Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 2.,Tanácsok a beszédérzékelés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 2.,Tanácsok a beszédérzékelés."— Előadás másolata:

1 Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 2.,Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3–6 éveseknél 12. tétel

2 A 3–6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői Hangérzékelés Pauka K. alapján: Az ingerületek a perifériától a központ felé haladva egyre határozottabb csoportokat alkotnak, mintaelrendeződéseket alkotva ezzel  így a beszédszignálból a lényeges elemek kidomborodnak Az újonnan beérkező beszédmintát (fonéma) a már elraktározottakkal szembeállítjuk, és abba a fonémacsoportba tagoljuk, melyekhez leginkább hasonlít.

3 A mássalhangzók megkülönböztetéséhez a zörej frekvenciapozíciója ad lehetőséget. Magánhangzók megkülönböztetése: 1, fonémaazonosítással 2, fonémaazonosítás a beszélő jellegzetességeinek felismerésével A magánhangzók egyik észlelési módja: frekvenciamaximumok meghatározása alapján különböztetjük meg a magas és mély hangokat (formáns észrevevési küszöb: egy kétformánsú magánhangzónál a második formáns meghalad egy meghatározott küszöböt  magas hang keletkezik (pl.: ó  ő, ú  ű)

4 A hallásküszöb nem azonos a formáns észrevevési küszöbbel. Ha minden tekintetben optimális a hallás, akkor az egyén általában 0,0001 dyn/cm2-nyi hangerősséget már érzékelni tud. Itt nincs hátrányuk a gyermekeknek, viszont a hangkarakter megállapításában van: nem bizonyos, hogy óvodások mindig képesek elkülöníteni pl. a férfias női, ill. a nőies férfi hangot. Az óvodáskorú és annál fiatalabb gyermekeknél kis jobbfül- hallással lehet számolni; továbbá egyénenként szélsőséges különbségek lehetnek az észlelésben.

5 Az iskolába lépő gyermek esetében átlagosan 3000 szavas szókészlettel szoktak számolni. (Salamon Jenő mérése) Szómennyiség 3. év4.év5.év6.év Bakonyi Hugó (hazai és külföldi gyermekeknél) Salamon Jenő Charlotte Bühler E. H. Lenneberg (csak 10 gyermek átlaga) Ez mindamellett az aktív szó-kincs. A passzív, amit a gyermekek megértenek, ennél lényegesen nagyobb.

6 A mondat-, ill. mondatszerkezet-megértés sok tekintetben a szó- és kifejezésmegértés függvénye (hiába érti meg a mondatot, ha nem érti meg a benne elhangzó szavakat), illetve függvénye annak is, milyen az adott mondat szupraszegmentális elemeinek kifejezőereje. (A szupraszegmentális nyelvi jelek az egyes hangok és szavak prozódiai sajátosságai: erősségi vagy zenei hangsúly, hanglejtés stb.) Általában azokat a grammatikai összefüggéseket, amelyeket helyesen használ a gyermek, egyben meg is érti.

7 A szupraszegmentális elemek érzékelése igen korán megkezdődik. Az adatok azt mutatják, hogy pl. az amerikai angol intonációs kontúrokra vonatkozó megkülönböztető képesség nyolchónapos korra alakul ki. Néha e mező jeleinek jelenléte nélkül nem is érti meg a gyermek a neki mondott szó jelentését : a beszéd összetettebb tartalmi elemeinek megértése affektív tényezőkön múlik.,,A gyermek a jel értékű beszédhangok szokványos jelentését csak akkor képes fölfogni, ha a mimikai és modulációs (zenei) jelentéstudat ráépülhet”

8 A gyermek 7 hónapos kora után egyre kevésbé szorul rá az affektív szintű kommunikációra – a szavakat elkezdi egymástól megkülönböztetni és logikailag felfogni. A szupraszegmentum 3–6 éves korban tehát már egészen más funkciójú, mint a korai gyermekkorban. Ekkor (3–6 éveseknél) a mondatnyi beszédszövegek nemcsak affektív vonatkozásainak, hanem már logikai árnyalatainak felfogásában segíti a gyermeket.

9 Már a gyermekeknek van bizonyos szövegfonetikai ismeretük – igen korán képesek elkülöníteni a gyermekhez szóló beszédet a felnőtthöz szólótól – pusztán a tónus, az alkalmazott szóanyag figyelése alapján. Nem verbális jelzések és jelzésfelismerések: még kevés kutatást végeztek ezen a területen, pedig az óvodások jel- és szimbólumfelismerése fontos pedagógiai értékű folyamat.

10 Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3-6 éveseknél Vekerdi I. (1981): a játék, és a családban végzett tudatos ellenőrzés elősegítheti a beszédhallás-fejlesztést. „nem minden hang válik egyformán könnyen önálló létezővé”

11 MSH: Magas frekvenciájuk miatt kiemelkednek a többi hang közül pl: s, zs, cs, sz, z, c,  Ezeket gyorsan lehet tudatosítani a gyermekeknél  ezt követik az m-n, f-v, l-r hangpárok, majd  a zárhangok csoportja. MGH: egy óvódás számára nem könnyen „válik önállóvá”, különösen egy szótag részét képezve; zárhangszomszédaik (p, t, k, b, d, g) pedig még jobban megnehezítik a különválasztásukat.

12 Vekerdi javaslatai hanghallás fejlesztésére: – hanggal kapcsolatos élménynyújtás (pl. S hanggal a vonat/gőzmozdony utánzása) – hang gyakorlása szavakban (mondókák hallgattatása) – hang kihallása szavakból (morgó, zümmögő, fújó hangok felismerése) – hang felismerése belső hangok alapján (pl. ún. testvérszavak bemutatásával : hurok-húrok; vasal-vassal) – szójelentés felismerő játék – a szóalak egészének hangzókra bontása (nagycsoportban)

13 Vekerdi I. javaslatai a szóérzékelés begyakorlására: – a gyermekek maguk alkossanak mondókákat – kerestessünk a gyermekekkel szavakat, melyekben megadott hangok feltűnnek Szállóigeszerű szövegfelismerés gyakorlása: – a kívülről tudott versrészlet/szállóige beillesztése más környezetbe (más versbe/mondókába): a hiba megkeresése egyben a megkeresendő, hibás helyen lévő frazeológiai egységre vonja a gyermekek figyelmét

14 Mondatjelentés-felismerés kísérlet (Pléh Csaba): A 3–6 éves kisgyermekek a mondat első főnevét, amennyiben az alany, túláltalánosítják (dichotikus aszimmetria a hallásban)  megállapításából következik, hogy különösen mondat első főneve jelentésének pontos, szabatos felfogását kell az óvodákban gyakoroltatni. A szupraszegmentális jelenségek érzékelésére, valamint nagyobb összefüggések logikai vázának érzékelésére nézve szintén kevés a megfigyelés és a kísérleti anyag, bár fontos lenne: Sebestyén Árpád szerint egész anyanyelvi megújulásunknak az óvodában kéne kezdődnie.

15 Vizsgálni lehetne: – a négyféle kérdő hangsúly közül melyik kel mondott kérdő mondat lehet a leghatékonyabb gyermekektől kérdezéskor? – optimális intonációs forma megkeresése a felszólító mondatoknál is A gyermekeknek nagy gonddal kéne tanítani a nem verbális jelzések jelentését: főként olyanokat, amelyek felnőttkorban is értékesíthetők.

16 Köszönjük a figyelmet! Kucsera Zsanett Borsos Daniella


Letölteni ppt "Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 2.,Tanácsok a beszédérzékelés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések