Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Balassagyarmat, 2008. december 12. Stratégiai kérdések a magyar szakképzésben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Balassagyarmat, 2008. december 12. Stratégiai kérdések a magyar szakképzésben."— Előadás másolata:

1 Balassagyarmat, december 12. Stratégiai kérdések a magyar szakképzésben

2 Alapvető problémák Európában és hazánkban A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában, tartalomban A csökkenő létszámú szakmunkásképzés feszültséget teremt a munkaerőpiacon A szakképzés-szerkezet és foglalkoztatási struktúra jelentős eltéréseket mutat Kontraszelekcióból fakadóan nagy a lemorzsolódás Gyakorlati képzés több mint felét az iskolák folytatják A szakmunkás lét presztízse alacsony

3 PROBLÉMÁK Az intézmények és a fenntartók továbbra is a saját pozíciójuk megőrzésére törekednek Együttműködés hiánya intézmények között és intézményen belül Munkaerő-piaci igényekhez továbbra is nehézkes alkalmazkodás A fejlesztési tervek megvalósulásában gyenge eredmények (40%) Rosszul értelmezett partneri igénynek megfelelés Az intézmények és a gazdálkodó szervezetek között nincs fejlesztő kapcsolat

4 A fejlesztések általános céljai, irányai Munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzési szerkezet Korszerű infrastruktúra megteremtése Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása (kapacitások racionalizálása) Moduláris felépítésű gyakorlatorientált képzés Felnőttképzés hatékonyságának megteremtése Vizsgarendszer egységesítése (mérés-értékelés) és különválasztása Az Európai Uniós Minőségbiztosítási Követelményeknek való megfelelés

5 Konkrét célok A pályakezdő szakmunkások felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése. A tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. Alkalmazkodás az uniós tagsággal járó kihívásokhoz és lehetőségekhez.

6 Konkrét célok Intézmény vezetés felkészítése a változások menedzselésére, a korszerű intézményvezetésre Az intézmények pedagógiai, szakmai fejlesztése és a pedagógusok módszertani továbbképzése A szakiskolák, szakképző intézmények eszközellátottságának javítása, korszerű eszközök, csúcstechnológia biztosítása

7 Szakképzés fejlesztés területei és forrásai Szakiskolai fejlesztési program Tartalom fejlesztés, OKJ átalakítás Térségi Integrált Szakképző Központok hálózat Helyi fejlesztések Térségi szakképzés fejlesztési program kidolgozása Szakképzési alap –Decentralizált alap Európai Uniós források Hozzájárulások begyűjtése Megtermelt bevételek Költségvetés

8 Jogszabályi környezet 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat a szakképzés- fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről június 25. Az Országgyűlés elfogadta  a szakképzési,  a felnőttképzési,  a közoktatási és  a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítását

9 A jogszabályi változások célja 1.A szakképzés irányításának átalakítása 2.A szakképzési közszolgáltatás hatékony megszervezése 3.A szakképzés tartalmának, módszertanának és tartalmi szabályozásának megújítása

10 A szakképzés tartalmi szabályozása - Moduláris, kompetencialapú szakképzés - A szakmai és vizsgakövetelmények (mit kell tanítani) a szakma gyakorlásához szükséges követelmények, kompetenciák (követelménymodulok) kompetenciákat mérő vizsgáztatás a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati kompetenciák foglalkoztatásra vonatkozó információk A vizsgarendszer szabályozása alkalmassági feltételek vizsgálata (bementi kompetenciák) foglalkoztathatósági feltételek vizsgálata (kimeneti kompetenciák) Központi programok tananyag (folyamat) modulok (segítség az oktatás megszervezéséhez)

11 MIÉRT?

12 MIT? A pályakezdő szakmunkások felkészültségének, munkavállalói kompetenciáinak és munkaerő piaci értékének növelése. A tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. Az egyéni tanulási utak feltételeinek biztosítása A munkaerőpiac szerkezetéhez illeszkedő szakképzési szerkezet

13 HOGYAN? Kompetenciát mérő, modulrendszerű vizsga Kompetencialapú, modult értékelő képzés

14 Követelmény - Tananyag Szakmai - és vizsgakövetelményKözponti program jogszabályajánlás Kötelező az iskolarendszerben és a felnőttképzésbenTanterv, csak az iskolarendszerű képzésekre adják ki Az oktatási folyamat kimenetét szabályozzaAz oktatás folyamatát szabályozza A követelményeket modulokba szervezi (követelménymodul) A tananyagot modulokba szervezi (folyamatmodul) Rögzíti az elmélet és gyakorlat arányátStrukturálja a tananyagot: modul – tananyagegység - tananyagelem Meghatározza a vizsgáztatás követelményeitTananyagelemek szintjéhez rendeli a tartalmat (kompetenciák) és szervezési paramétereket. Rendelkezik a vizsgára bocsájtás feltételeirőlJavaslatot tesz a szakképesítés szerkezetére Rögzíti a szakképesítés oktatásához szükséges eszközök minimumának listáját A adaptációja az iskola szakmai programja

15 Modul - Oktatási stratégia - Önálló követelmény egység és tananyag, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott. A modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok. A modulok strukturáltan tartalmazzák a fejlesztendő kompetenciákat. A modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt.

16 Modulrendszer A tananyag új típusú elrendezése, mely biztosítja –A megszerzett (akár informálisan) tudás beszámíthatóságát –Egyéni tanulási utak kialakítását –A képzési idő lerövidítését –Új szakképzési szerkezet kialakítását (alap, rész, elágazás, ráépülés) Megjelenik –Követelményként (SZVK – követelménymodulok) –Tananyagként (Központi program – tananyagmodulok) –Értékelési elemként? (Szakmai program – értékelési eljárások)

17 Kompetencialapú oktatás A követelmény és a tananyag elérendő kompetenciaként jelenik meg Az oktatási folyamat középpontjában nem az ismeretátadás, hanem a kompetenciák fejlesztése áll A folyamat célja: A munkafeladatok elvégzéséhez (feladatprofil) szükséges kompetenciák (ismeret, készség, attitűd) kialakítása (tulajdonságprofil)

18 Követelmény Tananyag

19 Mit tanítsunk? A tantárgy kizárólag egy szakképesítéshez kötődik A modul olyan tananyag, amely adott esetben több szakképesítéshez is kötődik Az értékeléskor ki kell derülnie, hogy a tanuló modult teljesített

20 1. Modul 2. Modul Elméleti tantárgy Gyakorlati tantárgy

21 Az oktatási folyamat Az oktatási folyamat tervezéseP –Tananyagelemzés –Tananyagfejlesztés Az oktatási folyamat végrehajtásaD –Egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, tehetséggondozás) –Hátránykompenzáció –Kompetenciafejlesztés Ellenőrzés, értékelésC –Ki – kit – mikor – hogyan VisszacsatolásA –Min kell változtatni

22 Tananyagelemzés A feladatprofil meghatározza az elvégzett tevékenységeket A tulajdonságprofil meghatározza, hogy milyen módszert, tanulásszervezést alkalmazzunk. Ezek alapján illesztünk a követelményekhez, tanulói tevékenységformákhoz feladatot, tanulási tevékenységet (feladat leírást, műveleti lapot, csoportos feladatot, projektet, tanári előadást, önálló kutató munkát, kiselőadást, megfigyelést stb.)

23 Tananyagelemzés

24 A tartalmi szabályozók elemzése, mit határoz meg a központi program Tanulási folyamatok tervezése –Feladatok –Tanulói tevékenységek –Tanári, oktatói ismeretátadás tervezése –Tanóra megtervezése –Projektek tervezése, megvalósítása A tanulási tevékenységek ellenőrzése –Mely kompetenciák fejlesztését valósítja meg –Milyen tanulói tevékenységformákat valósít meg Az információk felhasználása

25 Tananyagfejlesztés A feldolgozás időterve, óraszáma A feldolgozás módszere Alkalmazott tanulásszervezés Szükséges szakmai eszközök, anyagok Tanulási segédletek (tankönyv, munkafüzet, stb. Szükséges oktatástechnikai eszközök, szemléltetőeszközök Ellenőrzés módszere, helye, ideje Értékelés módja

26 A modulrendszer az együttműködési rendszerekben Miben segíthet a modulrendszer? Optimális képzési kínálat meghatározása – szakmacsoportos és TISZK szintű modultérkép (RFKB döntés)szintű Az iskolarendszerű képzés és a felnőttképzés összehangolása Eszközfejlesztési terv elkészítése Humánerőforrás tervezése Sikeres pályázás (pl.: RFKB) Szakmai együttműködések

27 Lehetséges megoldások Szakmacsoportos modultérképek elkészítése Az eszközfejlesztést érintő közös követelménymodulok meghatározása Közös követelménymodulok tartalmi vizsgálata Az alap- és rész szakképesítések tartalmi és szerkezeti vizsgálata A közös követelménymodulokhoz rendelt tananyagelemek vizsgálata Tananyagelemekhez rendelhető eszközlista elkészítése, képzési helyszínek meghatározása Hiánylista összeállítása

28 Modulrendszer – Fejlesztési stratégia Intézményközi szakmai együttműködések meghatározása Szakmakínálat közös tervezése és megszervezése alap szakképesítések, elágazások, ráépülések és rész szakképesítések Kapacitáskihasználtság közös tervezése közös képzőhelyen és az intézményeknél közösen használt kapacitások közös képzési szakaszok meghatározása Modultérkép alapján feladatmátrix Intézményközi feladatmegosztás (mit közösen, mit központi képzőhelyen, hol van szakmai képzési együttműködés (közös képzési szakaszok), hol van közös kapacitás használat) Erőforrás leltár készítése Humánerőforrás fejlesztési stratégia Eszközfejlesztési stratégia

29 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Balassagyarmat, 2008. december 12. Stratégiai kérdések a magyar szakképzésben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések