Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %). Kémiai reakciók H 2 O közegben mennek végbe. A sejt a legbonyolultabb kémiai rendszer. Makromolekulák. Szabályzó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %). Kémiai reakciók H 2 O közegben mennek végbe. A sejt a legbonyolultabb kémiai rendszer. Makromolekulák. Szabályzó."— Előadás másolata:

1 C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %). Kémiai reakciók H 2 O közegben mennek végbe. A sejt a legbonyolultabb kémiai rendszer. Makromolekulák. Szabályzó mechanizmusok térben és időben. Kovalens és nem-kovalens kötések révén összekapcsolodó atomok.

2 MAG : proton + és neutron ( tömege 1 / 6x10 23 gram) electron - 1 mol C = 12g = 6x10 23 atomot tartalmaz 1 mol H 2 O = 18g = 6x10 23 molekulát tartalmaz + I II III IV V stabil - instabil elektronhéj konfiguráció kovalens (poláris) - kötések ionos - kötés 11 Na - e - 17 Cl + e - H 2 O-ban könnyen disszociál kötéstávolság; térszerkezet

3 Kötés típusKötéshossz (nm) Kötési energia (Kcal / mol) Vákuumban H 2 O-ban kovalens0, ionos0, !!! Hidrogén - híd 0, van der Walls0,35 0,1 0,1 Hidrofób interakció Kovalens kötés létrejötte / felbomlása ROBBANÁSszerű esemény. 1x 2x 3x kovalens kötés Kötéshossz csökken; kötési energia növekszik; merevebb térszerkezet. Poláris kovalens kötés O, N > C > H e - vonzás erőssége (a pozitív töltés fügvénye) A molekulák közötti kölcsönhatások gyenge ionos kötések révén. -O-H, -N-H > -C-H. Hidrogén - híd Az egyik molekula poláris kovalens kötésű H + -je közelébe kerül egy másik molekula O - vagy N - -je. rövid életidő, állandóan újraképződnek; hidrofilitás H 2 O folyékony halmazállapota : H – hídakon alapuló hálozat O H H O H H O H H

4 BAKTÉRIUM Tömeg %Molekula típus H2OH2O701 Szervetlen ionok120 Monoszacharidok és prekurzoraik1250 Aminosavak és prekurzoraik0,4100 Nukleotidák és prekurzoraik0,4100 Zsírsavak és prekurzoraik1 50 más kis molekulák0,2~300 Makromolekulák (fehérjék, lipidek nukleinsavak, poliszacharidok) 26~ 3000 “A sejt építőkövei.” Monoszacharidok: Energia forrás, poliszacharidók monomérjei; (CH 2 O)n kondenzáció és hidrolizís glükóz mannóz, galaktóz; ribóz diszaharidok, oligoszaharidok Glikogén, keményítő, cellulóz (glükóz); Kitin (N-acetilglukózamin); Gliko-proteinek, gliko-lipidek.

5 Zsírsavak Sejtmembránok alkotói; tartalék tápanyag és energiaforrás Palmitinsav, sztearinsav : telített CH-ek Amfipatikus = hidrofil + hidrofób hidrofil, COOH; vízes közegben ionozálódik: COO - hidrofób Oleinsav : telítetlen CH-ek glicerol O H C szilárd folyékony membrán - fluiditás Triacilglicerol hidrofób glicerol P hidrofil hidrofób foszfolipidek glikolipidek hidrofil csoport

6 Nukleotidák Energiaforrás, ko-enzimek, jelátvitel és biológiai információ tárolása. space-filling modell ball-and-stick modell ATP O H C P N Acetil - CoA ciklikus - AMP 2 3 NUKLEOZID pirimidin : C,T,U N N 1 3 NUKLEOTID P purin : G,A N 1 3 N N N N N 14 5 OH HOCH2 O 2 3 N N 14 5 OH H O  - D - rib óz  - D - dezoxirib óz

7 nukleotida 5’ vég 3’ vég foszfodiészter kötés

8 Aminosavak (AA) +H3N+H3N – – H CH 3 COO - – C – pH 7 H2NH2N – – H CH 3  - C atom COOH – C – R - oldallánc A szabad AA ionizált állapotban találhatók a sejtek citoplazmájában (pH 7). H2NH2N – – H R1 C – C – N – – H R2 COOH – C – O OH H H peptid - kötés kondenzáció hidrolizís struktúrális polaritás Polipeptidek - Fehérjék amino - vég karboxil - vég Optokai izoméria (glicin kivételével) ; csak L – izomérek fordulnak elő a fehérjékben. van rotációnincs rotáció

9 BAKTÉRIUM Tömeg %Molekul a típus H2OH2O701 Szervetlen ionok120 Monoszacharidok és prekurzoraik1250 Aminosavak és prekurzoraik0,4100 Nukleotidák és prekurzoraik0,4100 Zsírsavak és prekurzoraik1 50 más kis molekulák0,2~300 Makromolekulák (fehérjék, nukleinsavak, poliszacharidok) 26~ 3000 Ribulóz – bifoszfát – karboxiláz (kloroplasztis), a legfontosabb enzim A makromolekulákban talalálható monomérek szekvenciája nem véletlenszerű. 200 AA-t tartalmazó fehérje : nukleotidát tartalmazó DNS-ben A celluláris makromolekulák képződése a monomérek kondenzációja révén történik.

10 non – kovalens kötések makromolekulák TÉRBELI KONFORMÁCIÓját 1x kovalens kötések nagyfokú flexibilitást eredményeznek (instabil konformáció). Ionos kötések : kötési energiája alacsony vízes közegben Az enzimek negatív töltésű oldallánca meghatározó szerepet játszik a pozitív töltésű szubsztrát pontos illeszkedésében. H – hídak tarják össze a DNS két szálát. Van der Waals – hídak : elektromos vonzáson alapuló kölcsönhatás. Két atom kölcsönesen vonza egymást eladdig amig a magjaik közötti távolság megegyezik a van der Waals sugaraik összegével. H N O C 0,12 nm 0,2 nm0,15 nm0,14 nm van der Waals radius CC 0,15 nm C C 0,13 nm CC 0,4 nm C - C C = C van der Waals híd Komplementer molekulák közös konformációjának kialakítása

11 non – kovalens kötések makromolekulák TÉRBELI KONFORMÁCIÓját hidrofób - interakció : H 2 O 3-D szerkezete okozza. 4 O H H O H H O H H O H H O H H O H H Hidrofób csoportok / molekulák diszruptív hatását csökkenti, miközben ezeket egymás közeli konformáció kialakítására kényszeriti (lásd a sejtmembránokban lévő foszfolipidek). H – hídakon alapuló hálozat non – kovalens kötések makromolekulák specifikus kölcsönhatásait A A A Kevés gyenge kötés képződik, termális mozgás megszűnteti. Számos gyenge kötés képződik, specifikus kapcsolódás. A

12 molekulák makromolekulák makromolekuláris komplexek: sejtorganellumok kovalens kötések non – kovalens kötések


Letölteni ppt "C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %). Kémiai reakciók H 2 O közegben mennek végbe. A sejt a legbonyolultabb kémiai rendszer. Makromolekulák. Szabályzó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések