekből feltehetőleg kimaradt valami, stb.


Letölteni ppt "A szótár szerkezete. A szótár szerkezetében meg kell különböztetni a megastruktúrát a makrostruktúrát a mikrostruktúrát."

Hasonló előadás


Google Hirdetések