Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kémiai expozíció határértékei, a CMR anyagok besorolása Major Jenő Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest ELTE, TTK, 2009.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kémiai expozíció határértékei, a CMR anyagok besorolása Major Jenő Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest ELTE, TTK, 2009."— Előadás másolata:

1 A kémiai expozíció határértékei, a CMR anyagok besorolása Major Jenő Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest ELTE, TTK, 2009

2 A mérgező hatások fő típusai Akut és szub-akut toxikus hatások Késői toxikus hatások – Rövid távú hatások – Középtávú hatások – Hosszú távú hatások Krónikus, nem-fertőző betegségek kialakulásának kockázata ! Országos Kémiai Biztonsági Intézet

3 Daganatkeltő hatások Országos Kémiai Biztonsági Intézet

4 Daganatkeltő: minden olyan ágens, ill. hatás, amely: a kísérleti állatokban, ill. az emberben daganatot okoz vagy szignifikánsan emeli az adott populációban létrejövő daganatok gyakoriságát Országos Kémiai Biztonsági Intézet A daganatkeltő hatás kritériumai

5 Daganatkeltő anyagok besorolása az ENSZ Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) szerint Országos Kémiai Biztonsági Intézet IARC 1: emberben epidemiológiai adatokkal is bizonyítottan daganatkeltő anyagok IARC 2A: Emberben valószínűleg daganatkeltő anyagok (állatkísérletekben bizonyított hatás, de a humán epidemiológiai adatok még nem elegendőek, vagy nem konkluzívak) IARC 2B: Emberben feltehetően daganatkeltő anyagok (állatkísérletekben valószínű daganatkeltő hatás, humán epidemiológiai adatok hiányoznak, vagy elégtelenek) IARC 3.: Emberben daganatkeltés szempontjából nem besorolható anyag IARC 4.: nem rákkeltő

6 A szabályozás általános alapelvei A lehető legalacsonyabb szinten (ALARA elv) Szubszidiaritás alapján (szabályozás azon a szinten, ahol az a leghatékonyabban tud működni) Teljeskörűen („Szántóföldtől az asztalig” - farm to fork) Országos Kémiai Biztonsági Intézet

7 ÁLTALÁNOS KÜSZÖBÉRTÉKEK Országos Kémiai Biztonsági Intézet

8 Korlátozások a REACH alatt (XVII. melléklet) Poliklórozott terfenilek (PTC) Klóretilén ( ) Egyes veszélyes folyadékok Trisz-(2,3-dibróm-propil)-foszfát ( ) Benzol ( ) Azbesztszálak (krocidolit, amozit, antofillit, aktinolit, tremolit, krizotil) Trisz-(azirnidil)-foszfinoxid ( ) Polibrómozott bifenilek ( ) Egyes növényekből készített porok Benzidin ( ) o-nitrobenzaldehid ( ) Gyökér és fa porok (kemény és puhafa) Ammónium-szulfid ( ) Ammónium-hidrogén-szulfid ( ) Ammónium-poliszulfid ( ) Brómecetsav illékony észterei (metil → butil ~) 2-naftilamin ( ) 4-nitro-bifenil ( ); és 4-amino-bifenil-xenilamin ( ) Ólomkarbonátok Ólomszulfát Higanyvegyületek Arzénvegyületek Szerves ónvegyületek Dibutil-ón-hidrogénborát (DBB) ( ) Pentaklór-fenol ( ) Kadmium ( ) Monometil-tetraklór-difenilmetán ( ) Monometil-diklór-difenilmetán Klórozott difenil-metán származékok Nikkel ( ) Az 1272/2008/EK (CLP) VI. Mellékletében megjelenő 1A- 1B mutagén, 1A-1B daganatkeltő, és 1A-1B reprodukcióra toxikus vegyi anyagok Kőszénkátrány desztillátumok és maradványok Kloroform ( ) 1,1,2-triklór-etán ( ); 1,1,2,2-tetraklóretán ( ); 1,1,1,2- tetraklóretán ( ); Pentaklóretán ( ); 1,1- diklóretán ( ); és Hexaklór-etán ( ) A 67/548/EK rendelet szerinti tűzveszélyes anyagok Rövidláncú klórozott parafinok (SCCP) ( ) Azo festékek és színezékek Brómozott difeniléter származékok Nonil-fenol és etoxilátjai ( Króm VI vegyületek Toluol ( ) Triklór-benzol ( ) Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) (BaP, BeP, BaA, CHR, BbFA, BjFA, BkFA, DBAhA) Ftalátok: Bisz-(2-etilhexil)-~, dibutil-~, benzil-butil-~, di-izonil-~, di- izodecil-~, di-n-oktil ~, Perfluoro-oktán-szulfonátok (PFOS) 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol (DEGME) ( ) és 2-(2-butoxi-etoxi)- etanol (DEGBE) ( ) Metilén-difenil-diizo-cianát (MDI) ( ) Ciklohexán ( ) Ammónium-nitrát ( ) Országos Kémiai Biztonsági Intézet

9 A különös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok Országos Kémiai Biztonsági Intézet Trietil-arzenát ( ) Antracén ( ) Diamino-defenil-metán (MDA) ( ) Dibutil-ftalát (DBP) ( ) Kobalt-diklorid ( ) Diarzén-pentaoxid ( ) Diarzén-trioxid ( ) Nátrium-dikromát ( ) Tercbutil-trinitro-xilol (musk xylene) ( ) Bisz-(etilhexil)-ftalát (DEHP) ( ) Hexabromo-ciklo-dodekán (HBCDD) ( ) Rövidláncú (C10-13) klórozott paraffinok ( ) Bisz-(tributil)-cinkoxid ( ) Ólom-hidrogén-arzenát ( ) Benzil-butil-ftalát (BBP) ( )

10 Egyes veszélyes anyagok harmonizált osztályozása és címkézése /2008/EK (CLP) rendelet, VI. melléklet, 3. rész - Országos Kémiai Biztonsági Intézet Veszélykategóriák és jelzésük RobbanásveszélyesE Égést tápláló/oxidálóO Fokozottan tűzveszélyesF+ Tűzveszélyes F Kis mértékben tűzveszélyes R10 Nagyon mérgezőT+ MérgezőT ÁrtalmasXn MaróC IrritatívXi Túlérzékenységet okozóR42 és/vagy R43 DaganatkeltőKarc. kat. [1, 2, vagy 3] Mutagén hatásúMuta. kat. [1, 2, vagy 3] Szaporodást károsítóRepr. kat. [1, 2, vagy 3] Környezetre veszélyesN vagy R52 és/vagy R53

11 Munkahelyi levegő és biológiai határértékek 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet Országos Kémiai Biztonsági Intézet 4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Azon veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. ÁK (Megengedett átlagos koncentráció): a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást. CK (Megengedett csúcskoncentráció): (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség); a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük). MK (Maximális koncentráció): a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) 10 mikrorizikó/év.

12 Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemző tulajdonságaik alapján Országos Kémiai Biztonsági Intézet (a) Az 500 ml/m 3 érték átszámítása mg/m 3 koncentráció egységre, 20 ºC-on: (b) Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁK- értékkel, ellenőrzése legfeljebb 15 perces mintavétellel történik.

13 Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK-, illetőleg eltűrhető MK értékei Országos Kémiai Biztonsági Intézet Magyarázat: 25/2000 (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet, I. melléklete)


Letölteni ppt "A kémiai expozíció határértékei, a CMR anyagok besorolása Major Jenő Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest ELTE, TTK, 2009."

Hasonló előadás


Google Hirdetések