Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tubuláris transzport- mechanismusok Prof. Dr. Reusz György egyetemi tanár Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tubuláris transzport- mechanismusok Prof. Dr. Reusz György egyetemi tanár Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest."— Előadás másolata:

1 Tubuláris transzport- mechanismusok Prof. Dr. Reusz György egyetemi tanár Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest

2 Tubuláris transzportmechanizmusok

3 A nephron felépítése

4 Filtráció és reabsorbtio

5 Tubulusfunkciók Reabsorbtio : Na, K, Cl, HCO3, Ca, P, H2O, Glukóz, Aminosav - Energiaigényes, aktív vagy szekunder aktív transzport D vitamin szintézis Erythropoietin szintézis Renin, Angiotensin, Aldosteron renszer/vérnyomásszabályozás Tubulo-glomeruláris feedback

6 Tubulus károsodás (1) 1. Genetikai –izolált transportdefektus –metabolikus károsodás veseérintettséggel 2. Gyulladás 3. Nephrotoxicitás 4. Ischaemia

7 Tubuláris károsodás (2) Izolált transportdefektus – stabil veseműködéssel –pl:Aminoaciduriák, –Renalis glycosuria –Diabetes Insipidus Renalis –(Vitamin D resistens rachitis) –progresszív funkcióromlással –RTA –Bartter syndrom(ák)

8 Tubulus károsodás (3) Metabolikus betegség strukturális- morfológiai következményekkel, progresszív, összetett anyagcserebetegségek –pl: cystinosis, galactosaemia, fruktóz intolerancia (Fanconi sy) –Oxalosis –ren polycysticum –nephronophtisis –Alport Sy

9 „Csatorna betegségek” ECaC hypercalciuria Dent féle betegség nyomán Bartter sy Gitelman sy X-hypercalciuriás nephrolithiasis Liddle sy pseudohypoaldosteronismus

10 Ion transport a Henle kacsban Steven C. Hebert: Bartter syndrome. Curr Opin Nephrol Hypertens 2003;12:527–532 nyomán

11 Ion transport a belső fülben Steven C. Hebert: Bartter syndrome. Curr Opin Nephrol Hypertens 2003;12:527–532 nyomán

12 Bartter szindrómák (hypochloremiás hypokalemiás metabolikus acidosis) felosztása I. Típus (15q ): a NKCC2 II. típus (11q24): ROMK III. típus (1p36): ClC-Kb IV. típus (1p31): –(a) barttin hibás működése: Bartter syndroma sensoneuralis halláskárosodással –(b) ClC-Ka és a ClC-Kb együttes funkciózavara V. típus (3q ): CaSR túlműködéses mutációja a ROMK csatorna működését gátolja

13

14 Differenciál diagnózis 1. Sóvesztő vese (pl. tubularis funkciózavar, hydronephrosis, akut tubuláris károsodás talaján). Ellene szól, hogy ott acidosis van a bikarbonát vesztés miatt. 2. Adrenogenitalis szindroma sóvesztő formája. ellene szól, hogy functionalis mineralocorticoid hiányban a kálium-szint magas 3. Hyponatraemiás, hypochloraemiás, hypokalaemiás alkalózissal járó állapotok: Bartter syndroma

15 Tubuláris transport és diuretikumok

16 Ion transport a Henle kacsban - Furosemid A kacsdiuretikumok a transzporter Cl- kötő helyéhez kapcsolódva gátolják a Na+, K+ and Cl- visszaszívását A Ca++ és Mg++ passzív paracelluláris visszaszívását a lumen elektropozitivitása hajtja – csökkent gradiens = hypercalciuria

17 Ion transport a distalis tubulusban – Thiazid v. Indapamid A thiazidok az apikális Na+-Cl- cotransporterhez kötödve gátolják a Na+ reabsorptiót A Ca++ visszaszívás útja döntően transcelluláris (ECaC)

18 Ion transzport a gyűjtőcsatornában - Amilorid Amilorid a nátrium csatorna gátlásával bénítja a Na visszaszívást A Ca++ visszaszívás útja döntően transcelluláris (ECaC)

19 Kacsdiuretikum és kombinált diuretikus terápia EgészségesKacsdiuretikum Kacsdiuretikum + Thiazid v. Indapamid Egy proximalis és distalis támadáspontú diuretikum együttes adása egymás hatását jelentősen fokozza

20 Natriuretikus hatás összehasonlító vizsgálata Kacsdiuretikum Tiazid/indapamid A diuretikum kiválasztás logaritmusa Brater: Am J Med Sci, Volume 319(1); 2000 Furosemid: blokkolja a tubulo-glomerularis visszacsatolást (MD) = csökkent volumen ellenére GFR nem csökken Thiazid/indapamid: fokozza a tubulo- glomeruláris visszacsatolást = GFR erősen csökken

21 Rebound effektus egyszeri furosemid adást követően Antinatriurezis („rebound-effektus”) furosemid egyszeri adását követően. A besötétített terület az antinatriuresist mutatja. Idő (h) Nátrium ürítés (mmol/h)

22 Összefoglalás A tubuláris transportban finom szabályozásában bekövetkező néhány százalékos változás már komoly kórélettani következményekkel jár Az örökletes transport zavarok megismerése segíthet –a farmakoterápia hatásainak jobb megértésében –új támadáspontú gyógyszerek kidolgozásában Eltérő támadáspontú diuretikumok egymás hatását potencírozhatják

23

24

25 Klinikai kép egy hónapos fiú, mentő hozza Felvételkor jelentősen exsiccalt, bőre ráncba emelhető, kutacsa besüppedt, szeme aláárkolt, nyelve száraz, barna lepedékkel bevont, tudata tiszta, ingerekre jól reagál A családi anamnézisből: idősebb testvére 8 hónapos korban exitált, kiíró dg: perinatalis hypoxia, somatomentalis retardatio, sóvesztő vese, elektrolyt-zavar terhességi anamnézis: neg. Sz.s.: 3300g, postnatális adaptáció zavartalan hazaadás után nehezen táplálható, hete súlya áll.

26 Laboratóriumi leleteiből pH: 7.62, pCO2: 34; akt.bi: 36.7; stbi: 35.4; BE: Na: 102 mmol/l, K: 2.1 mmol/l, Cl: 54 mmol/l, Ca: 2,67 mmol/l P: 1.2 mmol/l, osmolaritás:243 mosmol/l serum összfehérje:55 alb:38g/l, creatinin:48mmol/l GOT:6 U/l Anion gap: (Na+K-Cl-NaHCO3)= =13.4 Azaz az exsiccált, dehidrált betegnek kifejezett metabolicus alkalosisa volt, hyponatraemiával, hypochloraemiával, hypokalaemiával


Letölteni ppt "Tubuláris transzport- mechanismusok Prof. Dr. Reusz György egyetemi tanár Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések