Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 4. előadás A középkori egyházi és világi nevelés intézményei; A középkori egyetem; Skolasztika;

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 4. előadás A középkori egyházi és világi nevelés intézményei; A középkori egyetem; Skolasztika;"— Előadás másolata:

1 Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 4. előadás A középkori egyházi és világi nevelés intézményei; A középkori egyetem; Skolasztika; Lovagi nevelés, céhes képzés; Városi plébániai, latin iskola; Nőnevelés a középkorban

2 KÖZÉPKORI NEVELÉS

3 Keresztény embereszmény A követendő példakép Jézus. Az ember Isten teremtménye, az ő képmása. Legfontosabb az Istenben való hit, az ennek szellemében való életvitel, a tízparancsolat betartása, az erkölcsös, felebaráti szereteten nyugvó élet.

4 A korai kereszténység és a nevelés Embereszmény: A korai kereszténység embere a földöntúli élet felé fordítja figyelmét. Nem képességeinek harmonikus fejlesztésére törekszik, hanem arra, hogy halhatatlan lelkét megtisztítsa a földi élet szennyétől. Szeretet, önfeláldozás, alázatosság, békére törekvés, lelkierő - ezek a vonások jellemezték a kereszténység emberét.

5 Az egyházatyák és a gyermeki lélek Középpontban az akarat fejlesztése áll; a testi erők és az értelmi képességek kibontakoztatása ehhez képest másodlagos. Az akarat erősítése egyben a hit erősödését is jelenti.

6 Kettős gyermekkép A késő ókor- kora középkor gyermekképe kettős volt: a gyermek megítélésében egyrészt fontos kapaszkodót jelentettek a bibliai példák (a gyermek áldás, Isten ajándéka (pl.: Zsoltárok Könyve), a gyermek ártatlan, kedves, hozzá hasonlatossá kell válni (Jézus tanításai az Evangéliumokban).

7 Másrészt a keresztények körében munkálkodott a késő hellenizmus korszakában általánosan jelenlévő rezignáltság, világtól való (sokszor aszketikus) elfordulás, a sztoikus erkölcs. Több korabeli szerző (pl. Szent Ágoston) szerint a gyermek nem kívánatos, mert eredendő bűnnel születik, nincs még önálló akarata, mellyel Isten felé fordulhat stb.

8

9 Aranyszájú Szent János A Krisztus szelleméből fakadó nevelés megköveteli, hogy a szülők óvják gyermekeik tiszta és romlatlan lelkét a káros hatásoktól. A büntetés eszközei közül a verést nem tartja célravezetőnek. Inkább büntessen a szülő "szigorú tekintettel", szemrehányó szavakkal. Inkább hasson a gyermek lelkére barátságos ígéretekkel. Féljen a veréstől, de ne legyen sűrűn része benne.

10 Aranyszájú Szent János A keresztény szellemű családi nevelés legfőbb feladata e felfogás szerint a lélek tisztaságának óvása, s az akarat energiáinak fokozása azért, hogy képes legyen ellenállni a bűnre csábító belső ösztönöknek és külső hatásoknak. Szó sincs még itt a gyermekről mint eleve rosszra hajló természetű lényről, és a gyermekkorról mint a "nyomorúság korá"-ról.

11 Kathekéta iskolák A keresztény közösségek új tagjaikat alapos vallásos oktatásban-nevelésben részesítették. A gyülekezetek tanítóinak kiképzésére már a II. századtól kezdve ún. "kathekéta-iskolákat" létesítettek. ("Kathekéta" volt a neve a keresztény gyülekezetbe lépni szándékozó felnőttek nevelőjének, oktatójának. Az oktatás gyakran 2-3 évig is eltartott.) A többéves előkészület időszaka alatt a jelölteket megismertették a kereszténység tanításaival és jellemformáló gyakorlatokat végeztek velük.

12 a római birodalom keleti felében jöttek létre, pl. Alexandria., Antiochia – hitvédő irodalom formálódásának színhelyei is voltak (APOLOGÉTA= hitvédő) – Többen, pl. Alexandriai Kelemen és tanítványa, Origenész megpróbálták összeegyeztetni a pogány filozófiát a keresztény tanításokkal. Szerintük a görög filozófia fontos, de az ókori pogányoknak csak részleges tudás adatott. A végső igazsághoz a keresztények juthatnak el. (“A filozófia a teológia szolgálóleánya.”)

13 Kathekéta iskolák: Origenész (Kr. u ) A legismertebb kathekéta iskola az észak-afrikaiAlexandriában működött a II-III. században. Egy ideig Origenész keleti egyházatya vezette, aki kísérletet tett a klasszikus hellén műveltség és a keresztény vallás és teológiai gondolkodás közötti szakadék áthidalására.

14 Origenész Az iskola nem csak “ismereteket” kell, hogy közvetítsen, hanem fontosabb a jellemnevelés, a gondolkodás alakítása. A tanulás mindenkiben csíraszerűen meglévő természetes értelem kibontakoztatása. Ez végső formáját az Igével, az isteni értelemmel egyesülve nyerheti el. Az ember változékony, formálható lény. A nevelhetőség valóságos lehetőség. Ennek beteljesítéséhez RENDSZERES TANULÁS SZÜKSÉGES. Ehhez a tartalmakat is rögzíteni kell (Origenész is kidolgozta a 7 szabad mûvészet tárgyait.)

