Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A népi proto-nacionalizmustól a kormányzati szempontokig Eric Hobsbawn gondolatai a nacionalizmusról és a nemzetr ő l.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A népi proto-nacionalizmustól a kormányzati szempontokig Eric Hobsbawn gondolatai a nacionalizmusról és a nemzetr ő l."— Előadás másolata:

1 A népi proto-nacionalizmustól a kormányzati szempontokig Eric Hobsbawn gondolatai a nacionalizmusról és a nemzetr ő l

2 Eric J. Hobsbawn Baloldali, magát ma is marxistaként definiáló történész, 1917-ben Alexandriában született bécsi-angol zsidó családban, Német anyanyelv ű, de m ű veit angolul írta, El ő bb Ausztriában, majd Németországban élt, tanult, innét került a nácik el ő l a harmincas években Angliában, M ű veiben a század nagy kérdéseivel foglalkozott, Primitív lázadók, majd összefoglaló m ű vei A forradalmak kora, A t ő ke kora, A birodalmak kora, A széls ő ségek kora, stb. Életrajza magyarul is olvasható – Mozgalmas évtized címmel, 2012-ban halálozott el,

3 A modernista – konstruktivista 1. Eric Hobsbawn & Ranger, Terence: Invention of Tradition (1983) A kultikussá váló könyvben szerz ő társakkal azt bizonyították, hogy a modern hagyományok miként és hogyan is „találtattak ki”, A hagyomány értelmezésükben: „Olyan gyakorlatok összessége, melyek általában nyíltan és hallgatólagosan elfogadott szabályok által meghatározottak, rituális és szimbolikus természet ű ek és amelyek bizonyos értékeket és viselkedési normákat hívatottak az egyénekben rögzíteni, s amelyek a múlttal nyilvánvaló kontinuitásban állnak.”

4 Hipotézise és alaptételei ben tartott el ő adás-sorozatát átdolgozva 1989-ben adta közre, A nacionalizmus kétszáz éve címmel, Elképzeléseit az irodalom (modernista) klasszikusainak a tételei alapján fejtette ki, hangsúlyozva miben képvisel más álláspontot, Munkahipotézise: minden olyan nagyobb embercsoport, amely magát nemzetként, nemzethez tartozónak kezeli, nemzetként definiálja, E. Gellner „nacionalizmus fogalmának lényege olyan princípium, amely a politikai és a nemzeti egység kongruenciáját tartja szükségesnek.” Az egyének számára ez alárendel ő funkcióként jelenik meg, ebben különbözik a csoport identifikációktól,

5 Hipotézisei és alaptételei 2. Sem els ő dleges, sem nem változhatatlan kategória a nemzet, Történetileg egy meghatározott periódushoz köthet ő a fogalma, Csak annyiban társadalmi entitás, amennyiben köt ő dik egy meghatározott típusú modern területileg egységes államhoz, Ez az embereket csoportokra bontó rendszer a prenacionális kultúrákat részekre bontja és beépíti a dolgok közé. A nemzetek nem teremtenek államokat és nacionalizmusokat, a folyamat fordítva zajlik,

6 Hipotézisei és alaptételei 3. A nemzeti kérdés a régi marxistáknak a politika, a technikai fejl ő dés és a társadalmi átalakulás keresztútján „fekszik”, A nyelv nem jöhet létre nyomtatás, írásbeliség és széleskör ű oktatás révén, „A nemzetek és a velük asszociálható jelenségek tehát csak politikai, technikai, adminisztratív és egyéb feltételek és követelmények kategóriáiban elemezhet ő k.”

7 Hipotézisei és alaptételei 4. A nemzet alapvet ő en felülr ő l teremtett, de nem lehet megérteni az alul zajló folyamtok révén sem. Ezen a ponton vitatkozik Gellnerrel és ilyen értelemben más az álláspontja, 1. A hivatalos és állami ideológiák nem nyújtanak elegend ő dolgot arra, mi rejlik a lojális polgárok fejében, 2. A nemzeti azonosságtudat nem zárja ki az emberek számára, hogy más társadalmi tudatuk is legyen, 3. A nemzeti azonosságtudat id ő vel is változik,

8 Hipotézisei és alaptételei 5. A nemzettudatok nagyon egyenl ő tlenül fejl ő dnek, Három szakaszokból áll ez a történet, A fázis tisztán kulturális irodalmi és népi volt a nacionalizmus, B fázis A nemzeti eszme úttör ő i megjelennek és kezdetét veszi a politikai kampány, C fázis Egy tömeg és csoport támogatását igényli és az is kíséri, A B fázisból C-be való a nemzeti mozgalmak kronológiája,

9 A franciáknak a forradalom óta van fontos szerepe a nyelvi univerzalizmusnak, mert a nyelv révén lehetett tartozni a nemzet közösségéhez,

10 A nemzet mint újdonság 1. Richard Böckh az 1860-as években rögzítette, hogy a nyelv az egyetlen dolog, ami a nemzethez való tartozást kifejezi és kérte, hogy ezt vegyék fel a népszámlálás kötelékébe. Emögött az a probléma húzódott meg, hogy sok német élt Közép-Európában és így ő k is bekerülhettek ebben a kategóriába. Így besorolta az askenáz zsidókat is, ami az antiszemita németeknek nem tetszett,

11 A nemzet mint újdonság 2. Barrére (francia) nemzet felfogásában kétféle dolog létezhet az egyik a forradalmi demokrata, a másik pedig a nacionalista. Az állam = nemzet = nép az mind a két felfogásra nála is érvényes volt. A lényeg a külföldiekt ő l való megkülönböztetés volt, pl., a forradalmi demokrata az állampolgár = állam egyenletet tartotta a f ő tengelynek a képletben, az állam alkotott nemzetet, amely elkülönült a többit ő l. A kormány számára a dönt ő elem a nép volt.

12 A nemzet mint újdonság 3. A 19. századi gazdaság inkább internacionalista, mint kozmopolita volt, A 19. századi közgazdászok A. Smith nyomvonalán haladtak és nem voltak képesek kifinomult retorikával fellépni ellene, Fridrich List és Hamilton hadakozott a szabadelv ű gazdaság koncepciója ellen, A nagynemzethez való tartozás egy meghatározott nagyságrend ű nemzetiségre érvényes csak, A nemzetek kialakulása elkerülhetetlen expanziós folyamat volt. A nemzeti mozgalmak célja a nemzetegyesítés vagy az expanzió volt,

13 A nemzet mint újdonság 4. A gyakorlatban a nemzeti mozgalmak f ő célja a nemzetegyesítés vagyis az expanzió. Egy nép akkor volt tekinthet ő nemzetnek, ha 1. Kapcsolódni lehetett egy meglév ő államhoz, 2. Kellett egy er ő s kulturális elit, amelynek van írott irodalma, az olaszoknak az egyesítés pillanatában ez 2,58% volt, 3. Az adott entitás kész legyen terjeszkedni. Egy népesség akkor tud kollektív egzisztenciálisan viselkedni, ha képes terjeszkedni,

14 Mások, akik a nemzet létre pályáztak apriori kategóriában nem voltak ez el ő l kizárva, náluk a biztos jele az volt, hogy olyan politikai entitáshoz tartoztak, akik a 19. század nyelvét véve ki voltak zárva bizonyos dolgokból és pusztulásra voltak ítélve,

15 A nemzet mint újdonság 5. Az 1830 és 1870 közötti nemzeti elv átrajzolta Európát, de ez az elv különbözött attól, amit a nacionalizmus hirdetett, Massimo d’Azeglio”. „Megteremtettük Olaszországot, most olaszokat kell csinálnunk.” Pilsudski: „Az állam teremti meg a nemzetet és nem a nemzet az államot.”

16 A népi proto-nacionalizmus 1. B. Anderson „képzelt közössége”, azért jött létre, hogy betöltse azt az érzelmi ű rt, amelyet a valóságos emberi közösségek és kapcsolatok szétesése, fölszámolódása vagy elérhetetlensége következtében támadt.

17 A népi proto-nacionalizmus 2. A proto-nacionalizmus 1. Vannak a „lokális feletti” struktúrák, ahol az emberek életük nagy részt leélték, 2. Az államhoz és az intézménykehez szorosan köt ő d ő csoportok voltak, akik rendelkeztek szótárral és akik képesek voltak a dolgok popularizációjára, Ezek nem voltak azonosak a modern nacionalizmussal,

18 A népi proto-nacionalizmus 3. Ha létezik irodalmi és közigazgatási nyelv, akkor a el ő bb- utóbb a proto-nacionalizmus köt ő elemévé válik Benedikt Anderson szerint: 1. Az elit olyan közösségét hozza létre ez a nyelv, amely el ő bb utóbb egy nyelvi zónával vagy területtel kapcsolódik össze, 2. A közös nyelv természetesen fejl ő dött ki és nem kreált volt, nyomtatott, ezért olyan illúziót adhatott miszerint ez örökké létezett, 3. Az uralkodó osztály és az elit hivatalos nyelve vált általában a modern államok tényleges nemzeti nyelvévvé. A nagy kiterjedés ű államok azoknak a népessége túl heterogén volt a dolog,

19 A kormányzati néz ő pont A modern nemzet számára a faj és az etnicitás nem túl bonyolult dolog, 1. A kijelölt csoportoknak modern választóvonalként szolgáltak mind horizontális, mind vertikális értelemben is. A modern nacionalizmust megel ő z ő en inkább társadalmi rétegeket és nem közösségeket választottak el egymástól, 2. A látható etnicitás sokkal gyakrabban jelenti a másik csoporttól való megkülönböztetést. Saját nemzetünk sokféleségét eltudjuk fogadni, de másét már nem, 3. Az ilyen negatív etnicitás irreleváns a proto- nacionalizmus számára. A vallás paradox módon egy-két proto-nacionaizmus cementje és egy-két modern nemzeté is,

20 A kormányzati néz ő pont 2. A történelmi nemzet a leger ő sebb zsargon, amit el lehetett élni ebben a rendszerben, és amit a 19. században használtak. Különösen, ha összekapcsolódott egy kés ő bbi fogalommal az államalkotó nép fogalmával Staatvolk, Érdemes különbséget tenni a nemzeti historitás közvetlen és közvetett hatásai között. A politikai nemzet, amely kialakítja a nép szókincsét nem volt több, mint a lakosság egy nagyon sz ű k kisebbsége, Ahol volt proto-nacionalizmus ott könny ű volt a dolgokat átvenni és használni, Egyetért Gellnerrel a nacionalizmus látszólagos ideológiai uralma optikai csalódás. Nem létezik nemezetek világa csak az a föld, ahol néhány potenciális nemzeti csoport kizár másokat,

21 A kormányzati néz ő pont 3. A modern állam olyan lehet ő leg összefügg ő terület, amelynek lakossága felett hatalmat gyakorol és határok választják el másoktól, A lakókat közvetlenül irányítja ez az állam nem pedig közvetít ő rendszerek és autonóm testületek révén, Folyamatosan figyelnie kellett az állampolgárainak a véleményére, A modern rendszernek a családnak nagyon elbujtatott helyen kellett élnie, hogy ne találja meg. A köztulajdonú vasút és az oktatás és a katonaság,

22 A kormányzati néz ő pont 4. Az államok és az uralkodó osztályok szempontjából két fontos dolog, ami számít, 1. Új típusú technikai dolgokat vetett fel a kormányzat, 2. Mit jelent az állammal való azonosulás. A választójog kérdése egyre fontosabbá válik. Az államérdek olyan dolog lett, amit ő l maga az állam is függött a polgáraitól, vl

23 A kormányzati néz ő pont 5. A hatalmon lév ő knek nem egyszer ű en csak új legitimációt kell szerezni, A néppel nemzettel történ ő divatos azonosulás volt a lényeg, A hagyományos legitimitások meggyengültek, Az államnak annál inkább szüksége volt polgárainak vallására a patriotizmusra, minél inkább igényt tartottak a polgárok támogatására, A patriotizmus eredeti, forradalmi-népi eszméje inkább az államra, mint a nacionalizmusra épült, A népszámlálásokon a nemzeti nyelvet is válasszanak az emberek, ez váratlan volt, A modern állam technikai igényei segítették a nacionalizmus kibontakozását,

24 A nacionalizmus átalakulása ( ) 1. Minden nemzetnek egy államot, de csak egy államot egy nemzetnek - Mazzini a 19. század közepe, Az nacionalizmus három dologban különbözött Mazzini nézeteit ő l, 1. Feladta a „küszöbelvet”, akik nemzetnek nevezték magukat, azok kérték ezt a lehet ő séget, jogot, 2. Az ahistorikus megközelítés miatt a nyelv vált a nemzetalkotás legfontosabb elemének, néha egyetlen kritériumának, 3. Nem annyira nem állami mozgalmakat érintette a nemzet és a zászló politikai jogainak hirtelen megváltozása, melyet a 19. század végén a nacionalizmusnak neveztek, vl

25 A nacionalizmus átalakulása ( ) Miért lett a nyelv a központi kérdés században a nacionalista mozgalmai alapvet ő en értelmiségiek voltak, 2. A romantika szenvedélye járta át Európát és a nép lett a fontos szerepl ő a romlatlan nép, A. a népi kultúra reneszánsza mitizálta a parasztságot (Hroch), B. a nemzeti eszmének elkötelezett aktivisták jelentek meg, C. Kibontakozott a mozgalom, 3. Hiányoznak a századvégéig a hatásoso elméletek és az álteóriák. A faj és a nyelv könnyen összekeverhet ő. Színre léptek a 80-as években az antiszemiták és a rasszisták. A fajt is a nemzeti szinonimájaként használták, A nyelvi és az etnikai nacionalizmusok er ő sítették egymást, Vl

26 A nacionalizmus átalakulása ( ) között a nacionalizmus gyorsan meger ő södött, 1. A tradicionális csoportok ellenállása a modernitás ellen, 2. a fejlett országok urbanizációs csoportjai, 3. a migrációban részt vev ő k, akik teljesen új helyre kerültek és mint csoportok lézengtek, A fontos az írott nyelv, illetve a közéleti nyelv, Az alsóbb osztályok körében a baloldali és liberális nacionalizmus lassan átalakult egy soviniszta, idegengy ű löl ő radikális jobboldali mozgalommá,

27 A világháború és a monarchia Az Osztrák-magyar Monarchia szétesése, A nemzeti tudat kialakulása kapcsolódott a társadalmi és politikai tudatosodással, még ben is a kett ő szorosan köt ő dött egymáshoz, A nemzeti tudat fejl ő dése nem lineáris és nincs kapcsolatban más tudati elem fejl ő désével, 1918-ben a társadalmi forradalom nélküli függetlenség megszerzése, a veszteseknél az el ő bbi végig is söpört,

28 A nacionalizmus csúcspontja


Letölteni ppt "A népi proto-nacionalizmustól a kormányzati szempontokig Eric Hobsbawn gondolatai a nacionalizmusról és a nemzetr ő l."

Hasonló előadás


Google Hirdetések