A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 5-6. óra

Az előadások a következő témára: "A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 5-6. óra"— Előadás másolata:

1 A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 5-6. óra
SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 5-6. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

2 A rekreáció területei és eszközei
5-6. óra A rekreáció területei és eszközei

3 A rekreáció területei A rekreációs választevékenység megítélése, értelmezése és értékelése elsősorban célja alapján lehetséges. Az eligazodás könnyítését (is) célozza, hogy a tevékenység jellegének (és eszközének) dominanciája szerint felosztják szellemi és fizikai rekreációra. Nem illeszthető ehhez a tipizáláshoz, de (egyik legjelentősebb rekreációs terület a turizmus.

4 Szellemi rekreáció A szellemi rekreáció a kultúra, szórakozás (játék) és művelődés kérdéseivel, a műveltség típusaival és a kulturális élet problematikáival foglalkozik, illetve használja föl azokat eszközül. A szellemi rekreáció ugyanakkor több mint a kultúra, szórakozás és művelődés kérdéseivel foglalkozó tevékenység. Hozzá tartozik valamennyi olyan szabadidős tevékenység, ami nem elsősorban a fizikumot (motorika) veszi igénybe. Jelenti ugyanakkor az önművelést, az önképzést és továbbtanulást is.

5 A szellemi rekreáció jellemző tevékenységei lehetnek:
részben passzívak (néző, el- és befogadó szerepe) - olvasás, zenehallgatás; színház, mozi, tévé; kiállítások megtekintése, kulturális turizmus; szurkolás (sport, vetélkedők); zömében aktívak (résztvevő), vagy kreatívak (létrehozó) - rejtvényfejtés, illetve készítés, szellemi játékok, kézimunkázás; zenélés, éneklés, zeneszerzés, vers-, vagy próza írása, vetélkedői részvétel; fafaragás, festés; és lehetnek (a hagyományos értelmezésben) hobbi jellegűek (résztvevő is, létrehozó is) - gyűjtés (képeslap, kőzetek, rovarok, növények; képzőművészeti alkotások), barkácsolás,

6 Fizikai rekreáció A fizikai rekreációhoz a szabadidőben, nem kényszerből (szükségletből fakadóan), hanem kedvtelésből végzett fizikai (testi, motoros) tevékenységek (munkálkodások) tartoznak. Ide tartoznak a hobbi jellegű (nem szellemi típusú) tevékenykedés és a turisztika különböző válfajain, valamint a tánc, illetve táncjellegű mozgásokon túlmenően a sport és sportjellegű elfoglaltságok, a - gyűjtőfogalommal – sport-rekreáció (helyesebben rekreációs sport). Ez utóbbi a legmarkánsabb - számunkra legfontosabb - összetevője a fizikai rekreációnak. Kiemelt szerepét a testgyakorlatok, a sport tervezhetősége és a terhelés viszonylag pontos adagolhatósága indokolja.

7 A fizikai rekreáció területei közül:
a hobbi jellegű tevékenységek (amelyek ide is sorolhatóak) a kreativitás kibontakoztatásának, és az (önszerveződő) társas kapcsolatok gyakorlásának a kitűnő eszközei. (Barkácsolás, kertészkedés, horgászás, vadászat stb.) tánc- és a táncjellegű mozgások, (amelyek részben a szellemi - művészeti rekreációhoz is tartoznak) turisztika (kirándulás, túrázás, alpinisztika, sportmászás) játék, részben a szellemi (pontosabban a kulturális) területhez, részben pedig (megvalósulásában) a testgyakorlati tevékenységekhez tartoznak.

