Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ ELŐADÁS A Belügyminisztérium Építésügyi Igazgatási Osztály által 2011. január 24-én összeállított témakör és az Építésügyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ ELŐADÁS A Belügyminisztérium Építésügyi Igazgatási Osztály által 2011. január 24-én összeállított témakör és az Építésügyi."— Előadás másolata:

1 1 ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ ELŐADÁS A Belügyminisztérium Építésügyi Igazgatási Osztály által január 24-én összeállított témakör és az Építésügyi Vizsga felkészítő anyaga szerint (www.e-epites.hu)www.e-epites.hu február-március

2 2 Előadás témakörei: 1.Építésügy alkotmányos alapjai 2.Országgyűlés építésüggyel kapcsolatos feladatai 3.A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 4.Építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 5.Sajátos építményfajták szerinti miniszterek építésüggyel kapcsolatos feladatai 6.Műemlékvédelemért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 8.A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve építésüggyel kapcsolatos feladatai időtartam: ~30perc

3 3 1.Az építésügy alkotmányos alapjai A Magyar Köztársaság Alkotmánya az évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 8.§(1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Az Alkotmány ezek közé az alapvető jogokhoz sorolja az egészséges környezethez való jogot, ami az I. fejezet Általános rendelkezései között jelenik meg. Az egészséges környezethez való jogból vezethető le az építésügy alkotmányos védelme. A szélesebb értelmezésben az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jog a megfelelő életminőséghez való jogot biztosítja. Az Alkotmány 70/D. §-a - az egészséghez való jog körében - az állam feladatává teszi az épített és természetes környezet védelmét. Alkotmány 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

4 4 alapjog Az egészséges környezethez való jog, mint ún. harmadik generációs alkotmányos jog, az alkotmánybírósági értelmezés szerint alapjog. Az alapjoggá minősítés az alkotmányvédelem rendszerében a legerősebb védelmet biztosítja. Ami azt jelenti, hogy ha alkotmányossági megítélés tárgyává válik az egészséges környezethez való jog sérelme, akkor az Alkotmány 8.§ (2) bekezdésben előírt alapjog korlátozásra irányadó rendelkezések figyelembevétele szükséges. Az egészséges környezethet való jogot az állam az épített és természetes környezet védelmével, környezetvédelmi és építésügyi jogszabályok megalkotásával, környezetvédelmi és építésügyi hatósági eszközökkel való kikényszerítésével, valamint az épített és természetes környezet védelmét szolgáló tevékenységek támogatásával valósítja meg. Alkotmány 44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.

5 Az Országgyűlés építésüggyel kapcsolatos feladatai : Az Országgyűlés az Alkotmányban biztosított jogkörében dönt a Kormány programjáról, törvényeket alkot, határozatot hoz. Az Országgyűlés az épített és természetes környezet védelmével, környezetvédelmi és építésügyi jogszabályok megalkotásával biztosítja az Alkotmányban meghatározott egészséges környezethet való jogot. Az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a fenti célokat szolgáló pénzeszközökről. Az országgyűlés gondoskodik: az épített környezet alakítását és védelmét segítő tervezési rendszer és gazdasági szabályozók kialakításáról, az építésügy állami intézményrendszerének kialakításáról és működtetéséről, az építésügy központi feladataihoz szükséges költségvetési eszközök biztosításáról. az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről. Évente beszámoltatja a kormányt az építésügyet szolgáló pénzeszközök felhasználásáról.

6 Az Országgyűlés területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos feladatai : évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 6. § Az Országgyűlés a) az országos fejlesztési koncepcióhoz illesztve határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, b) beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról; c) meghatározza a kiemelt térségek körét, d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét, valamint a régiók területi lehatárolására és székhelyére vonatkozó szabályozást; e) meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről; g) évente beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról; h) beszámoltatja a Kormányt a nemzetközi és határ-menti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről; i) meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait.

7 Az Országgyűlés területszervezéssel kapcsolatos feladatai: Az Országgyűlés dönt: az állam területi tagozódásáról, továbbá - az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után – a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról évi XLI. Törvény szabályozza a területszervezési eljárásokat pl. település átcsatolása másik megyéhez, új község alakítása, új község alakítása, várossá nyilvánítás stb.

8 8 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 3.1. Állami eszközök az épített környezet alkotmányos védelmének biztosítása érdekében: Az épített környezet alkotmányos védelmének biztosítása állami feladat, melyet az állam az épített környezet védelmével, az építésügyi jogszabályok megalkotásával, és építésügyi hatósági eszközökkel való kikényszerítésével, valamint az épített és természetes környezet védelmét szolgáló tevékenységek támogatásával valósítja meg. Étv. 4. § (1) Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata. (3) A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása körében gondoskodik: a) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről, b) az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről, c) a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról, d) az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról. (4) A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is - az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.

9 9 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 3.2. A kormány jogalkotási feladatai Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) felhatalmazza a Kormányt, hogy az építésügy különböző területének (eljárási szabályok, szakmagyakorlási-, tárgyi feltételek, hatósági nyilvántartások stb.) részletes szabályait rendelettel állapítsa meg. Étv. 62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a) az építésügyi hatóság vagy hatóságok, az építésfelügyeleti hatóság vagy hatóságok kijelölését, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselők foglalkoztatási feltételeit, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági munka ellátásának minimális technikai feltételeit, b) az állami és az önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályait, valamint személyi és tárgyi feltételeit, c) az építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő, az állami főépítész, a térségi főépítész, valamint az önkormányzati főépítész végzettségét és szakmai gyakorlatát, d) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályait, e) az építésügyi vizsga tartalmát, követelményeit és eljárási szabályait,

10 10 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 3.2. A kormány jogalkotási feladatai Étv. 62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy f) a településtervezési, a településrendezési szakértői, az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, a tervellenőri, az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységet folytatók névjegyzékét vezető szerv kijelölését, a névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, g) a településrendezéssel, a telekalakítással és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét, a tervezési program tartalmi követelményeit, továbbá az építmények kialakítására vonatkozó élet- és vagyonvédelmi, valamint katasztrófavédelmi követelmények részletes szakmai szabályait, h) a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a névjegyzéket vezető szerv kijelölését, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, i) az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások (adatbázisok és információs rendszerek) létesítésének és működésének feltételeit, k) az építmények energiafelhasználásának minőségtanúsítására és annak díjazására,

11 11 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 3.2. A kormány jogalkotási feladatai Étv. 62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy l) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozóan az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelölését, az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselők szakirányú felsőfokú végzettségét és szakmai gyakorlatát, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, az építésügyi hatósági ellenőrzés és az építésfelügyeleti tevékenység részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, illetve az építészeti-műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá az e tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások létesítésének és működésének sajátos szabályait, m) az építészeti-műszaki tervpályázati eljárás kötelező eseteit és részletes szabályait, n) a felsőoktatási szakokon szerzett szakképesítésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak vonatkozásában a szabályozott építésügyi szakmák tekintetében a szakképesítések és szakképzettségek elismerésének részletes eljárási szabályait, o) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői feladatának, felelősségének, az építési napló vezetésének, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait, továbbá az ajánlati, valamint a kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési tervdokumentáció ellenőrzésének módját, továbbá az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, működésük személyi és tárgyi feltételeit, az építtetői fedezetkezelés résztvevői jogait és kötelezettségeit, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait,

12 12 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 3.2. A kormány jogalkotási feladatai Étv. 62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy p) a településtervezők, az építészeti-műszaki tervezők, az építésügyi műszaki szakértők, a tervellenőrök, az építési műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézők, az építésügyi igazgatási szakértők, beruházáslebonyolítók, az energetikai tanúsítók szakmai továbbképzésének részletes szabályait, q) a településrendezési, az építészeti-műszaki tervtanácsok összetételére, a tervtanácsok elnökére, titkárára, a tagokra és a bírálóra, továbbá e személyek összeférhetetlenségére és finanszírozására vonatkozó szabályokat, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területére vonatkozó szabályokat, a tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok körét, a tervtanácsi eljárás rendjét, a tervtanácsi jegyzőkönyv és a tervtanácsi vélemény tartalmi követelményeit, a tervdokumentáció minősítésének szempontjait, valamint az építészeti minőség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat, r) az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőire vonatkozó vállalkozási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokat, s) az egyes építésügyi hatósági eljárási szabályokat, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítésére, a döntés meghozatalára, végrehajtására vonatkozó szabályokat, az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági határozatok és végzések részletes tartalmi követelményeit, valamint az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézéséhez a közreműködő hatóságok kijelölését és feladatait, az integrált eljárásban a hatóságok együttműködésének közös és különös szabályait, továbbá az integrált eljárás kötelezően alkalmazandó esetköreit, az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bírósági felülvizsgálat céljából történő továbbításának szabályait,

13 13 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 3.2. A kormány jogalkotási feladatai Étv. 62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy t) az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeinek és megfelelőség-igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályait, u) az építőipari kivitelezési folyamatok költségtervezési tevékenységének, becsült és tételes árképzésének, ezen belül a rezsióradíj, a többlet- és pótmunka műszaki tartalmi meghatározásának és elszámolási módjának feltételeit és részletes szabályait, v) a tervezési és szakértői szerződés kötelező tartalmi elemeit, w) a tervezés elősegítése érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan- nyilvántartásban történő átvezetéséhez tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítvánnyal történő igazolásáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályokat, x) a vállalkozói kivitelezői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, y) a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, időtávjait, munkarészeit, készítésének, egyeztetésének és felülvizsgálatának szabályait, valamint az önkormányzati településfejlesztési döntéseket megalapozó más dokumentumokhoz való viszonyát rendelettel állapítsa meg.

14 14 4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai: A Kormány az építésügy központi irányítását jelenleg a belügyminiszter útján gyakorolja. A miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatkörei: az építésügy központi irányítása szakmai felügyeletet/irányítást, törvényességi felügyeltet lát el az építésügyi hatóságok építésfelügyeleti hatóságok egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet az országos főépítész útján a főépítészi rendszer felett. jogalkotási feladatkörében:előkészíti az építésüggyel kapcsolatos jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki.

15 15 4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 4.1. Az építésügy központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatáskörérő szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § A belügyminiszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány r) területrendezésért, s) településfejlesztésért és településrendezésért, t) településüzemeltetésért, u) építésügyért felelős tagja. Étv. 5. § (1) A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében: a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét, b) külön jogszabályok szerint (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet) ba) összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, bb) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről,

16 16 4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 4.1. Az építésügy központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése c) d) elősegíti - a kultúráért felelős miniszter, valamint a természetvédelemért felelős miniszter bevonásával - az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet, e) részt vesz az építésügyet érintő képzési, szakképzési célok meghatározásában és kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó miniszteri rendeletek előkészítésében, f) a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását. (3) A miniszter az (1) bekezdés és a 4. § (4) bekezdése szerinti feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdek- képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek a miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében.

17 17 4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 4.2. A miniszter feladatai az építésügyért való felelőssége körében 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 40. § (5) A miniszter az építésügyért való felelősségi körében a) szakmai irányítást gyakorol az állami főépítészek területfejlesztéssel, valamint területrendezéssel összefüggő feladatainak ellátása felett, különös tekintettel az államigazgatási szervként végzett hatósági feladataikra, továbbá ellátja a másodfokú területrendezési hatósági feladatokat, koordinálja az Állami Főépítészi Hivatalok (2011. jan. 1.-től a Kormányhivatalok Építésügyi Szakigazgatási szervének) tevékenységét, b) gondoskodik a földtani veszélyhelyzet megelőzésével és elhárításával kapcsolatos pályázati rendszer működtetéséről, c) egyetértési jogot gyakorol a nemzeti erőforrásokért felelős miniszterrel az építészeti és régészeti emlékek védetté nyilvánítása és a védettség megszüntetése ügyében, továbbá a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság munkájában, d) részt vesz az akadálymentes épített környezet alakításával összefüggő kormányzati feladatok meg valósításában, e) összehangolja és szakmailag irányítja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve építésfelügyeleti hatósági és építésügyi hatósági jogalkalmazási tevékenységét és közreműködik a tevékenységek ellenőrzésében, f) ellátja a hatáskörébe utalt minőségügyi, termékbiztonsági, tanúsítási, minőségbiztosítási, hatósági felügyeleti feladatokat, közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában,

18 18 4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 4.2. A miniszter feladatai az építésügyért való felelőssége körében g) ellátja a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (VÁTI) a terület- és településrendezési, a településfejlesztési és építésügyi feladatai szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat, h) törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák és a területi építész kamarák tevékenysége felett és a nemzetgazdasági miniszterrel együtt ellátja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által ellátott építésügyi feladatok ellenőrzését, i) ellátja a Nemzeti Építésügyi Fórum, a Nemzeti Építészeti Tanács és az Építésügyi Dokumentációs Központ működtetésével, továbbá feladatkörét illetően szakmai felügyeletet gyakorol az ÉMI Építésügyi és Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. felett.

19 19 4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 4.3. A miniszter jogalkotási feladatai az építésügy területén 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 39. § (3) Az építésügyért való felelőssége körében a miniszter előkészíti különösen: a) a területrendezésért való felelõsségébõl következõen aa) a területrendezésrõl, az ezzel kapcsolatos információs rendszerrõl, adatszolgáltatás rendjérõl, ab) az Országos Területrendezési Tervrõl, a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervérõl, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérõl, ac) a területrendezést szolgáló forrásokról, b) a településfejlesztésért és településrendezésért való felelõsségébõl következõen ba) a településfejlesztésrõl és a településrendezésrõl, és azokkal kapcsolatos információs rendszerrõl,adatszolgáltatás rendjérõl, bb) a településfejlesztési koncepciókról, programokról és a településrendezési tervekrõl, bc) a településfejlesztést szolgáló forrásokról, bd) a településtervezésrõl, be) az építmények elhelyezésére vonatkozó szakmai követelményekrõl, bf) a hátrányos helyzetû településekrõl, bg) az egységes elektronikus közmûnyilvántartásról, c) a településüzemeltetésért való felelõsségébõl következõen ca) a temetkezési közszolgáltatásról szóló, cb) a kéményseprõ közszolgáltatás ellátásáról szóló,

20 20 4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 4.3. A miniszter jogalkotási feladatai az építésügy területén d) az építésügyért való felelősségéből következően da) az épített környezet alakításáról és védelméről, db) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások meg valósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, dc) a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról, dd) az építésügyi célelőirányzat felhasználásáról, de) az építési-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, az építési-műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezető, a beruházás lebonyolítói, az energetikai tanúsítói, vállalkozó kivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról, valamint a szakmai továbbképzés szabályairól, df) az építésfelügyeleti hatósági tevékenységről, dg) a műemlékek, műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezet kivételével – az építészeti örökség megóvásáról, dh) a főépítészi tevékenységről, di) az építésügyi nyilvántartásokról, dj) a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével az energetikai követelményekről és az energetikai tanúsításról, dk) az építésügyi dokumentációs központról, dl) a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

21 21 4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 4.3. A miniszter jogalkotási feladatai az építésügy területén Az építésügyért felelős miniszter hatósági feladatai, törvényességi felügyelete: Az építésügyért felelős miniszter közreműködik a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve építésfelügyeleti és jogalkalmazási tevékenységének ellenőrzésében, összehangolja és szakmailag irányítja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, másodfokú építésügyi hatósági feladatot lát el, ha jogszabály rendelkezése alapján (pld.: a Ngtv. Alapján Kormányrendelettel nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánított építési beruházások engedélyezési eljárásában) az elsőfokú építésügyi hatósági feladatot a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el. (Éhk.1.§ (6) bek.) másodfokú építésfelügyeleti hatósági feladatot lát el (Éhk.3.§ (1) bek. b) pont)

22 22 5. A sajátos építményfajták szerinti miniszterek építésüggyel kapcsolatos feladatai A Kormány iparügyekért, lakásgazdálkodásért, lakáspolitikáért, területfejlesztési stratégiai tervezésért, építésgazdaságért, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős tagja a nemzetgazdasági miniszter a 212/2010. Korm. R73. § alapján. A miniszter iparügyi feladatait a 76 – 77. §; az építésgazdasági, lakásgazdálkodási és területfejlesztési stratégia feladatait a 80. és 82. §-ai tartalmazzák, így többek között felügyeletet gyakorol a Magyar Szabványügyi testület felett és irányítja a MKEH-t. A Kormány területfejlesztésért, közlekedésért, bányászatért, elektronikus hírközlésért és energiaügyekért felelős tagja a nemzeti fejlesztési miniszter a 212/2010. Korm. R. 84. § alapján. A Miniszter területfejlesztési hatáskörét a 86. §; a közlekedési hatáskörét a 88. §; az energetikai (villamos, földgáz, atomenergia, távhő, központi fűtés, energiahatékonyság, energiatakarékosság) hatáskörét a 89. § és a bányászati hatáskörét a 90. § tartalmazza. A Kormány környezet- és természetvédelemért; vízgazdálkodásért felelős tagja a vidékfejlesztési miniszter a 212/2010. Korm. R. 90. §-a alapján. A miniszter környezet- és természetvédelmi feladatát (pl. hulladékgazdálkodás); vízgazdálkodási; zaj és rezgésvédelmi, valamint tájvédelmi feladatát a 109. és 110. §-ok tartalmazzák. Az Étv. 5. § (3) bekezdése alapján a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek az építésügyért felelős belügyminiszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében. Az egyes miniszterek hatáskörét – ezen belül az építésüggyel kapcsolatos feladatait a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.

23 23 5. A sajátos építményfajták szerinti miniszterek építésüggyel kapcsolatos feladatai A Kormány építésgazdaság irányításáért felelős minisztere a nemzetgazdasági miniszter. A 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §-a alapján. k) energiastratégiáért és klíma-politikáért, az energiahatékonyságért és energiatakarékosságért, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséért, a fenntartható energiagazdálkodásért, l) építésgazdaságért, valamint a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős tagja. 80. § A miniszter az építésgazdaságért, valamint a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelőssége körében b) közreműködik az épített környezet alakításáról és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokról, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások meg valósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházás lebonyolítói, a vállalkozó kivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról és az energetikai tanúsításról szóló jogszabályok kialakításában, d) kidolgozza az épület-energiahatékonyság közép és hosszú távú cselekvési tervét, f) ellátja az építőipar és az építőanyag ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat, g) javaslatot tesz az energia- és anyagtakarékos építési hulladékot újrahasznosító fenntartható építés feladataival összefüggő, az épületek energiaellátásával, az épületgépészettel, az épületvillamossággal kapcsolatos pályázatok tartalmára, továbbá az építőipart, építőanyag-ipart érintő állami támogatások, pályázatok kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására, h) működteti a Nemzeti Építésgazdaság-fejlesztési Tanácsot.

24 24 6. A műemlékvédelemért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai: A kulturális örökség elemei a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak. Műemléknek nevezzük az olyan műemléki értéket, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény alapján, jogszabállyal védetté nyilvánítottak. Műemléki érték minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. A 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § j) pontja szerint a nemzeti erőforrás miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány kultúráért felelős tagja évi LXIV. törvény 5/A. § (1) A Világörökségi Listára felvett magyarországi helyszínek a kulturális és természeti örökség kiemelkedő jelentőségű elemeiként régészeti, műemléki, illetőleg - külön jogszabályban meghatározottak szerint - természeti védelem alatt állnak. (2) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján, az általa - az építésügyért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el A miniszter feladatai a kultúráért való felelőssége körében irányítja a kulturális örökségvédelmi hatóságot, szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet. felel a nemzeti és egyetemes tárgyi és szellemi kulturális örökség és érték (a továbbiakban együtt: kulturális örökség) megóvásával, tudományos feltárásával és közkinccsé tételével.

25 25 6. A műemlékvédelemért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai: 6.2. A miniszter feladatai a társadalom tárgyi és szellemi kulturális értékeiért való felelőssége körében a 212/2010. Korm. R. 52. § a)pontja alapján ellátja a nemzeti és egyetemes kulturális örökség megóvásával, tudományos feltárásával és közkinccsé tételével, az új média létrehozásával kapcsolatos feladatokat, b) a kulturális örökségvédelemmel, közművelődési, közgyűjteményi tevékenységgel, a művészeti alkotó munka és előadói tevékenység állami támogatásával kapcsolatos feladatokat, d) ellátja a művészeti, muzeális, a könyvtári, a levéltári, a közművelődési, a kulturális örökség, valamint kulturális diplomácia elemeivel kapcsolatos tevékenység ágazati irányítását, e) meghatározza a kulturális örökségvédelem országos céljait, feladatait és követelményrendszerét, i) gondoskodik a kulturális örökségi értékek számbavételéről, nyilvántartásáról és a kulturális örökség védelmét szolgáló tudományos feladatok ellátásáról, k) gondoskodik a kulturális örökséggel és a helyi közösségek építésével kapcsolatos közművelődési feladatok megszervezéséről, n) dönt a műemléki értékek, illetve régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetőleg annak megszüntetéséről, p) kulturális örökséggel kapcsolatos feladatainak meg valósítása érdekében kapcsolatot tart más államok kormányzati szerveivel, t) irányítja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt évi LXIV. tv. 44. § (1) Műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett a) a miniszter jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az állam tulajdonában van;

26 26 6. A műemlékvédelemért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai: 6.3. A miniszter jogalkotási feladatai a kulturális örökség (műemlékvédelem) területén évi LXIV. törvény 93. § (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a) a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályait; b) a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályait; c) a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására vonatkozó szabályokat; d) a régészeti feltárások részletes szabályait, és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a régészeti szempontból jelentős barlangok körét; e) a régészeti lelőhelyek fenntartható használatát; f) a régészeti lelőhely, a lelet megtalálójának anyagi elismerésére vonatkozó részletes szabályokat; g) a műemlékvédelem eljárási rendjére és sajátos tárgyaira - beleértve az azok használatát szabályozó kezelési tervre - vonatkozó szabályokat; h) a műemléken történő reklámelhelyezés szabályait; i) az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó szabályokat; j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásának szabályait és az ezzel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat; k) a kulturális örökséggel kapcsolatos tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit; l) a könyvtárakban levő muzeális dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos külön szabályokat; m) a hatóságra és annak eljárására vonatkozó részletes szabályokat; n) az építésügyért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a világörökségi területek kezelési tervére vonatkozó részletes szabályokat, o) az e törvény hatálya alá tartozó szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket. (3) A miniszter a (2) bekezdés j) pontjában kapott, az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályozási jogkörét az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.

27 27 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai A helyi önkormányzatokról az Alkotmány külön címszó alatt rendelkezik. 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlők. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. Az Alkotmány 44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 44/B. § (2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is A települési önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai A települési önkormányzatoknál ellátott építésüggyel kapcsolatos feladatok önkormányzati (Ötv) feladat és állami (Étv) feladat. Települési önkormányzat – építésügyet érintő - kötelező feladata az évi LXV. Tv. (Ötv.) 8.§ alapján a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, melynek eszközei: rendeletalkotási jogkörben: településrendezési terv elfogadása; helyi építési szabályzat elfogadása; helyi építészeti örökség védelméről rendeletalkotás; helyi védetté nyilvánítás; önkormányzati tervtanács működési rendjének meghatározása. településfejlesztési koncepció – elfogadása határozattal történik települési főépítész alkalmazása tervtanács működtetése (a települési főépítész vezetésével). Az Ötv.10. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás.

28 28 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.1. A települési önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai Étv.6. § (1) A települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladata különösen: a) a jogszabályok keretein belül - a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve - a településrendezési feladatkör ellátása, b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme, c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása. (2) A fővárosi önkormányzat és szervei építésügyi feladata a több fővárosi kerület közigazgatási területét érintő: a) építési keretszabály megállapítása, b) szabályozási keretterv jóváhagyása, c) az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban említett feladatkör ellátása. (3) A települési önkormányzat - a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint - a településrendezési feladatukat a) a helyi építési szabályzat (HÉSZ), valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá b) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával látják el.

29 29 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.1. A települési önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai (4) Ha az országos érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy meghatározott határidőre gondoskodjon a helyi építési szabályzat, illetőleg a településrendezési tervek elkészítéséről, felülvizsgálásáról, módosításáról és azok megállapításáról, illetve jóváhagyásáról. Ilyen esetben a szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról az éves központi költségvetésben e célra biztosított keret felhasználásával a Kormány gondoskodik. (6) Az önkormányzat (1) és (2) bekezdés, valamint 15. § szerinti feladatait önkormányzati főépítész vagy térségi főépítész készíti elő. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények: Étv. 17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják: a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás, d) elővásárlási jog, e) kisajátítás, f) helyi közút céljára történő lejegyzés, g) útépítési és közművesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések, i) kártalanítási szabályok, j) településrendezési szerződés.

30 30 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.1. A települési önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai Állami - építésüggyel kapcsolatos – feladata: Az elsőfokú építésügyi hatóság feladatai különösen: gyakorolja az elsőfokú építésügyi hatósági jogkört: építésügyi hatósági engedélyezés (elvi építési-, építési-, bontási-, használatbavételi-, fennmaradási engedélyezés) ; kötelezés ; végrehajtás; bírságolás (eljárási, építésügyi);hatósági ellenőrzés végzése. szakhatóságként jár a hatáskörébe utalt ügyekben építésügyi hatósági nyilvántartást vezet jóváhagyás előtt véleményezi az illetékességi területén a helyi építési szabályzatot és a területrendezési terveket Nem minden önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője gyakorolja az elsőfokú építésügyi hatósági jogkört. A 343/2006. (XII. 23.) Korm. R. (Éhk.) 1.§ (1) bekezdés b.) pontja alapján a rendelet 1/A és 1/B melléklete rendelkezik. E szerint a fővárosi kerületi önkormányzatok, - általában - a városi önkormányzatok és egyes községi önkormányzatok jegyzői láthatják el ezt a feladatot, amennyiben e rendeletben előírt személyi (szakirányú felsőfokú végzettség, min. 2 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott, kizárólag építésügyi hatósági feladatot ellátó köztisztviselő) és tárgyi (informatikai, szakszerű, tényállást tisztázó helyszíni szemle biztosításához szükséges technikai) feltételek biztosítottak. A működési feltételek hiánya esetén a hatósági jogkör nem gyakorolható az 1/B mellékletben felsorolt településeknél. Ilyen esetben a hatáskört át kell adni, az Éhk 1/A mellékletében kijelölt kistérségi székhely település jegyzőjének, az illetékes Regionális Államigazgatási Hivatalon keresztül. A változásról a Regionális Államigazgatási Hivatal értesíti az építésügyért felelős minisztert, aki intézkedik a változás átvezetéséről a kormányrendelet módosítására vonatkozó kezdeményezéssel.

31 31 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.2. A megyei önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai A megye a Magyar Köztársaság egyik közigazgatási egysége. A megyei önkormányzat jogi személy, feladatát a közgyűlés látja el. Ötv. 70. § (1) A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen: c) az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásáról; továbbá közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában. Az Étv. rögzíti a megyei önkormányzat építésügyi feladatait, melyek a következők: Étv. 6. § (5) A megyei önkormányzat és szervei építésügyi feladata különösen: a) a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának előmozdítása, b) a megye arculatát befolyásoló, több települést érintő táji, természeti és épített környezet védelme és alakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése. A főépítészi tevékenységről szóló190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § (4) a területfejlesztéssel és területrendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, valamint az építésüggyel kapcsolatos döntéseket a megye közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a megyei főépítész készíti elő.

32 32 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.3. A fővárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos feladatai A helyi önkormányzati feladat-, és hatásköröket a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között az Ötv. és az Étv. szabályozza az építésügyi feladatok tekintetében. Ötv. 63/A. § A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen a) meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit; k) a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületeket, közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté nyilvánít; Ötv. 63/B. § (1) A fővárosi kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat szabadon társulhatnak egymással vagy más, fővároson kívüli helyi önkormányzattal.

33 33 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.3. A fővárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos feladatai A fővárosi településrendezés szabályai: Ötv. 63/C. § (1) A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány és a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - meghatározza a főváros általános rendezési tervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját. A főváros általános rendezési tervében kijelölhető a főváros több kerületének ellátását biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény helyszíne, nyomvonalai. Az ilyen kijelölt területeken, nyomvonalakon, illetve a közszolgáltatást nyújtó létesítmények tekintetében a jegyzői hatáskört a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve gyakorolja. (2) A kerületi képviselő-testület - a főváros általános rendezési terve szerint, annak keretei között - a kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és azok szabályozási előírásait. (3) A közgyűlés rendeletében szabályozza a főváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a részletes rendezési tervek összhangjához szükséges követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési folyamatban a kerületi és a fővárosi önkormányzatot mely esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog, és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatási, illetve tervezési együttműködés.

34 34 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.3. A fővárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos feladatai Az Étv. 14. § (1) A fővárosban a helyi építési szabályzatra és a településrendezési tervekre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Fővárosi Önkormányzat a főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos általános követelményeket fővárosi építési keretszabályzatban állapítja meg. (3) A fővárosi kerületi önkormányzatnak - a fővárosi építési keretszabályzat keretein belül - a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania. A fővárosi és a kerületi önkormányzat megállapodása esetén kisebb területegységre is megállapítható kerületi építési szabályzat. (4) A fővárosi településrendezési tervek : a) a fővárosi önkormányzat által jóváhagyott fővárosi településszerkezeti terv, b) a fővárosi önkormányzat által jóváhagyott fővárosi szabályozási keretterv, valamint c) a fővárosi kerületi önkormányzat által jóváhagyott kerületi szabályozási terv.