15 Ismeretelmélete: első lépés az önmegismerés. Ez után a jó ismerete következik, s végül Isten megismerése. A tananyagkialakításnak ezt a három lépést figyelembe kell venni, ill. ezek jelentik magának a tanulásnak a célját. – Erénytana: az erény lényege, hogy eljuttatja Istenhez az embert, és Isten közelében tartja.

16 Hogyan viszonyultak az egyházatyák a klasszikus örökséghez? 1. A keleti egyházatyák (Aranyszájú Szent János, Nanziai Gergely, Vazul, Origenész) az antik szerzők műveinek alapos tanulmányozását szükségesnek tartották. 2. Sokkal szigorúbbaknak bizonyultak a nyugati egyházatyák (Jeromos, Ambrosius, Tertullianus, Lactantius és Augustinus), akik mélységesen elítélték a "pogány" erkölcsöket, ezért általában elvetették a klasszikus kultúrát. Bizonyos engedményeket azonban ők is tettek.

17 Flavius Magnus Aurelius Cassiodorus (kb. 485-kb. 580) Tudástartalmak rendszerezése: Az egyházi és világi tudományok rendszere (544 körül): scientiae sermonicales (grammatika, dialektika, retorika) és scientiae reales (aritmetika, geometria, muzsika, asztronómia)

18 Sevillai Isidorus (kb ) Tudástartalmak rendszerezése: (Az etimológiák vagy eredetek könyve) 1. grammatika 2. retorika és dialektika 3. aritmetika, muzsika, geometria, asztronómia 4. medicina 5. jogtudomány és időtan 6. könyvekről, írásról, irodalomról, egyházi ünnepekről és tisztségekről 7. Istenről és a szentekről, szentatyákról, vértanúkról 8. az egyházról és a szektákról 9. a nyelvekről 10. az elnevezésekről

19 Hugo de Saint-Victor (kb ): Didascalion hét szabad művészet és hét mechanikai művészet (septem artes mechanicae) - takácsmesterség (lanificium), - (fegyver)kovácsmesterség (armatura), - hajózás (navigatio), - földmûvelés (agricultura), - vadászat (venatio), - színjátszás (theatrica) és - gyógyítás (medicina).

20

21 Szent Ágoston ( ) Művei Isten országa Vallomások A keresztény tudományokról

22 11. az emberről 12. az állatokról 13. az elemekről, a világ részeiről 14. a földről és részeiről 15. a városokról, házakról, földbirtokról 16. a fémekről, kövekről (titkos erejükről), mértékekről, súlyokról 17. a mezőgazdaságról és a növényekről 18. a hadügyről és a játékokról 19. az építészetről, hajózásról és a ruhákról 20. a táplálékról, bútorzatról, gazdasági eszközökről.

23 Szent Ágoston (Aurelius Augustinus ) Augustinus az ókori klasszikus műveltség valamennyi ágát be tudta illeszteni a keresztény ember számára fontos tudományok rendjébe, úgy, hogy ezek a Szentírás megértésére előkészítő (propedeutikus) szerepre tettek szert. Ez az antik műveltség természetesen - ahogyan azt a legtöbb egyházatya kifejtette - csak megfelelő szelekció után kerülhet a keresztény ember elé.

24 A tanulás szerinte egyrészt – a dolgok közvetlen szemléléséből ered (az általános, az idea- szerű dolgok megragadása) – belső intuíciókból származik. Ez utóbbiak jelentik az igaz ismeretet. –A jó megtalálásában, kiválasztásában Isten kegyelme segíthet. Ezért a hit és a szeretet a megértés ELŐTT való. Ezért kell a jó AKARÁSA is annak eléréséhez.

25 Jogi előadás Benozzo Gozzoli Szent Ágoston Rómában tanít című képén (15. század)

26 Az ember eredendő bűne Szent Ágostonnak az ember eredendő bűnére vonatkozó gondolatai nagy hatást gyakoroltak a középkor emberfelfogására, gyermekképére. Az ember azzal, hogy embernek született, elvesztette szabad akaratát. Krisztus áldozatának révén a keresztség felvételével megváltást nyerhet az előtte járó nemzedékek bűneitől, de lelke még mindig terhes a "bűn robbanóanyagával", a bűnre való hajlammal.

27 Az ördög Szent Ágoston ( ) elé tartja a bűnök könyvét (Michael Pacher festménye – München, 1483)

28 Szeretet és testi fenyítés A szülő és a nevelő szeretettel tudja a gyermek az esendő, bűnre hajlamos akaratát megacélozni, a magasrendű lelki célok felé irányítani. A legfontosabb pedagógiai feladat tehát az akarat nevelése. A szeretet viszont nem zárja ki, sőt, e felfogás szerint egyenesen megköveteli - a gyakori testi fenyítést.

29 Gyermekfelfogása A gyermek eredendően rosszra törekvő hajlamait a nevelőnek kell jó irányba fordítania. A nevelés voltaképpen folyamatos küzdelem a gyermek bűnös természete ellen. Mivel a gyermek lelkileg még fejletlen, képtelen a jó felismerésére. A fejlődés feltétele, ha magát feltétel nélkül aláveti a felnőttek akaratának, ha ellenkezés nélkül azt teszi, amit parancsolnak neki. Engedelmes, alázatos, tekintélyt tisztelő tanulók - s felnőttek - nevelésére törekedtek.

30 A gyermekkor augustinus szerint a léhaság ideje, mert a gyerekekben még nem tudatos a hit, nincs még olyan akaratuk, amellyel Istenhez fordulhatnak. Ezért a fenyítést is elfogadhatónak tartja.

31

32 A gyermek nevelhető! Augustinus pedagógiai felfogása nem "pesszimista": hitt a gyermekek nevelhetőségében, lelkének formálhatóságában. Érdeklődött a gyermekek fejlődése iránt, élénken foglalkoztatta az anya-gyermek kapcsolat.

33 Középkori életeszmény és neveléseszmény „Abszolut erkölcsi tökéletesség” A nevelés célja A nevelő feladata A gyermekről vallott felfogás és a gyermekhez való viszony A klerikusok

34 NYELVHASZNÁLAT A késő ókorban (a késő hellenizmus időszakában) a keresztény iskolákban is túlnyomórészt a görög nyelvet használták. (Az ószövetségi könyveknek már a Kr. e. 2. sz.-tól létezett egy Alexandriában készült görögre fordított változata (SEPTUAGINTA), az Újszövetség szövegei pedig eleve görög nyelven íródtak.)

35 A kora középkortól Nyugaton a LATIN is egyre fontosabb lett, főként azt követően, hogy SZENT JEROMOS a 4. században – korábbi fordításokat is felhasználva – elkészítette a Biblia latin nyelvű változatát (VULGATA). A diákok latin tanulmányaikhoz főként DONATUS és PRISCIANUS nyelvkönyveit használták.

36 Az egyházi nevelés intézményei Kolostori iskolák a tananyag tartalma grammatika diktámen kompútusz Plébániai iskolák a tananyag tartalma olvasás éneklés Székesegyházi iskolák a tananyag tartalma grammatika, diktámen, kompútusz, filozófia, teológia, jog

37 Kolostori iskolák A nyugati szerzetesség igazi megalapozójának Nursiai Benedeket tartják, aki 529 táján Róma és Nápoly között, Monte Cassino hegyén alapított kolostort. Nővére, Szent Skolasztika követte példáját, zárdát hozott létre a közeli Piumarolában. Monte Cassino kolostorából rajzottak ki hosszú időn keresztül a bencés (azaz: Benedek-rendi) szerzetesek, hogy újabb és újabb kolostorokat hozzanak létre Európa-szerte. Így jutottak el hazánkba is a X. század végén.

38 Szent Benedek ( ) Kolostor Monte Cassino hegyén (528) Műve: Regula

39 A "Regula" Szent Benedek kolostorának életét olyan jól kidolgozott, szigorú szabályzattal irányította, mely hosszú időre példaképül szolgált más kolostorok számára. A "Regulá"-ból kitűnik, hogy a szerzeteseknek a nap bizonyos időszakában fizikai munkát kellett végezniük, máskor pedig a Szentírás és a szent könyvek tanulmányozása volt feladatuk. Naponta kétszer étkeztek, az egyik szerzetes felolvasása kíséretében.

40 Kolostori iskola A nagy kolostorokban általában két iskola működött: 1. egy szkola internat, a belső iskola a leendő szerzetesek (oblátusok) számára, 2. egy szkola externat, a külső pedig a világi papok képzésére. Ez utóbbiban tanultak azok a gyermekek is, akiket szüleik szerzetesekkel taníttattak ugyan, de nem szánták őket egyházi pályára (diák, jegyző).

41 Tananyag a kolostori iskolában Minden kolostorban folyt olvasástanítás. A kolostorok alapításával indult meg az olvasástanulásnak az első nagy hulláma, amely széles körre terjedt ki. = ALFABETIZÁCIÓS hullám A szerzetesek a kolostorokban többirányú műveltségre tehettek szert. Legtöbbjük az olvasást sajátította el, és azokat az egyházi énekeket, amelyek a liturgia szerves részét alkották.

42 Énekoktatás Szent Gergely tevékenysége nyomán az énekoktatás fontos szerephez jutott a kolostorok életében. A 600. esztendő táján összegyűjtötte és egy nagy kötetbe másolta az egyházi énekeket. Ezt a kódexet a római Szent Péter templom oltárához láncoltatta. Innen másolták le a térítő útra induló szerzetesek, és vitték magukkal a gregoriánnak nevezett egyszólamú énekeket.

43 Klerikusok Klerikusoknak nevezték a VI-XVI. században azokat a férfiakat, akik az egyházi rendbe (klérusba) tartoztak. Igen összetett volt ez a réteg: az egyszerű falusi papoktól kezdve az érsekekig, püspökökig ide tartozott mindenki, aki az egyházhoz szorosabb-lazább szállal kapcsolódott.

44 Klerikusok, a nevelők Volt köztük az alapvető ismereteket birtokló szerzetes és nagy műveltségű tudós. Ők töltötték be a korabeli világi "értelmiségi" funkciókat is: kancelláriákon, hiteles helyeken, a törvényhozás és jogalkotás számos területén, a közigazgatás posztjain teljesítettek szolgálatot. További tipikusan "értelmiségi" feladatuk volt a gyermekek oktatása-nevelése. Világi rendűek - egészen a XIII-XIV. századig - még nem vállalkoztak erre.

45 Nagy Károly frank birodalma Művelődési programjának a megvalósításában az egész országra kiterjedő koncepcióban a 1. kolostori, 2. székesegyházi (káptalani) és 3. plébániai iskolák kiterjedt rendszerét hozta létre.

46 Klerikus műveltség elemei Az antikvitás "hét szabad tudománya" áttranszformálódott egy hármas tagozódású, gyakorlati jellegű klerikus műveltséggé.

47 A klerikus műveltség alapja A klerikus műveltség alapját az olvasás és az éneklés jelentette. Az előbbi körébe tartozott a latin szövegek és számok elolvasása, néhány egyszerű latin nyelvtani szabály és a latin nyelv alapvető szókincse. Az utóbbi pedig - az egyházi énekek megszólaltatásán túl - az egyházi liturgia ismeretét is megkövetelte; vagyis tudni kellett, hogy az egyes dallamok mikor, milyen ünnepeken, a szertartás melyik részében csendülhetnek fel.

48 A hét szabad művészet allegórikus ábrázolása

49 A klerikus műveltség 3 komplex tantárgya Akik magasabbra akartak kerülni a klerikus pályán, azok további három "komplex" tantárggyal ismerkedtek meg behatóan: 1. grammatika, 2. diktámen, 3. kompútusz.

50 Grammatika Grammatika. Ennek a már régtől fogva ismert komplex tantárgynak a keretei között tanulták meg a részletes latin nyelvtant, a helyesírás, a kiejtés, a hangsúlyozás szabályait nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is.

51 Diktámen A tanulók ennek keretei között sajátították el a latin nyelvű írásművek fogalmazásának szabályait. Ez volt tehát a gyakorlati "írásművészet" tudománya. Azt is megtanulták, hogyan kell okleveleket helyesen kiállítani, peres ügyekben vagy egy földbirtok adás-vétele kapcsán. Ehhez bizonyos fokú jogi ismeretre is szükség volt. A különféle írásművek - például levél, törvényszöveg, történeti feldolgozás - sajátos műfaji és stiláris szabályait is ismerniük és alkalmazniuk kellett. A diktámen keretei között került sor a verselés és az énekelt versekkel kapcsolatos tudnivalóknak a megismertetésére.

52 Kompútusz Ez a számokkal kapcsolatos ismeretek összessége volt. Számtani műveletek, az elemi geometria szabályai, a csillagos ég ismerete tartozott körébe. A naptárkészítéshez csillagászati számítások ismerete is szükséges volt. Az időszámítás tudománya, a történeti időfolyam főbb állomásainak ismerete, néhány természeti jelenség (villámlás, szelek, a négy évszak) magyarázata, néhány földrajzi téma és az emberi test fölépítésére vonatkozó korabeli ismeretanyag is ide tartozott.

53 Írás – másolás Természetesen írással is foglalkoztak a kolostorok szerzeteslakói. Lankadatlan szorgalommal másolták le többek között az ókori klasszikusok műveit - e munkákat ma is ezekből a IX-X. századi másolatokból ismerjük. A betűket nem folyóírással vetették papírra, hanem nagy gonddal rajzolták őket. A kezdőbetűket (iniciálékat) művészi igénnyel festették-díszítették.

54 Alkuin (730 körül-804) Alkuin tanulmányait az angliai York kolostorában végezte, innen került Nagy Károly udvarába, majd Tours kolostorának élére.

55 Plébániai iskola A IX. század folyamán szerveződött a falvak plébániai oktatására a plébániai iskola. Összegyűjtötték - akár a legalsóbb néprétegekből is - a tehetséges ifjakat, hogy alapvető ismeretekkel és gyakorlati készségekkel felvértezve pappá képezzék ki őket. "Alakítsanak a fiúk számára olvasóiskolákat, ahol zsoltárokat, énekeket tanuljanak. Itt hibátlanul másolt szentírási könyvek is legyenek" - rendelkezett Nagy Károly 802. évi törvénye.

56 Plébániai oktatás A plébániai oktatás tananyagát tehát az olvasás (lectura) és az éneklés (cantus) alkotta. Az egyszerű falusi plébánosnak nem volt szüksége magasabb műveltségre. Mégis e két alapvető készséghez szervesen társult az emlékezet fejlesztése, hiszen nagy mennyiségű anyanyelvű és latin szöveget kellett megjegyezniük (tízparancsolat, imák, szentségekről való ismeretek, szentírásrészletek stb.).

57

58 A falusi plébánosoknak mindezeken túl a mise - vasárnaponként és ünnepenként változó - szentírási szövegeit, érthetően, szépen hangsúlyozva kellett felolvasniuk, tájékozottnak kellett lenniük a liturgikus előírások terén, ismerniük kellett az egyházi éneket. Az elemi szintű klerikus műveltség tehát gyakorlatra irányuló, praktikus ismeret- és készség-együttes volt.

59 Székesegyházi iskola A székesegyházi iskola az egyházi központokban a püspöki vagy káptalani székhelyeken szervezték meg. (A püspök vagy érsek a kanonokok testületével, a káptalannal együtt irányította az egyházmegye életét.) A székesegyházi - vagy más néven káptalani - iskolák a falusi iskolák esetlegességével szemben a rendszeres oktatást képviselték. Feladatuk kezdetben az volt, ami a plébániákon: az elemi szintű klerikus műveltség tanításával kellett biztosítaniuk az utánpótlást a papság számára.

60 Komplex és speciális tudományok oktatása A székesegyházi iskolák tanulói elsajátították a latin grammatika, a diktámen és a kompútusz anyagát. A XII-XIII. században azután a magasabb színvonalon oktató székesegyházi iskolákban kiemelkedett ezek közül néhány speciális tudomány: a filozófiai alapozású teológia, a jogtudomány (decreta) és az orvostudomány (medicina).

61 A középkori egyetemek Universitas: 1.Az "universitas" szó a középkorban nem a tudományok egyetemességét jelentette! 2.A testület egységét jelentette: "universitas magistrorum et studiorum" (tanárok és hallgatók együttese)

62 Kialakulása A XII. században némelyik székesegyházi iskolában a nevesebb tanárok köré az ifjak tömegei sereglettek, hogy előadásait hallgathassák. Főleg azokat a tanárokat részesítették előnyben, akik - a kornak megfelelő - praktikus ismeretanyagot (diktámen, jog, orvoslás stb.) dolgozták fel. A fokozott érdeklődés a tanárok "kiválogatódását", s ezzel együtt a színvonal emelkedését eredményezte. Fokozatosan létrejött a hallgatók és a tanárok szabad egyesülete, az "universitas„.

63 Kialakulása 2. Studium generale

64 Egyetemek születése Az első egyetem Bolognában jött létre 1088-ban. Párizsban a XII. század első felében ( ) a Notre-Dame székesegyház és a Szent Genovéva-kolostor iskolájának összeolvadásából keletkezett az egyik legjelentősebb középkori egyetem. Oxford (13. század)

65 Pierre Abèlard ( ) A Párizsi Egyetem legelső tanárai közül talán a leghíresebb, Pierre Abèlard ( ) volt az, akinek racionális okfejtései, kritikus szemlélete, kérlelhetetlen szkepticizmusa messzi földről vonzotta a hallgatóságot. Abèlard felfogása a bűnről: ember-közeli, humánus, a bűn nem "lemoshatatlan", örök életre szóló stigma.

66

67 Az egyetem felépítése Teológiai karJogi karOrvosi kar Alsóbb kar, a facultas artium, a filozófiai kar előkészítõ szerepet töltött be, itt sajátították el a hallgatók az alapvető tudományos műveltséget, minden egyetemi hallgatónak először el kellett végeznie, csak ezután léphetett a jogi, teológiai vagy orvosi fakultásra.

68 Facultas artium, "ars"-fakultás Tananyag 1. Első esztendei alatt latin grammatikát, majd logikát tanultak a hallgatók. 2. Arisztotelész természetbölcseleti művei következtek 3. Végezetül Arisztotelész etikai fő művét, a "Nikomakhoszi Etiká"-t tanulmányozták. A párizsi egyetemen a facultas artium hat esztendeig tartott, általában tizennégytõl húszéves korig. Vizsga 1. Ha ezekből sikeresen levizsgáztak, megkapták a baccalaureatus fokozatot. 2. Ennek befejeztével nyerték el a licentiatust. 3. ezután került sor magiszterré avatásukra. Magiszterként maguk is tarthattak előadásokat bármely egyetem filozófiai (más szóval "ars") fakultásán.

69 Doktori fokozat A középkori egyetemek polgárai általában 6-10 esztendei szaktudományos stúdium után nyerték el a doktori címet. A Párizsi Egyetemen a tanulás az orvosi vagy jogi stúdiumokon húsztól mintegy huszonöt éves korig tartott. A teológia nyolc évet vett igénybe, a teológiai doktorátus megszerzésének korhatára harmincöt év volt.

70 Az egyetem vezetése A fakultás élén - akárcsak ma - a dékán állott, a négy fakultás, tehát az egész egyetem vezetője pedig a rektor volt. Párizsban a rektort a legnépesebb fakultás, a bölcsészeti kar oktatói választották maguk közül. Az egyházi hatalom képviselője az egyetemeken a kancellár volt. A diákok nemzetekbe (natio) tömörültek. Ezek élén a procurator állt.

71 Az egyetemhez kapcsolódtak még a tisztviselők, a kliensek (könyvkereskedők, könyvkötők, gyógyszerészek, borbélyok stb.).

72 Egyetemi autonómia Az egyetemek általában különféle jogokra, kiváltságokra tettek szert, s viszonylagosan függetlenítették magukat az egyházi és a világi hatalomtól. Az oktatók és a hallgatók fegyelmi ügyeiben az egyetemi bíróság döntött. E téren is érvényesült az autonómia, a jogi különállás, önrendelkezés.

73 Az oktatás módszere A tankönyv szövege szent volt, azt mondatról mondatra magyarázták. pozitív és negatív érveket állítottak szembe, majd az ellenvetéseket lebontották. Napra pontosan meghatározott volt, mit mennyi idő alatt kell elsajátítani. Statútumok szabályozták, hogy a tanár lassan, diktálva olvasson-e fel, vagy gyorsan, hogy ne tudjanak jegyzetelni a diákok (azért, hogy megvegyék a könyveket...). A tanár magas katedrán ült. A tanítás nyelve a latin volt, az anyanyelven beszélést büntették.

74 Az egyetemek típusai 1. Északi típus, 2. Déli típus

75 Északi típus 1. Párizsi típusú egyetem: Az egyetem rektorát a tanárok választották, de az egyházi hatóság (az egyetem kancellárja) erősítette meg tisztségében. Ilyenek voltak a francia, az angol és a német egyetemek.

76 Déli típus Bolognai típusú egyetem: Itt az egyetemi polgárok választottak maguk közül rektort egy-két évre. Rektor csak egyházi rendhez tartozó (klerikus) lehetett, olyan, aki "tisztes erkölcsű, megbízható, higgadt és igazságos", legalább 25 esztendős nőtlen férfiú volt. Tanítási jogot ő adományozhatott. Az itáliai és a spanyol egyetemek követték ezt a mintát, de ilyen volt a rend a krakkói egyetemen is.

77 Skolasztika 1. A tanítandó tételt röviden, szabatosan fogalmazták meg, többnyire kérdő formában. 2. Felsorakoztatták a tétel ellen hozható ellenérveket. 3. Ezután a tétel mellett szóló érvek következtek. (Mindkét oldalon logikai érvek és tekintélyes szerzők véleményei szerepeltek.) 4. A tétel kifejtése, eldöntése és a döntés megokolása következett. 5. Ennek alapján megcáfolták a (2. szám alatt szereplő) ellenérveket.

78 Skolasztikus bizonyítási mód A skolasztikus bizonyítási mód deduktív ismeretszerzési módszer, mely kizárólag a gondolkodás műveleteire alapoz, és figyelmen kívül hagyja az érzéki tapasztalásból származó ismeretanyagot. Előnye, hogy fegyelmezett gondolkodásra nevel, kizárólagos alkalmazása viszont - éppen a külső érzékletek elhanyagolása miatt - öncélúvá teheti a gondolkodást.

79 Aquinói Szent Tamás (1225?-1274) A skolasztikus filozófia legkiemelkedőbb képviselője Aquinói Szent Tamás (1225?- 1274) volt, aki a párizsi egyetem professzoraként alkotta meg a skolasztika szintézisét. "Summá"-jában hatalmas összefüggő szintézisbe ötvözte a középkor világképét.

80 Orvosi képzés A dél-franciaországi Montpellier egyetemén az orvosi fakultás vált a XIII. század során európai hírűvé. Galénosz és Hippokratész művei alapján folyt az oktatás, amelyet az arab orvosok tanításaival egészítettek ki. Évszázadokon át ismert volt a középkorban az egészségügyi útmutató, melyet a Salerno kolostori iskolájában élő szerzetesek dolgoztak ki arab orvosok műveit latinra fordítva. Ez a mű (Regimen sanitatis Salernitatum) hexameteres verssorokba sűrítve tartalmaz - a kor tudományos színvonalának megfelelő - egészségügyi ismereteket, orvosi tanácsokat.

81 Jogi képzés Az egyes európai egyetemeken nem mindegyik fakultás fejlődött egyenlő mértékben. Bolognában a jogi kar vált Európa-szerte ismertté. Nagy érdemeket szereztek professzorai a klasszikus római jogra alapozott világi jog kidolgozásában. Olyan egyetemes érvényű jogrendszert jelentett ez, amely azonos volt az egész feudális Európában, nem különbözött népenként, nemzeti hagyományonként.

82 A lovagi nevelés ( XII-XIV. század) A lovagi ideál Helyszíne A lovagi nevelés célja A lovagi nevelés tartalma: erkölcsi elvek fegyverforgatás irodalom nyelvek

83 A főúri udvar keretein belül társasági embereket nevelnek, a társadalmi karrier biztosítéka. Lovagi erények kialakítása: egyházát védő, gyengék oltalmazója, adott szó szentsége, hűség, lovagiasság, hazaszeretet. Nem tudnak latinul (az anyanyelvi műveltség felkarolása), az elő idegen nyelv tudása fontosabb a számukra, ami a francia. Olvasni nem tudnak, a lovagregényeket meghallgatják (Roland és Oliver ének)

84

85 A „hét lovagi készség” A „hét lovagi készség” „septem probitates”: lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakkozás, éneklés. Hadászati előgyakorlatok. A testi nevelés kultiválása (fürdőkultúra is tartozott hozzá). A lovaggá válás szakaszai apród (7-14 évesek) fegyverhordozó (14-21 évesek) lovag

86

87 A városi polgárság iskolái XIV-XV. század A városi polgárság igényei Az iskolai tananyag átformálódása - alapismeretek -„köznapi” latin - hivatalos iratok szerkesztése - könyvelés - kereskedelmi levelezés

88 Városi plébániai iskola Alsófokú iskola, Alapismereteket, latint tanítanak a városi kis létszámú polgárságnak.

89 Városi latin iskola Középfokú iskola, Latin, diktánem, kompútusz a tananyag és, Praktikus ismeretek előtérbe kerülnek: hivatalos iratok szerkesztése, könyvelés, kereskedelmi, pénzügyi ismeretek, levelezés

90 Egy gazdag család három gyermeke: a kicsi pólyás bölcsőben, a középső guruló kerettel járni tanul, a legnagyobb vesszőparipán lovagol (francia festmény, 15. század)

91 Városi iskolák tanítói A városi plébániai iskolák oktatója, az iskolarektor (rector scholae, magister scholae) volt. A ludi magiszterek, schulmaisterek többnyire egymaguk látták el valamennyi tanulócsoport oktatását, de a nagyobb városokban az énektanítás és a tanulók templomi szolgálatának megszervezése a kántor feladata volt. Az iskolarektor a plébános felügyelete alatt állott, javadalmazását az egyház látta el, de egyes városokban a városi tanács is juttatott számukra bizonyos pénzösszeget.

92 Preceptor A felnőtt tanárok mellett több helyen segédtanítót (preceptor, informator, Geselle) alkalmaztak. Ezek nagyobb diákok voltak, akik a kezdők gyakoroltatásában segédkeztek.

93 Literátusok Figyelemreméltó fejlemény, hogy a XIV- XV. században már többnyire világi férfiak, az ún. városi literátus réteg tagjai vállalkoztak iskolarektorságra.

94 Világi értelmiség: a literátusok A XIII-XIV. századra új, világi értelmiségi réteg, a literátusok rétege alakult ki. A városi plébániai iskolákban, vagy később az egyetemek filozófiai fakultásán komplex műveltséget szerezhettek, amelynek már gyakorlati irányultsága volt. A vallás, a tudomány, a törvénykezés, a hétköznapi ügyintézés, az orvoslás egyaránt helyet kapott benne. E műveltség birtokában a literátusok már nem törekedtek arra, hogy klerikusokká legyenek. Világi pályák várták őket: jegyző, tanító, tisztviselő, gazdatiszt, titkár, könyvelő.

95 Nevelés a céhekben Az iparos szaknevelés helyszíne a céh. Az elméleti és a gyakorlati képzés egyszerre zajlott. Nem iskolai forma, hanem kibővített családi nevelés, az inas a mester családjába tartozott, fegyelmezési jog a mesteré. A céh a feudális kor iparszervezete, az egy szakmát űzők vallási csoportosulása volt. Katonai feladatot is kaptak. Autonómiával, belső önkormányzattal rendelkező érdekvédelmi szervezetként működött

96 A kézműves mesterség képzésének folyamata A mesterré válás szakaszai -inas (felszabadító levél) -legény (vándorélet) -mester (mesterremek, mesterasztal- adás)

97 Nőnevelés a középkorban Nevelés az apácakolostorokban alapismeretek latin nyelv kódexmásolás miniatúrafestés Nevelés a lovagvárakban illemszabályok társasági viselkedés zene, tánc a gazdaság vezetése gyógyítás

98 Összefoglalás 1. Az egyház keretein belül történik az oktatás. 2. A nevelés célja transzcendens jellegű, a túlvilági életre való felkészítés a célja. 3. Embereszménye: vallásos keresztény. 4. Erkölcsi nevelés: valláserkölcsi tartalmú, az akarat fejlesztését előtérbe helyezi. 5. Esztétikai nevelés: a művészetben Isten dicsőítése, nem az emberek gyönyörködtetése a cél, a természet szépségét nem ábrázolják.

99 6. Testi nevelés: háttérbe szorul, a lélek győz a gyenge test felett. 7. Munkára nevelés: uralkodó osztály lenézi, Isten büntetése. 8. Gyermekszemlélete: a gyermek eleve bűnös, a rossz kiűzése a nevelés feladata. 9. Nevelési módszerei: követelés, kényszerítés, gátlás, szigorú bánásmód, testi fenyítés. 10. Oktatási módszerei: a verbalizmus jellemzi, mechanikus emlékezetbe vésés, latin nyelvű szövegek – megértés nélküli – tanulása. 11. Intézményrendszer: nincs oktatási rendszer, oktatási formák vannak.

100 A magyar intézményes nevelés kezdetei 996 Bencés kolostor Szent Márton hegyén (Pannonhalma) pécsváradi, zalavári, bakonybéli és a zobori bencés kolostor Új szerzetesrendek betelepítése

101 Első iskolák Két érsekség (Esztergom és Kalocsa), valamint nyolc püspökség alapítása (Győr, Veszprém, Pécs, Csanád, Eger, Vác, Nagyvárad, Gyulafehérvár). Ezeken a helyeken székesegyházi iskolák működtek. Szent István erkölcstanító könyve

102 Klerikusok képzése hazánkban Sajátos pedagógiai helyzet volt ez: A falusi papok megtanították mindazt a növendékeiknek, amit maguk is tudtak, de ehhez nem rendelkeztek pedagógiai-módszertani ismeretekkel. Ennek nem is érezték hiányát. A közfelfogás úgy tartotta, hogy ha valaki tud valamit, akkor arra is képes, hogy azt másnak megtanítsa. Ez a pedagógiai alapállás az egész középkorra jellemző. A tanulásnak ez a módja a társadalmi felemelkedésnek is kiváló eszköze volt: szegény sorsú szülők gyermekeiből lehettek így megbecsült lelkipásztorok vagy akár tudós klerikusok.

103 Klerikusi pályára lépők számának szabályozása A XI-XII. század fordulóján - a Szent István korabeli állapotokkal szemben - megerősödött a feudális birtokosok helyzete. Ezért újra kellett rendezni a szolgasorsúak tanulásának lehetőségeit, hogy - a klerikus pályára lépők számával - ne csökkenjék túlságosan a magánbirtokok termelőereje. A Könyves Kálmán korában megtartott esztergomi zsinat határozatot hozott, miszerint: "Senkinek a szolgája nem emelhető a klerikusok rendjébe, hacsak előtte ura nem ad számára teljes szabadságot." (Az engedély nélküli "betűismeretre oktatás" büntetése 50 pénz volt.) Emellett az is világos, hogy ez a zsinati határozat a szolgarendűek klerikussá nevelését nem tiltotta, csak a földesúr engedélyéhez kötötte.

104 XII. századi esztergomi diákjegyzet A XI-XIV. században hazánkban is megerősödtek a székesegyházi iskolák. (A kolostorok iskolái ezzel párhuzamosan egyre inkább csak a jövendő szerzetesek oktatásával-nevelésével foglalkoztak.) A tananyag itt is - akárcsak Európában másutt - az alapkészségek megtanulása után a latin grammatika, a diktámen és a kompútusz volt. A XII. században keletkezett esztergomi diákjegyzet bizonyítja, hogy az utóbbi két ismeretkört gyakran kiegészítették a tanulók életpályára való felkészítéséhez alkalmas választott ismeretekkel (például a levelek fogalmazásának, szerkesztésének tudnivalóival).

105 Mendikálás Az 1344-ből származó zágrábi iskolaszabályzat részletesen leírta a székesegyházi (káptalani) iskolák életét. A szegény tanulók ingyen tanulhattak, szállást és élelmet is ingyen kaptak. Ennek fejében a hét meghatározott napján körüljárták a várost, és a jómódú családokhoz betérve összegyűjtötték az iskolának szánt adományokat. (Ezt nevezték mendikálásnak.) A zágrábi szabályzat szerint tehát a mendikánsokat ingyen kell tanítani, míg azok a gyerekek, akiknek szülei "keserves munkával keresik kenyerüket" természetben és pénzben fizettek a tanítónak. A vagyonosok, a "földi javakban bővelkedők" hasonlóképpen pénzben és természetbeni adományokkal rótták le tartozásukat.

106 "collegium iuvenum" A főúri nevelés mintáját nálunk is a királyi udvar adta. A IV. Béla udvarában nevelkedő nemes ifjak csoportját egy korabeli oklevél "collegium iuvenum" néven említi.

107 Külföldi egyetemek látogatása Az alacsonyabb rendekből származó fiatalok egy része már külföldi egyetemeket keresett fel, hogy tudását gyarapítsa. A környező országokban egymás után alakultak az egyetemek: 1348-ban a prágai, 1364-ben a krakkói, 1365-ben a bécsi univerzitász nyitotta meg kapuit. Korábban a magyar fiatalok a bolognai és a párizsi egyetemet keresték fel szívesen.

108 Az első egyetem-állítási kísérletek Nagy Lajos - Vilmos pécsi püspök szorgalmazására ben alapított egyetemet Pécsett. Ez az intézmény néhány évtized múltán megszűnt. Új egyetem létesült Zsigmond uralkodása alatt Óbudán, 1395-ben. Az oktatás valamennyi karon megindult, s az intézmény szoros kapcsolatot tartott fönn a bécsi egyetemmel: Az óbudai filozófiai fakultáson bécsi magiszterek oktattak, a bécsi egyetemen pedig óbudai bakkalaureusok. Ez az intézmény sem volt hosszú életű: 1414 után már nem található róla adat. (Mátyás király támogatásával) Vitéz János 1467-ben Pozsonyban szervezett egyetemet

109 Visszarendeződés Az egyetem mind Pécsett, mind Óbudán a helyi székesegyházi iskolából fejlődött ki. A teljes egyetemi szervezet azonban egyik helyen sem tudott megerősödni (feltehetően a javadalmak hiánya és a külföldi egyetemek nagyobb vonzereje miatt), s nemsokára ismét káptalani iskolaként működtek tovább ezek az intézmények.


Letölteni ppt "Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 4. előadás A középkori egyházi és világi nevelés intézményei; A középkori egyetem; Skolasztika;"

Hasonló előadás


Google Hirdetések