Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A turizmus mérése, statisztika 1963. Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) 1980. „turizmus” meghatározása (Manila)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A turizmus mérése, statisztika 1963. Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) 1980. „turizmus” meghatározása (Manila)"— Előadás másolata:

1 A turizmus mérése, statisztika Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) „turizmus” meghatározása (Manila) „turizmus” meghatározása (Hága) a WTO Ottawai Konferenciája (turizmus mérési módszereinek kidolgozása)

2 A turisztikai mérésének szükségessége A mérés lehetővé teszi a turizmus teljesítményének más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlítását (ipar – turizmus) A turizmus egész gazdaságban betöltött szerepének meghatározását Nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is lehetőséget teremt

3 A statisztikai adatszolgáltatás A legtöbb információ, mind a keresleti, mind a kínálati oldalt tekintve a statisztikai adatszolgáltatáson keresztül nyerhető, ahol alapvetően szét kell választani a belföldi és nemzetközi turizmust. Belföldi turizmus alatt a hazai lakosság országon belüli utazását és tartózkodását értjük. A nemzetközi turizmus egy adott ország lakosainak külföldre való utazását és ott-tartózkodását és egy adott országba érkező külföldi állampolgárok turisztikai célú utazásait foglalja magába.

4 A turizmus formáinak mérési lehetőségei a nemzetközi turizmusra vonatkozóan sokkal kiforrottabb, egységesebb és precízebb módszerek állnak rendelkezésre a belföldi turizmust illetően nem alakult ki egységes és megbízható módszertan

5 Belföldi turisztikai térszínek = Turisztikai régiók Magyarországon

6 Turizmus statisztika Határstatisztika Szálláshelyi statisztika Banki felmérési módszer Megkérdezéses módszer (anketőrös) Utazási irodai statisztika

7 A vendégforgalom számbavételi lehetőségei Határstatisztikai megfigyelések, amellyel csak a nemzetközi turizmusra használható. Szálláshelyi statisztikai megfigyelések, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmusban használható.

8 Határstatisztikai megfigyelések Mechanikus vagy elektronikus számlálással Útlevélvizsgálat során (Megszűnőben) Adatlapok kitöltése segítségével történhet. Az Európai Unióban egyre kevesebb szerepe lesz a határoknak.

9 Adatok határstatisztikai megfigyelésekből A be- és kilépők száma A belépők nemzetisége A be- és kilépések határállomásai Az igénybevett közlekedési eszköz Ezeket az adatokat bizonyos időközönként Összesítik, híradásokban is szerepelhetnek.

10 A határstatisztika előnyei és hátrányai (+): a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül (-): a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó következtetések nem vonhatók le belőle.

11 Szálláshely-statisztika A vendégek számbavétele a szálláshelyeken (pl.: szálloda, panzió) történik, melynek módjai a következők: a vendég útlevele, személyi igazolványa alapján a porta jegyzi le az adatokat, a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, amit a porta feldolgoz és továbbít.

12 Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból Szálláshely szolgáltató egységek száma Szálláshely szolgáltató egységek típusa Szálláshely szolgáltató egységek területi elhelyezkedése Szálláshely szolgáltató egységek kapacitása Szálláshely szolgáltató egységek kapacitáskihasználtsága Árak, bevételek

13 A szálláshely statisztika előnyei és hátrányai (+):a vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll, lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető. (-): felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi szálláshelyt igénybe vevőket veszi számítása, nem szolgáltat információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál (tehát: nem ad választ mindenre).

14 Kapacitás és kapacitáskihasználtság A kapacitáskihasználtság a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított mutatója Szoba és szobakihasználtság, Ágyak száma és ágykihasználtság: optimális esetben magasabb a szobakihasználtságnál, Férőhelyek száma és férőhely kihasználtság: jellemzően nem sokban tér el az ágykihasználtságtól, az eltérést a pótágyak száma okozhatja.

15 Utazási irodák statisztikai felmérései Egyes országok a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.

16 Központi banki módszer A központi jegybank (Magyarországon: MNB) kéri be adott időszakonként a különböző pénzintézetektől (kereskedelmi bankok, utazási irodák és egyéb külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetek) az információkat: (+): az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése nélkül, (-): csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat (Euro).

17 Megkérdezéses módszer A turisták bevallása alapján megadott átlagköltést megszorozzuk az általuk eltöltött éjszakákkal és így egy éjszakára vagy egy látogatóra vetített átlagköltést kapunk. (+): a központi banki módszernél pontosabb eredményeket kapunk a tényleges költésről, feltárhatók a fekete forgalom adatai is, a költés szerkezetére vonatkozóan is kapunk információkat, (-): pontatlan és/vagy alábecsült adatok

18 Az „ideális” módszer A központi banki és megkérdezéses módszer együttes alkalmazása: a folyamatos banki módszer mellett kérdőíves felmérések végzése a turisták körében.

19 Kutatási eljárások Szekunder információgyűjtés (Desk research) – Már rendelkezésre álló vállalati belső információk feldolgozása, rendszerezése és elemzése – Külső forrásokból származó információk összegyűjtése, rendszerezése és elemzése Primér kutatás (Empirikus kutatás, terepmunka) – Feltáró (exploratív) igénnyel (Mi? Mennyi? Hol?) – Értelmező (interpretatív) igénnyel (Miért? Hogyan?) – Kvalitatív (a megértést támogató, kognitiven értelmezhető eredményeket adó) módszerek – Kvantitatív (statisztikailag értelmezhető eredményeket adó) módszerek

20 Szekunder információforrások

21 megfogalmazott állítások, személyéhez/csoportjához Az empirikus kutatás típusai JELLEMZŐKVANTITATÍVKVALITATÍV Mintanagyságnagy, minimum 50 főkicsi, maximum 100 fő Kérdezés módjasztenderd, minél állandóbb, annál megbízhatóbb a kérdezett igazodik Eredmények típusaszámok, statisztikailag verifikálható mennyiségi tendenciák nyelvileg és vizuálisan értelmezések, leírások, jellemzések fő tudományos háttérmatematika, statisztika, demográfia, szociológia pszichológia, szociálpszichológia, antropológia, nyelvészet Felhasználásafeltárt jelenségek verifikálása, bizonyítás feltárás, megértés, megismerés

22 Empirikus adatfelvételi módszerek Kvalitatív módszerek Csoportos módszerek Egyéni módszerek Megfigyeléses módszerek Kreatív módszerek Kvantitatív módszerek Megkérdezés Kísérlet (teszt)

23 Kvalitatív kutatási módszerek Mélyinterjúk egyéni páros Fókusz csoportok mini csoportok (4-6) klasszikus csoportok Megfigyeléses (ön- és külső, résztvevő és nem résztvevő) technikák

24 Kvantitatív kutatási eszközök Kérdőív vagy technikai eszközök alkalmazása. Kérdőív: zárt kérdések – előre meghatározza a lehetséges válaszokat, a megkérdezett ezek közül választ, nyitott kérdések – lehetőséget adnak a válaszadónak, hogy saját szavaival fogalmazza meg a véleményét. Fontos a kérdések megfogalmazásának módja (egyszerűség és közvetlenség), a kérdések sorrendje és konzisztenciája

25 Információszerzés költsége / informáltság mélysége Az információszerzés ideje / a rendelkezésre álló információk mélysége Kompromisszumok

26 A jó marketingkutatás jellemzői Tudományos módszer Kreativitás Komplex módszerek Az információk értéke és költsége egymással arányos

27 Turizmus Konjunktúraindexe TUX Annak ellenére, hogy a turizmus statisztikailag nehezen mérhető és nehezen nyomon követhető tevékenység a jelentősége mind világ mind Magyarország világviszonylatban folyamatosan növekszik.

28 TUX jelentőssége 1999-ben a Magyar Turizmus ZRt. olyan mutató kialakítását és publikálását tűzte ki célul, amely az ágazat teljesítményét, konjunkturális helyzetét átfogóan méri és alkalmas a rövidtávú előrejelzésre. Módszertan: GKI Gazdaságkutató Rt., negyedik negyedévétől M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

29 TUX A módszer: egyszerű Korlátozott adatigény Vállalkozás orientált Rendszeres monitoringot és előrejelzést tesz lehetővé

30 TUX Kiegészíti a statisztikai adatokat Kvalitatív információkat is tartalmaz A múlt értékelését és a jövőre vonatkozó várakozásokat összegzi

31 TUX jellemzői 1. A teljes ágazatot figyelembe veszi Belföldi turizmust Beutazó turizmust Kiutazó turizmust

32 TUX jellemzői 2. Összegzi a múltbeli eseményeket és a várakozásokat Múltra vonatkozó index Jövőre vonatkozó index A kínálati és a keresleti oldalt egyaránt vizsgálja Lakossági index Vállalkozási index Szakmai index

33 A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) elvi modellje

34 A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) modellje

35 TUX Negyedévente került számításra Alapja: statisztikai adatok Indexek Primer (elsődleges) kutatás Face-to-face interjúk Strukturált kérdőívek

36 A TUX index alapját képező reprezentatív felmérések minta méretei Szegmens Mintaméret (db) 18 év feletti magyar lakosság (ténylegesen utazó) fő feletti vállalkozások200 TO / TA200 Múzeum, kiállítóterem100 Szálloda, panzió200 Étterem100 Légitársaság15 Autópálya2

37 TUX Kvantitatív kérdések Indexek, arányok Kvalitatív kérdések Eredmények egyenleg formában Az indexek előjele a megkérdezettek attitűdjére utal Optimista (+) vs. pesszimista (-) Az indexek nagysága az értékelés erősségére utal

38 A TUX index és a statisztikai adatok viszonya A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (várakozások és tényadatok) %-os változás

39 TUX - Problémák Rövid idősor Szezonális kiigazítás hiánya Túl sok összetevő Súlyozási eljárás hiánya Nem elég gyakori


Letölteni ppt "A turizmus mérése, statisztika 1963. Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) 1980. „turizmus” meghatározása (Manila)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések