Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői Benedek Beatrix 1/a. páratlan hét.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői Benedek Beatrix 1/a. páratlan hét."— Előadás másolata:

1 10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői Benedek Beatrix 1/a. páratlan hét Szerda 13:

2 Gagyogás, gőgicsélés Ezek a hangok nincsenek meg abban a hangrendszerben amit beszélni fog. Értelmezi, értelemmel tölti meg azokat a hangokat, amiket már hallott.

3 Regisztrálja, hogy: 1. Megvan-e 2. Gyakori vagy ritka a hang az adott hangrendszerben Analitikus síkon, érzék, arányérzék formájában rögzítődik.

4 Szótanulás Jelentős folyamat. Más, mint a felnőtteknél. Más asszociatív viszonyok! Először belső beszéd formája. Megnevezi, majd később megérti. Szókészlete viszonylag lezárt rendszer, önálló, saját asszociatív rendszerrel.

5 Szókapcsolatok, Frazeológiai elemek Frazeológiai elemek: rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. Szólás, szóláshasonlat, közmondás és szállóige. Önkéntelenül megjegyzik a szavaknál nagyobb egységeket, ám a felnőttek ma már kevesebb ilyen szókapcsolatokat használnak, mint régen.

6 Mondatérzékelés Szómondatok. (gyerek és szülő) A két tagba írt elemeket sokszor egyetlen szónak fogják fel. Egy szó mondatként hat a gyermekre.

7 Chomsky (amerikai nyelvész) o Vele született nyelvi képesség. o Akarni kell olyat mondani, létrehozni, ami jelentéssel bír. Ennek a szándéknak jelen kell lennie. Először önkifejezésre törekszik. Kimondja a szavakat és csak később kezdi „érteni” is ezeket a szavakat.

8 A beszédfelfogás és a beszéd mint képesség egymástól eltérő tanulási folyamatok eredményei. Tanulni kell a két rendszer közötti kapcsolatot, összeköttetés felismerését. o Korán jelenik meg, de nem automatikus.

9 Meggyes Klára (1971): Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere o Nem volt célja a beszédmegértés vizsgálata. o Nem az figyelhető meg, hogy megérti a mondottakat, hanem esetleg csak megjegyzi a neki mondott szavak alakját.

10 o Beszédszüneteket nem érzékelik a valóságnak megfelelően. o Nemegyszer egész mondattal helyettesítik a meg nem értett szót. Főzőkanalat helyett „Főzik a kanalat”. Vannak, akik szerint a gyermeki agy felépítése dichotikus. E szerint az egyik fülére jobban hall, mint a másikra. Pedagógiai gyakorlat szempontjából figyelembe veendő.

11 Szupraszegmentális jelek A szegmentumok (az elkülöníthető nyelvi egységek) ‘fölötti’ jelek – intonáció, beszéddallam. Zömükben folytonos jelek, legtöbbször indexek. Nyelvenként jelentős eltéréseket mutathatnak. E korban nagyobb jelentőségűek a megértésben, mint a későbbiekben.

12 Kassai Ilona (1979,81) összegzése: 1) A szituáció szerepe nagy. 2) Az intonációs görbe több információt közvetít. 3) A fonemikus különbségek akkor lépnek előtérbe, amikor a dallamgörbe, melyen keresztül megjelennek, konvencionális, tehát kontextustól független.

13 Kassai anyai dallammenettel kérdezett fürdés után. „Hol a lába, megfogom?” A gyermek kinyújtotta a lábát. (Egy hét múlva) „Hol a lámpa, megfogom?”

14 A gyermek az intonációból és a szituációból kiindulva ezt is az elsőként említett mondat jelentésében fogta fel. Valószínűsítenek, de tévedhetnek.

15 Igei jelentés felfogása H. Hagendorf ( ) kísérlete. o Kísérleti személyek 3-4 évesek. o Játéktárgyakkal bizonyos mondatokat, mondattartalmakat „játszatott” el Hagendorf a gyermekekkel.

16 o Igazságtartalmuk szerint: 1) Valószínűtlen (kisgyerek mosdatja a mamáját) 2) Valószerű (mama mosdat) 3) Képtelen ( kő mosdat) o Gyerekek választottak. o Előszeretettel választották az első típust. Szokatlanság- és érdekességhatás.

17 Gesztusok, arcjátékok Először megfigyeli a szüleit, környezetét. Globálisan értékeli a jegyeket, mint a szupraszegmentális vokális élményeket.

18 Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére Hosszú és rövid távú emlékezet megkülönböztetése. Először a szupraszegmentális szintet figyeli. Harag, tréfa..

19 Verbális és nem verbális percepciós jegyekből rájön, hogy„gyermekekhez szóló” vagy „felnőttközi” beszéd folyik. A szavak és jelentésük a hosszú távú emlékezetben raktározódik. Rövid távú emlékezet szükséges! A szöveg elemeit össze kell vetnie a hosszú távú emlékezeti elemekkel.

20 Megosztott figyelmi képességet növelni kell, ez segíti az észlelés folyamatát. Versek, népdalok stb. (memóriafejlesztő) Ez a beszédészlelést is javítja.

21 Figyelemfejlesztő játékok. Pszichológiai vizsgálatok. o A figyelmi készséget is növelik.

22 Peabody – teszt Verbális anyagra épül. 2 – 14 éves korig. 150 * 4 kép Melyik az a kép amelyik a szó jelentését ábrázolja? (baba, autó, agg, kereskedelem..) Nem szabad a tesztet a visszájára fordítani.

23 Felhasznált irodalom Büky Béla: Az anyanyelvi képességek fejletsége és továbbfejlesztése életkoronként, 96–105. o. Órai jegyzet

24 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői Benedek Beatrix 1/a. páratlan hét."

Hasonló előadás


Google Hirdetések