Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 2.,Tanácsok a beszédérzékelés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 2.,Tanácsok a beszédérzékelés."— Előadás másolata:

1 Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 2.,Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3–6 éveseknél 12. tétel

2 A 3–6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői Hangérzékelés Pauka K. alapján: Az ingerületek a perifériától a központ felé haladva egyre határozottabb csoportokat alkotnak, mintaelrendeződéseket alkotva ezzel  így a beszédszignálból a lényeges elemek kidomborodnak Az újonnan beérkező beszédmintát (fonéma) a már elraktározottakkal szembeállítjuk, és abba a fonémacsoportba tagoljuk, melyekhez leginkább hasonlít.

3 A mássalhangzók megkülönböztetéséhez a zörej frekvenciapozíciója ad lehetőséget. Magánhangzók megkülönböztetése: 1, fonémaazonosítással 2, fonémaazonosítás a beszélő jellegzetességeinek felismerésével A magánhangzók egyik észlelési módja: frekvenciamaximumok meghatározása alapján különböztetjük meg a magas és mély hangokat (formáns észrevevési küszöb: egy kétformánsú magánhangzónál a második formáns meghalad egy meghatározott küszöböt  magas hang keletkezik (pl.: ó  ő, ú  ű)

4 A hallásküszöb nem azonos a formáns észrevevési küszöbbel. Ha minden tekintetben optimális a hallás, akkor az egyén általában 0,0001 dyn/cm2-nyi hangerősséget már érzékelni tud. Itt nincs hátrányuk a gyermekeknek, viszont a hangkarakter megállapításában van: nem bizonyos, hogy óvodások mindig képesek elkülöníteni pl. a férfias női, ill. a nőies férfi hangot. Az óvodáskorú és annál fiatalabb gyermekeknél kis jobbfül- hallással lehet számolni; továbbá egyénenként szélsőséges különbségek lehetnek az észlelésben.

5 Az iskolába lépő gyermek esetében átlagosan 3000 szavas szókészlettel szoktak számolni. (Salamon Jenő mérése) Szómennyiség 3. év4.év5.év6.év Bakonyi Hugó (hazai és külföldi gyermekeknél) 150-1000250-1200300-1400500-1700 Salamon Jenő 1000-1100160022002500-3000 Charlotte Bühler 600-2500 E. H. Lenneberg (csak 10 gyermek átlaga) 450-8501200-15001800-22002600 Ez mindamellett az aktív szó-kincs. A passzív, amit a gyermekek megértenek, ennél lényegesen nagyobb.

6 A mondat-, ill. mondatszerkezet-megértés sok tekintetben a szó- és kifejezésmegértés függvénye (hiába érti meg a mondatot, ha nem érti meg a benne elhangzó szavakat), illetve függvénye annak is, milyen az adott mondat szupraszegmentális elemeinek kifejezőereje. (A szupraszegmentális nyelvi jelek az egyes hangok és szavak prozódiai sajátosságai: erősségi vagy zenei hangsúly, hanglejtés stb.) Általában azokat a grammatikai összefüggéseket, amelyeket helyesen használ a gyermek, egyben meg is érti.

7 A szupraszegmentális elemek érzékelése igen korán megkezdődik. Az adatok azt mutatják, hogy pl. az amerikai angol intonációs kontúrokra vonatkozó megkülönböztető képesség nyolchónapos korra alakul ki. Néha e mező jeleinek jelenléte nélkül nem is érti meg a gyermek a neki mondott szó jelentését : a beszéd összetettebb tartalmi elemeinek megértése affektív tényezőkön múlik.,,A gyermek a jel értékű beszédhangok szokványos jelentését csak akkor képes fölfogni, ha a mimikai és modulációs (zenei) jelentéstudat ráépülhet”

8 A gyermek 7 hónapos kora után egyre kevésbé szorul rá az affektív szintű kommunikációra – a szavakat elkezdi egymástól megkülönböztetni és logikailag felfogni. A szupraszegmentum 3–6 éves korban tehát már egészen más funkciójú, mint a korai gyermekkorban. Ekkor (3–6 éveseknél) a mondatnyi beszédszövegek nemcsak affektív vonatkozásainak, hanem már logikai árnyalatainak felfogásában segíti a gyermeket.

9 Már a gyermekeknek van bizonyos szövegfonetikai ismeretük – igen korán képesek elkülöníteni a gyermekhez szóló beszédet a felnőtthöz szólótól – pusztán a tónus, az alkalmazott szóanyag figyelése alapján. Nem verbális jelzések és jelzésfelismerések: még kevés kutatást végeztek ezen a területen, pedig az óvodások jel- és szimbólumfelismerése fontos pedagógiai értékű folyamat.

10 Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3-6 éveseknél Vekerdi I. (1981): a játék, és a családban végzett tudatos ellenőrzés elősegítheti a beszédhallás-fejlesztést. „nem minden hang válik egyformán könnyen önálló létezővé”

11 MSH: Magas frekvenciájuk miatt kiemelkednek a többi hang közül pl: s, zs, cs, sz, z, c,  Ezeket gyorsan lehet tudatosítani a gyermekeknél  ezt követik az m-n, f-v, l-r hangpárok, majd  a zárhangok csoportja. MGH: egy óvódás számára nem könnyen „válik önállóvá”, különösen egy szótag részét képezve; zárhangszomszédaik (p, t, k, b, d, g) pedig még jobban megnehezítik a különválasztásukat.

12 Vekerdi javaslatai hanghallás fejlesztésére: – hanggal kapcsolatos élménynyújtás (pl. S hanggal a vonat/gőzmozdony utánzása) – hang gyakorlása szavakban (mondókák hallgattatása) – hang kihallása szavakból (morgó, zümmögő, fújó hangok felismerése) – hang felismerése belső hangok alapján (pl. ún. testvérszavak bemutatásával : hurok-húrok; vasal-vassal) – szójelentés felismerő játék – a szóalak egészének hangzókra bontása (nagycsoportban)

13 Vekerdi I. javaslatai a szóérzékelés begyakorlására: – a gyermekek maguk alkossanak mondókákat – kerestessünk a gyermekekkel szavakat, melyekben megadott hangok feltűnnek Szállóigeszerű szövegfelismerés gyakorlása: – a kívülről tudott versrészlet/szállóige beillesztése más környezetbe (más versbe/mondókába): a hiba megkeresése egyben a megkeresendő, hibás helyen lévő frazeológiai egységre vonja a gyermekek figyelmét

14 Mondatjelentés-felismerés kísérlet (Pléh Csaba): A 3–6 éves kisgyermekek a mondat első főnevét, amennyiben az alany, túláltalánosítják (dichotikus aszimmetria a hallásban)  megállapításából következik, hogy különösen mondat első főneve jelentésének pontos, szabatos felfogását kell az óvodákban gyakoroltatni. A szupraszegmentális jelenségek érzékelésére, valamint nagyobb összefüggések logikai vázának érzékelésére nézve szintén kevés a megfigyelés és a kísérleti anyag, bár fontos lenne: Sebestyén Árpád szerint egész anyanyelvi megújulásunknak az óvodában kéne kezdődnie.

15 Vizsgálni lehetne: – a négyféle kérdő hangsúly közül melyik kel mondott kérdő mondat lehet a leghatékonyabb gyermekektől kérdezéskor? – optimális intonációs forma megkeresése a felszólító mondatoknál is A gyermekeknek nagy gonddal kéne tanítani a nem verbális jelzések jelentését: főként olyanokat, amelyek felnőttkorban is értékesíthetők.

16 Köszönjük a figyelmet! Kucsera Zsanett Borsos Daniella


Letölteni ppt "Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 2.,Tanácsok a beszédérzékelés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések