Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

V ÁLLALKOZÁSI ALAPISMERETEK Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "V ÁLLALKOZÁSI ALAPISMERETEK Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI."— Előadás másolata:

1 V ÁLLALKOZÁSI ALAPISMERETEK Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI

2 K I A VÁLLALKOZÓ ? A vállalkozási munkafolyamat során valamilyen új és értékes vagy csak egyszerűen keresett (eladható) dolog gyártására (szolgáltatásra) vagy értékesítésre törekszik. Ennek érdekében biztosítja a szükséges erőforrásokat (anyagokat, eszközöket, tőkét) idejét és energiáját nem kímélve vállal pszichikai, társadalmi, de legfőképpen pénzügyi kockázatot. Siker esetén azonban megkapja az anyagi, személyes és erkölcsi elismerést, környezete és a társadalom megbecsülését

3 V ÁLLALKOZÁSI MOZZANATOK eredményre – többnyire pénzjövedelem növelésére – való törekvés és gazdasági racionalitás (ésszerűség), gazdálkodási, azaz erőforrás-felhasználási-, kombinálási-, szervező- és szabályozó döntések, számolás a gazdálkodási folyamatok bizonytalansági és kockázati tényezőivel.

4 M IK SEGÍTETTÉK AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOK LÉTREJÖTTÉT ? pénzügyi elszámolások elterjedése (pénz nélkül ugyanis elképzelhetetlen az eredmény megállapítása, a kockázat értékelése és racionális gazdasági döntések meghozatala), a hitelezés kialakulása, és a cég vagyonának elkülönülése a résztvevők személyi vagyonától.

5 A VÁLLALKOZÁSI FOLYAMAT SZAKASZAI Minden vállalkozás sikere nagyrészt azon múlik, hogy indításának milyen körültekintő az előkészítése. Legfontosabb kérdés egy vállalkozással kapcsolatban: Életképes-e az ötlet, amelyre a vállalkozás épül, és reálisan mérte-e fel a vállalkozó az ötlet megvalósíthatóságát befolyásoló tényezőket? A vállalkozói ötlet alapja, valamely – eddig még ki nem elégített – fogyasztói igény felismerése. A vállalkozói ötlet adódhat a vállalkozó személyiségéből, a lehetőségek tudatos kereséséből, véletlenül.

6 A VÁLLALKOZÁSOK ALAPVETŐ GAZDASÁGI SZEREPE a fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén, munkaalkalom teremtése a vállalkozónak, családjának és a munka-vállalóknak, adófizetés, társadalmi és egyéni jövedelem létrehozása, valamint különböző szociális és kulturális feladatok segítése.

7 Az üzleti vállalkozást mindig jövedelemszerzés vezérli. Ezért a vállalkozáshoz szükséges, hogy a vállalkozó: érdekelt a tőke (vagyon) növelésében, önálló döntések meghozatalára van lehetősége, elfogadható-ösztönző politikai-gazdasági rendszer veszi körül, beleértve a rendezett tulajdonviszonyokat, az állam által meg- határozott szabályozórendszert és a jogrendszert.

8 A VÁLLALATI ÉRDEKSTRUKTÚRA ÖSSZETEVŐI Tőketulajdonosi érdek. Ez a tőketulajdonosnak tulajdona védelmével, gyarapításával, értékmegőrzésével kapcsolatos igénye. Vállalkozói érdek. A vállalkozónak a vállalkozói nyereség realizálásához kapcsolódó igénye. Munkavállalói érdek. A munkavállalónak az egzisztenciális feltételek egyre magasabb színvonalú biztosításához fűződő igénye. Szervezeti érdek. Ez a munkavállalói érdek kollektivizálódott formája, a szervezet fennmaradásához, növekedéséhez, egyre javuló munka- és kereseti feltételekhez fűződő közös munkavállalói igény.

9 A VÁLLALKOZÁSOK TÍPUSJEGYEI Az üzleti vállalkozás célja : Nyereség, azaz a befektetett, felhasznált eszközök értéke feletti többlet elérése. Az üzleti vállalkozás gazdasági szerepe : A kereslet kielégítése a nyereséget ígérő, kínálkozó tevékenységi kör(ök)ben, a befektethető tőke által behatárolt mozgástérben érzékenyen reagálva a kereslet változásaira, kihasználva a mindenkori lehetőségeket. A várható nyereségtől-kockázattól függő lehetséges legnagyobb mértékű tőkebefektetés (a nagyobb nyereséget ígérő tevékenységekhez a kínálat gyors, dinamikus bővítéséhez a saját tőkén kívül idegen források bevonásával is). A befektetett tőke-munka kombinációjából származó jövedelemben a tőke a meghatározó: a szellemi, fizikai, szervező stb. munka a tőke értékesülését nyereséghozó képességét szolgálja. A nyereség egy része a vállalkozásba kerül vissza nyereséges tevékenységek bővítésére, újak megszervezésére. A személyes fogyasztás (a nyereség másik részéből) a mértékadó réteg szintjén marad, a nyereség gyors növekedése esetén sem bővül érdemlegesen.

10 A VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA A gazdaság-szabályozás legfontosabb eleme. Irányulhat közvetlenül a vállalkozások működésére (adók, támogatások, minimálbérre vonatkozó előírások, a társasági formák jogszabályi feltételei, az export-import előírások stb.) Sajátos szerepe van az államnak a fejlesztésben, innovációban, amennyiben a fejlesztési alapokkal, támogatással segítheti az innovációt, illetve olyan környezetet teremthet, ami ösztönzi az innovációt. Működési feltételek szabályozásáról beszélünk továbbá, amikor az állam piackorlátozó, vagy piactámogató intézkedéseket hoz a vállalkozók, illetve a versenytársak védelmében (pl. vám, kartellellenes törvény, a hazai termékek preferálása stb.).

11 A kormány vállalkozásbarát környezetet teremthet, amennyiben: folyamatosan kiépíti a piaci infrastruktúrát, rendszeresen információkhoz juttatja a vállalkozókat, különböző pályázatokon keresztül fejlesztési alapokat allokál a vállalkozók között, csökkenti a bürokráciát, fejlesztési, innovációs centrumokat hoz létre stb.

12 A vállalkozó felelősségét írja elő az állam olyan törvényi szabályozásokkal, mint: a termékfelelősség (amely egy gyártói vétkesség hiányában is fennálló jogi felelősség, amely a termék hibája által okozott személyi sérülésből eredő vagy vagyoni kár megtérítésére terjed ki), a minőségtanúsítás (a termék gyártójának tanúsítania kell, hogy terméke megfelel a szabványoknak; vagy az előírásoknak; a rossz minőségű termék forgalomba hozatala, a minőség hamis tanúsítása, a hamis termékjelzés a Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekedet), a fogyasztói érdekvédelem (a fogyasztó védelmét szolgálja a polgári jog, a kereskedelmi jog pl. új gyártmányok megelőző minőségvizsgálatának kötelessége -, a büntető jog, a szabálysértési jog – pl. árellenőrzés-, és a közigazgatási jog – pl. piacfelügyelet, versenyfelügyelet), a tisztességtelen piaci magatartás tilalma (a vállalkozó köteles tiszteletben tartani a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát; törvény tiltja a) a tisztességtelen versenyt, b) a fogyasztók megtévesztését, c) a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat, d) a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést), a szavatosság és a jótállás intézménye (hibás teljesítés esetén a hiba díjtalan kijavítása).

13 A Z ÁLLAM TOVÁBBI SZEREPE A vállalkozások és a külső érintettek kapcsolatainak szabályozása (pl. a versenyszabályozás, a környezetvédelem, valamint a közigazgatás és a vállalkozások közötti kapcsolatok szabályozása). A vállalkozás működési feltételeit a piacgazdaság törvényszerűségeinek figyelembevételével – az alkotmány keretei között – kizárólag jogszabályi úton határozza meg. A törvények, jogszabályok érvényre juttatását szakképzett és megfelelő hatáskörrel rendelkező ellenőrző szervekre, jogintézményekre bízza. A gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos tevékenységeket a gazdaság szereplői által alapított, az állami igazgatás szerveitől elkülönülten működő gazdasági kamarák végzik.

14 V ÁLLALKOZÁS - TÍPUSOK

15 E GYÉNI VÁLLALKOZÁS Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozást minden cselekvőképes, belföldi, állandó lakóhellyel rendelkező és az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy alanyi jogon alapíthat. Egyéni vállalkozást – több telephelyen, többféle tevékenységi területen, létszámkorlátozás nélkül – bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel

16 N EM KAPHAT VÁLLALKOZÓI IGAZOLVÁNYT … akit gazdasági, vagyonelleni, vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó – végrehajtandó – szabadságvesztésre ítéltek, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre, aki egyéb jogszabályban – törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben – meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik, aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (például, aki betéti társaság beltagja), akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták – társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, adóhátralék meg nem fizetése miatt – a tartozás kiegyenlítéséig

17 G AZDASÁGI TÁRSASÁGOK Jogi személy: közös vállalat, kft, rt. Jogi személyiség nélküli vállalkozás: közkereseti társaság, bt. alapításhoz – a kft. és rt. kivételével – legalább 2 tag szükséges üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatják, működő ilyen társaságba tag-ként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek oly módon is alapítható, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) elhatározzák annak megszűnését és ezzel egyidejűleg jogutód gazdasági társaság alapítását, illetve úgy is, hogy a gazdasági társaság tagjainak egy része elhatározza jogutód gazdasági társaság alapítását törvény előírhatja, illetve lehetővé teheti gazdasági társaságnak nyereség-szerzésre nem irányuló közhasznú tevékenységre vagy más közfeladat ellátására történő alapítását

18 FELELŐSSÉG Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Egyszemélyes gazdasági társaság – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részese.

19 G AZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA társasági szerződés megkötése szükséges egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörűen működő részvénytársaság esetében alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében alapszabály elfogadása szükséges valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges (pénzbeli vagy nem pénzbeli) a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságként működhet

20 A GAZDASÁGI TÁRSASÁG LEGFŐBB SZERVE egyszemélyes gazdasági társaság esetében taggyűlés (közgyűlés) nem működik kkt és bt – tagok gyűlése közös vállalat – igazgatótanács kft – taggyűlés rt – közgyűlés

21 A GAZDASÁGI TÁRASÁG ÜGYVEZETÉSE Vezetőt tisztségviselők: kkt és bt - az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalat – az igazgató, kft – az ügyvezető (ügyvezetők). az rt ügyvezetését – zrt alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában – az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek. Vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb 3 gazdasági társaságnál választható meg. A megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselő, írásban tájékoztatni köteles. Határozott időre, max. 5 évre választhatók, de újraválaszthatók

22 A KÖZKERESETI TÁRSASÁG üzletszerű közös gazdasági tevékenységet végez a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek

23 A BETÉTI TÁRSASÁG A tagok üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért nem felel a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére csak akkor jogosult, ha neve szerepel a társaság cégnevében. A tagok gyűlése (taggyűlés) tevékenységében azonban a kültag is részt vesz. a beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve szerepel a társaság cégnevében. ha a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával felel

24 A BT MEGSZŰNÉSE Ha a társaságból valamennyi beltag/kültag kiválik, kivéve, ha az utolsó beltag/kültag kiválásától számított 3 hónapon belül új beltag/kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve ha a bel/kültagok elhatározzák a társaságnak kkt- ként való továbbfolytatását, és az ennek megfelelő társasági szerződésmódosítást az 1.pontban meghatározott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják

25 A KÖZÖS VÁLLALAT olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában -, kezesként felelnek a tagok között a nyereség és a veszteség – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg

26 A KFT előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni a kötelezettségekért – a törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel a törzstőke min Ft 1 személyes kft is létezik minden tagnak 1 üzletrésze van, de 1 üzletrésznek lehet több tulajdonosa is

27 A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG előre meghatározott számú névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki a részvénytársaság kötelezettségeiért – a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel zárt körben vagy nyilvános eljárással alapítható

28 S TRATÉGIAI TERVEZÉS A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását. Ehhez szükséges, hogy a vállalkozás (a vállalkozó) rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik azt, hogy tartósan és rugalmasan alkalmazkodjék gazdasági, technológiai, társadalmi (emberi) és ökológiai környezetéhez. Ez az eszköz a vállalkozó kezében a stratégia (a hosszú távra kitűzött célok, és e célok eléréséhez szükséges eszközök és módszerek meghatározása) a jövőbeli változásokra való tudatos felkészülés a jelenben a stratégia kialakítása és megfogalmazása a vállalkozó egyik legfontosabb feladata, funkciója

29 A vállalkozási stratégia kidolgozása során a vállalkozó szisztematikusan keresi a választ a stratégia 3 alapkérdésére : Mi a vállalkozás alapgondolata (filozófiája)? Milyen területen kíván tevékenykedni? Milyen vevőkör milyen igényeit szándékozik kielégíteni? Milyen lényeges képességekkel kell rendelkeznie vagy milyen képességekre kell szert tennie ahhoz, hogy a versenytársakkal szemben tartós fölénybe kerüljön? Mivel biztosíthat vevői számára tartós hasznot? Milyen termékeket, szolgáltatásokat, továbbá milyen piacot (vevőkört) kíván megcélozni, és milyen feladatok adódnak ebből a vállalkozás egyes funkcióira, teendőire vonatkozóan?

30 A vállalkozásnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez stratégiai menedzsment (a stratégiai vezetés) célja olyan vállalati értékek, vezetői képességek, szervezeti felelősség és adminisztratív rendszerek kifejlesztése, amelyek valamennyi vezetési szinten összekapcsolják a stratégiai és operatív döntéshozatalt

31 A VÁLLALKOZÁSOK ARCULATA A PR a céget személyes közelségbe akarja hozni a környezet minden elemével: intézményekkel, más cégekkel, sajtóval és egyéb médiákkal, vevőkkel, jelenlegi és jövőbeni munkatársakkal.

32 A KAPCSOLATSZERVEZÉS ALAPVETŐ ELEMEI, CÉLJAI a sajtókapcsolatok, termékpropaganda, vállalati kommunikáció, tanácsadás. figyelemfelkeltés, tájékoztatás, magatartás pozitív befolyásolása, meggyőzés, cselekvésre ösztönzés, emlékeztetés, a vállalkozás jó hírnevének megalapozása.

33 A PIACBEFOLYÁSOLÁS ELEMEI Reklám (1 irányú információáramlás), public relations (közönségkapcsolatok), PR (2 irányú információáramlás), eladásösztönzés (sales promotion), személyes eladás.

34 PR Eltér a többi elemtől: csak hosszú távon mutatkozik meg és csak folyamatos munkavégzés esetén. olyan interaktív kommunikációs tevékenység, melynek célja a vállalkozás és környezete közötti bizalom építése, folyamatos ápolása. lényegét tekintve – egy spirálisan ismétlődő folyamatot feltételez. 1. Információt szerzünk a közönség véleményéről, céljairól és elvárásairól. 2. Ezeket az információkat kiértékelve felvázoljuk az egyes célcsoportok rólunk alkotott képét, majd ezt összevetjük az általunk optimálisnak, elérendőnek tartott képpel. 3. A vállalkozás tevékenységét úgy alakítjuk, hogy hatására a közönség véleménye (a cég imázsa) az általunk elképzelt irányba módosuljon. 4. Tájékoztatjuk a közönséget arról, hogy mit teszünk, azaz velük is tudatosítjuk az eddig leírt folyamatot. 5. Végül visszacsatolásként ismét információkat gyűjtünk környezetünkből. 6. Ezután ismét az első fázishoz érkezünk, de új, módosult tartalommal.

35 K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "V ÁLLALKOZÁSI ALAPISMERETEK Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések