Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felső légúti fertőzések Dr.Mészner Zsófia ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent Istvánés Szent László kórház.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felső légúti fertőzések Dr.Mészner Zsófia ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent Istvánés Szent László kórház."— Előadás másolata:

1 Felső légúti fertőzések Dr.Mészner Zsófia ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent Istvánés Szent László kórház Rendelőintézete

2 Vázlat URTI-k jelentősége, helye Virális kórképek – rhinitis, common cold, herpangina, – croup, epiglottitis – influenza Bakteriális kórképek – GAS – AOM – ABRS Megelőzés

3 Melyek a leggyakoribb humán fertőzések? Felső légutak fertőzései ? Alsó légúti fertőzések? Infekciós hasmenés? Bőrfertőzések? STD-k?

4 Milyen halálokok jellemzőek globálisan? Tanulság: a felső légúti fertőzések nem a legjelentősebbek a halálozás oldaláról

5 Brazil példa (2003)

6 A felső légúti fertőzések jelentősége Orvoshoz fordulás leggyakoribb oka – gyermekkorban Vírusfertőzések zömmel – leggyakoribb AB használat!! Bakteriális fertőzések társulhatnak hozzájuk – Pneumococcus – Meningococcus – Haemophylus (Hib)

7

8 Virális kórképek

9 Diagnózis – nem komplikált URTI anamnezis – tünetek: gyengeség, köhögés, conj. belöv., fejfájás, orrfolyás, csökkent étvágy, hőemelkedés kiegészítő vizsgálat nem szükséges diff. dg.: az összes egyéb légúti inf. súlyosbító – „risk group” - körülmények tüneti kezelés, otthoni pihenés gyógyulás – 5-7 nap – nem másnapra!!! szövődmények?

10 Common cold - nátha? 1998 Kentucky: esemény, <18 éves beteg ( ) nem komplikált URTI-val jelentkezettek, 60% - a kapott ab-t 1699 gyermek random allokálva kapott, nem kapott ab-t nem volt különbség a gyógyulásban kapók: több GI panasz AG. Mainous; WJ. Hueston;M. Love,: Antibiotics for Colds in Children Arch Pediatr Adolesc Med. 1998;152:

11 beteg napok Gwaltney, Rhinovirus infections in an industrial population. JAMA 1967;202:158

12 Croup - pseudocroup Akut, inspiratorikus dyspnoe Croup score (max 10) Sürgősségi ellátás – Nyugalmi dyspnoe – Csecsemők – Hidrálás – Hidegpára – Inhalációs/iv.steroid – Steroid tartalmú kúp Túladagolás! Jövő: parainfluenza vakcina

13 Epiglottitis Éles nyelési fájdalom Heveny kezdet Nyálcsorgás Etiológia – Hib DaPT-IPV-Hib védőoltás – Egyéb  Admission rate for acute epiglottitis declined ten fold. Streptococci are becoming major pathogens in acute epiglottitis (Faden H, Ped Emerg Care, 2006).  Concomitant Candida Epiglottitis and Disseminated Varicella zoster Virus Infection Associated With Acute Lymphoblastic Leukemia (Chiou CC et al, 2006).

14 Az influenza gyermekkori epidemiológiai jelentősége járványok során a gyermekek 3x gyakrabban kapják el az influenzát, mint a felnőttek* 1/10 felnőtt 1/3 gyermek közösségben 1/2** a neuraminidáz enzim!! – pneumococcus – meningococcus *Barker WH, Mulloly JP: Impact of epidemic type A influenza in a defined adult population. Am J Ep 1980:112; **Heikkinen T: Influenza in children: the unrecognized burden PIDJ 2003:22;10 Suppl.

15 Az influenza felnőttekkel összevetve azonos és eltérő klinikuma gyermekekben azonos hidegrázás, láz – gyakori, hirtelen kezdettel köhögés – gyakori, kínzó fejfájás, izomfájdalom – kifejezett rossz közérzet, gyengeség – gyakori, 2-3 héten át! leggyakoribb komplikáció a pneumonia eltérő feltűnő álmosság, aluszékonyság orrfolyás, váladékozás hányinger, hányás hasmenés leggyakoribb komplikáció a heveny otitis media

16 Influenza miatti hospitalizáció gyermekkorban A hospitalizáció aránya magasabb influenzás szezonban (kb. a betegek 1%-a) – mind az ép immunitású, egészséges gyermekekben ‘high risk” két éven aluliak – mind alapbetegséggel élőkben asthma, krónikus légúti anyagcsere-diabetes mellitus A hospitalizáció okai – lázas konvulzió – asthma exacerbatio – alsó légúti infekció – bronchitis, pneumonia

17 Komplikációk és halálozás Komplikáció a sthma fell á ngol á sa (5-12 é vesek) 17% h eveny otitis media (1-12 é vesek) 24 % b ronchitis (1-12 é vesek) 3% p neumonia (1-12 é vesek) 3 % Halálozás f őleg bakteri á lis sz ö vődm é nyhez k ö t ö tten 8 gyermek/ 1 milli ó –elsősorban csecsemőkorban – CDC ajánlás a 6-24 hónaposok oltására!!

18 Diphteria A védőoltásnak köszönhetően ahol oltanak, ott nem fordul elő – DaPT vakcinák Toxin termelés tisztázása Savókezelés helyett IVIG Behurcolható!!

19 Reported diphtheria cases and incidence, Belarus, 1965–1998. Filonov V P et al. J Infect Dis. 2000;181:S41-S46 © 2000 by the Infectious Diseases Society of America

20 Herpangina Enterovírusok (picorna) Csecsemők és kisdedek Láz, nyelési fájdalom Tavasz, nyár Pár nap alatt spontán gyógyul

21 Pharyngitis, t onsillopharyngitis, tonsillitis follicularis

22 Megújított irányelv a tonsillitis ellátására (ICAAC 012 San Francisco)

23 Ajánlások: I. A diagnózis megállapítása: 1. RADT (rapid antigen detection test) és/vagy torokváladék tenyésztés Kivéve: nyilvánvaló virális tonsillitis (orrfolyás, vezikulák/fekélyek a szájüregben, köhögés, rekedtség) 2. RADT eredménye Negativ – Adoleszcens, gyermek – tenyésztés – Felnőtt – nincs tennivaló Pozitív : tenyésztés nem szükséges 3. AST/ASO nem javasolt – korábbi fertőzést igazol

24 Kórokozók - tonsillopharyngitis

25

26 Ajánlások: II. Kiket érdemes tesztelni? 4. Jellemzően virális torokgyulladás tüneteit mutatókat NEM orrfolyás, vezikulák/fekélyek a szájüregben, köhögés, rekedtség 5. 3 évesnél idősebbeket, mert 3 év alatt a rheumás láz/GAS pharyngitis extrém ritka Kivétel: egyéb kockázati tényező, pl. testvérgyermek GAS 6. Gyógyuláskor kontroll vizsgálat Rutinszerűen NEM Speciális esetben – pl. rheumás láz a családban 7. Tünetmentes kontaktok/családtagok tesztelése nem ajánlott

27 Epidemiologic and Clinical Features Suggestive of Group A Streptococcal and Viral Pharyngitis Feature, by Suspected Etiologic Agent

28 Ajánlások: 8. Patients with acute GAS pharyngitis should be treated with an appropriate antibiotic at an appropriate dose for a duration likely to eradicate the organism from the pharynx (usually 10 days). Based on their narrow spectrum of activity, infrequency of adverse reactions, and modest cost, penicillin or amoxicillin is the recommended drug of choice for those non-allergic to these agents (strong, high). 9. Treatment of GAS pharyngitis in penicillin-allergic individuals should include a first generation cephalosporin (for those not anaphylactically sensitive) for 10 days, clindamycin or clarithromycin for 10 days, or azithromycin for 5 days (strong, moderate).

29

30 Ajánlások: IV. Should Adjunctive Therapy With Nonsteroidal Antiinflammatory Drugs (NSAIDs), Acetaminophen, Aspirin, or Corticosteroids Be Given to Patients Diagnosed With GAS Pharyngitis? 10. Hasznos lehet a kiegészítő kezelés - fájdalomcsillapításra - aspirin gyermekkorban kerülendő - corticosteroid nem ajánlott

31 Ajánlások: Rekurráló esetek értékelése 11.adódhat ismételt epizód, de gyakoribb a virális tonsillitis tünetmentes GAS hordozásban jelentkező 12. általában nem szükséges a rövid időn belül ismétlődő epizódok tesztelése és kezelése sem, ha megfelelnek virális tonsillopharyngtisnek, kivételes esetet leszámítva 13.az ismétlődő GAS tonsilliopharyngitis nem indikációja tonsillectomiának

32 Terápiás javaslat krónikus GAS hordozás megszüntetésére

33 Heveny otitis media (AOM)

34 Diagnosztikus kritériumok -AOM általános tünetek: – láz, hányás, bágyadtság, nyugtalanság, rosz közérzet specifikus tünetek: – fülfájás (tragus), halláscsökkenés (otorrhoea) jellegzetes otoscopos kép: – vérbő, megvastagodott, nem mozgó, elődomborodó dobhártya, mögötte gennyes folyadék

35 AOM kezelése „Heveny otitis mediában az antibiotikum kezelés CÉLJA CÉLJA a baktérium ERADIKÁCIÓJA a középfül váladékból” a baktérium ERADIKÁCIÓJA a középfül váladékból” (Ron Dagan ICAAC 1998.)

36 OME vagy AOM? OME gyakoribb Virális felsőlégúti betegségek mellett fordul elő AOM folytatása is lehet Nem bakteriális betegség – nem igényel antibiotikumot! OME: otitis media effusiva

37 AOM kezelése ha van – fájdalomcsillapítás (paracetamol, ibuprofen, stb.) antibiotikum – megfontolást igényel – opcionális – életkor – dg. bizonytalansága – betegség súlyossága (láz, fájdalom, hányás) – beteg megfigyelhetősége – compliance

38

39 Antibiotikum kezelés – „wait and see” életkor biztos diagnózis (3 kritérium +) bizonytalan diagnózis (2 kritérium +) < 6 hónap antibiotikum kezelés 6 hó – 2 év antibiotikum kezelés antibiotikum kezelés, ha súlyos, vagy obs. nem lehetséges > 2 év antibiotikum kezelés, ha súlyos, vagy obs. nem lehetséges megfigyelés

40 Antibiotikum szerepe a fájdalom csökkenésében

41 Antibiotikum kezelésre javaslat - AOM

42 Rhinosinusitisek

43 Orr-melléküreg gyulladások jellemző kórképek – akut catarrhalis sinusitis – heveny légúti fertőzések része – akut purulens sinusitis (ABRS) bakteriáis gombás dentogen – chronicus sinusitis hajlamosító tényezők Irritáció idegentest, stb.

44 A host faktorok szerepe rhinosinusitisben Hajlamosító tényezők – „belső” - = „host” faktorok életkor – csecsemők – immunológiai/anatómiai éretlenség – idősek – immunológiai involúció („szenilis” T ly) alap/kísérőbetegség(ek) – mucoviscidosis, diabetes mellitus, mucociliaris hiba… – immunszuppresszív kezelés rosszindulatú betegség miatt – anatómiai rendellenesség – septum deviatio, atresia – polyp, tumor – „külső” – közvetett „host” tényező környezeti ártalom – smog, füst, uszodavíz, közösségbe járás… idegentest, trauma, iatrogen ártalom (foghúzás)

45 Etiológia – rhinosinusitis – I. „releváns” kórokozó – „releváns” mintavétel sok vita tárgya – nasopharynx-szal egységes epithel – fő URTI kórképek között is problematikus (tonsillitis, AOM) – eleve tagja lehet a kolonizáló flórának mindegyik szóba jövő baktérium, a legtöbb gomba, egyes anaerobok – ritkaság a színtenyészet – a mintavétel módja további nehézség – az orrváladék, mint olyan….. a tenyésztés indokolt lehet: – heveny purulens folyamat – krónikus folyamat – hajlamosító tényező fennállása esetén

46 ) ABRS mikrobiológiája (gyermekkorban) 30%–43% 20%–28% 20%–28% 5%–7% 5%–7%

47 Képalkotó eljárások Finn vizsgálat: „Validity of UH in diagnosis of acute maxillary simusitis”* összehasonlították UH, rtg megbízhatóságát alapellátásban (dg:sinusitis) a vizsgálat 7. napján random választott beteg: MR is eredmény: – rtg, UH: 24% pozitív, MR 28% – MR-rel összevetve UH sensitivitás: 65%, specificitás: 95% – 2- lépcsős diagnosztika (negatív UH után rtg): 86%, ill. 95% *Puhakka és mtsai, Arch.Otolaryngol Head Neck Surg 2000;126:

48 Akut sinusitis - ABRS antibakteriális kezelés csak azon betegek esetében szükséges: – nem specifikus felsőlégúti tünetek (pl. rhinorrhea és köhögés) elhúzódnak legalább 10 napig javulás nélkül – romló általános állapot (pl. magas láz  39ºC, arc duzzanat, arc fájdalom, maxillaris fogak fájdalma) 5-7 nap után – szövődményei alakulnak ki bármikor (ethmoiditis, celullitis orbitae)

49

50 Becsült hatékonyságAgens >90%amoxicillin/clavulansav, ampicillin/sulbactam 80%–90% amoxicillin cefuroxime, cefixim clindamycin clarithromycin, azithromycin, erythromycin TMP/SMX 70%–80% cefprozil 60%–70% cefaclor 49.6% placebo (a spontán gyógyulás gyakorisága) Az antibiotikumok relatív sorrendje ABRS-ben, gyermekkorban

51 a krónikus betegség kialakulásának megelőzése a sinusok sterilizálása a súlyos szövődmények, (pl. a meningitis, abscessus) megelőzése Az antibiotikum kezelés célja ABRS-ben

52 Tájékozódás (pubmed)

53 Összegzés az URTI napjainkban is fontos betegségcsoport maradt etiológiai gondolkozás nélkül a kezelés sem lehet sikeres nincs „ártalmatlan” antibiotikum kezelés a feleslegesen adott antimikróbás szer ártalmas a betegnek és a környezetnek egyaránt a helyesen választott antibiotikum terápia egyben a leginkább költséghatékony is.


Letölteni ppt "Felső légúti fertőzések Dr.Mészner Zsófia ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent Istvánés Szent László kórház."

Hasonló előadás


Google Hirdetések