35 35 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.3. A fővárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos feladatai (5) A főváros szabályozási kerettervében kell meghatározni a főváros egészét vagy több kerületét érintő, a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szabályozási elemeket, különösen a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek lehatárolását, c) a főváros működéséhez szükséges közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), e) a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket, f) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, g) a sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását. (6) A kerületi szabályozási tervbe a kerületet érintő, a főváros szabályozási kerettervében szereplő szabályozási elemeket be kell építeni, eltérés szükségessége esetén a főváros szabályozási kerettervét előzetesen módosítani kell. (7) A (2)-(4) bekezdések szerinti fővárosi településrendezési eszközök összehangolt nyilvántartásának szabályait a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

36 36 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.3. A fővárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos feladatai A fővárosi önkormányzat – építésügyet érintő - kötelező feladata a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, melynek eszközei: rendeletalkotási jogkörben: főváros általános rendezési tervének elfogadása ; Budapest Városrendezési szabályzatának megalkotása; fővárosi helyi építészeti örökség védelméről rendeletalkotás, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre, területekre; fővárosi helyi védetté nyilvánítás; szabályozza a védett értékek fenntartásának felújításának, karbantartásának feltételeit; fővárosi tervtanács működési rendjének meghatározása településfejlesztési koncepció – elfogadása határozattal történik (települési) fővárosi főépítész alkalmazása fővárosi tervtanács működtetése A fővárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos döntéseit - az építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével – a (települési) fővárosi főépítész készíti elő A kerületi önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai A fővárosi kerületi önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai lényegében megegyeznek a települési önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladataival, kivéve a főváros sajátos helyzetére vonatkozó eltérő szabályozásra.

37 37 8. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve építésüggyel kapcsolatos feladatai: A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként – a 343/2006.(XII.23.) Korm. r. 1. § (3) bekezdésében – (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, a műemlékek kivételévelés a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V.6.) Korm. rendeletben meghatározott kivétellel – a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. A fővárosi és megyei kormányhivatal másodfokú építésügyi feladatainak tekintetében a Khtv. 6. § (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket az építésügyért felelős miniszter gyakorolja. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján kiemelt jelentőségű ügyben első fokon a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság jár el. A másodfokú hatóság hatásköre a következő eljárások lefolytatására terjed ki: elbírálja az elsőfokú építésügyi hatóságok döntései ellen benyújtott fellebbezéseket; felügyeleti eljárást folytathat le, ügyészi intézkedés megtételét kezdeményezheti; ellenőrzi az elsőfokú építésügyi hatóságok tevékenységét; dönt az elsőfokú építésügyi hatóságok kizárásáról és más eljáró szerv kijelöléséről; a mulasztó elsőfokú hatóságot eljárás lefolytatására utasíthatja; építésügyi hatósági ügyekben hozott bármely döntést bekérhet, intézkedésről tájékoztatást kérhet;

38 38 8. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve építésüggyel kapcsolatos feladatai: A másodfokú eljárásban az építésügyi hatóság az elsőfokú hatóság döntését: helybenhagyhatja, megváltoztathatja (pl. további feltételeket ír elő) megsemmisítheti (pl. ha nem engedélyköteles tevékenységre adtak ki hatósági engedélyt) ha pedig a másodfokú döntés meghozatalához nincs elegendő adat, vagy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, esetleg elsőfokú eljárásban szakhatóság megkeresése elmaradt, az elsőfokú döntést megsemmisíti és az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására utasítja. A 343/2006.(XII.23.) Korm. r. 2. § (2) bekezdésé alapján a másodfokú építésügyi hatóság az építésügyért felelős miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a szakmai képzések, továbbképzések szervezésében. FIGYELEM!! A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továb biak ban: R.) 8/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: i) a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban – a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerinti regionális államigazgatási hivatalt, a másodfokú eljárásban az építésügyért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.” A szakhatóság vizsgálati szempontjait 343/2006 Korm. Rendelet 2/C §. tartalmazza

39 39 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!!! FOLYTATÁS: Építészeti értékek védelmének eszközei Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer Szakhatóságok köre


Letölteni ppt "1 ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ ELŐADÁS A Belügyminisztérium Építésügyi Igazgatási Osztály által 2011. január 24-én összeállított témakör és az Építésügyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések