Harmadik-személy hatás értelmezések a televíziós helyszínelős sorozatok megítélésében Készítette: Zsák Kata Zsigmond Király Főiskola 2011.

Az előadások a következő témára: "Harmadik-személy hatás értelmezések a televíziós helyszínelős sorozatok megítélésében Készítette: Zsák Kata Zsigmond Király Főiskola 2011."— Előadás másolata:

1 Harmadik-személy hatás értelmezések a televíziós helyszínelős sorozatok megítélésében Készítette: Zsák Kata Zsigmond Király Főiskola 2011

2 1.Tudomány vagy agresszió? 2.Hogyan értelmezik a nézők? 3.Helyszínelős sorozatok 4.Harmadik-személy hatás 5.Téziseim, Üzenet 6.Kutatási módszer, eredmények, értelmezés 7.Összegzés 8.További kutatás Prezentáció felépítése

3 Tudomány vagy agresszió? Kommunikációban sokféle elmélet és megközelítés létezik. Erre jó példa Griffin (Cola reklám kétféle megközelítése: behaviorista, értelmező) Erőszaksorozat

4 Tudomány Korábbi kutatásaim alapján kijelenthetem, hogy nem beszélhetünk negatív agresszióról. Állításom szerint a lényeg az intertextualitás: Tudományosság Komplexitás Szórakoztatás és ismeretterjesztés (edutainment) Poszt-posztmodernitás

5 Hogyan értelmezik a nézők? Hipotézisem: Negatív világkép kontextusában fogalmazódnak meg a sorozatok a nézőkben Zord világ szindróma (Gerbner)

6 Helyszínelős sorozatok jellemzői Elsőként a Helyszínelők (CSI: Crime Scene Investigation) 2000-ben indult, Jerry Bruckheimer amerikai producer vezetésével Spin-off (klónok) Hasonló karakterek (transzportálódás) és felépítés Több műfaj ötvözése (sorozat (series), tudományos ismeretterjesztő, akciófilm, szórakoztató film, krimi, horror, thriller)

7 CSI:Miami, CSI:Las Vegas, CSI:NY, NCIS, NCIS:Los Angeles, Dr. Csont, Döglött Akták, Gyilkos számok, Gyilkos sorok, Gyilkos elmék, Nyomtalanul, Esküdt ellenségek: Bűnös szándék

8 Harmadik-személy hatás A harmadik-személy hatás elmélet felhasználásával arra szeretnék választ kapni, hogy az emberek („Én”) szerint milyen hatással vannak a nézőkre („Ők”) a helyszínelős sorozatok. A harmadik-személy hatás elmélet, és a hozzá kacsolódó vizsgálatok az elmúlt évek legfrissebb kutatásai közé tartoznak (Davison, 1983; magyarul Tóth, 2008). Reaktancia, „Én” felértékelése, „Én” védelem

9 „Lényege, hogy egyrészt az egyén önmagát, és azokat, akiket magához hasonlónak tart vagy feltételez, védettnek vél a média befolyásoló hatásaival szemben. Ezzel szemben a tömegeket, akiket egyébként jelentősen eltérőnek tekint a vélelmező önmagához képest, védekezésre képtelennek, kiszolgáltatottaknak tartja.”

10 Az „Én”-hez viszonyított társas távolság mértéke Társadalmi szempontból nemkívánatos üzenet ÉnTe / TiMások / Ő k A befolyásoló hatás jellege kicsi nagy + — Harmadik-személy hatás

11 Két aspektus 1.Edutainment (entertainment-education) –Singhal & Rogers: Gyökerek c. sorozat, HIV megjelenése sorozatban, Született feleségek - Szex és New York –Élmény-emóció, rögzítés, transzportáció (belehelyeződés) –Fisher: narratív paradigma elmélete 2. Harmadik-személy hatás megmagyarázza, hogyan interpretálódnak a nézőknél a helyszínelős sorozatok

12 1. Bűnmegelőző-világ képe Implicit tudományos üzenet– ha „Én” bűntényt követnék el, elkapnának, mert olyan fejlett a tudomány, hogy senki se menekülhet. Ez alapján pedig mást is elkapnak, tehát senkinek sem érdemes bűnözni. Implicit morális üzenet – ha „Én” bűntényt követnék el, elkapnának, mert olyan fejlett a tudomány, hogy senki se menekülhet. Ezzel szemben „Mások” nem látják át a mondanivalót, így agresszívak.

13 Magyarázat Bozó István alezredes, kriminológiai szakértő: Egy általa feltalált mikronyomrögzítő rendszert használtak a CSI Miami helyszínelők egyik epizódjában. Naprakész stáb figyeli a legújabb találmányokat, tudományos fejlesztéseket Robocup – önálló döntést hozó robotok

14 T ézis – „Én” ki tudnám játszani a rendőröket, mert meg van hozzá a megfelelő háttértudásom (kémiai-, fizikai ismeretek). Mások azonban nem rendelkeznek ezekkel az ismeretekkel, így őket elkapnák. A ntitézis – „Én” ki tudnám játszani a rendőröket, mert meg van hozzá a megfelelő háttértudásom (kémiai-, fizikai ismeretek). Ezért mások is rendelkezhetnek ilyen fajta tudással, ahhoz, hogy kijátszhassák a tudományt. 2. Intellektuális „Én”

15 Nem reprezentatív, kvantitatív kérdőíves felmérés Személyes megkérdezés Főiskolások között PAPI (Paper and Pen Interviewing) módszer 179 ember töltötte ki 114 nő (64%) és 65 férfi (36%) kitöltő Többségében 18-23 év között Kutatás

16 Harmadik-személy hatás 0% 41% 9% 8% 1% 41% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 1.2.3.4.5.6. Válaszlehetőségek 1. 2. 3. 4. 5. 6. Visszatartják-e a bűnözőket a bűncselekmény elkövetésétől a helyszínelős sorozatok? 1–Igen mindenkit2–Nem senkit3–A visszaeső bűnözőket nem tartja vissza 4–Csak a visszaeső bűnözőket tartja vissza 5–Pont, hogy a brutális elkövetőket tartja vissza 6–Nem, inkább ötletet ad nekik

17 É rtelmezés „Én” nem követnék el bűncselekményt, de a bűnözők gátlástalanok és brutálisak, így őket nem fogja visszatartani egy televíziós sorozat.

18 Ö sszegzés „Én” és mások Pesszimistább világkép: nők, idősek, gyerekek, fogyatékkal élők, stb. Fontos: iskolázottság, életkor, nem, anyagi háttér „Én” több kategóriába is beletartozom Magamból kiindulva tekintek másokra.

19 Következő vizsgálat Kampánytörekvés- ek implicitté tétele A tudományos ismeretek rögzülése és előhívása Reaktancia csökkentése szórakoztatással

20 Bibliográfia Griffin, E. 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat Kiadó Singhal, Arvind & Rogers, M. Everett, 2002. A Theoretical Agenda for Entertainment- Education. Communication Theory, May, 2002, 117-135 Slater, D. Michael & Rouner, Donna, 2002. Entertainment- Education and Elaboration Likehood: Understanding the Processing of Narrative Persuasion. Communication Theory, May, 2002, 173-191 Salwen, B. Michael & Dupagne, Michael, 2001. Third-Person Perception of Television Violence: The Role of Self-Perceived Knowledge. Mediapsychology, 3. 211-236. Tóth Péter, 2008. A médiaerőszak – félelmek eredete. Budapest, Médiakutató, 2008/4. sz. 9. évf. 107-122.

21 Köszönöm figyelmüket!