8 A fizikai rekreáció területei közül:
rekreációs sport az angolszász országokban fedi hűen a fogalmat. Nálunk ugyanis nagyon finom, de jól érzékelhető a különbség, ha testgyakorlatokról beszélünk. Minden sporttevékenység testgyakorlatokon alapszik, de nem minden testgyakorlat sporttevékenység. Tehát nem föltétlenül jelenti ez bármely (valamely) sportág művelését. Jellegzetes hazai félreértelmezés tehát a rekreációnak sport-rekreációra, az egészségnek pedig (pusztán biológiai megközelítésben) fizikai állapotra szűkítése. Ugyanakkor a sportversenyzés lényegét jelentő teljesítményfokozás nem idegen a rekreációs felfogástól, de kizárólag a fiatal-felnőtt korosztállyal bezárólag preferálható.

9 Előbbi struktúrába csak részben illeszkedne, emiatt külön jelenik meg a
Turizmus (nem turisztika), az egyik legklasszikusabb, hatalmas tömegeket mozgató rekreációs tevékenység. Amerikai értelmezésben külön jelenik meg az outdoor recreation (szabadban végzett rekreáció) és a travel and tourism (utazás és turizmus). Lengyel (1994): „Turizmus alatt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások összessége.”

10 A World Tourism Organisation (WTO Idegenforgalmi Világszervezet) 1989-es Hágai Nyilatkozata alapján ez némileg tömörebben: „A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” Többféle felosztásából legjellemzőbbnek a hivatásturizmusra, a szabadidősre (vakációs), ezen belül megkülönböztetve támogatott üdülésre tagolást tartják.

11 A rekreáció eszközei egyes tevékenységek, (testgyakorlatok) kizárólag művelésük célja szerint minősíthetők. A megélhetési horgász, gombász, vagy éppen a kiskertjében piacolási szándékkal zöldséget termesztő nénike tevékenységét nem rekreációs-, sokkal inkább munkaélményként éli át. Ennek értelmében nem beszélhetünk egyértelműen szabadidősportokról (hiszen a wimbledoni sikerre aspiráló sportoló és a jobb közérzet, nagyobb állóképesség, vagy éppen csak az élmény miatt teniszezgető egyaránt teniszezik, mégpedig a hivatásos szint elérésig mindannyian szabadidejükben), sem kizárólagos rekreációs sportokról jóllehet a kajakozás, a kenuzás, vagy éppen a sízés rekreációs (szabadidős) szintű művelése már fényévekkel különbözik az él-változattól.

12 Célja szerint a rekreációs tevékenység lehet :
„állag-”, ill. munkaképesség megőrzés, teljesítőképesség javítás (külső motiváció), pihenés, felüdülés, kultúrálódás, szórakozás (belső motiváció), a szabadidő kultúrált, (nem anyagi értelemben vett) hasznos eltöltése; minőségi élet-élése. A rekreációs tevékenységek (többnyire) egyidejűleg több cél elérését is szolgálják. Eredményoldala mindennek (a rekreatív életmódnak): az egészséges, kultúrált életmód, amely hosszú (mennyiségi), „jól” és tartalmasan megélt - minőségi -életet eredményez. Napjaink kiemelt, különösen felértékelt rekreációs tevékenysége a rekreációs edzés.

13 Rekreációs edzés a sportedzésnek - leszámítva az ókori olimpiákra készülőket - mintegy 100 esztendős múltja van, ezért is gondol szinte mindenki automatikusan ugyanarra, ha az edzés fogalmát hallja. Éppen ezért tűnik szinte eretnekségnek a rehabilitációs folyamatot is edzésnek tekinteni. A fittségi edzés fogalma az 1970-es években az USA-ban, a következő évtizedben Európában is elterjedt. Az 1980-as évek végén megjelent az egészség-sport, az egészség edzés fogalma is. (Weineck, 1988.; Martin és mtsai, 1991.)

14 Rehabilitációs-edzés
Funkciója szerint: egészség-helyreállító, vagy gyógyító edzés. Célja szerint: mozgás-funkció, mozgásterjedelem és izomerő visszaállító, és keringési funkció helyreállító. Fejlesztési területe: az állapotában és funkciójában sérült, megbetegedett, vagy műtött szervek, szervrendszerek és motoros tulajdonságok állapotának visszaállítása, működésének megerősítése. Edzéseszközei: gyógy-gimnasztika, aqua fitness, úszás, séta, kocogás, speciális gyógyító eszközök (pl. izomstimuláló készülék).

15 Egészség-edzés Funkciója szerint: egészség-megőrző, illetve megszilárdító, ezáltal betegség-prevenció. Célja szerint: felüdülést, felfrissülést, valamint a kiegyensúlyozott (egészséges) működést eredményező fizikai aktivitással, a testi-lelki-szociális jól működés megerősítése, a jó közérzet megteremtése, illetve megőrzése. Fejlesztési területe: a kiegyensúlyozott működés érdekében a gyengébb (relatív elmaradt) területek fölzárkóztatása. Edzéseszközei: aerobik, aqua fitness, kerékpározás, úszás, séta, túra, kocogás, kardiogépek; élménysportok (golf, tenisz, evezés), valamint a fun-, kaland- és extrém tevékenységek (sportok).

16 Fittségi-edzés Funkciója szerint: egészség-fejlesztő.
Jellemzője: az egészség- és testtudat, valamint tudatosság a táplálkozásban. Célja szerint: nem a genetikailag meghatározott határig történő „végtelen” teljesítményfokozás, hanem elsősorban az optimális (megemelt szintű) fizikai, pszichés működési harmónia, a jó szociális alkalmazkodó (együttműködő) képesség, azaz a mindennapos (kiegyensúlyozottan, harmonikusan) magas szintű, cselekvő- és teljesítőképesség (fittség) elérése. Fejlesztési elve: a magas szintű működés valamennyi összetevője, aminek a kiegyensúlyozottság a rendező elve.

17 Fittségi-edzés Típusai, irányzatai:
Komplex, vagy klasszikus fittségi irányultság. (Ez jeleníti meg a legteljesebb fittségi koncepciót.) - Cél: keringés, alakformálás és koordináció - Eszközök: komplex fitness, aerobik, kondicionáló programok (felnőttek „testnevelése”). Test és alakformálás - testépítés (body bouilding) fittségivé szelídülése, fejlődése. - Cél: alakformálás, meghatározott izomcsoportok fölépítése, szükség szerint tömegcsökkentés. Esztétikai célkitűzés! - Eszközök: kondicionáló gépek, súlyzók, elasztikus szalagok, stb., továbbá tudatos táplálkozás. Aerob teljesítmény. Az eredeti Cooper-i gondolat szűken értelmezett megvalósulása. A civilizációs betegségek legveszélyesebbjének, a keringési betegségeknek az „ellenszere”. - Cél: a keringési rendszer magas szintre fejlesztése. - Eszközök: ciklikus sportágak és kardio-gépek.

18 A Sport(ági) edzés funkciója szerint: egészségfejlesztő.
jellemzője: egy nagyobb körben elismert, szabályokkal regulázott sportág űzésével kívánja ezt megvalósítani. Határozottan teljesítményelvű. célja: tudatos és tervszerű folyamat során az egészség károsodása és torzulása nélkül a motoros képességek, a sportág technikájában megjelenő készségek, a taktikai és szakelméleti tudás, a lelki tulajdonságok öröklötten behatárolt lehetséges legmagasabb szintre emelése, és ezáltal a lehető legkiválóbb relatív és abszolút sportteljesítmény elérése az adott sportágban. Fejlesztési elve: - Maximális fejlesztés a magas szintű teljesítményt elsősorban szolgáló szervek, szervrendszerek, képességek, készségek vonatkozásában. - Optimális szintre fejleszteni a teljesítményben közvetetten szerepet játszókat, pl. a testtartásban szerepet játszó izmokat. - Nem, vagy visszafejleszteni a sportági teljesítményt nem támogató, vagy éppen hátráltatókat.

19 A Fizikai Aktivitás Piramisa
a rekreációs eszközül használt sporttevékenységek keringésünkre gyakorolt hatása jelentősen eltérő. Kívánatos és követendő a fizikailag totálisan aktív életmód.

20 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!