Az informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi helyzete és a fejlesztés készültségi foka (OKJ és modul rendszer helyzete, a szakmai alapozás és képzés.

Az előadások a következő témára: "Az informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi helyzete és a fejlesztés készültségi foka (OKJ és modul rendszer helyzete, a szakmai alapozás és képzés."— Előadás másolata:

1 Az informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi helyzete és a fejlesztés készültségi foka (OKJ és modul rendszer helyzete, a szakmai alapozás és képzés várható változásai). Fischer Gábor oktatási és Infokomunikációs szakértő

2 2005. április. 5 2 Jelenlegi helyzet Specifikációk: - távközlési oktatás - informatikai képzés - postai szakképzés - iskola rendszerű oktatás - felnőtt képzés - OKJ képzések - vállalati és/vagy márkajellegű tovább képzések

3 2005. április. 5 3 Távközlési képzések Gyorsuló technológiai fejlődés- megmerevedett szakmastruktúra Elmaradt oktatási háttér ( pl. elavult curriculum és tananyag ) Oktatás:- elavult technológiák 1995-óta változatlan kelléktárral új generációs technológia (mobil, voip stb. ) kiesik a középoktatásból Csökkenő hallgatói létszám Csökkenő iskolai oktatóhelyek szám (7 iskola) Erősen csökkenő munkaerő-szükséglet

4 2005. április. 5 4 Informatikai képzések Iskolarendszeren kívüli OKJ képzések elszaporodása (felnőtt oktatás) Az ECDL- robbanás A technológiával lépéstartó oktatás- széles spektrum Képzés és foglalkoztatás kölcsönkapcsolata dillemája( szakmaazonosságok – túlképzés) Nagyszámú iskolai oktatóhely ( 35 iskola,több száz oktatóhely)

5 2005. április. 5 5 Postai szakképzések Nagy állami monopólium- erős oktatási bázis Erős szakmai műhelymunka Számos iskolai oktatóhely Hatásos szakmai lobby tevékenység Stabil vagy kevésbé csökkenő foglalkoztatottság a pályakezdők részére

6 2005. április. 5 6 Igazgatási kérdésfeltevések Szakmastruktúra megújítás vagy szakma fejlesztés? Egész vagy rész reform? Mit és hol tanítsunk (közép- és felsőfokú oktatás) Hírközlés és informatika konvergenciájának figyelembe vétele LLL, modularítás, kompetencia alapú képzés

7 2005. április. 5 7 Rövid és hosszútávi válaszok IHM: a meglévő 21 szakma teljes curriculum megújítása ( szvk, központi program ) gyors segítség az iskoláknak NSZI: HEFOP program a teljes szakoktatási struktúra formai és tartalmi megújítása – kiindulás a foglalkoztatás igénye, cél – korszerű struktúra korszerű módszerek, korszerű tartalom: új OKJ

8 2005. április. 5 8 Az IHM szakma megújító programja Cél: - korszerűsített szakmai tartalom - oktatási szemlélet és technológiai szemlélet összhangja Eredmény: 21 megújított vagy teljesen új szakmai tartalommal rendelkező foglalkozás pedagógiai programja Túl az államigazgatási és szakmai egyeztetésen, a rendelet kiadás előtt áll

9 2005. április. 5 9 Az IHM szakma megújító programja A program hátrányai:  Nincs összhangban a feladat és kompetencia centrikus HEFOP programmal  Hagyományos módszertanon alapuló új tartalom  Nincs összhangban a 2006-ban kihirdetett új OKJ-val  A korszerű tartalomhoz nem biztosított a korszerű tananyag  Az új OKJ életbe lépésével rövid időtartamú  Feladat: az új tartalom beillesztése az új modularizációs formába

10 2005. április. 5 10 HEFOP 3.2.1 program a NSZI-nél CÉLJA: Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése ( a kiindulás a FEOR volt ) Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) korszerűsítése, a szakképesítések számának csökkentése (kb. 400 szakképesítés) A szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása A modulrendszerű képzés fejlesztése és bevezetése (átjárhatóság és beszámíthatóság) Kompetencia alapú fejlesztés ( ki mire alkalmas)

11 2005. április. 5 11 Az NSZI által eddig elvégzett tevékenységek - Foglalkozás/munkakörelemzés - Validálás - Feladatelemzés és kompetenciaprofil- készítés - Foglalkozások/munkakörök kompetenciaprofiljainak összehasonlítása - A foglalkozási/munkaköri csoportok jellemzőinek és a szakmai követelmények összehasonlító elemzése - Modultérkép-készítés

12 2005. április. 5 12 Az NSZI tevékenysége A hatályos OKJ-ben, a Szakiskolai Fejlesztési Programban szereplő, a kamarának átadott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, a szakmacsoportos alapozás követelményeinek, továbbá a szakmai alapozás követelményeinek összehasonlítása a kompetenciaprofilokkal. Javaslat készítése az OKJ új struktúrájára.

13 2005. április. 5 13 Az NSZI TEVÉKENYSÉGE ÚJ SZAKMASZERKEZET KIALAKÍTÁSA A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének fejlesztése A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005. október 4-én. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak. A szakképesítések különválasztása ISCED szintek szerint A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005. október 11-én. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak. Az alapszakmák, iskolai rendszerű szakképesítések meghatározása A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005. október 18-án. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak. A ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések meghatározása A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005. október 25-én. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak.

14 2005. április. 5 14 AZ NSZI TEVÉKENYSÉGÉNEK EREDMÉNYE EGY ÚJ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉK (1/2006 OM rendelet) DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSE A foglalkozáscsoportok elemzése alapján modulárisan kialakított dokumentumrendszer elkészítése (képzési programmodulok, vizsgakövetelmények; eszközjegyzék) 400 iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképesítésre szakmai és vizsgakövetelmények, 200 iskolai rendszerben oktatott szakképesítésre pedig programmodulok kidolgozása. Az előzetes tudás mérése, értékelése, beszámítása módszereinek kidolgozásához tanulmány készítése A beszámítás és értékelés módszereiről útmutatók összeállítása 400 szakképesítésre. j elenleg

15 2005. április. 5 15 Az Új OKJ bevezetésének határidőpontjai A Kulcsmondat (1/2006 OM ): Az iskolai rendszerű szakképzés esetében tanulót a 2006/2007. tanévben a 2006. április 1-jétől hatályos OKJ előírásai szerint a szakképzési évfolyamra beiskolázni akkor lehet, ha az ahhoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények és központi programok (felsőfokú szakképzés esetén képzési programok) kiadásra kerültek, valamint a képzés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak.

16 2005. április. 5 16

17 2005. április. 5 17 OKJ – 2006.

18 2005. április. 5 18 EGY SZAKÉRTŐ DILLEMÁI MI HASZNOSUL EBBŐL A TÖMÉNYTELEN MUNKÁBÓL? MENNYIRE SEGÍTÍ ELŐ A PIACKÉPES SZAKTUDÁS MEGSZERZÉSÉT? NEM VÁLIK-E A TANULNIVÁGYÓ SZÁMÁRA ÁTLÁTHATATLAN ADATHALMAZZÁ AZ ÚJ OKJ? VÁLASZT AD A VÁLASZRA VÁRÓKNAK, MUNKAVÁLLALÓNAK ÉS MUNKÁLTATÓNAK, TANÁRNAK ÉS DIÁKNAK, SZÜLÖNEK ÉS GYEREKNEK?

19 2005. április. 5 19 KI AD VÁLASZT KÉRDÉSEINKRE ? Az államigazgatás? A tanügy ? Az ipar? Az Európai Unió? Az ÉLET? A VÁLASZ MIRÁNK MINDNYÁJUNKRA VÁR!

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Fischer Gábor oktatási és Infokomunikációs szakértő gfischer@t-online.hu