Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

T RÉZL A DRIENN Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemz ő i 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "T RÉZL A DRIENN Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemz ő i 1."— Előadás másolata:

1

2 T RÉZL A DRIENN Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemz ő i 1

3 G AGYOGÁS, G Ő GICSÉLÉS ÉS ÉRTELMEZÉS 2 Olyan hangok keletkeznek, amelyek valójában nincsenek meg a nyelv hangrendszerében, ám ezeket a hangokat majd beszélni fogja a gyermek! Értelmezni azokat tudja, amelyek környezetében már gyakran előfordultak, amik megvannak anyanyelve hangrendszerében, hangkapcsolat rendszerében.

4 F IGYELEM, SZÓTANULÁS Ha a csecsemő figyelmi tevékenységét vizsgálnánk, akkor arra jutnánk, hogy az egyes hangok irányába már sokat hallott. Az anyanyelvi hangrendszer felé megnövekedett figyelmi irányulást tapasztalnánk. A kisgyermek agya képes regisztrálni, hogy az elhangzott hang, hangkapcsolat megvan-e az általa „ismert” nyelv hangrendszerében, hanem azt is, hogy az a bizonyos hang, hangkapcsolat gyakori-e vagy ritka. Mindezt nem digitális, hanem analitikus síkon, az az valamiféle érzék, arányérzék formájában rögzíti. A kisgyermek szótanulása jelentős elméletileg és gyakorlatilag is, mivel a kisgyermek szóállománya más kohéziós rendszerbe állva halmozódik. 3

5 B ELSŐ BESZÉD, SZÓ JELENTÉSE J.E. Ascoaga szerint a gyermek először belső beszédet alkalmaz. Tehát megnevezi a környezetében lévő tárgyakat, s csak később érti meg a nyelvi információ jelentését. „óra” A gyermek számára ez a szó a mozgást, szabályos hangadást, ketyegést, titokzatosságot, érdekességet, jellegzetes alakot fejezheti ki. Egy felnőtt esetében az „óra” szó az időmeghatározást, egy értékes, különleges tárgyat jelent. Ez a szó később átmentődik a kisgyermek szókincséből a felnőttébe. 4

6 D AJKANYELV, SZÓKÉSZLET Amikor egy adott szóra külön dajkanyelvi szó is létezik, akkor a szó átmentése már bonyolultabb. A dajkanyelvi szó megmarad, de kés ő bb ez a szó már olyan lesz, mintha egy idegen nyelv lenne. Csak különleges helyzetben, csak kisgyermekkel szemben, esetleg különleges stílushatás kiváltására kerül játékosan használatba a szó. A kisgyermek szókészlete viszonylag lezárt rendszer, önálló, sajátszer ű asszociatív hálózattal. 5

7 S ZÓKAPCSOLATOK, SZÓLÁSOK, KÖZMONDÁSOK, PERCEPTÍV REFLEXEK 6 A szókapcsolatok, és egyéb frazeológiai (állandósult szókapcsolatok, nyelv kifejezéskészlete) készlet ismerete az ilyen elemek alaki és jelentésbeli felfogása némi változáson ment át. A gyermek önkéntelenül is keresi, emlékezetébe vési a szavaknál nagyobb egységeket, ám a felnőtt kevesebb ilyen elemet vegyít beszédébe. A mai ember többnyire nem is, vagy csak alig használ szólásokat, közmondásokat beszédében. Így ilyeneket a kisgyermek nem is hall. Perceptív reflexeket (érzékkel felfogott, észrevevő reflex) nem is épít ki.

8 SZÓMONDATOK Nagy fordulat a serdülőkorban áll be. A nemek közötti eltérések is már igen korán jelentkeznek. Ezek a különbségek az 1-3 éves korra nyúlnak vissza. Ennek az életkornak a korai szakaszában a gyermek gyakran szómondatokban nyilatkozik meg, és ennek megfelelően a szülő is gyakran egyetlen vagy egy-két szóba tömöríti a gyereknek szánt mondanivalóját. „Gyere ide!” „Szaladjunk!” „Ide nézz!” „Induljunk el!” A gyermek a két tagba írt elemeket sokszor egyetlen szónak fogja fel. Úgy értelmezi, hogy ez egyetlen szó. 7

9 C HOMSKY - HIERARCHIA, FELSZÍNI ÉS MÉLYSTRUKTÚRA A gyermek mondattá transzformája a hallott szót. Chomsky ezt a folyamatot úgy magyarázza, hogy bármely feltehető mondatnak a mélystruktúra felel meg. Chomsky-hierarchia. Chomsky szerint a nyelvtan olyan szabályrendszer, amely meghatározza és létrehozza az adott nyelvben lehetséges, nyelvtanilag helyes mondatok körét. Megkülönbözteti a nyelv felszíni és mélystruktúráját. A mélystruktúra a nyelv alapja, amely bizonyos transzformációs szabályok segítségével létrehozza a felszíni struktúrát, azaz a nyelvi megnyilvánulásokat. A nyelvi kompetencia, a nyelv használatának képessége minden ember veleszületett tulajdonsága, tehát már a nyelv tanulása előtt megtalálható. Ezek olyan általános struktúrák, melyek az egyes nyelvekben közösek. A nyelv tanulása során ezeket a struktúrákat az adott nyelv igényei szerint állítják be. (Ezt nevezi Chomsky paraméter-fixációnak, a tulajdonságok beállításának és rögzítésének). 8

10 I. M. S CHLESINGER, BIRTOKOS VISZONY I.M. Schlesinger megkerüli a mélystruktúra létezését. Azt állítja, mielőtt a személy egy mondatot létrehoz, akarnia kell valami olyat mondani, ami jelentéssel bír. Ha ez a szándék nincs jelen, akkor nem jön létre a megszerkesztett mondat. Ez a kezdeti szándék összefügg a fogalmakkal és a variációkkal. A gyerek a szemantikai (jelentéstani) jellemzőtől indul, és megtanulja a strukturális (szerkesztett, felépített) szabályokat az által, hogy azoknak használatát különböző formában tapasztalja. Például: Kata zokni, apa sapka… Kata és apa emberek, zokni és sapka tárgyak, ezt már tudja a gyermek. Tehát eljut a személy és a tárgy közötti birtokos viszony felismeréséig. 9

11 Ö NKIFEJEZÉS, KÉSŐBB ÉRTELMEZÉS Mondat csak akkor jön létre, ha a beszélni kezd ő kisgyermek valamit mondani akar. El ő ször csak önkifejezésre törekszik. A gyermek maga mond szavakat, például: mama, papa… Kés ő bb kezdi csak érteni ezeket a szavakat. Kezdi felfogni, hogy a „mama” szó az ő mamájának a megnevezése. 10

12 M AGZATNYELV Ez az elgondolás nem számol a magzatnyelvvel. (Ami azt állítja, hogy a beszédtevékenység el ő készítése nem a születéskor vagy a születést követ ő en alakul ki, hanem már a magzati fejl ő dés ideje alatt.) Truby felvetése szerint a terhes n ő k beszédének fizikai jellemz ő i a hangmagasság, a rezgésszám, az intenzitás feltétlenül hatnak valamilyen módon a fejl ő d ő magzatra, valamint azokra a hallásélményekre, amelyeket a csecsem ő a születése utáni hetekben szerez meg. 11

13 B ESZÉDFELFOGÁS, ÖSSZEKÖTTETÉS, BESZÉD A beszédfelfogás és a beszéd egymástól eltérő tanulási folyamatok eredményei. Egy harmadik nagy tanulási folyamattal is számolnunk kell, mégpedig a két rendszer közötti kapcsolat, az összeköttetés felismerésének megtanulásával. A gyermek szinte automatikusan érti a szót, ha már egyszer használta, illetve használni tudja a szót, ha már egyszer hallotta, megértette. 12

14 M EGGYES K LÁRA, MEGJEGYZÉS Meggyes Klára értekezett a 2 éves gyermek beszédéről. (Munkájának nem a beszédmegértés volt a fő célja.) Megfigyelése során rájött arra, hogy ha egy 2 éves gyermeknek elmondunk valamit, akkor nem az lesz megfigyelhető, hogy a gyermek megértette a neki szánt mondatot, hanem az, hogy megjegyezte! 13

15 E GY SZÓ MEGTANULÁSA „Ismered Tamáskát?” Az „ismered” szót ekkor tanulja meg. A megfigyelés során a kisgyermeknek otthon másfél óra múlva eszébe jut a szó, majd az „ismered” szóval alkot mondatokat… 14

16 B ESZÉDSZÜNETEK FONTOSSÁGA Egy másik megfigyelés során az „Ázsia” szót hallotta a gyermek, amit „Attila” szónak ismételt vissza. A „sportszer ű tlen” szót „porszívónak” mondta vissza. Ez azért lehet, mert a beszédszüneteket még nem érzékeli a valóságnak megfelel ő en az 1-2 éves gyermek. A több beszédszünettel tagolt hangsort gyakran egyetlen hangsornak hallja. Máskor beszédszüneteket hall bele olyan hangsorokba, melyekben ilyenek el ő sem fordultak. 15

17 F ŐZŐKANÁL HELYETT FŐZIK A KANALAT … „Főzőkanalat” szó helyett „főzik a kanalat” mondatot hallott a kisgyermek. A gyermek az általa ismert szavak valamelyikét igyekszik belehallani a felé irányuló szövegbe, és ha nem talál megfelelő mintát, akkor az alakilag közelállót veszi alapul az értelmezéshez. 16

18 D ICHOTIKUS HALLÁS, SZUPERSZEGMENTÁLIS JEGYEK 17 Létezik olyan feltételezés, mi szerint a gyermeki agy felépítése DICHOTIKUS, azaz az egyik fülére jobban hall, mint a másikra. (Elgondolkodtató a pedagógiai következménye annak, hogy a kisgyermek kb. 9 éves koráig a jobb fülével intenzívebben hall, mint a ballal.) A szuperszegmentális (hangterjedelem, hangerő, időtartam) jegyek nagyobb jelentőségűek a megértésben.

19 S ZITUÁCIÓ, INTONÁCIÓ, FONÉMA Kassai Ilona szerint: 1.) a szituáció szerepe az aktív beszéd kezdetén rendkívül nagy 2.) az intonációs görbe (hanglejtés, hangvétel, hanghordozás) több információt közvetít a gyermek számára, mint a fonémikus kontrasztok. (Fonéma: jelentés megkülönböztető hang, melynek megváltoztatása az egész szó jelentését megváltoztatja.) 3.) a fonémikus különbségek akkor lépnek előtérbe, amikor a dallamgörbén megjelennek a konvencionális (megszokott), tehát kontextustól (szövegkörnyezettől) független hangok. 18

20 D ALLAMGÖRBÉK A dallamgörbe hírértékű 1 éves, 4 hónapos gyermek játéka: „Hol a lába, megfogom?” A kicsi lábának kinyújtásával válaszolt, tehát értette, felfogta a kérdést. Dallamgörbe alig változott „Hol a lámpa, megfogom?” Univerzálódott (általánosodott) a dallammenet jelentése. (A kisgyermek valószínűsít, de ennek során sokszor téved.) 19

21 I GEI JELENTÉS FELFOGÁSI KÉPESSÉG H. Hagendorf az igei jelentés felfogási képességét vizsgálta a 3-4 éveseknél. Mondatokat, mondattartalmakat játszatott el. Igazságtartalmuk szerint lehetett: 1.) valószínűtlen mondatok (gyermek fürdeti a mamát) 2.) valószerű mondatok (mama fürdeti a gyermeket) 3.) képtelen mondatok (szék mosdatja a gyermeket) El kellett ezeket játszaniuk. A legkedveltebb, elsőnek választott a valószínűtlen volt. (Talán a szokatlanság és érdekesség hatása miatt.) 20

22 H OSSZÚ TÁVÚ, RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA A kisgyermek még mielőtt gesztusokat, arcjátékokat játszana, testmozgást kifejezne, figyeli szüleinek, hozzá közel állóknak az ugyanilyen mozgásait. Globálisan, szituacionálisan értékeli a jegyeket. A hosszú távú és rövid távú emlékezés A hosszú távú memória: A beszéd hallás, hallgatás, hanglejtés, hangsúly, ritmus, hangerő, érzelmi töltet (haragos, tréfás, komoly vagy szomorú… ) A verbális és nem verbális percepciós jeleknél is a hosszú távú memória a fontos. Az éppen most hangzó beszéd szóegymásutánja már rövid távú emlékezetet igényel. 21

23 FIGYELEMFEJLESZTÉS 1.)Szövegek tanulása. Ha a gyermek megfelelő számú verset, mondókát, népdalszöveget tanul, akkor ez memóriafejlesztő ráhatás, azaz a beszédészlelést is javítja, beidegzettebbé teszi. Ha más beszédét hallja, akkor azokat a hangsorokat is jobban kihallja, melyek az általa memorizált szövegekben is ugyanúgy előfordultak már. 2.) Figyelemfejlesztő játékok 3.) Pszichológiai vizsgálatok 22

24 P EABODY - TESZT Az IQ megállapítására szóló Peabody-teszt. A teszt 150 képből áll össze. Minden egyes lapon 4-4 kép van. A vizsgálatvezető kimond egy szót (ez a lapon lévő 4 kép egyikét jelöli). A gyermek feladata annak a képnek a rámutatásával történő megjelölése, amelyre a szó vonatkozik. (A teszt 2 évtől éves korig ajánlott.) 23

25 SZÓKINCSE A Peabody-szókincsteszt szóanyaga között olyan szavak találhatók, mint például autó, kutya, tehén, baba, lány, labda, levél, megköt, kerítés, tölcsér rémület, eladó, hüllő, izzó, obeliszk, radar, ugar, lidérc, áldozat, liliputi, együttműködés… (A megadott 150 szó között igen sok olyan szó fordulhat elő, amelyet csak felnőtt ismer, ám ennek ellenére már kisgyermeknél is alkalmazható a teszt.) 24

26 P EABODY - TESZT A 3. életévben 25,8-es átlaggal kell számolnunk, a rákövetkező évben 34-es átlag a megfelelő. Fontos, hogy a tesztet nem szabad a visszájára fordítani, azaz arra szólítani a vizsgálati személyt, hogy ő nevezze meg hangosan ezt a fogalmat, amelyre rámutatunk. 25

27 KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET! 26 KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET!


Letölteni ppt "T RÉZL A DRIENN Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemz ő i 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések